Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-11 / 35. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. február 11., csütörtök Sikeres Margaréta Ötven százalékkal növelte forgalmát 1992-ben a Marga­réta katalógus-áruház, ame­lyet szeptemberben a német Ótto csoport vásárolt meg. A világ legnagyobb kataló­gus-áruházának hálózatában szereplő budapesti cég jelen­tősen növelte a választékát. Új, tavaszi katalógusuk kíná­lata 40 százalékkal haladja meg az eddigieket. A hét vé­gétől már tájékoztatják a vá­sárlókat a tavaszi-nyári kész­letről. Gazdálkodó agrártechnikum Az abaújszántói Gyárfás József Mezőgazdasági Szak- középiskola saját használati jogú földterületén olyan önel­látó tangazdaságot teremtett, amely lehetőséget nyújt a nö­vénytermesztési és állatte­nyésztési technológiák alkal­mazásának gyakorlati oktatá­sára. Az intézményben három tagozaton háromszázötven diák tanul. Elképzeléseik kö­zött szerepel egy évente 200 hízót kibocsátó sertéstelep és egy 150-180 szarvasmarhát befogadó istálló építése. A ba­romfitenyésztést 1994-ben kí­vánják elkezdeni. Nem lesz papírhiány A hazai felhasználók nem fogják megérezni a Szolnoki Papírgyár leállását, nem lesz hiány író-nyomó, fénymásoló papírokból a belföldi piacon. Az év elején alakult Finompa­pír Kft az idén 32 és fél ezer tonna papír és 12 ezer tonna cellulóz előállítását tűzte célul, 10 ezer tonna papírt a külpia­con értékesítenek. A cég 437 dolgozója 15 százalék bér­emeléssel kezdte az évet. Új bányatársaság Felgyorsult a szénbányá­szat szervezeti, irányítási és tulajdonosi rendszerének át­alakítása az észak-dunántúli térségben. Az új részvénytár­saságot a Veszprémi Szén­bányák balinkai bányaüzemé­ből, valamint az Óroszlányi Szénbányák és a Tatabányai Bányákból alakult. A szakem­berek szerint az integráció ha­tására kedvezőbb lesz a be­ruházási források elosztása, a készletgazdálkodás. Nehézkes agrárfinanszírozás A gazdaságpolitika egyik központi feladata olyan intéz­ményrendszer és légkör meg­teremtése, amely a termelők számára lehetővé teszi a nyereséges szabad vállal­kozást — mutatott rá Szabó- Pelsőczi Miklós, az Inter Eco- mics-Szirák Alapítvány elnöke azon a konferencián, amely a magyar mezőgazdaság pénz­ügyi rendszerét volt hivatott elemezni. Iráni áruk Kiállítás nyílt Budapesten a Vigadó Galériában az Iráni Kereskedelmi, Ipari és Bányá­szati Kamara szervezésében. Az első önálló iráni árubemu­tatót Kádár Béla külgazdasági miniszter nyitotta meg. A feb­ruár 15-ig nyitva tartó kiállítá­son textiláruk, cipők és bőr­ipari termékek, perzsasző­nyegek és népművészeti áruk, valamint szárított és friss gyümölcsök, édességek látha­tók, és meg is vásárolhatók. A 37 kiállító között az iráni ipar- vállalatok is képviseltetik ma­gukat ház tartási gépekkel, au­tóalkatrészekkel, motorkerék­párokkal, csemege és díszkő­árukkal. A MAGÁNTERMELŐK ÉRDEKE Ellentételezik az áfát Átmenetileg „jó” a személyi szám KAPKODTÁK A MEINL PAPÍRJAIT Részvények kárpótlási jegyért Az általános forgalmi adóról szóló, a múlt évben hozott 74. törvény sajátos szabályozást tartalmaz a mezőgazdasági termelőkre vonatkozóan. A megkülönböztetésre a mező- gazdasági termelés és áruér­tékesítés jellege miatt volt szükség. Varga Gábor, a megyei föl- • dművelésügyi hivatal osztály- vezetője mondta: — Tapasztalatunk szerint sajnos a gazdálkodók figyel­mét elkerülte ez a fontos és személyes érdekeiket szol­gáló rendelkezés, pedig a szükséges „lépéseket” most kell megtenniük. — Mi a lényege a rájuk vo­natkozó törvénynek? — Az, hogy