Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-29 / 24. szám
1993. január 29., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 A Hargita Alapítvány vendégeként Imets László és Bara Barnabás Csíkszeredái képzőművész tanárok egy hetet töltöttek Berzencén. Imets László az általa készített négy festményt az alapítványnak ajándékozta. Bara Barnabás szobrász pedig egy berzencei köztéri szobrot szeretne a közeljövőben elkészíteni, s ezért visszatér a községbe. Vízmüvet avatott Somogycsicsó Korszerű vízmüvet adtak át Somogycsicsón. Az eddigi közkifolyókkal ellátott rendszert kicserélték, aztán ötven köbméteres víztornyot, valamint új üzemi épületet emeltek, s automata szivattyúkat helyeztek üzembe. A vezetékes víz most csaknem száz udvarra jutott el közpénzből. A beruházásra a kistelepüléseknek nyújtott támogatásból négymillió forintot nyertek el pályázat útján. Tanulmányi versenyek A berzencei iskolában rövidesen megkezdődnek a tanulmányi versenyek, iskolai vetélkedők. Lesz népdalverseny, amelyen minden osztályból részt vesznek tanulók. A nyelvi és illemtani vetélkedőket osztályonként rendezik meg. Februárban a felső tagozatosok a somogyudvarhe- lyi iskolával közös anyanyelvi, kommunikációs versenyen mérik össze tudásukat. Döntés a vízi közművekről és a vágóhídról Csurgón az önkormányzat pályázatot írt ki vízi közmüveinek koncessziós formájú üzemeltetésére. A képviselő-testület döntött a vágóhíd hasznosításával kapcsolatban is. Ezek szerint a hatósági vá- góhóhidat az eddigi tulajdonos bérleti díj fizetése mellett tovább üzemeltetheti, és a hatósági vágásokon kívül normál vágóhídként is hasznosíthatja. A bérleti szerződés terve egyelőre elvi döntésként született meg, a gazdasági bizottság feladata a feltételek részletes kidolgozása. Orvosi műszerek százezerért Rinyaújnépen tavaly korszerűsítették az orvosi rendelőt, s majd százezer forintért a műszerezettséget is javították. Az önkormányzat idei tervei között járdaépítés, valamint útépítés szerepel, s a nemrég elkészült vízvezetékrendszerről a lakóházakhoz is bevezetik az egészséges ivóvizet. Mindig lehet újat csinálni Kálmáncsai változások „Az erdőn át megy, a falun át, hét éves, hét mérföld, a három kilométeres út” — írta gyerekkoráról versében Horgas Béla. A jelenleg Budapesten élő író-költő valaha kisiskolásként a kálmáncsai iskola padjait koptatta. A költő nem az egyetlen híressé vált volt diák. — Valóban, Kálmáncsa sok diplomás, okos embert adott az országnak — mondta Somlai Lajos polgármester —, köztük van Horgas Béla is. Az 1960-as évekig felső tagozatunk is volt, 1975-től már csak alsó tagozatos iskola működik — tette hozzá kissé szomorkásán. — Jelenleg 21 tanuló jár az iskolába. Ezt azonban megbecsülik. Az intézmény felújítására pályázat útján nyertek 2 millió 380 ezer forintot. A Petőfi utcát útburkolattal látták el, ez egymillió-háromszázezer forintba került. — Erre vagyok a legbüszkébb! — hangsúlyozta a polgármester. — Fél évszázada mindig tervezték, nekünk most sikerült. Felújítottuk a régi református iskolát: az egyik teremből könyvtárat, a másikból házaságkötő termet szeretnénk kialakítani. A kultúrházra egymillió forintot költöttünk, tetőszerkezetet javítottunk, két klubtermet alakítottunk ki. Az 1898-ban dombtetőre épült, fehér falú református templom parókiáját felújították, az önkormányzat 100 ezer forintot ajándékozott e nemes célra. A polgármester nem rejtette véka alá gondjaikat sem. A hétszázhatvanöt lakosú településen kétszázhatvanöt nyugdíjas él, a munkanélküliek száma is nagy. Munkahelyteremtő pályázatot szeretnének benyújtani, az talán enyhítené a kissé reménytelen helyzetet. Legnagyobb vágya még nem vált valóra. Nem nyerték el az állami támogatást a vízműépítéshez, pedig társközségükben, a százhatvan lelkes Lajosházán rendkívül szennyezett az ivóvíz. Ha az idén sem segítenének, nagy baj már akkor sem lehet, mert elkezdték a kút fúrását. — Biztos vagyok bennne, hogy több mindent elértünk az utóbbi két esztendőben, mint az elmúlt negyven év alatt. A nehéz gazdasági helyzet ellenére, még mindig lehet újat csinálni, csak hinni kell benne! (Gamos) Hétmillió forint tanműhelyekre Barcson Németül tanulnak a szakmunkástanulók Önálló intézetként 1973 óta működik a barcsi 525. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet. Berkics Mihály igazgató szerint a „legkelendőbb” az autószerelő és a szobafestő szakma. A tanulók létszáma azonban csökken; 1991-ben 496, 1992-ben 445, az idén 415 az iskolába járó. Mégis lét- fontosságú volt az intézmény bővítése. Erre sok pénzt szántak; tavaly ősszel elkészült a számítástechnikai terem mintegy kétmillió forintért, a nőiruha-készítő tanműhelyre négymillió forintot költöttek, s végül kialakítottak egy karbantartó műhelyt egymillió forintért. — Átképző és továbbképző tanfolyamokat is szerveztünk, ilyen például: gépjármű-villamossági műszerész, hegesztő, karbantartó — mondta Berkics Mihály. — A szülők szeretnék, ha fafeldolgozással kapcsolatos tanfolyam is indulna. Újdonság, igaz, csak az első évfolyamon, hogy elsajátítják a német nyelv alapismereteit. A tervek között szerepel a számítástechnikai ismeretek, illetve az ember és környezete elnevezésű tantárgy bevezetése. Három éve folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a munkaügyi központtal; a megyében csak mi foglalkozunk felnőttek képzésével. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy sokoldalúan képzett szakmunkásokat neveljünk. Dráva-krimi Szomszédviszály orrcsonttöréssel Összekülönbözött szomszédasszonyával január 21-én este Lakócsán Orsós Zoltán helybeli lakos. Miután úgy látszott, hogy nyelve ellen az ő „szöveges” érvei kevesek, komolyabb, meggyőzőbbekhez folyamodott. Ütött. Ököllel. Az asszony arcát érte a súlyos ökölcsapás, elvesztette az egyensúlyát és a földre esett. Am ez nem elégítette ki Orsóst, vélt sérelméért még egyszer arcon is rúgta a földön fekvő nőt. A szomszédasszony súlyosan megsérült, eltört az orrcsontja. Orsós Zoltán ellen súlyos testi sértés miatt büntető eljárás indult. Csokonyavisontán favágók jártak. Ez önmagában még nem túl érdekes hír, ám ha hozzátesszük, hogy mindez éjszaka, a legnagyobb titokban történt, akkor mindjárt más. Az egyelőre ismeretlen fanyűvők mintegy húsz köbméternyi fát termeltek ki, ezzel 160 ezer forintnyi kárt okozva. Csak az furcsa, hogy ezt a mennyiséget nem lehet körömreszelővei kivágni, a motorfűrész pedig elég hangos. Lehet hogy megszokott dolog arrafelé az éjféli favágás?... V. O. A festő terve: Maróti-emlékkiállítás Rembrandt a példaképe Az ember és a természet örök kapcsolata Csurgón ismét van ménállomás Ramzes a reménység A lakatosi és a festőművészi hivatás találkozására kevés példa akad itthon és külföldön. Mégis, nem először jelentkezett festményeinek bemutatásával Zombori Lajos babócsai amatőr festőművész. — A szüleim mesélték, hogy már négyéves koromban lemásoltam egy Krisztus-fejet. A természet iránti szeretet nem véletlen, hiszen 19 éven át Somogytarnócán az őrháznál laktunk. 14 éves koromig figurákat, alakokat rajzolgat- tam. Majd 10 évi szünet után vettem újra kezembe ecsetet. — Kitől tanult, ki hatott művészetére? — Maróti László egykori barcsi rajztanárnál festettem egy évig. Ezután szakkönyvek alapján próbáltam elsajátítani a „mesterséget”. A nagy példaképem Rembrandt, hozzá szeretnék hasonlítani. A kiállított munkák kivétel nélkül olajfestmények. Érdeklődése a tájképek, a misztikus megjelenítésű képek, valamint ember-természet kapcsolata felé fordul. A táj végeredményben mindenütt hasonló: szinte azonosak a falusi utcák, a kunyhók, a tanyák vagy a fák közül kimagasló templom- tornyok. Mégis inkább a sajátos kötődést fejezi ki, ami a művészt a tájhoz köti. Egyes képek robbanásig feszültek, szenvedélyesek mint például a Vízió, a Figyelmeztetés című festménye. Műveiből — Babócsai utcarészlet, Drávaszentesi vízimalom — kiolvasható egyfajta szívmelegítő faluszeretet, tisztelet is. Szereti a falut, festői eszközökkel mondja el a véleményét róla. Tavaly Fonyódon, Pécsen és Barcson a Dráva Múzeumban volt kiállítása. Azok, akik elidőztek képei előtt, legfőbb élményként a táj szépségeinek és harmóniájának újrafelfedezését vihették magukkal. Zombori Lajos legújabb kiállítása októberben nyílt meg a barcsi 525. sz. szakmunkásképzőben, de még mindig látható. — Úgy érzem, Maróti László Barcs leghíresebb festői közé tartozott. Nem becsülik meg eléggé, méltánytalanul elfelejtették. Szeretnék egy emlékkiállítást rendezni, csakis az ő munkáiból. Nagyon örülnék, ha segítő kezekre találnék. Gamos Adrienn Bár a lótartás még mindig a válságágazatok közé tartozik, a tulajdonosok inkább hobbiból tartják állatukat mintsem üzleti haszon reményében, mégis növekvőben van az állomány. Csurgón jelenleg húsz kancát tartanak nyilván, s a környékbeli falvakkal együtt több mint száz a lovak száma. Márpedig aki lovat tart, főként ha kancatulajdonos, előbb-utóbb szeretné szaporítani az állományát. Öt évvel ezelőtt még volt egy ménállomás a városban, ám akkor megszüntették, így a gazdák kénytelenek voltak — ha csikót akartak — távolabbi helyekre elszállítani a kancákat. Ezt elégelte meg az egyik lovas, Kosa Károly, „civilben" a mezőgazdasági szakmunkásképző oktatója, s kérte a felügyeletet, engedélyezzék neki egy ménállomás létesítését. A helyszíni szemle után hamarosan megjött az engedély, majd december végén az első mén, egy szürke magyar hidegvérű, s mire e sorok megjelennek, már az istállóban várja a kancákat a másik ló. Erről az új paripáról azonban a gazda nem tud hidegvérrel nyilatkozni. — Ramzes 111-71 a ló neve, és kitűnő pedigrével érkezik hozzánk Békéscsabáról. Az apja, Ramzes III mezőhegyesi mén volt, szürke, elit osztályzatú, 170/180-205-22 centis méretekkel. Az 1975-ös és az 1980-as OMÉK-on aranyér1 Az elit magyar hidegvérű met kapott. Anyja 714 Maxim Mezőhegyes legjobb kancájaként volt nyilvántartva, szuperelit minősítéssel, 164/175-200-21 centis méretekkel. Utódai közül hatból lett fedezőmén. Ramzes 111-71 1982-ben született, szürke mezőhegyesi sportló. A kisbéri félvér cseppvérkereszte- zéssel létrehozott új vonala. A származási lapról az is kiderül, hogy kitűnő ugróló volt, díjugratásokon remekül szerepelt. Könnyen,készségesen ugrott, különösen kombinációban dolgozott jól. Mint fedezőmén is kiváló „adottságokkal” rendelkezik: a legjobb vemhesítési eredménye 93 százalékos volt, s ez rendkívül jó. — A jó hírére jellemző, hogy a lótartók közt már elterjedt: Ramzes Csurgóra jön. Többen megkerestek levélben, személyesen a megyén kívülről is, hogy hoznák a kancájukat. A ménállomás fenntartásához egyébként a csurgói önkormányzat is hozzájárul. A környékbeli falvak közül néhánynak a képviselő-testülete is felismerte a jelentőségét, és szerény anyagi támogatásukról biztosították Kosa Károlyt. Aki most már nemcsak hobbi-lótartó, hanem méltán érezheti: tett valamit a somogyi lótenyésztés érdekében. A ménállomás egyébként naponta 16-tól 18 óráig tart „nyitva”, pénteken, szombaton és vasárnap pedig reggel 6-tól 8-ig is van fedeztetés. V. O. Csíkszeredái vendégek Berzencén
