Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-30 / 25. szám

1993. január 30., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Faluház épül Ordacsehiben Az ordacsehi önkormányzat úgy döntött: faluházat építe­nek. A tervek most készülnek. A hivatalon kívül orvosi ren­delő, patika, kulturális célokra használható nagyterem és szolgálati lakás is helyet kap az intézményben. Peugeot-t nyert a Bongón Márta János siófoki lakos Peugeot típusú személygép­kocsit, nyert a Bongó decem­ber havi tárgynyeremény-sor- solásán. A Szerencsejáték Rt Pécsi Igazgatóságának mun­katársai és a helyi 221 -es ki- rendeltség vezetője, Csendes József tegnap délután adta át a boldog nyertesnek az autó slusszkulcsát. Arany­lakodalom Szentgyörgyön Nemrég ünnepelte ötvene­dik házassági évfordulóját Strohmajer József és neje Ba- latonszentgyörgyön. A kilenc gyermekét felnevelő házaspár jó egészségben fogadta gyermekei és sok-sok unokája köszöntőjét. Hajósbál az Ezüstparton A hagyományos, 68. hajós­bállal kezdődik a siófoki far­sangi szezon február 6-án a balatonszéplak-felsői Hotel Ezüstpart üdülőben. A rende­zők a nyolcszáz vendég közé államtitkárt, miniszterhelyet­test is várnak. A jó hangulatról két zenekar gondoskodik. A .báli belépők két nap alatt el­fogytak a Speri István által hu­szonhét éve folyamatosan szervezett mulatságra. 4220 olvasó a könyvtárban A siófoki városi könyvtár könyvállománya 121 ezer 685 könyv. A 422 rendszeres ol­vasó 97 ezer 822 könyvet köl­csönzött ki a múlt évben. A könyvtár, amely 5212 külön­böző hangdokumentummal is rendelkezik, az elmúlt évben 1 millió négyszázezer forintot fordíthatott beszerzésre. Emlékmüpályázat Siófokon A Siófoki Városvédő és -Szépítő Egyesület szervezi a helyhatóság és a polgármes­teri hivatal megbízásából a vá­rosban felállítandó második vi­lágháborús emlékmű megva­lósítási munkálatait. Még no­vemberben zártkörű pályáza­tot írtak ki négy szobrászmű­vésznek. Az alkotások tegna­pig érkeztek be az intézmény­hez. Szakmai, illetve társa­dalmi zsűri dönt arról, melyik pályaművet valósítják meg. 2300 önkéntes adta Siófokon Ezer liter vér a rászorulóknak Földvár polgármestere aggódik Ne várjunk csodát az Expótól! Berkes László, Balatonföld- vár polgármestere mindenütt elmondja különvéleményét az 1996-os Expóról, ha szó esik róla. Mit kaphat az ország s mit a Balaton a közelgő kiállítástól? Ő így vélekedik erről: — Az Expo véleményem szerint nem fog annyit nyúj­tani, mint amit várunk tőle. Je­lentős vendégszám-növeke- dést kellene produkálnunk 1996-ra, de ez úgy nem fog sikerülni, ha kizárólag arra az évre készülünk, és nem a jövő érdekében fejlesztjük az or­szágot. Sokan arra számíta­nak, hogy egy millenniumihoz hasonló ünnepség lesz majd. Pedig még a tavalyi sevillai vi­lágkiállítástól is merőben el­térő lesz a budapesti, — Hogy látja, mennyire lesz csak budapesti az Expó? Mennyi juthat a vidéknek? — Nézzük csak a Balatont. Még mindig nincsenek meg a minőségi turizmus föltételei. Nem megfelelő az infrastruk­túra, a tisztaság, a közbizton­ság, továbbá a szolgáltatás és a kereskedelem színvonala. Nem igazán álltunk még át a tömegturizmusról. Itt marad­tunk az „olcsó vendégek” nél­kül — ezenkívül súlyos prob­léma a belföldi túrizmus „szét­hullása” is — s panaszkodunk a nagy visszaesés miatt. Hogy ez a negatív folyamat rövid időn belül megváltozzon, ösz- sze kellene hangolni tevé­kenységünket, szükség lenne az országrészek közti harmó­nia megteremtésére, s többet kellene áldozni országunk jobb, alaposabb megismerte­tésére. — Mindez Somogyra is rá­férne... — Össze kellene fognunk értékeink bemutatására. Nem hiszek abban, hogy a falusi tu­rizmus iránt jelentős lesz az érdeklődés a közeljövőben. Viszont ha a Balatonra annyi gondot fordítanának, mint amennyit beszélnek róla... A központi költségvetésből a Ba­laton messze nem kapja visz- sza azt, amit a „konyhára hoz”. Évek óta látjuk, hogy „mindenki” csak elviszi a pénzt innen, de nem tudunk tenni semmit. Van tehát min gon­dolkodnunk itt a parton, de or­szágosan is.