Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-04 / 2. szám

1993. január 4., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Saját erőből harminc új munkahely Negyedszázados múltú a Marylla Minőségi munkát kívánnak az igényes megrendelők Termékeik 80 százalékát külföldi megrendelőknek készítik (Fotó: Király J. Béla) 70 ezer liter nyerstej feldolgozására képes Túródesszert- és sajtüzem a város közepén A nagytermelők érdeke a regionális feldolgozó Elfogadták a költségvetést Lengyeltótiban A képviselőtestület leg­utóbbi ülésén megtárgyalta és elfogadta Lengyeltóti 1993. évi költségvetését. A tervezet megfelelő gazdálkodásra ad lehetőséget. Az első félév leg­fontosabb feladata lesz a vá­rosi szennyvízrendszer terve­inek elkészítése, hogy ha majd a céltámogatásokat is megkapják, a beruházás 1994-ben elkezdődhessen. s Áremelés­indokolás Marcali város önkormány­zatának jegyzője, dr. Árvái Zoltán a legutóbbi képviselő- testületi ülésen részletesen indokolta a helyi autó­busz-közlekedés és a helyi kü­lönjáratok díjának emelését. A csatolt számítások igazolták, hogy az 1992. évre tevezett 1 millió 81 ezer forint költség he­lyett 1 millió 346 ezer forintba került a helyi autóbusz-közle­kedés, így a Volán vesztesége 300 ezer forint lesz. A PM-től kapott tájékoztatás szerint a tervezett áremelkedések miatt 1993-ban 610 ezer forint lenne a veszteség változatlan tarifák mellett. Ezt a vesztesé­get részben önkormányzati támogatással, másrészt két járatpár leállításával tudják el­lensúlyozni. A képviselő-testü­let a PM 23 forintos vonal- jegy-ár javaslata helyett a 22 forintos árat fogadta el. Az ön- kormányzat így négyszázezer forint támogatást nyújt, a Vo­lán pedig százezer forint kü- lönbözetet vállal magára. Háromszáz új telefon A Matáv tartotta az ígért ha­táridőt, így az év végére Len­gyeltótiban bekapcsoltak mintegy háromszáz telefone­lőfizetőt az országos háló­zatba. A hátralevő mintegy harminc előfizetőt műszaki okok miatt késztetik pár napos kényszervárakozásra, de ha­marosan ők is élvezhetik a te­lefonálás örömeit. Lengyel­tótiban önerős beruházás­ként valósították meg az inf­rastruktúra fejlesztését. Vadhúst „utcán át” Az öreglaki Vadfeldolgozó Kft raktári készleteiből szol­gálja ki a hozzájuk forduló vá­sárolókat. A vadragut általá­ban egykilós kiszerelésben árusítják, a nemesebb testré­szeket a testtáji bontás szabá­lyai szerinti csomagolásban. Új igazgató a Mustangnál Január másodikától új igaz­gatója van a marcali Mus- tang-gyárnak. Dr. Baranyai Ákos vette át az igazgatást Schillinger Józseftől, aki kö­zös megegyezéssel vált meg a munkáltatójától. — Büszke vagyok arra, hogy megtanultunk úgy dol­gozni, hogy megfeleljünk a legigényesebb megrendelők kívánságainak — mondta Vla- sitsné Olbricht Margit gyár­igazgató, amikor negyed század sikeréről kérdeztük. Az üzem 1967-ben a Hori­zont Áfész táskavarrodájaként kezdte tevékenységét, s 1992. január 1-jétől dolgozik önálló állami vállalatként. A tanulsá­gok évének is nevezett önálló időszakra önmaguk megmé­rése volt a jellemző. Novem­ber 16-án új varrodát avattak Somogyszentpálon, így dol­gozói létszámukat 140-ről 170-re emelhették. S mindezt önerőből! — Kellett a kapacitás, hi­Nemesvid, Somogysimonyi, Kisvid és Szőcsény nemrégi­ben nagy vállalkozásba fogott: még a fagyok beállta előtt ne­kiláttak a nemesvidi iskola melletti tornaterem építésé­nek. A beruházás megkez­dése előtt Nemesvid és So­mogysimonyi önkormányzatok közös képviselő-testülete, a nemesvidi általános iskola pedagógusai és dolgozói, va­lamint az iskola szülői munka- közössége alapítványt tett „Nemesvid Egészséges Ifjú­ságáért”. Áz alapítvány célja, hogy Nemesvid és vonzáskörzete if­júságának sportolási és test­edzési lehetőségeket biztosít­sanak. Az alapítványi vagyon induló összege 50 ezer forint volt, s ehhez már többen csat­lakoztak. Táisz Ferenc iskolaigazga­tótól megtudtuk: a 12,5 millió forintba kerülő beruházás eredményeképpen lehetővé válik, hogy a 127 iskolás gye­rek és a falvak fiatalsága ki­használja a 16 méter széles és 27 méter hosszú küzdőte­ret. A kétszintes épület felső részében 50 személyes lelátó is helyet kap. A szervezők a tornaterem más irányú hasz­nosításáról is gondoskodni kí­vánnak. Az elképzelések sze­rint augusztus 20-án még szén 80 százalékban osztrák és német megrendelőknek dolgozunk. A sport- és iskola­táskák 20 százalékát pedig a hazai piacra készítjük — mondta az igazgató. — Most már elmondhatom: a terve­zettnél jobb évet zárunk. Január elsejével a kötelező privatizáció keretében kft-vé alakult a vállalat, megtartva a piacokon már bevezetett Marylla nevet. A privatizáció második lépcsőjében tervezik a dolgozói kivásárlást MRP és E-hitel konstrukcióban. A jövő terveit óvatosan fogalmazta meg az igazgatónő. — Elsődleges a marketing- tevékenység fejlesztése, mert csupán bérmunkából nem le­het megélni. Keressük azt a használatba vehetik a létesít­ményt. Aki az alapítvány céljaival egyetért, csatlakozhat a tá­mogatók köréhez, hiszen je­lentős anyagi forrásokat kíván a sportszerek beszerzése is. Anyagi támogatást a 794- 001562 számú csekken lehet termékcsaládot, amelyet Ma­rylla néven bosszú távon, bél­és külpiacokon egyaránt sike­resen forgalmazhatunk. Elbocsátásokat nem ter­veznek, az adminisztratív lét­számot pedig korábban „kar­csúsították”. A dolgozók han­gulata is jóriak mondható a marcali gyárban, hiszen még karácsony előtt megünnepel­ték a negyedszázados jubile­umot, és az alapító tagok a mindenkinek megjáró 13. havi fizetésen felül még részese­dést is kaptak. A sportcélokra gyártott sik­lóernyők, az üléshuzatok és a Samsonite részére készített kisebb táskák méltán viszik szét a nagyvilágban a marcali Marylla hírét. (Mészáros) feladni, amely Nemesviden és Somogysimonyiban a posta- hivatalokban, Szőcsényben és Kisviden az élelmiszerbolt­ban kapható. A kuratórium az alapítvány támogatására befi­zetett összegről adólevonásra jogosító igazolást ad. (Lengyel) A tejipar még mindig nem tudta levetkőzni a kötelezően ráerőszakolt szociálpolitikai elemeket — kezdte a beszél­getést Szabó Gábor, a Kapos­vári Tejipari Vállalat marcali sajtüzemének vezetője. A vá­ros közepén levő üzem legna­gyobb gondjait azok a beru­házások jelentették, amelye­ket környezetvédelmi szem­pontból kellett megtenniük. így jelentős zajcsökkentést hajtot­tak végre,- felújították a nagy zsiradéktartalmú szennyi- szap-kezelőt, és hála a sertés­tartóknak, savó már nem ter­heli a városi szennyvizet. — Ötféle ízesítésű Túró Rudit gyártunk, valamint a zselés töltésű Super Turbo Rudit. Kétféle vajkaramellánk­kal kacsingatunk az édesipar felé termékeink fogadtatása egyre kedvezőbb. A trappista mellett már gyártjuk a Balaton és Óvári sajtokat is. A napi 70 ezer liter nyerstej feldolgozására képes üzem most 75-80 százalékos ki­használtsággal termel. A sajt­gyártáshoz a kaposvári üzem­től hozzák a tejet, hiszen „csúcsra járatáskor” 100 ezer liter tejből 10 ezer kiló sajtot, 120 ezer liter tej­Az év utolsó napjaiban dön­töttek arról a balatonújlakiak, hogy ejválnak Balatonkeresz- túrtól. Újlakon már meg is vá­lasztották a jegyzőt dr. Kiss László fonyódi lakos szemé­lyében. A körjegyzőségből két hivatal alakul még e hónap­ban. Az 1990. évi önkormányza­tai törvény tette lehetővé, hogy a társközségek önálló­sulhassanak. Balatonújlakon Minőségi ellenőrzés (Fotó: Király J. Béla) bői túródesszertet készítenek. — Kiélezett harcot folyta­tunk a piacért, miután meg­szűnt a tröszt adta megyei önellátás. Nem az árakkal versenyzőnk, a minőségi mar­ketingmunkán múlik minden — mondta az üzemvezető. November óta ismét a mar­cali üzem vette át a Bala- ton-parti boltok ellátását, 80 egységbe szállítják termékei­ket. Az üzem marketingsza­kembere hetente kétszer vé­gigjárja a partnereket, Bala- tonmáriától Boglárig gyűjti a tapasztalatokat. Jelenthet-e konkurenciát a kis feldolgozó- üzemek megjelenése? — A kis napi feldolgozóka­pacitású üzemek itt, Somogy­bán nem jelentenek konku­renciát. A mi körzetünkben in­kább a nagytermelők érdeke a regionális „nagyüzem” léte, még a kecsegtető exportlehe­tőség ellenére is — mondta Szabó Gábor. A sajtérlelőben kissé fur- csálltuk a szögletes trappistát, az íze azonban feledtette a megszokottól eltérő formát. Mészáros Tamás eddig vártak. A két település együttes irányítása hol az egyik településnek, hol a má­siknak okozott némi gondot. Balatonújlakon mintegy hét­százötvenen laknak, Balaton- keresztúron pedig ezerhat- százhuszonkét lakost, illetve ezeregyszáztíz üdülőt tarta­nak nyilván. Hamarosan Bala- tonkeresztúron is megalakít­ják a polgármesteri hivatalt és jegyzőt választanak. H. B. Alapítvány az egészséges ifjúságért Tornaterem épül Vidon — széles körű támogatással n LLMiil lif ULii Még a fagyok beállta előtt nekiláttak az építési munkáknak (Fotó: Király J. Béla) Válik Újlak és Balatonkeresztúr Körjegyzőségből két polgármesteri hivatal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom