Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-11 / 35. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA 1993. február 11., csütörtök Új szerzemények Az 1992. év új szerzeményei címmel időszaki kiállítás nyílik az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában. A régi térképek és atlaszok mellett az elmúlt esztendőben készült földrajzi kiadványok is láthatók a Budavári Palotában. A tárlat egyik érdekessége a pétervári csatát megörökítő térkép. Péterváradon 1716. augusztus 5-én „kelt helyszíni rajzon” lényegében nyomon követhető a csata, amikor is Savoyai Jenő hadvezér irányításával fényes győzelmet arattak a császári csapatok a törökök felett. Premier a Katona József Színházban Ödön fon Horváth Magyar- országon eddig még nem játszott, a Hit, remény, szeretet című darabját tűzte műsorára a Katona József Színház. A premiert február 12-én tartják. A Hit, remény, szeretet 1932-ben, közvetlenül Hitler hatalomra jutása előtt íródott és nagy gazdasági válság idején játszódik. A témát az író egy korabeli újsághírből merítette. Keserű humorral mutatja be, mennyire nem a hit-re- mény-szeretet magasztos eszméi irányítják az emberek cselekedeteit. A Korona Pódium februárban A Korona Pódium, a vers és dal vérbeli otthona e hónapban is érdekes programokkal fogadja látogatóit. Tegnap A végzet asszonyai című műsorban Karády Katalin, Mezey Mária és Sennyei Vera élete elevenedet meg; Hernádi Judit megidézésében. Faludy György szerzői estjét — a költő közreműködésével — ma rendezik meg. A költő-író gondolatait Bánffy György, Hernádi Judit, Mikes Lilla és Koncz Gábor tolmácsolja. A Latinovics-bérletben, 16-án Menotti: A telefon című vígoperáját játszák. A kétszemélyes kamaradarabot Iván Ildikó és Miller Lajos, az Operaház magánénekesei szólaltatják meg. Kivágjuk a 21-et! címmel operett színházi gálaesten emlékeznek meg a Korona Pódium 21. születésnapján. Határon átutazó művészet Kölcsönadja egymásnak sikeres képzőművészeti kiállításait a bátonyterenyei Ady Endre Művelődési Központ Iványi Ödön művészeti kisga- lériája és a losonci Novoh- radska Galéria. A két esztendeje tartó kapcsolat keretében évente több ízben is átkelnek a határon a festmények, grafikák, így a művészetpártoló közönség a határ mindkét felén olyan alkotásokkal találkozhat, amelyeket e kölcsönösség híján aligha látna. Német népi építészet A baranyai németek népi építészeti értékeiről tartottak fórumot a német nemzetiség pécsi kulturális központjában, a Lenau-házban. A megyei önkormányzat nemzetiségi bizottsága a Magyarországi Németek Szövetségének Baranya megyei szervezetével és a Lenau Egyesülettel közösen rendezte a fórumot, amelyet Bruno Bourel párizsi fotóművész baranyai életképedet bemutató kiállításával nyitottak meg. (Bu)Borék Avagy a többszörösen szétpattant látszat esete a pécsi színészekkel Ujláb Tamás és Krum Ádám (Fotó: Csobod Péter) A Pécsi Nemzeti Színház nemrég Kaposváron vendég- szereplő művészeinek előadásában egy tucat „borék” segítségével bebizonyíttatott, mennyire gyenge lábakon áll a darabban szereplő katonakórházi raktáros okoskodása, miszerint ami nem látszik, az nincs is, tehát hiány is csak akkor van, ha kiderül. Előadásuk azonban emellett még másra is ékes bizonyíték. Arra, hogy nem mind Örkény, ami első pillantásra annak látszik. Bár az előadás első felében elhangzottaknak — például a monológnak a háború természetéről — még igen, az Örkény István Borék-jából készült egyfelvonásos vígjátéknak azonban már nem sok köze volt Örkényhez. Szerencsére ez igazából nem is volt olyan nagy baj. Mert amúgy egészen jó volt a produkció. A katonakórházban ritka madár, aki nem lop. Az egyik benzint, a másik fél mázsa vazelint, a harmadik az inzulint lopja, hetenként húsz fiolával. Az ellenőrzés azonban mégsem gond, mert ott a raktáros, a Torday — Krum Ádám az előadás fénypontja —, aki a hiányból törvényes „fogyatékot” csinál. Egészen addig megy is a bolt, amíg fel nem fedezik a raktári tételek között a tucat borékot. Pontosabban a hiányát. Azaz nem tudni, hi- ányzik-e egyáltalán, mivel azt sem tudni, hogy mi az. A kozmetika „automatice” beindulna, de sajnos „nem lehet fogyatékba tenni olyasmit, amiről nem tudjuk, micsoda...” Mert mi van, ha egy napon előkerül, és akkor többlet mutatkozik. Nincs szörnyűbb dolog a világon, mint a többlet — hangzik el a raktárosok arany- igazsága. A helyzet vígjátéki. Az érdekeltek kétségbeesve igyekeznek valahogy tisztára mosni magukat, bevetve a bürokráciából adódó összes ködösí- tési lehetőséget. A félreadmi- nisztrálás magasiskolája zajlik, s ilyen fontos teendők mellett kit érdekel, hogy közben a déli vasúton lángolva ég egy német szerelvény, és a németek az előbb robbantották föl a hidakat Merthogy épp ekkor tart Pest ostroma is. Az előadásból azonban, sajnos, a háttér lemaradt. A háború, ami a maga valódiságával igazán groteszkké tehette volna ezt a kis katonakórházbeli világösz- szedőlést, és ami Örkénynél még megvolt, a produkcióban már nem jutott szerephez. Persze anélkül is lehetett volna fontos előadás. Azonban mindvégig megmaradt egy kellemes szórakozást nyújtó és ötletekben bővelkedő bohózatnak. Nem lett több, mint a raktári írnok rövidítéseiből fakadó mulatságos helyzetek végigjátszása. A raktárul szolgáló kiváló dobozdíszlet maradéktalan felforgatása és a közönség könnyed kacajra fakasztása Krum Ádám mellett Ujláb Tamás, Beleznay Endre, Kiss Csaba és Horváth Lajos által. A tisztes vígjátékot Beleznay Endre rendezte. Nagy László HAGYOMÁNYÁPOLÓK A VAJDASÁGBAN A kaposvári katolikus gimnáziumban Nemzedékek karöltve Jelenet a Kocsonya Mihály házasságából (Fotó: Gyertyás László) A huszonhétezer lakosú vajdaságban Becse teátristái és a horgosi Testvériség Művelődési Egyesület színeiben néptánccsoport, népzenei együttes látogatott Kaposvárra. A becsei amatőr színjátszók a Kocsonya Mihály házassága című rendhagyó komédiával mutatkoztak be a somogyi megyeszékhelyen. Nyolc osztály indítását tervezik Nehezen jutottak tantermekhez A horgosi Testvériség Művelődési Egyesület vezetőségi tagjával, Túrú Károllyal kezdtük a beszélgetést. — Az egyesület hatvan éve a hagyományápolás jegyében alakult meg. Jelenleg mintegy száz taggal működünk. Vidékünk néptánchagyományai a legismertebbek, a népzene Becse és környéke becsült kulturális értéke. Az idősebbek két éve részt vettek a Budapesten megrendezett Életet az éveknek elnevezésű nyugdíjas Ki mit tud?-on. A 8 ezer lakosú Horgos község lakosságának a 90 százaléka magyar, a többi szerb és horvát. Mindannyian átérezzük annak a felelősségét, hogy együtt kell élnünk, ezért jól megférünk egymással — mondta Túrú Károly. A becsei Vük Karadzsics művelődési ház igazgatója, Szlo- boda Preradovics szerb létére jól beszéli a magyart. Az intézményében a szerb és magyar művelődési közösségek, hagyományápolók szintén jól megférnek egymás mellett. A Gyida nevű, kétszázötven tagú szerb néptáncegyüttes a Vajdaságban népszerű, három nemzedék ropja együtt. A becsei játékszín a magyar amatőrszínjátszók fellegvára. A gyerekegyüttesek hagyományos bemutatkozását május-júniusban tartják, ezen tíz-tizenöt becsei és környékbeli csoport mutatkozik be — gyerekközönség előtt. A korábban mezőgazdaságáról, ma már iparáról is ismert település magyar lakossága létrehozta a Petőfi Művelődési Egyesületet is, amely kútforrása az anyanyelvi kultúrának. A Tisza menti település 900 éves. II. Béla oklevele tanúsítja alapítását. Koncz István kanizsai hivatásos rendező két éve ment nyugdíjba, azóta foglalkozik a becsei amatőr színjátszókkal. — Évente két-három bemutatót tartunk. A Kocsonya Mihály házassága című rendhagyó komédia kaposvári bemutatója a huszenegyedik