Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-29 / 24. szám

1993. január 29., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 A Hargita Alapítvány ven­dégeként Imets László és Bara Barnabás Csíkszeredái képzőművész tanárok egy he­tet töltöttek Berzencén. Imets László az általa készített négy festményt az alapítványnak ajándékozta. Bara Barnabás szobrász pedig egy berzencei köztéri szobrot szeretne a kö­zeljövőben elkészíteni, s ezért visszatér a községbe. Vízmüvet avatott Somogycsicsó Korszerű vízmüvet adtak át Somogycsicsón. Az eddigi közkifolyókkal ellátott rend­szert kicserélték, aztán ötven köbméteres víztornyot, vala­mint új üzemi épületet emel­tek, s automata szivattyúkat helyeztek üzembe. A vezeté­kes víz most csaknem száz udvarra jutott el közpénzből. A beruházásra a kistelepülé­seknek nyújtott támogatásból négymillió forintot nyertek el pályázat útján. Tanulmányi versenyek A berzencei iskolában rövi­desen megkezdődnek a ta­nulmányi versenyek, iskolai vetélkedők. Lesz népdalver­seny, amelyen minden osz­tályból részt vesznek tanulók. A nyelvi és illemtani vetélke­dőket osztályonként rendezik meg. Februárban a felső ta­gozatosok a somogyudvarhe- lyi iskolával közös anyanyelvi, kommunikációs versenyen mérik össze tudásukat. Döntés a vízi közművekről és a vágóhídról Csurgón az önkormányzat pályázatot írt ki vízi közmüvei­nek koncessziós formájú üzemeltetésére. A képvi­selő-testület döntött a vágóhíd hasznosításával kapcsolatban is. Ezek szerint a hatósági vá- góhóhidat az eddigi tulajdonos bérleti díj fizetése mellett to­vább üzemeltetheti, és a ható­sági vágásokon kívül normál vágóhídként is hasznosíthatja. A bérleti szerződés terve egyelőre elvi döntésként szü­letett meg, a gazdasági bizott­ság feladata a feltételek rész­letes kidolgozása. Orvosi műszerek százezerért Rinyaújnépen tavaly kor­szerűsítették az orvosi rende­lőt, s majd százezer forintért a műszerezettséget is javították. Az önkormányzat idei tervei között járdaépítés, valamint útépítés szerepel, s a nemrég elkészült vízvezetékrendszer­ről a lakóházakhoz is beveze­tik az egészséges ivóvizet. Mindig lehet újat csinálni Kálmáncsai változások „Az erdőn át megy, a falun át, hét éves, hét mérföld, a há­rom kilométeres út” — írta gyerekkoráról versében Hor­gas Béla. A jelenleg Budapes­ten élő író-költő valaha kisis­kolásként a kálmáncsai iskola padjait koptatta. A költő nem az egyetlen híressé vált volt diák. — Valóban, Kálmáncsa sok diplomás, okos embert adott az országnak — mondta Som­lai Lajos polgármester —, köz­tük van Horgas Béla is. Az 1960-as évekig felső tagoza­tunk is volt, 1975-től már csak alsó tagozatos iskola működik — tette hozzá kissé szomor­kásán. — Jelenleg 21 tanuló jár az iskolába. Ezt azonban megbecsülik. Az intézmény felújítására pá­lyázat útján nyertek 2 millió 380 ezer forintot. A Petőfi ut­cát útburkolattal látták el, ez egymillió-háromszázezer fo­rintba került. — Erre vagyok a legbüsz­kébb! — hangsúlyozta a pol­gármester. — Fél évszázada mindig tervezték, nekünk most sikerült. Felújítottuk a régi re­formátus iskolát: az egyik te­remből könyvtárat, a másikból házaságkötő termet szeret­nénk kialakítani. A kultúrházra egymillió forintot költöttünk, te­tőszerkezetet javítottunk, két klubtermet alakítottunk ki. Az 1898-ban dombtetőre épült, fehér falú református templom parókiáját felújítot­ták, az önkormányzat 100 ezer forintot ajándékozott e nemes célra. A polgármester nem rejtette véka alá gondjai­kat sem. A hétszázhatvanöt lakosú településen kétszáz­hatvanöt nyugdíjas él, a mun­kanélküliek száma is nagy. Munkahelyteremtő pályázatot szeretnének benyújtani, az ta­lán enyhítené a kissé remény­telen helyzetet. Legnagyobb vágya még nem vált valóra. Nem nyerték el az állami támogatást a víz­műépítéshez, pedig társköz­ségükben, a százhatvan lel­kes Lajosházán rendkívül szennyezett az ivóvíz. Ha az idén sem segítenének, nagy baj már akkor sem lehet, mert elkezdték a kút fúrását. — Biztos vagyok bennne, hogy több mindent elértünk az utóbbi két esztendőben, mint az elmúlt negyven év alatt. A nehéz gazdasági helyzet ellenére, még mindig le­het újat csinálni, csak hinni kell benne! (Gamos) Hétmillió forint tanműhelyekre Barcson Németül tanulnak a szakmunkástanulók Önálló intézetként 1973 óta működik a barcsi 525. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet. Berkics Mihály igazgató szerint a „legkelendőbb” az autószerelő és a szobafestő szakma. A tanulók létszáma azon­ban csökken; 1991-ben 496, 1992-ben 445, az idén 415 az iskolába járó. Mégis lét- fontosságú volt az intézmény bővítése. Erre sok pénzt szántak; tavaly ősszel elké­szült a számítástechnikai te­rem mintegy kétmillió forin­tért, a nőiruha-készítő tan­műhelyre négymillió forintot költöttek, s végül kialakítottak egy karbantartó műhelyt egymillió forintért. — Átképző és tovább­képző tanfolyamokat is szer­veztünk, ilyen például: gép­jármű-villamossági műsze­rész, hegesztő, karbantartó — mondta Berkics Mihály. — A szülők szeretnék, ha fafel­dolgozással kapcsolatos tan­folyam is indulna. Újdonság, igaz, csak az első évfolya­mon, hogy elsajátítják a né­met nyelv alapismereteit. A tervek között szerepel a számítástechnikai ismeretek, illetve az ember és környe­zete elnevezésű tantárgy be­vezetése. Három éve folya­matosan tartjuk a kapcsolatot a munkaügyi központtal; a megyében csak mi foglalko­zunk felnőttek képzésével. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy sokolda­lúan képzett szakmunkáso­kat neveljünk. Dráva-krimi Szomszédviszály orrcsonttöréssel Összekülönbözött szom­szédasszonyával január 21-én este Lakócsán Orsós Zoltán helybeli lakos. Miután úgy látszott, hogy nyelve ellen az ő „szöveges” érvei keve­sek, komolyabb, meggyőzőb­bekhez folyamodott. Ütött. Ököllel. Az asszony arcát érte a súlyos ökölcsapás, elvesz­tette az egyensúlyát és a földre esett. Am ez nem elégí­tette ki Orsóst, vélt sérelméért még egyszer arcon is rúgta a földön fekvő nőt. A szom­szédasszony súlyosan meg­sérült, eltört az orrcsontja. Or­sós Zoltán ellen súlyos testi sértés miatt büntető eljárás indult. Csokonyavisontán fa­vágók jártak. Ez önmagában még nem túl érdekes hír, ám ha hozzátesszük, hogy mindez éjszaka, a legnagyobb titokban történt, akkor mindjárt más. Az egyelőre ismeretlen fanyűvők mintegy húsz köb­méternyi fát termeltek ki, ezzel 160 ezer forintnyi kárt okozva. Csak az furcsa, hogy ezt a mennyiséget nem lehet kö­römreszelővei kivágni, a mo­torfűrész pedig elég hangos. Lehet hogy megszokott dolog arrafelé az éjféli favágás?... V. O. A festő terve: Maróti-emlékkiállítás Rembrandt a példaképe Az ember és a természet örök kapcsolata Csurgón ismét van ménállomás Ramzes a reménység A lakatosi és a festőművé­szi hivatás találkozására ke­vés példa akad itthon és kül­földön. Mégis, nem először je­lentkezett festményeinek be­mutatásával Zombori Lajos babócsai amatőr festőmű­vész. — A szüleim mesélték, hogy már négyéves koromban lemásoltam egy Krisztus-fejet. A természet iránti szeretet nem véletlen, hiszen 19 éven át Somogytarnócán az őrház­nál laktunk. 14 éves koromig figurákat, alakokat rajzolgat- tam. Majd 10 évi szünet után vettem újra kezembe ecsetet. — Kitől tanult, ki hatott mű­vészetére? — Maróti László egykori barcsi rajztanárnál festettem egy évig. Ezután szakkönyvek alapján próbáltam elsajátítani a „mesterséget”. A nagy pél­daképem Rembrandt, hozzá szeretnék hasonlítani. A kiállított munkák kivétel nélkül olajfestmények. Érdek­lődése a tájképek, a misztikus megjelenítésű képek, valamint ember-természet kapcsolata felé fordul. A táj végered­ményben mindenütt hasonló: szinte azonosak a falusi utcák, a kunyhók, a tanyák vagy a fák közül kimagasló templom- tornyok. Mégis inkább a sajá­tos kötődést fejezi ki, ami a művészt a tájhoz köti. Egyes képek robbanásig feszültek, szenvedélyesek mint például a Vízió, a Figyel­meztetés című festménye. Műveiből — Babócsai utca­részlet, Drávaszentesi vízima­lom — kiolvasható egyfajta szívmelegítő faluszeretet, tisz­telet is. Szereti a falut, festői eszközökkel mondja el a vé­leményét róla. Tavaly Fonyó­don, Pécsen és Barcson a Dráva Múzeumban volt kiállí­tása. Azok, akik elidőztek ké­pei előtt, legfőbb élményként a táj szépségeinek és harmóniá­jának újrafelfedezését vihették magukkal. Zombori Lajos leg­újabb kiállítása októberben nyílt meg a barcsi 525. sz. szakmunkásképzőben, de még mindig látható. — Úgy érzem, Maróti László Barcs leghíresebb fes­tői közé tartozott. Nem becsü­lik meg eléggé, méltánytalanul elfelejtették. Szeretnék egy emlékkiállítást rendezni, csakis az ő munkáiból. Na­gyon örülnék, ha segítő ke­zekre találnék. Gamos Adrienn Bár a lótartás még mindig a válságágazatok közé tartozik, a tulajdonosok inkább hobbi­ból tartják állatukat mintsem üzleti haszon reményében, mégis növekvőben van az ál­lomány. Csurgón jelenleg húsz kancát tartanak nyilván, s a környékbeli falvakkal együtt több mint száz a lovak száma. Márpedig aki lovat tart, főként ha kancatulajdo­nos, előbb-utóbb szeretné szaporítani az állományát. Öt évvel ezelőtt még volt egy ménállomás a városban, ám akkor megszüntették, így a gazdák kénytelenek voltak — ha csikót akartak — távolabbi helyekre elszállítani a kancá­kat. Ezt elégelte meg az egyik lovas, Kosa Károly, „civilben" a mezőgazdasági szakmun­kásképző oktatója, s kérte a felügyeletet, engedélyezzék neki egy ménállomás létesíté­sét. A helyszíni szemle után hamarosan megjött az enge­dély, majd december végén az első mén, egy szürke ma­gyar hidegvérű, s mire e sorok megjelennek, már az istálló­ban várja a kancákat a másik ló. Erről az új paripáról azon­ban a gazda nem tud hideg­vérrel nyilatkozni. — Ramzes 111-71 a ló neve, és kitűnő pedigrével érkezik hozzánk Békéscsabáról. Az apja, Ramzes III mezőhegyesi mén volt, szürke, elit osztály­zatú, 170/180-205-22 centis méretekkel. Az 1975-ös és az 1980-as OMÉK-on aranyér1 Az elit magyar hidegvérű met kapott. Anyja 714 Maxim Mezőhegyes legjobb kancája­ként volt nyilvántartva, szuperelit minősítéssel, 164/175-200-21 centis mére­tekkel. Utódai közül hatból lett fedezőmén. Ramzes 111-71 1982-ben született, szürke mezőhegyesi sportló. A kis­béri félvér cseppvérkereszte- zéssel létrehozott új vonala. A származási lapról az is kide­rül, hogy kitűnő ugróló volt, díjugratásokon remekül sze­repelt. Könnyen,készségesen ugrott, különösen kombináci­óban dolgozott jól. Mint fede­zőmén is kiváló „adottságok­kal” rendelkezik: a legjobb vemhesítési eredménye 93 százalékos volt, s ez rendkívül jó. — A jó hírére jellemző, hogy a lótartók közt már elterjedt: Ramzes Csurgóra jön. Töb­ben megkerestek levélben, személyesen a megyén kívül­ről is, hogy hoznák a kancáju­kat. A ménállomás fenntartá­sához egyébként a csurgói önkormányzat is hozzájárul. A környékbeli falvak közül né­hánynak a képviselő-testülete is felismerte a jelentőségét, és szerény anyagi támogatásuk­ról biztosították Kosa Károlyt. Aki most már nemcsak hobbi-lótartó, hanem méltán érezheti: tett valamit a somo­gyi lótenyésztés érdekében. A ménállomás egyébként naponta 16-tól 18 óráig tart „nyitva”, pénteken, szombaton és vasárnap pedig reggel 6-tól 8-ig is van fedeztetés. V. O. Csíkszeredái vendégek Berzencén

Next

/
Oldalképek
Tartalom