< Még egyszer mondom: a jövő szempontjait kell figyelembe vennünk, nem a világkiállítási hónapokra ké­szülnünk, amúgy kampány­szerűen. Megrendezhető lesz egy sikeres Expo, s talán még az általam most egyelőre megállíthatatlannak vélt visz- szaesés is megfordítható lesz. Csak nehogy valamiféle „gaz­dasági csodát” várjunk! Fónai Imre A svájci születésű Henry Dunant nem gondolta, hogy a Vöröskereszt megalapítása után 130 évvel éppen olyan nagy szükség lesz az embe­rek megsegítésére, mint 1863-ban. Tímár Gyutáné, a Vöröske­reszt megyei vezetőségének munkatársa, Siófok és térsé­gének vezetője elmondta: munkáját héttagú tanácsadó testület segíti, tagjai orvosok, pedagógusok és a térséget jel­lemző területeken dolgozó emberek. Hatáskörükbe tarto­zik a városban működő szer­vezeten kívül még 21 község, ahol összesen 70 helyi cso­portban 4565 tag dolgozik. Tevékenységüknek hét alapelve van. Ezek az ember­iesség, pártatlanság, semle­gesség, függetlenség, önkén­tesség, egység és az egyete­messég. A város és a vonzáskörze­tébe tartozó területeken élők közül 2300 önkéntes véradó 1992-ben majdnem ezer liter vért adott. Ezzel az operáci­ókhoz és a betegek gyógyítá­sához szükséges vérmennyi­ség és minőség az orvosok rendelkezésére állt. Ezért mindazoknak köszönet jár, akik ezt megszervezték, s vé­rüket térítés nélkül a rászoruló betegeknek adták. A munká­jukra, segítségükre a jövőben is nagy szükség van. Jelenleg folyamatosan szervezik a vá­rosi mentőszolgálattal közö­sen az új jogosítványok meg­szerzéséhez szükséges, köte­lezően előírt elsősegélynyúj­tási tanfolyamokat és vizsgá­kat. Részt vesznek a város szociális gondjainak megol­dásában. Ennek keretében idős, beteg, otthonukban élő embereket segítenek, ado­mányokat gyűjtenek és juttat­nak el az arra rászorulókhoz. A szervező munka feltétele a város más szociális ellátá­sában működő szervezetekkel való összhang. Jó a kapcsolat a város vezetőivel, a család- segítő, a munkaügyi központ­tal, a helyi intézményekkel és a térségben működő egyházi és karitatív szervezetekkel. Az a tapasztalat, hogy a rohanó világban maradt még az em­berekben jóság és segítő szándék. (Ondrejovics) Ot háziorvos jár Holládra Gondozót keresnek az idősek mellé Öregedő település Hollád. A 70-es főút hajlatában meg­búvó falu utcáján fekete fej­kendős nénik kerülgetik a tó­csákat. Az itt élőkön Kungli János polgármester próbál segíteni. Társadalmi megbízatásban látja el a szolgálatot, egyéb­ként a DRV vízműkezelője- ként a négy környező község törpe vízmüvét tartja karban egy társával. — Elöregedett a falu, meg el is vándorolnak innen az emberek — válaszolja kérdé­semre. — 1959 óta, amikor megszervezték a termelőszö­vetkezetet, a lakosság a felére csökkent. Most 383-an élünk Holládon, pontosabban csak 382-en, mert épp temetésről jöttem. Nagyon sok házban csak egy ember él vagy kettő, job­bára idősek. A tervek szerint csaknem az összes portára bevezetik nemsokára a gázt. Ez nagy könyebbséget jelent majd — nem kell fát 'vágni, emelgetni a terhet, kisalakolni a kályhát. Egy ideje két helybeli főz az öregeknek, ők látják el az isko­lásokat és az ovisokat is ebéddel. A polgármester a „forrást” keresné, amely biztosítaná a település utánpótlását. Nem könnyű az élet errefelé sem. Nincs munkahely s szó­rakozási lehetőség. A fiatalok, ha leérettségiznek, nem men­nek vissza Holládra. Számos ház üresen áll, mert elhagyták lakói vagy kihaltak belőle. Egy részüket vásárolják is pestiek, meg az Alföldön élők, de egyre kevésbé vonzó Hollád. Hiába esik közel a Bala­ton.Csak a múlt héten három betöréshez hívtak rendőrt az aprócska településen. — A polgármesteri hivatal­ban egy hivatalsegéd dolgozik jelenleg — tájékoztatott Kungli János. — Most pályázatot ad­tunk be, s ha kapunk pénzt, abból fölveszünk még egy embert, még, akinek az lesz a dolga : gondozza az időseket, takarítson, bevásároljon, s ha szükséges, hívjon orvost. Az utóbbi tán az egyedül egyszerű dolog Holládon, ugyanis öt (!) háziorvos jár ki a rászorulókhoz. Czene Attila A bliccelőkön a kalauzok is „keresnek” Kevesebb utas a vonaton Szegény a MÁV— Szentgyörgynél megállt a villamosítás A Balaton déli partján a vasútvonal utolsó nagy somo­gyi állomása Szentgyörgy. Eddig ért el a villamosítás, Nagykanizsa felé már motor­vonatot kötnek a szerelvények elé. (6-10 perc alatt cserélik ki a masinákat.) 1996-ra ígérik a továbbfejlesztést, de a MÁV-raak a napi dolgok finan­szírozására is alig jut pénz. Lepusztult az állomás, a két sínpár mellett se peron, se alul- vagy felüljáró. Csak a szerencsének köszönhető, hogy eddig nem történt utas­baleset. Az állomás jelenéről és jö­vőjéről beszélt dr. Kraliczky Antal főtanácsos, a balaton­szentgyörgyi állomás veze­tője. — Tudom, hogy egy ilyen ál­lomást sokkal nagyobb mér­tékben kellene fejleszteni, mint azt teszik jelenleg — mondta. — De mivel jelenlegi bevételünk éppen csak fedezi' a működtetés önköltségét, nem tudunk elegendő pénzt fordítani erre a célra. Az ár­emelések miatt a személyfor­galom is visszaesett. Hétvé­geken még elfogadható számú az utas, azonban hét­közben nagyon kevesen utaz­nak. Viszont sikerült a blicce­lőktől megszabadulnunk, mert most már a kalauzoknak is ér­dekük, hogy megbüntessék a jegy nélkül utazókat. Százalé­kot kapnak az így befolyt pén­zekből. Az állomásfőnök sze­rint csak úgy tudnának a „kor­hadt fánál” kicsit zöldebb ágra vergődni, ha az állam mélyeb­ben nyúlna a zsebébe. Egyre nehezebb a pályakarbantar­tás, aztán a kocsiparkot is föl kellene újítani. Igaz: decem­berben született egy egyez­mény, hogy a MÁV hitelt kap, ez azonban kevés a problé­mák megnyugtató rendezésé­hez. A dolgozók bérezése eb­ben az évben javult, de orszá­gosan ez is kevés. Jelenleg hetvenhárman dolgoznak az állomáson, amely a legna­gyobb munkahely a faluban. Bár a szakszervezetek állást foglalnak a munkahelyek vé­delmében, nemsokára het­venre megy le ez a létszám, ugyanis a MÁV jelenlegi 80 ezres állományából hatezret el kell küldeni, rájuk ebből há­rom elbocsátás jut. Vajon nem lesz-e túl kevés ez a 70 em­ber? így is alig tudják megol­dani a napi feladatokat. • . A fejlesztési tervekről meg­tudtuk, hogy előbb Nagykani­zsán fejezik be a vasúti mun­kálatokat, és csak egy-két éven belül tervezik a jelentő­sebb műszaki változtatásokat a szentgyörgyi állomáson. Az állomásfőnök szerint a mai vonatjegyárak mellett jobban megéri, ha hárman összeáll­nak és kocsival utazgatnak. Ennek ellenére a forgalom nagy: napi 15-20 szerelvény indul és érkezik, s jóval na­gyobb az átmenő, csak a le­szállás-felszállás idejére megálló vonat száma. Szakonyi Csaba Magán ABC-t épít Komócsin Zoltán lengyeltóti lakos Sző- lősgyörök határában. A vállalkozó később szolgáltatásokat kínáló pavilonokat tervez a bolt mellé. A Híradástechnika Részvénytársaság nagysorozatú ex­portorientált híradástechnikai részegység gyártásának önállósítása érdekében pályázatot hirdet ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ állásra Fonyódon létesítendő Korlátolt Felelősségű Társaságának vezetésére. Pályázati feltételek:- villamos/gépészmémökl és/vagy közgazdasági végzettség - tárgyalási szintű német vagy angol nyelvtudás - vezetői gyakorlat. A HT Rt pályázatot hirdet továbbá MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI, MÉRÉSTECHNIKAI ÉS LOGISZTIKAI feladatok ellátására VILLAMOSMÉRNÖKI végzettséget feltételező állásokra a fent említett Korlátolt Felelősségű Társaságban Fonyódon végzendő munkára. A megfelelő NÉMET vagy ANGOL nyelvtudásban történő felkészítés után látják el majd folyamatos, külföldi kapcsolatot is igénylő munkájukat. A pályázatok benyújtási határideje: 1993. február 20. Cím: HT Rt vezérigazgatója 1519 Budapest Pf. 268. A Balatoni Halgazdaság verseny- tárgyalást hirdet balatonlellei nádfedeles halsütödéjének idényjellegű üzemeltetésére. A versenytárgyalás helye a Balatoni Halgazdaság irmapusztai telep. Időpontja: 1993. február 10-én délelőtt 10 óra. Érdeklődni a gazdaság siófoki központjában személyesen, vagy a 84/13- 322-es telefonon Szakái Tamás termelési igazgatónál. (201196)

Next

/
Oldalképek
Tartalom