Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-09 / 7. szám

1993. január 9., szombat SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 7 Hetedik századbeli kolostort tártak fel Jordániában Egy VII. században épült kolostor maradványaira buk­kantak Jordániában ásatáso­kat végző régészek. A Föld egyik legelhagyatottabb zu­gában, a Holt-tengertől délke­letre húzódó hegyekben felfe­dezett épületet Lót tiszteletére építették, aki a Biblia szerint megmenekült az Úr Szodomát és Gomorrát elpusztító kén­köves és tüzes esőjétől. Az ásatások során a felszínre ke­rült egy művészi alapossággal megépített bazilika is, vala­mint az a barlang, amelyben Lót, két lányával együtt, az Úr haragja elől menedéket talált. Ajakrúzs és kalasnyikov Azelőtt a forradalommal együtt exportáltunk fegyvere­ket. Most meg kell kísérel­nünk, hogy a piacon marad­hassunk! Ez a Moszkva mel­letti Vlagyimirben hangzott el egy kiállítás rendezőjének, Alekszander Pankratovnak a szájából — írja az AFP francia hírügynökség tudósítója. A ki­állításon játékrevolverek mel­lett kalasnyikov géppisztolyok, ajakrúzst rejtő fémhüvelyek mellett légvédelmi rakéták is láthatók. A kiállítás célja: megmutatni, hogy az orosz fegyvergyártó ipar még dolgo­zik, de igyekszik új termékek gyártására is átállni. Megvették a James Bond- feljegyzéseket lan Flemingnek a James Bond regények írása közben született jegyzeteit 14 ezer 300 fontért (22 ezer 400 dollá­rért) megvásárolta az író csa­ládja egy londoni jótékonysági árverésen. A feljegyzések adatokat, gondolatokat és megjegyzéseket tartalmaznak az oroszokról, a világ városai­ról, bűnözésről, nőkről, sze­rencsejátékokról és összees­küvésekről. A szakértők által mintegy 30 ezer font (45 ezer dollár) értékűre becsült James Bond-jegyzeteket az író uno­kaöccse és unokahuga, Ni­cholas és Lucy Fleming vásá­rolták meg. A 128 oldalas, el­halványult lapokból álló jegy- zetköteg 1957 és 1964, az író halálának időpontja között ke­letkezett. A papírokon a szelíd Bond-humoron kívül számos, a férfiak felsőbbrendűségét hirdető sovinizmus is talál­ható, amelyek az író katonai neveltetéséből erednek. Siker Bukarestben Kolozsvár után Bukarest­ben is nagy sikert aratott a Ka­tona József Színház. A Plato­nov és a Revizor előadását köszönte meg fergeteges tapssal a Bulandra színház­ban a közönség, amelyben a bukaresti magyarság, a román színésztársadalom és a szín­házjáró román publikum ve­gyült. A Bulandra színház a Katona József Színház testvér­együttese, az Európai Szín­házi Egyesülés tizenkét társu­latának egyike, a kapcsolat kölcsönös és igen szoros. A bukeresti tartózkodást a Ka­tona József Színház művészei felhasználták arra is, hogy megtekintsék a Bulandra legú­jabb Goldoni-produkcióját, il­letve a Nemzeti Színház ógö­rög nyelven előadott, Andrei Serban rendezte klasszikus trilógiáját. Gyakran ürítik a panaszládát Törvényre vár a szakiskola Közoktatási és szakképzési törvény születik nemsokára. Várhatóan áprilisig dönt a fon­tos kérdésben az Országgyű­lés, de a „nemsokára" ugye je­lenthet hosszabb időt is, jóval hosszabbat. Már csupán ami­att, mert az elképzelések sze­rint a szakiskolákban meg­szűnne a közismereti tantár­gyak, mint a magyar irodalom és nyelv, a történelem, a ma­tematika és a fizika tanítása, s e feladatot a tízosztályosra bővülő általános iskola venné át. A döntés a háttérben inf­rastruktúrát feltételez, ami nincs, sőt, az oktatási intéz­mények — a panaszokat hallva — jelenlegi feladatainak is csak jelentős erőfeszítéssel tudnának eleget tenni. Mert hiányzik a gondtalan műkö­déshez szükséges pénz. Munkatársunk a siófoki Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola falai között kutatott választ kérdéseire; mi­lyen napi gondokat okoz a dolgok kiszámíthatatlansága. Az intézmény padjaiban 882 diák tanul. A legutóbbi idő­szakban 37 millió forintos be­ruházással az épület tetőte­rébe hét szaktantermet és egy konferenciatermet építettek a kiszolgáló létesítményekkel együtt. Zártláncú videorend­szer és telefon segíti a-munkát minden osztályban, s több he­lyütt akad számítógép is. Mik- robuszt vettek. Ezen a nyáron hatmillió forintot kasszíroztak üdültetésért. Két szakközép­iskolai osztályt indítottak. Kö­zülük a környezetvédelmi technikusi képesítést adó egyedülálló az országban. A gyerekek jól szerepelnek or­szágos vetélkedőkön is. Foly­tathatnám a sort, de inkább néhány gondolattal bemuta­tom Prohászka István igazga­tót, aki 22 esztendeje dolgozik az iskolában. Három éve em­lékezetesen botrányos körül­mények között választották első számú vezetőnek: a szak­igazgatási minisztérium egy középszintű vezetőjét próbálta „elhelyezni” az üdülőváros­ban, de a tantestület addig „balhézott”, míg végre saját embere kapta a megbízást. S szépen alakultak a dolgok, egészen eddig... — Úgy érzem, mindig na­gyon jó volt a kapcsolatom a tantestülettel, de most félnek az emberek — kezdte Pro­hászka István. — Ha ugyanis a jelenlegi elképzelések sze­rint születik meg a törvény, akkor a magyart, történelmet, matematikát és fizikát adó ta­nároknak nem tudunk elég munkát adni. — Hány pedagógust érint­het az elbocsátás? — Nem is számolgatjuk, meg akarjuk oldani helyben a problémát. Segíthetne például az átképzés is. Fura módon, ha májusig sem döntenek a parlamenti képviselők, az óra­rend összeállítását követően bizonyos állásokat meg kell hirdetni. Mert egy rendelet ér­telmében bizonyos számú tú­lóránál többet senki sem vál­lalhat. S ha arra jelentkezik va­laki, fel kell vennünk. Hogy aztán meddig tudunk neki munkát adni? Nem tu­dom, teljesen kiszámíthatat­lan. Kérdezték is tőlem mun­kaközösségi ülésen, hogy mi­lyen vezető az, aki három évre nem tud meghatározni dolgo­kat. Sajnos, három hónapra Prohászka István sem lehet tervezni előre. — Mennyire pontosan lehet előre tudni, hogy például a kö­vetkező évben hány autósze­relőt képezhetnek? — A vállalatok meg a ma­szekok korábban jelezni szok­ták időben, hogy hány gyerek szakmai gyakorlatát tudják vállalni. Ma nem működik ez a rendszer. Minden átalakuló­ban. A vállalkozók egyre ke­vésbé fogadnak tanulókat, mert a kedvezőtlen pénzügyi szabályozás nem teszi ebben érdekeltté őket. Az is igaz, mind gyakrabban hallani pél­dákat, hogy menő szakmák­ban, mint például az említett autószerelői, a maszek 200 ezer forintot is elkér a szülők­től; csak annak fejében vállalja a gyerek képzését. S ugye aki nem talál magának munkahe­lyet, az nem nyerhet felvételt sem az intézménybe — ezért sok mindenre hajlandók az apukák, anyukák. — Manapság napról napra szűnnek meg cégek. Mit tehet az iskola, ha év közben „ke­rülnek utcára” a gyakorlati fog­lalkozáson részt vevő gyere­kek? — Csak olyan vállalattal kö­tünk szerződést, amely köte­lezi magát, hogy három évig részt vesz a fiatal képzésé­ben. Probléma esetén pedig nekik kell új munkahelyet biz­tosítani. Persze, ha valaki visszaadja az iparengedélyét vagy öncsődöt jelent, nem te­hetünk semmit ellene. Elkez­dünk futkosni mi, hogy segít­sünk a gyereken. — Képesek megfelelni a felvételi igényeknek? — Tavaly országosan 50 ezer tanulót nem vettek fel szakiskolába. Nálunk a gon­dok igazán még nem érzékel­hetőek; gyakorlatilag minden jelentkezőt fogadni tudtunk. Különféle alkukat kötünk, hogy megfeleljünk a követel­ményeknek; az építőipari szakmák végzősei például szeptembertől novemberig csak dolgoznak, s a téli hóna­pokban pótolják az iskolapad­ban az elmulasztottakat. Ezt kérte tőlünk a partner cég, s teljesítettük óhaját, pedig mindez nagy pluszterhet rak a pedagógusok nyakába. — Visszatérve a tanári karra; nem kellett még senkit elbocsátani, illetve nem ke­resnek más munkahelyet a legjobban felkészültek, míg akad üres katedra, még a tör­vény életbelépése előtt? — Nem mondhatnám, hogy elmennek a szakembereink. Az viszont igaz, hogy két szakoktatónak fel kellett mon­dani, mert egy vállalat meg­szüntette a képzést. Ez a tény nagyon megingatta itt a peda­gógusokat. Még egyszer mondom: helyben szeretnénk megoldani a problémát, ezért keresünk minden megoldást. Az is egyfajta lehetőség lett volna, ha az intézmény tovább bővíti szakközépiskolai osztá­lyainak számát. Mert oda ugye elkelnének a közismereti tár­gyakat oktató tanárok. A helyi gimnáziumban megszűnik a gyors-gépíró képzés — erről döntés született. Mert titkár­nőként érettségizett, nyelvet beszélő, számítógépet kezelni képes munkaerőt képeznek a cégek, s a képzés eddigi for­mája ezeket az ismereteket korántsem nyújtotta. Közgaz­dasági szakközépiskola indí­tását ajánlotta fel hát a város vezetése az intézménynek, a tanári kar azonban olyan fele-fele arányban elutasította a kezdeményezést, melyet az igazgató támogatott. Az bizo­nyos; a nemmel voksolók kö­zött túlnyomórészt szakokta­tók voltak, akiket nem érinte­nek — egyelőre — a problé­mák. De akkor is - ki érti ezt a döntést? (Csak információ­ként: a szakközépiskolai osz­tály indítását közben megsze­rezte a vendéglátóipari tanu­lókat képző középfokú intéz­mény.) A Balaton talán húsz méter­nyire esik a termek végétől. Szép erre minden, csak hideg van. Prohászka Istvántól a kapuban köszönök el. Mon­dom neki: üresnek láttam a panaszládát, amit benn, a be­járati ajtó mellé helyeztek el. — Biztosan csurdig tele volt, ezért kellett kiüríteni — magyarázta. Czene Attila Egy iskola formálódó arculata Szeptemberben ruhatervező szak indul Elsőként végez szakközépiskolás osztály a Kaposvári Iparművészeti Szakközépiskolában és Szakmunkásképző Intézetben. Az elhelyezkedési lehetőségekről Hausz Árpád igazgatóval beszélgettünk. Drámaelemzők klubja a könyvtárban Azoknak, akik minőségi tudásra törekszenek — A tanulók többsége to­vább akar tanulni. Az elképze­lések azonban még nem kris­tályosodtak ki. Az azonban szinte biztos, hogy még a leg­tehetségesebbeket sem ve­szik föl elsőre az ipar- vagy a képzőművészeti főiskolára. Ezért is tervezzük azt, hogy szeptembertől utóképzést szervezünk a gyerekeknek, s a négy év alatt tanultakat to­vábbfejleszthetik, magasabb szintre emelhetik. Nem csak a nálunk végzett tanulókat vár­juk erre az oktatásra, szeret­nénk nyitottá tenni, s minden­kit fogadni, aki szeretné ké­pezni magát. Elsősorban felvételi előké­szítőnek szánjuk ezt a fajta képzést, de összekapcsol­nánk egy olyan szakmai prog­rammal, amely egyben átkép­zésnek is megfelel. Mindezt azonban nem költségvetési pénzből szervezzük, ötödik évfolyam nem indulhat intéz­ményünkben. o Az . anyagi lehetőségek egyébként is határt szabnak a terveknek. A tanfolyamhoz szeretne az iskola minél több külső forrást fölhasználni, de még így is elképzelhető, hogy a tanfolyam egy része önkölt­séges lesz. A képzés csak szakmai tárgyakra terjed majd ki: rajzra, szélesebb értelem­ben vett vizuális kultúra fej­lesztésére, a művészettörté­net magasabb szintű megis­merésére, a kompozíciós, alakrajz, plasztikai feladatok elmélyítésére. — Hetente két-három alka­lommal találkoznánk a gyere­kekkel, konzultációs jelleggel. Az intézményünkben tanító tanárokon kívül külső előadó­kat is hívunk majd. Huszonegy negyedikes diák végez jövőre, s valószínűleg többségük igénybe veszi majd az utó­képzést — mondta az igaz­gató, s hozzátette, hogy szep­temberben a korábbi három szak — textilrajzoló, kerámi- kus, grafikus — mellett negye­dikként beindítják a ruhater­vező csoportot. Az országban a kaposvári iskola lenne az első, ahol középfokon ilyen szakembereket képeznek. © — Eddig csak az iparművé­szeti főiskolán képeztek ruha­tervezőket. Mi azért döntöt­tünk e mellett a szak mellett, mert illeszkedik iskolánk profil­jába, a szakmai tárgyak meg­egyeznek a másik három szak tárgyaival, s az sem elhanya­golható, hogy van már gyakor­lóműhely, s vannak oktatók, akik taníthatják a gyerekeket. A jelentkezésnél széles körű érdeklődésre számítunk, hisz sok gyerek van, akit ér­dekel a ruhatervezés, -készí­tés, -varrás. Ezt az érdeklő­dést szeretnénk iparművé­szeti képzéssel párosítani az igényes tárgykultúra szintjére emelni. Az iskola profilját szeret­nénk más irányban is megvál­toztatni, versenyképesebbé tenni intézményünket — így Hausz Árpád. © Iparművészeti szakközépis­kola sok van az országban, s az igazgató szerint minden in­tézménynek meg kell találni a sajátos, csak rá jellemző arcu­latot. Ezt szem előtt tartva Ka­posváron üvegművesképzés beindításán gondolkodnak. Ez egyedülálló lenne az ország­ban. Ehhez jó alapot jelente a karnyújtásnyira lévő bárdi­bükki üvegalkotó telep. Azon is gondolkodnak, hogy a kor követelményeinek megfele­lően a hagyományos grafika mellett számítástechnikai, nyomdai grafikai képzést is indítanak a következő évek valamelyikében, várakoztatva a korábbi négy szakkal. Széki Éva Weir gyönyörű filmjének főhősei éjszaka, titokban szöknek ki a kollégiumból, hogy verseket olvassanak föl egymásnak. Különféle prak­tikákhoz kell folyamodniuk, hogy együtt kereshessék a szavak ízét. Ők a Holt Költők Társasága. Kaposváron az irodalomra fogékonyaknak nincs szükségük titkolózásra. Jó ideje működik a megyei könyvtárban egy klub, ahol művek elemzésével foglal­koznak — élvezetesen, szó­rakoztatóan, vendégelőadók segítségével. Bükköséi Valéria, a klub lét­rehozója elmondta, hogy el­sősorban középiskolások számára tervezték, részben felvételi előkészítő célzattal. Azoknak, akik minőségi tu­dásra törekszenek. Az ötlet onnan származik, hogy rengeteg diák keresett a könyvtárban vers-, novella­elemzéseket, mert az iskolá­ban nincs idő a művek rész­letesebb elemzésére. Az is­kola jobbára csak irodalom- történetet tud tanítani. A társaság tagjaiul a város középiskolái, pedagógusai javasoltak diákokat. Termé­szetesen a legjobbjaikat. Ők aztán minden találkozó előtt névre szóló meghívót kap­nak. Mintegy 30 diáknyi a klub törzsközönsége. — Eleinte csak magyar irodalommal foglalkoztunk, elsősorban olyan írókkal, köl­tőkkel, akiket nincs ideje az iskolának részletesen tár­gyalni. Ma már a világ iro­dalmából válogatunk, s az irodalom és több társművé­szet kapcsolatát is vizsgáljuk. A klub vendége volt többek között Szegedi Maszák Mi­hály, Szepes Erika, Kabdebo Lóránd. Ez év elejére ígérte eljövetelét Németh G. Béla. Természetesen a város kö­zép- és főiskoláinak pedagó­gusai is segítenek. Nagy si­kerű előadást tartott a tanító­képző tanszékvezetője,' Fio- láné dr. Komáromi Gabriella. A következő találkozó január közepén lesz, Lehelné Dö- mény Katalint hívtuk meg. Nem volt könnyű létrehozni ezt a klubot, mert miért épp erre lenne pénz. Az elmúlt évben a megyei és a városi önkormányzat kulturális bi­zottsága támogatta, jövőre azonban még szabad a pá­lya: támogatók kerestetnek. Á könyvtár, ahol tud — pl. in­gyen fénymásoltat —, segít, ám pénze nincs. A klub nyitott, minden ér­deklődőt szeretettel várnak. Nem egyszer szülők is beül­nek meghallgatni egy-egy előadót. N. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom