Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-27 / 22. szám

1993. január 27., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Kaposvári döntés a bérlakásokról A kaposvári közgyűlés a közelmúltban úgy döntött, hogy az önkormányzati bérla­kásokat — bizonyos feltételek mellett — a vételár korábbi 60 százaléka mellett 30 százalé­káért (egyösszegben történő fizetés esetén ez kevesebb) is megvásárolhatják a lakók. Az Inköz e határozatok alapján megkezdte az ajánlatok kikül­dését az érintett lakóknak. A hivatallal augusztus 31-ig kell közölni a vételi szándékot. Kiállítás Marcaliban A rovarok világa címmel ki­állítás nyílik ma a Marcali Helytörténeti Múzeumban. A Végh László Ágost amatőr en- tomológus magángyűjtemé­nyét bemutató kiállításon a számos hazai ritkaság mellett a trópusok varázslatos szép­ségű lepkéivel is megismer­kedhet a látogató. A kiállítást, amely február 17-ig látogat­ható, 13 órakor dr. Sáringer Gyula akadémikus ajánlja a közönség figyelmébe. Gépjármüvek Somogybán A Központi Statisztikai Hiva­tal Somogy Megyei Igazgató­sága decemberben megjelent kiadványa szerint megyénk közúti gépjárműállománya 1991. végén 84 ezer darab volt, az 1987. év végéhez ké­pest 11,5 százalékkal több. A négy év alatt a személyszállító gépjárművek közül a sze­mélygépkocsik száma 20,8 százalékkal emelkedett. Igazgatóválasztás a taggyűlésen Budapesten tartott taggyű­lést hétfőn a Buda-flax Len­fonó- és Szövőipari Vállalat, s ezen Nagy Lajos vállalkozót, a tabi Kempingcikk Kft egyetlen vevőjelöltjét március 31-ig megválasztották a somogyi cég ügyvezető igazgatójává. Táncszínház a Duna együttessel A budapesti BM Duna Mű­vészegyüttes fellépésével folytatódik a kaposvári So­mogy Táncegyüttes táncszín­házi előadássorozata. A Mo- sóczi István vezette társulat holnap este hét órakor Tánc-játékok címmel mutat­kozik be a somogyi közön­ségnek. Élőmunkában első Kaposvár A hét végén rendezett ka­posvári vendéglátós vetélke­dőn a szakácsok között a leg­szebb díszmunkát a szek­szárdiak készítették, míg az élőmunkában a legjobb me­nüsort a kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi Szakkö­zépiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző diákjai produkálták. Tavaszi készülődés Tanácskozást és bemutatót szervezett a hét elején Nagy­atádon a helyi kertbarátkor, a kistermelők megyei szövet­sége és a Royal Sluis and Groot kísérleti állomás. A ker- tészkedők a nagy termőké- pessegu betegségeknek el- •enállo új zöldséghibridekkel, a biotechnikai védekezés e- letősegeivel smerkedteK "eg, es a helyszínen meg is 'asárolhattak a /etómagva- ■<at. valamint az ajaníott nö­vényvédő szereket Vasszerkezetgyártással és felületkezeléssel foglalkoznak a Kaposvári Villamossági Gyár Pécsi úti telepén. Az itt készült fémszerkezeteket a gyár központjában szerelik össze. Je­lenleg transzformátorállomások berendezéseit, valamint középfeszültségű kapcsolók vasszerkezeteit készítik. (Fotó: Gyertyás László) Egyre drágább Kaposváron a virág. Az ok: Kaposvár kör­nyékén nincs jól működő kertészet. Sorban tönkremennek a kertészeti vállalkozások, mert a vi­rágtermesztés kényes dolog: óriási pénzeket emészt fel az év nagy részében a megfelelő hőszükséglet biztosítása és az öntözés. Emellett még piacról is kell időben gondoskodni. Ezért aztán inkább a nagy virágelosztó helyekre szállítják a termelők az árut és csak kisebb tételenként értékesítik hely­ben. Előfordul, hogy a Kaposvár környéki virágot Budapesten vette meg a kaposvári kereskedő, mert nincs megfelelő koor­dináció a termelőkkel. Sokan szeretjük a virágot. Mi lehet a megoldás? A Füredi utcai pavilonsor virágboltosa szerint Kaposváron is létre kellene hozni egy központi virágelosztót. A növekvő szállítási és energiaköltségek miatt egyre nagyobb lesz a ki­sebb körzeteket ellátó elosztópiacok szerepe. így lehetőség volna a választék növelésére is, hiszen a kereskedők folya­matos ellátását kevésbé korlátoznák a magas szállítási költ­ségek. Előnyt jelentene az is, hogy frissebb áru kerül a boltokba, mert a „másnapos" virág nem örömöt okoz, hanem bosszú­ságot. A kereskedők elmondták: minden forint fontos, amivel ol­csóbban tudnák adni a virágot, mert amúgy is rohamosan csökken a fizetőképes kereslet. Gyakori, hogy — az árak mi­att — egy szál virágból kell csokrot kötni. Ugyanakkor van vevő aki választékot keres és meg is tudja fizetni azt. „Csak” a piaci viszonyoknak kellene hát virágügyben is kia­lakulni. A kialakításukhoz azonban egyelőre „bába” kellene. (Kirsch) Drága virágaink Döntöttek a képviseletről Civil összefogás Somogybán Magasabb bért szavaztak meg Visszakérte lemondását a torvaji polgármester írásban is benyújtotta lemondását Kere­kes József torvaji polgármester. Indoka az volt, hogy a 6300 forintos juttatásból a há­romtagú család megélhetését nem tudja biz­tosítani. t A képviselő-testületi ülésen — ahol a le­mondásról tárgyaltak — id. Takács János azt javasolta, hogy oldják meg a polgármes­ter bérgondját, mivel élvezi a lakosság több­ségének bizalmát. Ezzel értettek egyet a je­lenlevő lakosok is, és Forró György képvi­selő javaslatára a testület 22 ezer forint tisz­teletdíjat szavazott meg a polgármesternek. Kerekes József — mint mondta: a faluban kialakult rossz hangulat és áldatlan helyzet ne mérgesedjen tovább — a képviselő-testü­let által megszavazott tiszteletdíjat elfo­gadta, és. benyújtott lemondását vissza­kérte. (k. j.) Egy néptanító halálára A civil társadalom — a kü­lönböző társadalmi szerveze­tek — döntésekbe való bele­szólásának lehetőségeiről, szervezeti és intézményes formáiról tanácskozott tegnap délután a Somogyi Társadalmi Kamara elnöksége a megyé­ben működő egyesületek, szervezetek vezetőivel. A beleszólás szükségessé­géről dr. Egerszegi László, az MSZOSZ megyei képviseleté­nek vezetője az érdekegyezte­tés és érdekképviselet fő prob­lémáiról tartott előadásában beszélt. Rámutatott: a demok­rácia alapja az érdekegyezte­tés és az érdekérvényesítés. Magyarországon ez ma hiány­zik. Ez is oka, hogy nagymér­tékben megnőtt a sztrájkok, a polgári engedetlenségi moz­galmak elharapódzásának ve­szélye, és dermesztő a kö­zöny. Itt az ideje, hangoztatta, hogy a civil társadalom a dön­tések előtt az eddiginél jobban érvényesítse véleményét. Ez azonban csak akkor sikerülhet, ha a társadalmi szervezetek összefognak. A mintegy 90 ezer tagot tömörítő koordiná­ciós szervezet, a Somogyi Tár­sadalmi Kamara e téren kez- deményezően lépett fel. El­nöke, Börczi Miklós a kamara tevékenységét, működési sza­bályzatát ismertetve elmondta: eredményeik közé tartozik, hogy sikerült „beverekedni” magukat a nemrég megalakult kaposvári érdekegyeztető fó­rumba, amely éppen azt tűzte ki célul, hogy a döntések előtt kikéri a lakosságot képviselők véleményét, javaslatát is. Azt kérte a tanácskozás résztvevő­itől, válasszák meg azokat, akik majd a közgyűlések előtt véleményt mondanak az előter­jesztésekben szereplő kérdé­sekről. Akadtak, akik kétségbe vonták, hogy Magyarországon a hatalom ezt komolyan veszi, a többség viszont annak adott hangot, hogy erre ma már rá­kényszerül, tehát ki kell hasz­nálni a kínálkozó lehetőséget. Végül úgy döntöttek, hogy ál­landó tagként a nyugdíjasok, a lakásbérlők egyesületének, a Társadalmi Egyesülések Szö­vetségének, valamint az ifjú­sági és sportszervezeteknek a képviselői vesznek részt a fó­rum munkájában. A kamara el­nöke bejelentette: szeretnének minden nagyobb településen érdekegyeztető fórumot létre­hozni. Már folynak a tárgyalá­sok a megyei érdekegyeztető fórum megalakításáról. Teg­nap az ott követendő elvekről is tárgyaltak. (Szegedi) Elment közülünk csendben, magának dudorászva, hiszen egyedül maradt mióta nyug­díjba ment. Évtizedek óta nem vette körül gyerekzsivaj, az is­kola nyüzsgő zaja, nem járt órákra, nem látogatta az isko­lákat. Csak titokban remélte, hogy újra szükség lesz rá, tart még bemutató órákat, szolmizál, tanácskozásokra hívják, haszna lesz még belőle azok­nak, akikért élni szeretett... A figyelmet várta, az érdeklő­dést, mert mindig használni akart. És tudott is. A Felvidéken tanított, onnét jött Somogyba. Megragadta őt is Kodály és Bartók szelleme, s hitte, hogy lehet éneklő Ma­gyarországot teremteni. Ezért szerzett énektanári diplomát, ezért tanított kis falusi iskolák­ban, szervezett versenyeket, vállalt zsűrizést bemutatókon, hangversenyeken. Kezdetben gyalog, majd kerékpárral járta a megyét. így jutott el kis pusztai iskolámba négy évti­zeddel ezelőtt. Kezdő zöldfülű voltam, de úgy fogta meg a kezemet, mintha mindig ismert volna, mint aki szövetségesének számít... Olyan ember volt, aki össze­tartott bennünket — a magyar népdal, a népköltészet szere- tetével. Évezredes üzeneteket adott át nekünk játékosan, vonzóan. írt tankönyveket, cikkeket, tanulmányokat, amíg tehette. Amíg számítottak rá... Értékesebb, színesebb em­bert keveset ismertem, jobb szakfelügyelőt egyet sem. Nem volt nála elkötelezettebb nevelő... S ezeket az értéke­ket, remélem, mi is közvetítjük az utánunk jövőknek. Az a mű, amelynek alapjait lerakták a hajdani néptanítók s az elmúlt évtizedek legjobbjai, akik kö­zül talán az utolsó volt Henkey Zoltán, az a nagy mű még nem készült el. Csak remélni lehet, hogy lesz vidám, éneklő Magyarország! Nem szokta meg a várost. Egy kis magyar falu temető­jébe vágyott; s ott domborodik most egy kis sírhalom. Oda visznek néha-néha a szelek tiszta dallamot, gyerekhango­kat vagy tücskök muzsikáját. Lelke ott lebeg, és figyel a vi­lágra — reánk. Stamler Imre Már hat halott az utakon Az idén januárban már hatan vesztették életüket közle­kedési baleset következtében Somogybán. Tavaly egész januárban hatan haltak meg az utakon — mondta Sinkovics Ferenc őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának vezetője. Hozzáfűzte: a többi adat is kedvezőt­lenebbül alakult, mint egy évvel korábban. Lincshangulat a tetthelyen A súlyos sérültek száma az idén fél hónap alatt elérte a tavalyi egész havit, a tizenha­tot. Idén ittas vezetés miatt bekövetkezett karambol nyolcszor fordult elő két hét alatt, míg tavaly egesz hónap­ban „csak” négy volt. — Mi az oka az ijesztően romló statisztikának? — Elsősorban gyorshajtás és ittas vezetés miatt követ­keznek De a súlyos oaiesetek A gyorshajtok között gyaKo- riak a nyugati kocsik vezetői. Nagy részük vaKon bízik a jármű műszaki színvonalában megfeledkezve arról, hogy azok is megcsúsznak, ott is van fékút, és az ütközéskor je­lentősen roncsolódnak is. A minap egyik munkatársam baleseti helyszíneléshez ment Taszár térségében. Az út sí­kos volt, óvatosan hajtott. Mel­lette viszont ágyúgolyóként- „szállt el” egy márkás autó. Az ittas vezetés is egyre gyako­ribb Egyesek bocsánatos bűnnek, sőt már mar erme- -.zetesnek tartják ^ogy cz nak, ha a volánhoz ülnek A iarsadalom viszont egyre szi­gorúbban ítéli meg az ilyen felelőtlen magatartást. Mind többször tapasztaljuk, hogy szinte lincshangulat alakul ki egy-egy súlyosabb baleset helyszínén. Legutóbb Balatonlellén és Taszár mellett a rendőrök mentették meg az emberek dühétől a karambolt előidéző járművezetőket. — Bizonyára közrejátszik, hogy nem eléggé elrettentő a büntetés. Sokan könnyen kifi­zetik a bírságot. — A járművezetők egy ré­sze, sajnos, nincs tisztában az országúti veszélyekkel. Azzal sem, hogy egy-egy jogosít­vány bevonást követő kiadá­sok (büntetés vizsgázás, a munkából való kiesés stb) él­énk a száz ezer forintot Erre mar csak akkor döbbenek ra. amikor zsebbe kell nvulmuk. — Hogyan javulhatna a helyzet? — Célszerűnek tartanánk, ha a vezetői engedélyek elvo­násával egyidőben az elköve­tés eszközétől is megfoszta­nák a törvénysértőket, azaz a járműveken olyan beavatko­zásra kerülne sor, amely lehe­tetlenné tenné a tiltott időben használatukat. Szükségét érezzük a nagyobb felvilágosí­tásnak. Azt mar elértük, hogy minden iskolába eljusson a rendőr és a gyerekek figyel-' mét felhívja a közlekedéssel kapcsolatos tudnivalókra. Szeretnénk a felnőttekhez is 'ozelebb kerülni javasoltuk ;nar a |armuvezeto-kepzok­ek hívjanak meg bennünket egy-egy tanfolyamra Szegedi Nándor i LEGNAGYOBB BANK, LEGNAGYOBB BIZTONSÁG — RSZAGOS 1 AKAREKPEN’/ I AR fi S KERESKEDELMI BANK RT, I

Next

/
Oldalképek
Tartalom