Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-08 / 6. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1993. január 8., péntek •Mitterrand nem távozik Mitterrand francia köztársa­sági elnök ismét megerősí­tette, hogy a jobboldal válasz­tási győzelme esetén sem szándékozik távozni tisztéből. Elismerte, hogy őszi műtétje óta még mindig nem teljesen egészséges, de cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint rákos beteg lenne. Felülbélyegzik a koronát A Cseh Köztársaságban megkezdték a csehszlovák korona legnagyobb címletű bankjegyeinek, az ezreseknek és az ötszázasoknak a felülbé­lyegzését — jelentette csütör­tökön a Lidové Noviny és a Mladá Fronta Dnes című prá­gai lap. A felülbélyegzés az első lépés a kettévált Cseh­szlovákiát túlélő közös fizető- eszköz felszámolása felé. Levél Clintonhoz A Duna eltérítésénél nem­csak évezredes természeti táj sorsáról van szó, hanem arról is, hogy tiszteletben tartják-e a nemzetközi jogot — ez áll egyebek között abban a levél­ben, amelyet a Környezetvé­delmi Alap kezdeményezé­sére sok amerikai magyar írt alá. A levélben felhívják Clin­ton figyelmét, hogy választási kampánya idején a szlovák kormány -a Duna eltérítésével példátlan természeti kataszt­rófát okozott, s kérik támoga­tását a környezetvédelemhez. Repülőkatasztrófa Párizsban Négy halottja és 14 sérültje van annak a légikatasztrófá­nak, amely Párizs Roissy re­pülőterén történt. A Contact Air német légitársaság egyik gépe, amely a Lufthansa megbízásából teljesített jára­tot Bréma és a francia főváros között, a repülőtér betonpá­lyája mellett ért földet, és szét- roncsolódott. A kéthajtóműves De Havilland Dash-3 típusú gép normális látási viszonyok között ért a repülőtérhez. A hatóságok feltételezik, hogy a pilóta elvétette a leszállópá­lyát, s valami okból fél kilomé­terrel előtte landolt. Olaj a tengeren Skóciától északra, a Shet- land-szigetek térségében teg­nap ismét vihar dúlt, Így a mentőosztagok nem tudták megközelíteni a zátonyra fu­tott Braer nevű tartályhajót, hogy kiszivattyúzzák a mara­dék olajat. Várható, hogy a 84 500 tonnás rakomány mind a tengerbe folyik. Az olaj fele már szerda estig kifolyt a zá­tony ütötte réseken. Honecker-per A fővádlottként bíróság elé állított Erich Honecker ügyét a vádlott megromlott egészségi állapota miatt elválasztották a többiekétől. Az egyszemélyes Honecker-per a jövő héten folytatódik; minden bizonnyal zárt ajtók mögött elemzik az orvosi vizsgálat eredményét, s döntenek arról is, hogy be­szüntetik-e az eljárást az egy­kori keletnémet vezető ellen. Csongdzsui tűzvész 28 ember meghalt, és több mint 60 megsérült, amikor ki­égett egy négyemeletes bér­ház a dél-koreai Csongdzsu városban. A tüzet egy alag­sorban levő gáztartály robba­nása okozta tegnapra virra­dóan. A ház a tűz keletkezése után két órával összeomlott. Élelemre várva Gyerekek ülnek sorban Szomáliában, s várják, hogy élelemhez jussanak. Az előző na­pon mintegy 650 amerikai katona és francia idegenlégiós érkezett Baidoa városba, hogy biztosítsa az élelem szétosztását. (Telefoto - Külföldi Képszerkesztőség) Kérdőjelek A titkok dossziéja A sajtóban megszellőztették, és hamarosan könyvalakban is megjelentetik azt a dokumentum gyűjteményt, amelyet ta­valy novemberi látogatása során Borisz Jelcin hozott Buda­pestre. Miért nem ismertük eddig ezeket a dokumentumokat? Mert sem a szovjet, sem a rendszerváltozás előtti magyar veze­tésnek nem fűződött érdeke ahhoz, hogy napvilágra kerülje­nek újabb 1956-os feljegyzések, jelentések. Jelcin azonban úgy vélte, hogy a titkos moszkvai levéltáraknak többé nincs joguk elrejteni a szóbanforgó időszakra vonatkozó fontos in­formációkat. Mit tartalmaz az úgynevezett Jelcin dosszié? Szovjet poli­tikai és katonai vezetők írásait, rejtjeles táviratait, jelentéseit arról, hogyan viselkedtek, nyilatkoztak a magyar pártvezetők és miként cselekedtek, mit fontolgattak a szovjet pártvezetők a forradalom napjaiban. Mi a haszna a dossziénak? Az okmányokat feldolgozó, s így a leghitelesebb tanúként nyilatkozó magyar történész, Litván György szerint hitelesebbé teszi az időszak megítélé­sét azáltal, hogy Moszkva oldaláról is láthatjuk az esemé­nyeket, a hátteret. Szükség van erre? Igen, mert e nélkül nincs valósághű tör­ténetírás, nem lehet pontos képet alkotni az 56-os szabad­ságharc eseményeiről. De az okmányok alapot adnak az eseményekkel kapcsola­tos felelősség megállapítására is, ami ugyancsak fontos ré­sze lehetne a múlt feltárásának és történelme hiteles lezárá­sának. A Jelcin dosszié tehát több, mint gesztus: jó szolgálat a történetírásnak és a politikának egyaránt. Ferneczy Europress Clinton máris csalódást okozott Kormányszóvivői tájékoztató Csak két hét múlva iktatják be Bili Clintont, de az Egyesült Államok leendő elnöke már csalódást okozott sok hívé­nek, amikor bejelentette: Washingtonban ingyenes vá­rosi középiskola helyett drága magániskolába íratja lányát, Chelseat. A döntés annál kiábrándí­tóbb, mivel Clinton arkansasi kormányzóként egyik legfon­tosabb feladatának tartotta az elmaradott állami közoktatás színvonalának emelését, s ebben — felesége hathatós támogatásával — jelentős si­kereket is ért el. Tizenkét éves lányuk Little Rockban városi iskolába járt, ám az elnöki há­zaspár a jelek szerint Was­hingtonban a gyerek érdekét a politikai szempontok elé állí­Közép-Ázsia távoli hegyei és völgyei felől új halálos veszede­lem fenyeget, amelyet gyakor­latilag lehetetlen elhárítani a Szovjetunió összeomlása után keletkezett zűrzavarban. Ez a veszedelem a kábítószer, főleg az ópium, amelyet mind na­gyobb mennyiségben termel­nek Kazahsztánban, Kirgizisz- tánban, Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban és Üzbe­gisztánban. Nyugati megfigyelők és hír­szerzők a térséget már „új Ko­lumbiának” nevezik. — Ha az új veszedelmet nem vesszük ko­molyan, valódi biztonsági prob­lémák keletkeznek— mondta a Reuter hírügynökség tudósító­jának Nancy Lubin professzor- asszony, a régió szakértője. — Pontos számokhoz nem lehet hozzájutni, de hallottam jelen­téseket, amelyek szerint jelen­leg több mint 120 ezer hektáron termelnek a volt szovjet Kö- zép-Ázsiában ópiumtartalmú növényeket, amelyekből hero­int lehet előállítani.. Ha ez a szám megfelel a va­lóságnak, a felsorolt köztársa­ságok a legnagyobb ópiumter­melők a Burma, Laosz és Thai­föld alkotta „arany háromszög” után. tóttá. Az amerikai főváros la­kosságának 70 százaléka fe­kete, a módosabb fehér la­kosság túlnyomó része a szo­rosan vett fővárost övező kertvárosokban él. Követke­zésképpen a szerény költség- vetésből gazdálkodó washing­toni városi iskolák színvonala általában nem valami magas, ugyanakkor elterjedt a bűnö­zés, a kábítószerezés. Clintonék nagy hagyomá­nyú, szigorú kvéker iskolába adják lányukat. Sok washing­toni politikus taníttatja ott gye­rekét. A magániskola évi tan­díja meghaladja a tízezer dol­lárt. Ez megközelíti egy sze­rényebb egyetem tandíját, s olyan összeg, amely csak a felső középosztály számára megfizethető. Egy legutóbbi nyugati hír­szerző jelentés beszámolt ar­ról, hogy a térségben a kábító­szerüzlet rendkívül jövedel­mező, olyannyira, hogy már külföldi csoportok is be akarnak kapcsolódni a termelésbe és a feldolgozásba. A kábítószert mind amerikai, mind európai piacokra szánják. Ez újabb fegyveres harcokhoz is vezet­het az elszegényedett térség­ben, amelyekben amúgyis mindennaposak a helyi konflik­tusok. A nehezen megközelíthető közép-ázsiai vidékek, a maguk 50 millió lakosával eszményi te­repül szolgálnak a mák és egyéb tiltott növények termesz­téséhez. A mákot és a canna- bist fák és napraforgó táblák alá rejtik. Hírszerző források szerint már megjelentek a profi fegyveres bandák, amelyekkel szemben a helyi rendőrség te­hetetlen. A törvény alkalma­zása esetleges, a korrupció vi­szont virágzó. Bár történtek bi­zonyos erőfeszítések közös front létrehozására a kábító­szerüzlet leküzdésére a FÁK-ban, — nyugati források szerint ezek kevés sikerrel jár­tak. A Szovjetunió széthullása véget vetett a küzdelemnek. (Folytatás az 1. oldalról) A szóvivő az újságírók ér­deklődésére elmondta, hogy a kabinet e pillanatban még nem foglalkozott a frekvenciamoratórium fel­oldásával, de a téma aktuali­tására való tekintettel hama­rosan tárgyal a kérdésről. A médiatörvénnyel a miniszte­Az elképzelések szerint az 51 ezer négyzetkilométer ki­terjedésű, mintegy négy és fél millió lakosságú országot tíz kantonra tagolnák. A Svájcból eredő fogalom átvétele a tar­tományok széles körű jogaira és együttműködésére utal, le­galábbis ez lenne az áhított cél. Szarajevó nyílt város Miután Boszniában nincs többségi nemzet, három-há­rom bosnyák, szerb, illetve horvát kantont hoznának létre és a békeidőben négyszáze­zer lakosú Szarajevó nyílt vá­rosként lenne a tizedik. Nem törekednének olyan tartomá­nyok kialakítására, ahol csu­pán egy nemzetiségűek élnek, hiszen ez magában hordoz­hatná az újabb etnikai tiszto­gatások veszélyét: szigorúan önkéntes alapokon azonban lehetséges lenne a lakosság- csere. A tartomány-hármasok nem képeznének egységes tömböt, ezért öt közlekedő fo­lyosón bonyolódhatnának az utazások és áruszállítások, ezeket az Unprofor, a volt Ju­goszláviában állomásozó ENSZ békefenntartó alakula­tok katonái szavatolnák. Atekintetben egyébként most nincs vita (bár változhat­nak az álláspontok), hogy rek nem foglalkoztak. A ka­binet két pontban kiegészí­tette a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt. Ennek értelmében az eddig a törvény hatálya alá nem tartozó kulturális, nevelési, oktatási, szociális és egész­ségügyi, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi tevékeny­Bosznia változatlan külső ha­tárokkal egységes állam ma­radjon, s a tartományokat föl­drajzi, történelmi, gazdasági és etnikai meggondolások alapján alakítsák ki. Ütközőponton Annál jelentősebb szakadék mutatkozik a részleteket ille­tően, márpedig a közmondás szerint az ördög mindig a rész­letekben búvik meg. Az első, nem jelentéktelen „részlet”: hogyan alakítsák ki a kanto­nok határait. Népszámlálás jó tíz éve nem volt, a háború még inkább bonyolította az etnikai összetételt, gondoljunk csak az elüzöttekre, a mene­kültekre, a betelepítettekre. A bosnyák elnök ezért szállt máris síkra azért, hogy a ter­vezett tuzlai, cazini, Száva-menti kantonok jóval nagyobb területüek legyenek. A szerbek és horvátok ezt el­lenzik, viszont úgy akarják a belső határokat megszabni, hogy tartományaik között va­lamilyen összeköttetés legyen és minél nagyobb területen közvetlenül érintkezhessenek Szerbiával, illetve Horvátor­szággal. Tisztázatlan lehet Szarajevó nyílt város státusza is. A kommentárok a hajdani jeruzsálemi és berlini, vala­mint a jelenlegi nicosiai ketté- osztottságot emlegetik. A má­séget ellátó munkáltatók dolgozóira a kollektív szer­ződés rendelkezései szerint kell a törvény szabályait Al­kalmazni. A honvédség személyi ál­lományának helyzetével és a megoldásra váró felada­tokkal ugyancsak behatóan foglalkozott a kabinet. sik ütközőpont, hogy miként épüljön fel a jövő Boszniája. Izetbegovic a „tartományi au­tonómiát" (nem fejtette ki, hogy ez mit jelentene) megfe­lelő központi hatalommal kí­vánja párosítani. Az ENSZ-közvetítők decentrali­zált államot javasolnak, a kan­tonok erős önkkormányzatá- val és lényegében csak a kül- ügyeket és védelmet hagynák meg a konföderatív, laza szö­vetségi állam kezében, igaz a hadügyek központosítása nem engedné külön hadsere­gek felállítását. Indítványok pro és kontra A Radovan Karadzic ve­zette boszniai szerbek önálló törvényhozó és végrehajtó ha­talmat igényelnek a tartomá­nyoknak, s csupán Bosznia nemzetközi képviseletét hagynák meg a központ kezé­ben. Az indítványok szerint a három nemzet három-három tagot küldene a kollektív ál- lamelnökségszerü vezető tes­tületbe, de a döntésekhez szükséges többségről, vala­mint az esetleges vétójogról nem hangzott el nyilatkozat. A mohamedán bosnyákok attól tartanak, hogy egy szerb-hor- vát összefogás kisebbségbe kényszeríthetné őket, állan­dóan leszavaznák jogos kí­vánságaikat. Genfben egye­lőre felfüggesztették a tárgya­lásokat, hosszú és elkesere­dett viták várhatók, nem kis hullámzásokkal. Csak remélni lehet, hogy közben több lesz a' szócsata a tárgyalóasztalok­nál és kevesebb ütközet a hó­födte hegyekben. Réti Ervin Új veszedelem Ázsiából Tíz kanton szövetsége lenne Bosznia A térképek csatája A genfi Bosznia-konferencia résztvevői a kartográfiai in­tézetek szakembereit is megszégyenítő buzgósággal ta­nulmányozták a különböző térképvázlatokat. A tárgyalási alapul szolgáló első javaslatot az amerikai Cyrus Vance és a brit David Owen terjesztette elő, de máris az asztalra ke­rült Alija Izetbegovic bosnyák elnök ellenterve, miközben a szerbeknek és horvátoknak is megvannak a maguk térké­pei. A véres fegyveres összecsapásokkal párhuzamosan megkezdődött a térképek csatája...

Next

/
Oldalképek
Tartalom