a termelő úgy­nevezett áfa-kompenzációra, ellentételezésre jogosult. így kapja vissza a termelő például a takarmányban megfizetett általános forgalmi adót. Há­rom fő kategóriát határoz meg a rendelet: az ellentételezés összege a felvásárlási ár szá­zalékában a növénytermelési termékeknél és elsődleges feldolgozás után 10 százalék, élő állatoknál, állati termékek­nél 6 százalék, erdei magok­nál, csemetéknél, erdősítés után ugyancsak 6 százalék. — Bárki megkaphatja ezt a visszatérítést vagy vannak fel­tételei a jogosultságnak? — Természetesen vannak feltételek. Alapvető az, hogy a termelő az áruját adóalanynak adja el, vagyis olyan cég le­gyen a vevő — akár magán-, állami, vagy szövetkezeti fel­vásárló ■—, amely hivatássze­rűen tevékenykedik és adót fi­zet. Ha például valaki egy hí­zott sertést magánforgalom­ban értékesít, azután nem le­het ellentételezést igényelni. A másik fontos feltétel, hogy a termelőnek legyen adóigazga- #si azonosító száma. Ezt a területileg illetékes adóhiva­talnál kell kérni. Megjegyzem — és. ez nagyon lényeges tudnivaló —, hogy adószám helyett átmenetileg a személyi számot is elfogadják. — Végülis mi a teendője a termelőnek, illetve a felvásár­lónak? — Az átvevőnek az áru fel­vásárlásáról igazoló bizonyla­tot kell adnia. Ennek többek között tartalmaznia kell a fel­vásárló nevét, címét, adói­gazgatási azonosító számát, a mezőgazdasági termelő ne­vét, címét, adóigazgatási azo­nosító számát, illetve átmenetileg a személyi szá­mát, a felvásárolt termék megnevezését, a felár össze­gét, a kompenzációs felárként felszámított összeget. A kom­penzációs felár alkalmazásá­val a mezőgazdasági termelő általános forgalmi adó fizeté­sére nem kötelezett, de adó­levonási jogát sem gyakorol­hatja. — Első hallásra eléggé bo­nyolultnak tetszik ennek a rendelkezésnek a végrehaj­tása. Az egyébként adómen­tességet élvező mezőgazda- sági termelőnek miért kell adó- igazgatási azonosítási számot kérnie? — Kizárólag azért, hogy a felvásárló, vagyis az árut át­vevő cég igazolni tudja az adóhatóság előtt1, hogy kinek utalta vissza a kompenzációs felárat. A kistermelő számára ez adókötelezettséget nem je­lent, a személyenkénti bevé­tele 750 ezer forintig továbbra is adómentes. Hadd említsek egy példát: ha valaki egy százkilós hízott sertést érté­kesít kilónként 100 forintért, az a 6 százalékos ellentételezés­sel hatszáz forint többletbevé­telhez jut. Ennek érdekében a legsürgősebb lépés, hogy az adóhivatalnál jelentkezzenek. Új gyakorlatról van szó — bi­zonyos, hogy csak a kezdet nehéz. V. M. Januárban három társaság részvényeihez juthattak hozzá kárpótlási jegy ellenében a be­fektetők. A Julius Meinl papír­jait 16 millió forinttal túljegyez­ték, miközben az OTP-rész- vényekből mintegy 6 milliónyit, a Zalakerámia-papírokból pe­dig 50 ezer forintnyit cseréltek be kárpótlási jegy ellenében a Budapest Értékpapír és Be­fektetési Rt tájékoztatása sze­rint. A Julius Meinl részvénye­iből 185 millió forintnyit aján­lottak fel a kárpótlásijegy-tu- lajdonosoknak. A jegyzés ér­téke január 1-jére már csak­nem elérte a 179 millió forin­tot. A hónap végéig a jegyzés már 16 millió forinttal haladta meg a felajánlott mennyisé­get. A legnagyobb magánbe­fektetőtői elfogadott jegyzés 7,8 millió forintról szólt. A ma­gánbefektetők előnyt élveztek túljegyzés esetén, de még így is voltak olyan jogi személyek, akik több mint 10 milliós rész­vénycsomagokhoz jutottak hozzá. Az OTP elsőbbségi részvé­nyei iránti érdeklődés nem vál­tozott. A januárra cserére fel­ajánlott 100 