előadásunk volt. Egy angol vígjáték Csak semmi szex az is a repertoárjukon szerepel, és készülünk Hubai Miklós Rendel 3-tól 5-ig című egyfelvonásosának a bemutatójára is. Dédelgetett tervem a Lúdas Matyi színrevitele is a becseiekkel. — A magyar színjátszás helye a Vajdaságban? — A becskereki Madách társulat félig hivatásos. A becsei amatőr együttest diákok, munkások, háziasszonyok alkotják. Ügyelünk arra, hogy változatos legyen a műsorunk, se a színjátszók, se a nézők ne unják meg a színpadot, az előadásokat. Általában telt ház előtt játszunk. Az újvidéki, szabadkai színház már csak nevében létezik, hiszen az épületet elvették tőlük. Harmincnyolc magyar színész hagyta el az országot attól a félelemtől vezérelve, hogy behívják őket katonának. Senki sem megy önként a vágóhídra. — A Kocsonya Mihály házassága előadása az ön rendezői munkáján kívül ügyes dramaturgiai érzékét is dicséri. — Az eredeti mű, amelyet Mécs Lászlótól kaptam, mindössze nyolc oldalnyi szöveget tartalmaz. Ezt egészítettem ki a helyi hagyományokkal, a környék jellegzetességeivel, amúgy szögediesen, mivel a mi vidékünkön is őzve beszélnek az emberek. Nem élünk messze a tiszai szegediektől... Horányi Barna A kaposvári Zárda épületében 1991 óta működik katolikus gimnázium. Dr. Ozs- váth Ferenc igazgatóval a tervekről beszélgettünk. — Két osztály indult az első tanévben. A hatvanegyes tanulói létszám 39-re csappant. Azok között, akik itt maradtak, többen túlszárnyalták általános iskolai eredményüket. — Ez valóban így van, s erre büszkék vagyunk. Korábban rémhírek terjengtek, amelyek sugalmazói igyekeztek a fiatalokat eltávolítani tőlünk. Ennek ellenére nemcsak Somogyból, hanem más megyékből is sokan jelentkeztek. Most, másfél év múltán örömmel tapasztaljuk, hogy erősen csökkent azok száma, akik még hisznek a keresztény kurzusról, a középkori nevelési módszerekről, szellemről terjesztett hazugságoknak. — Mit követel tanártól és diáktól az iskola? — A keresztény szellemiség a követelmény, de ez adott is. A katolikusok mellett néhány evangélikus és református diákunk is van. Az istenhitet valamennyien megélik és gyakorolják, s nemcsak a gyerekek, hanem szüleik is. A mi intézményünk olyan, mint egy másik gimnázium, csak nálunk két hittanóra is van hetente. Az erről való hiányzás éppúgy igazolatlan órát jelent, mintha matematikára vagy magyarra nem menne be a tanuló. A misére járás ajánlott, de nincs katalógus. Korábban három főállású tanár tanított, a többi óraadó volt. Most 11 főállású és 7 óraadó pedagógus dolgozik a gimnáziumban. A keresztény szellemiség egyébként külsőségekben és a magatartásban is megnyilvánul. Minden gyerek divatosan öltözhet, ám tartózkodnia kell a szélsőségektől. A fiúk nem hordhatnak függőt és nem viselhetnek hosszú hajat. Nyesegetjük ezeket a feminin elhajlásokat. Úgy érzem, a gyerekek egyébként higgadtabbak, nyugodtabbak, tisztelettu- dóbbak, mint más gimnazisták. — Nemrég nyolcosztályos képzési formát hirdettek meg. Milyen volt a fogadtatása? — Jelenleg 39 másodévesünk és 88 elsősünk van. A nyolcosztályos gimnázium megszervezésére megérkezett már az engedély, s nagy az érdeklődés iránta. Ha ez az osztály is beindulhatna, így lenne jól működő, sokszínű a gimnáziumi élet. Hogy miért szerveztük? Nos azért, mert ez az oktatási mód elkerüli azokat a fölösleges ismétléseket, amelyek jellemzik a jelenlegi oktatási rendszert. Ide negyedik osztály után is jöhetnek gyerekek, s még a kamaszkor előtt találkozhatnak ezzel a szellemmel. A nevelés lehetőségei javulnának ezáltal. — Gondjaik? — Nagyon nehezen jutottunk tantermekhez, pedig még kellene néhány. A mellettünk levő tisztiklub épülete az egyházé volt, ám nem tudni még, mikor kapjuk vissza. Ugyan két osztályt még le tudunk ültetni, de akkor az irodákat, szertárakat meg kell szüntetnünk. Lőrincz Sándor
