Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-11 / 8. szám

6 SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA Az egyházé lett a tanítóképző A Magyarországi Reformá­tus Egyház január 1 -jei hatály- lyal visszakapta a debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola, az 1. számú Gya­korló Iskola és a Maróthi György Kollégium és Könyvtár tulajdonjogát. Az erről szóló szerződést a művelődési mi­nisztériumban Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter, Ko­csis Elemér, a Tiszántúli Re­formátus Egyházkerület püs­pöke, Lipták András, a Kos­suth Lajos Tudományegyetem rektora látta el kézjegyével. Pannon-tárlat Szombathelyen Pannónia ’92 címmel nem­zetközi képzőművészeti tárlat nyílt Szombathelyen a Kép­tárban; a kiállítás anyagát Mu­raszombatról hozták, február­tól pedig Eisenstadtban mutat­ják be. A hármashatár mentén élő szlovák, osztrák és ma­gyar alkotók munkáiból nyílt, a pannon földet embert, életet, szokásokat és sorsokat ábrá­zoló-tükröző tárlat. A művészi seregszemle az értékek ötvö­ződését, a határok nélküli vi­lágot reprezentálja. Szólótánc-fesztivál Tizenegyedik alkalommal rendezték meg Békéscsabán a népi magántáncosok orszá­gos versenyét; a 11. országos szólótánc-fesztiválnak január 8-a és 10-e közt a békési me­gyeszékhely Ifjúsági háza adott helyet. A mintegy száz versenyző — a gyomaend- rődi, a budapesti és a szom­bathelyi elődöntők legjobbjai — a kötelező és szabadon vá­lasztott néptáncokat előadva vetélkedtek Békéscsabán az Aranysarkantyús táncos és az Aranygyöngyös táncos címért. ✓ Életrajz Pavarottiról Pavarotti; Az élet Lucianó- val címmel jelent meg — a vi­lághírű énekes 57. születés­napjára — Rizzoli kiadásában Adua Pavarottinak férjéről írt életrajza. A kétszáz fénykép­pel illusztrált könyvhöz ezt a dedikációt írta a szerző: „Leá­nyainknak, Lorenzának, Cris- tinának és Giulianának szere­tettel és hálával türelmükért, megértésükért és támogatá­sukért, amelyet apjuk munká­jához szüntelenül nyújtanak. Hollósy-szobor a Kárpátaljára Megérkezett Kárpátaljára Hollósy Simon mellszobra, amelyet adományokból készít­tetett el és ajándékozott Técső városának az MDF szombat- helyi szervezete és a vasi me­gyeszékhelyen működő Éhen Gyula Várospolitikai Kör. A mellszobrot Kiskovácsné Tót Emőke zsennyei szobrász­művész alkotta. Óvodaavatás Berkeszen Meglehetősen ritka, óvodaa­vató ünnepséget tartottak a 970 lelkes Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisközségben, Berke­szen. Miközben sok faluban be­zárnak a gyermekintézmények, . a berkeszi önkormányzat úgy határozott: saját erőből, hitel nélkül, 14 millió forintért építtet új óvodát, a régi, majd százé­ves épületben lévő, korszerűt­len helyett. Kovács Menyhért polgármester a létesítmény át­adásakor hangsúlyozta: nem állhatták be az óvodabezáró képviselő-testületek közé, mert a falu érdeke mást követel. ÖSSZESZOKOTT TANTESTÜLET HETESEN Iskola a park közepén Sokáig kellene keresni ma — nemcsak a megyében, de az egész országban — olyan iskolát, ahol többé-kevésbé minden rendben. Ahol, ha nem is elegendő a pénz, de lega­lább nem súlyos a hiánya, ahol a családok sem „annyira” szegények, hogy né tudják kifizetni pl. a menzadíjat, ahol békesség van tantestületen belül stb. A hetesi iskola — úgy tetszik — ilyen. • Hetesről legutóbb a nyáron hallhattunk, amikoris elkészült a gyönyörű új tornatermük. 23 millióba került a beruházás, de szükséges volt már, mivel előtte télidőben az iskola fo­lyosóján, illetve az udvaron folytak a tornaórák. Gyönyörű park közepén is­kola, az iskolában 140 gyerek. Régebben 160-nál is többen voltak. Szerencsére eddig nem kellett egy pedagógust sem elküldeni az egyre csök­kenő gyereklétszám miatt, s remélhetőleg ezután sem lesz erre szükség — mondja az is­kolát öt éve vezető Horváth László. Hozzáteszi: a tantestü­let fiatal — 30-40-esek —, és hat-nyolc éve már együtt dol­gozik, sikeresen összeszok­tak. Kár is lenne ezt a jó gár­dát megbontani. A csökkenő gyereklétszám azonban mégis „elért” valamit: nem tudnak új pedagógusokat föl­venni, pedig sokan kopogtat­nak. Az önkormányzattal — az egészséges vitákat is bele­értve — jó a kapcsolatuk. Amit kérnek — csatornázás, tető­csere —, mindent megkap az iskola. (Persze sosem kérünk lehetetlent — teszi hozzá az igazgató). — A 13. havi bért is kifizették. Kaptunk számító­gépeket, s karácsonyra 20 ezer-forintot ajándékra. Bodrogról, Csombárdról, Jutából is Hetesre járnak iskolába. Szerencsére nem gond a közlekedésük megol­dása. A Volán kis túlzás­sal az órarendhez igazította a járatait. A menzadíjak beszedése egyre több iskolában jelent gondot, Hetesen azonban — néhány nagycsaládost leszá­mítva — nincs különösebb probléma. Az iskolára és az óvodára is főz a konyha. Sze­retnék a jelenlegi kis gyakor­lókertjüket nagyobbra cse­rélni, ahol több mindent meg­termelhetnének maguk a diá­kok. Az újabb fakultációk közé tartozik a számítógépes, ne­gyediktől az angol-német nyelv és a háziasszonykép­zés, s természetesen a hitok­tatás. Sajnos, a nemrég még működő népművészet szak­körnek, honismereti szakkör­nek már csak maradványa maradt. Az új tornateremben he­tente kétszer asszonytornát is tartanak — mondja Pintér Mik­lós testnevelő tanár. — A falu­beli asszonyok szorgalmasan látogatják, élükön a jegyző- asszonyai. Nagy László Megmentik a keletnémet műemlékeket „Ki törődik már egy falusi templommal. Ha még egy 18. századi barokk ékszerről is van szó. Azért a következő te­let még nem fogja túlélni”. Ezt írta egy aggódó polgár a Né­met Műemlékvédelmi Alapít­ványnak Bonnba. Az aggódás oka a Plánitzben lévő falusi templom volt. Az alapítvány végülis csele­kedett. Segítségével körülbe­lül egy éven belül a plátnitziek rendelkezésére áll ismét res­taurált templomuk régi szép­ségében. Hótakaró Csend honol — síri. Az anyag elszunnyad, rezgésszáma harmonizál a csenddel, téli álmában a szellem rügyfakadás után áhítozik. Hótakaró födi el az élet-kezdeményt. Ez itt a túlélés világa. Vagy a világ túlélése. Min­denből az abbéli igyekezet süt: miként lehetséges az életfunkciókat a minimálisra csökkenteni, az élni vá­gyást ideiglenesen el­nyomni, mégoly erőteljes és akaratos bontakozni-aka- rása esetén is. Ez nem a forradalmi tettek ideje. Ez itt egy kvázi vezéráldozat: semmittevés, takarózás a hópaplannal. Mert így lehet túlélni. Mert így túl lehet élni. A szellem pedig vár. A szellemnek elégséges a vegetálás, mert a szellem ismeri önnön erejét, kris­tálytiszta és éber, képes megérezni: mikor van itt az ébredések kora. És az eszméléseké. Na, de akkor aztán, no­sza, éled a természet, eljön egy jobb kor, ahol mi, ma­gyarok egy jóléti állam progresszív gondolkozású polgárai leszünk. Csakhogy, addig nem nyújtózkodhatunk tovább, mint ameddig a hótakarónk ér. Balassa Tamás 1993. január 11., hétfi Mire végeznek a felújítással, leomlik a domboldal? Tóti középkori temploma r (Fotó: Kovács Tibc Szitált a köd, ám ez csep­pet sem szegte az ácsok, bádogosok kedvét, akik a lengyeltóti katolikus temp­lom tetőszerkezetén dolgoz­tak. Odabenn, az ódon falak között is dacoltak a hideg­gel. Az ideiglenesen beállí­tott kályha kevés meleget adott a kőműveseknek. Fröccsent a malter, gurult a talicska. Két tucatnyian tet­ték dolgukat Isten felszen­telt hajlékában. Örömmel végzik feladatukat, hiszen munkájuk nem mindennapi: az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal megbízásából újítják fel a fiatal város öreg templomát. — 1989-90-ben, az egy­házközség által végzett tata­rozáskor leverték a vakolatot az épületről — tájékoztat Lu­kács Zsuzsa, az OMVH tudo­mányos főosztályának művé­szettörténésze. — Hogy megmaradjon a gazdag or- namentikájú, román kori épü­let, az OMF elkezdte a kuta­tást és a tervezést. A régé­szeti feltárást Businé Benk- hard Lilla végezte. Feltehetően a 12. század második felében épült a temp­lom. Erre a Lengyeltótihoz kö­zeli Buzsák Fehér kápolnájá­nak fűrészfogas főpárkánymo­tívuma és lizénás tagolása alapján gondolhatunk. A fő­szentélynél az oromfal a mel­lékszentélyek feletti falsíkból kiugrott; ez vagy háromhajós épületre vagy annak imitáció­jára utal. A mellékszentélyek feletti, későbbi köpenyezést statikai okok miatt nem mertük megbontani. Korábban is sejtették, hogy értékes az épület, ám a tata­rozás bebizonyította, jóval ér­tékesebb, mint gondolták — tudtam meg Hoppe Lászlótól, az OMVH munkatársától, akit a helyreállítás megtervezésé­vel bízták meg. — A források után e télen kutatunk majd — mondta Hoppe László. — A vártnál jó­val több román kori marad­vány került elő. Nemcsak a három szentély, hanem a templomhajó felmenő falainak jelentős része is megvan. Sőt rábukkantunk a barokk torony mellett két oldalt lévő román kori torony alapozására is. Ezeket — mint romokat — már 1749-ben megemlítette a História Domus. A románkori templom szinte teljes hiteles­séggel előttünk áll, legalábbis elvben, mert a gyakorlatban nem lehet mindent visszaépí­teni, ami elpusztult. — Kripta rejtőzik a templom alatt. Ez milyen állapotban van? — Újkori a kripta; a tóti Len­gyel család építtette. Feltehe­tőleg ők és a rokonaik feksze­nek benne. 1753-ban a Len­gyel család finanszírozta a helyreállítást. Valószínűleg ekkor építtették a sírboltot. A legutolsó koporsót 1806-ban helyezték el. Mintegy fél év­század alatt 12-14 személyt temettek ide. A kripta félig-meddig fel van - dúlva. Minden bizonnyal többször is megpróbálták kirabolni. Ezért nem tudom megmondani, pontosan hányán fekszenek benne. Felmértük, s visszafa­laztuk. Építészetileg, műem­lékileg nemigen tudunk mit kezdeni vele. Kegyeleti okok­ból pedig nem akarjuk meg­bolygatni. Egyébként a desz­kakoporsókat fekete anyaggal borították, s réz-, illetve ezüst- fejű szögekkel verték ki a fel­iratot. A szakemberek azt szeret­nék, ha az idén nyárra elké­szülnének a munkával. A hely­reállítás során előkerült kö­zépkori leleteket bemutatják. A szentély befalazását kibon­tották, helyreállítják a közép­kori teret. A szembemiséző turgikus tér a hiányzó észa fal helyén, középen lesz. maradványokat megtalált í lapotukban — rongálva, ro csolva — fogják restaurált az építés-pusztulás folyam tait érzékeltetve. A legkényesebb, és az ép let állagára nézve legvesz lyesebb munka a tetőszerk zet cseréje volt. Dévényi o nőstől, az OMVH pécsi műéi lékhelyreállító kft kaposv. építésvezetőjétől megtudti a feltárást-felújítást az OM\ az egyházközséggel, s az c kormányzattal közösen fina szírozza. Húszmillió forintr talán megáll majd az összkc ség; de csak akkor, ha a p; toldal nem omlik tovább. A l> zelmúltban ugyanis sajnálat módon kivágták a növény/ tét. A látvány ugyan szebb ír de, a partfalat az öreg fák t, tották. Csak a csonkok mart tak meg, ám azok a gyökért kel együtt elkezdtek korhad A domboldal — a templomn együtt — nagy veszélyb van. Lörincz Sánc

Next

/
Oldalképek
Tartalom