millió forintos csomagból mindössze 6 millió 167 ezer forintnyit cseréltek be 1:1-es arány mellett a kár- pótlásijegy-tulajdonosok az év első hónapjában. Az OTP-részvények jegyzése, il­letve cseréje szeptember óta tart. Azóta jegyzés, illetve csere útján már több mint 100 millió forintnyi OTP-papírt sze­reztek meg a kárpótlási- jegy-tuiajdonosok. A Zalake- rámia Rt részvényeiből 63 mil­lió forintnyit ajánlottak fel ja­nuárban 2:3 arányban, ami­hez képest az 50 ezer forintnyi becserélt papír igen elenyé­sző mennyiség. A közeljövőben — előrelát­hatólag a hónap közepén — megkezdődhet a Dél-magyar- országi Áramszolgáltató Válla­lat részvényeinek cseréje, amelyekből az előzetes tervek szerint 3,8 milliárd forintnyit ajánlanak majd fel kárpótlási jegy ellenében. Egyelőre még nem tudni pontosan, hogy a másik két papír — a Budapest Bank és az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat — papírjainak jegyzése, illetve cseréje mikor kezdődhet. Ezeket a papírokat szintén februárra ígérte az Állami Va­gyonügynökség. KEDVEZŐTLEN PROGNÓZIS Gyorsabb áremelkedés Életszerűbb, ám embert, technikát nyűvő De nehéz az iskolapálya Az új gépjárművezető-képzés buktatói Fotó: Gyertyás László A Gazdaságkutató Rt idei prognózisa kedvezőtlenebb képet vázol fel az ország gaz­dasági helyzetének várható idei alakulásáról, mint akár a kormány, akár más intézetek előrejelzései — nyilatkozott Vértes András, a társaság el- nöke-vezérigazgatója. Bár el­ismerte, hogy a tavalyi előre­jelzéseikben magasabb inflá­cióval számoltak, mint ami be­következett, a múlt évi tények azonban — összességükben — sokkal közelebb állnak az intézet előrejelzéseihez, mint például a kormányéhoz. A már rendelkezésekre álló adatok szerint ugyanis a lakosság fo­gyasztása valószínűleg 4-5, a beruházások 7-8 százalékkal csökkentek a múlt évben, s várhatóan 5 százalék körül alakul a GDP csökkenése. A Gazdaságkutató Rt erre az évre 17-20 százalékos inf­lációval számol, s nem az alsó értéket tartják valószínűnek a A múlt heti árveréseken ösz- szesen 249 ezer 811 aranyko­ronányi földet szereztek meg a kárpótlásijegy-tulajdonosok. A 2730 árverezőből a licitálás után 2522-en távozhattak az árverésekről földtulajdonos­ként. A legtöbb árverést Vesz­prém, Bács-Kiskun és Békés megyében tartották. Aranyko­rona értékben a legtöbb földet — több mint 68 ezer aranyko­ronányit — Békés megyében árverezték el. A múlt héten a legtöbb kárpótlási jegyet Pest megyében adták egy parcellá­ért — aranykoronánként 30 100 forint értékben. Kilenc megyé­ben azonban a maximális licitár még az 1000 forintot sem érte el. Az OKKH illetékesei a kö­zelmúltban egyeztették az ed­szakemberek, szemben a Ke­reskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft előrejelzésé­vel, amely a várható inflációt 16-19 százalékban jelöli meg, s inkább az alsó értéket való­színűsíti. A kormány elképze­lése alapján a fogyasztói árak 14—17 százalékkal növeked­nek. Vértes András szerint: az ipari, az agrár és a fogyasztói árak növekedésének lassu­lása a múlt év második felében megállt, s az idén az év elején tovább nőttek a termelői árak, s ezt tetézte az új áfa-törvény is. Mivel a világpiacon nem fi­zetnek többet a magyar ter­mékekért, mindez a belföldi piacon fog lecsapódni. így az inflációs prognózis pillanatnyi­lag meglehetősen bizonytalan. Ha 18-19 százalékos átlagos áremelkedést jósolnak a szak­emberek, akkor az élelmisze­rek ára valószínűleg 23-25 százalékkal növekszik az év folyamán. digi árverések központi nyilván­tartását a megyei nyilvántartá­sokkal, amelynek alapján né­hány nem túl jelentős pontosí­tásra került sor az összesített adatoknál. Ezek szerint eddig összesen 2337 földárverést hirdettek meg az országban, s ezekből 59 marad el és 370 eredménytelen volt. Az árveréseken már 30 238 kárpótlásijegy-tulajdonos jutott összesen 2 963 197 aranyko­rona értékű földhöz. Az eddigi legmagasabb ár, amit kárpót­lási jegyben egy aranykoroná­ért megadtak, 39 ezer forint volt. 442 esetben egyeztek meg az eddigi árveréseken licitálás nélkül az árverezők, amikor 1000 forint/aranykorona értéken találtak gazdára a parcellák. Január elsejétől a 20/1992-es kormányrendelet értelmében megváltozott a gépjárművezetők képzésének és vizsgáztatásának rendje. Az első hónap tapasztalatairól Kelemen Józsefet, a Somogy Megyei Autóközlekedési Tan­intézet igazgatóját kérdeztük. — A rendelet értelmében a képzés lényegi elemei meg­változtak. Külön kategóriaként lépett be, hogy előzetes első­segélynyújtó tanfolyamot kell elvégezni a jelentkezni szán­dékozónak. Ézt a 14 órás tan­folyamot, melyről idén már mintegy 100 hallgató tett eredményes vizsgát, a Vörös- kereszttel közösen szervez­zük — kezdte Kelemen Jó­zsef. Az elméleti felkészítés kötelező óraszámai csökken­tek. A Kresz-ismeretekre szánt idő 8 órával, a műszaki elméletet viszont átcsoportosí­tották a gyakorlati foglalkozá­sok ütemtervébe. A tanfolyam hallgatóinak csak Kreszből kell vizsgázniuk, de a tesztla­pokon lényegesen több kér­déscsoport szerepel. Az igaz­gató véleménye szerint a ha­gyományos kérdéseket ösz- szedolgozták a vezetéselmé­leti kérdésekkel, így a tesztla­pok életszerűbbek, gyakorla- tiasabbak lettek. — A sikeres elméleti vizsga után jöhet a gyakorlati képzés. Itt már az első négy óra után rutinvizsgát kell tenni a hallga­tóknak — mondta az igazgató. Ez a négy óra tanulót, okta­tót és gépjárművet egyaránt próbára tevő. El kell sajátítani a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés témakörét, és ebből is le kell vizsgázni. Majd jöhet a forgalmi felkészítés, ez 4 óra országúti vezetéssel kezdődik, és óránként lega­lább 40 kilométert kell meg­tennie a hallgatónak. Két órát mindenképpen éjszakai kö­rülmények között kell ezután vezetni, majd a 25. óra után jöhet a forgalmi vizsga. — Mint minden újat, ezt is meg kell szokni. Megváltoztak az adminisztrációs kötelezett­ségek, évente minősíttetni kell a gyakorlati oktatásban részt vevő gépjárműveket. Remél­hetően a megszigorodott kép­zési, vizsgáztatási feltételek kihatással lesznek a kultúrál- tabb közlekedésre — fejezte be Kelemen József. Mészáros Tamás Most vásároljon húst! Reklámáron kapható ÚJ ÁR- kolbászhús 250 V\ 240 Ft- sertéscomb 3^öFt 350 Ft- sertéskaraj ttO Ft 350 Ft- hátsó sonka 260 Ft- első sonka 230 Ft- malachús 250 Ft- füstölni való császárszalonna 200 Ft- birkahús, borjúhús Hús bolt Kaposvár, Szondi u. 22. Tel.: 10-327 Horváth László Pályázati felhívás Ordacsehi község polgármestere pályázatot ír ki határozott időre szóló óvónői álláshelyre Jelentkezési feltétel: felsőfokú óvónőképző. Bérezés: a közalkalmazotti törvény szerint. A munkahely 1993. március 1-től foglalható el. Pályázatot 1993. február 28-ig lehet benyújtani Ordacsehi polgármesteréhez. (201399) SIKERES ÉS SIKERTELEN ÁRVERÉSEK 2522 új tulajdonos A múlt héten a szokásosnál valamivel több — összesen 133 — kárpótlási földárverést tartottak az országban, igaz ezekből 20 eredménytelen volt az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatása szerint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom