Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-21 / 17. szám

1993. január 21., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 13 Állami tulajdon kárpótlási jegyért Egymilliárd forint értékű ál­lami tulajdont vásároltak meg a múlt évben kárpótlási jegy ellenében. Nyolc társaságban lehetett tulajdont szerezni kárpótlási jegyért. A legkere­settebbek az Ibusz, az In- ter-Európa Bank, a Pick Sza­lámigyár és a Julius Meinl pa­pírjai voltak. Új munkahelyek Több mint másfél millió új munkahely jön létre ebben az évben az USA-ban. Ennél na­gyobb növekedésre utoljára Bush elnökségének első évé­ben került sor. Tavaly 557 ezerrel nőtt a munkahelyek száma az országban. A szak­értők az 1993-ra jelzett emel­kedést a gazdaság fölgyógyu­lásának biztos jeleként értéke­lik. Panama „hajóban” világelső A világon a legtöbb bejegy­zett hajó tavaly Panamáé volt. A közép-amerikai ország flot­tája hivatalosan 12 ezer 200 hivatalosan bejegyzett hajóból állt. A Panamában való be­jegyzésből adódó adóelőnyök következtében csak tavaly decemberben ötszáz új hajót vettek fel a listára. Francia infláció Franciaországban tavaly mindösze kétszázalékos inflá­ciót mértek, harminchat éve a legalacsonyabbat. Az élelmi­szerárak egész évben mind­ösze 0,3 százalékkal emel­kedtek, és három százalékkal csökkent a kőolajszármazé­kok ára is. Az infláció ellen ha­tott több európai valuta leérté­kelése is a francia frankhoz vi­szonyítva. Automata fordító telefon Japán, amerikai és német tudósok rövidesen kipróbálják az automata fordító telefont, amely mérföldkövet jelent a kommunikációs technikában. A számítógép automatikusan fordítja le a nemzetközi tele­fonvonalon elhangzó beszél­getést. A számítógépet Ja­pánt, Németországot és az Egyesült Államokat összekötő harmincperces beszélgetésen vizsgáztatják — úgy, hogy a számítógép hétszáz, a min­dennapi életben használatos kifejezést képes fordítani. A „fekete­kereskedelem” ellen Újabb intézkedési program készül hazánkban a közterüle­teken zajló „fekete-kereskede­lem” megszüntetéséért. A bér­leményekben árusító boltosok .joggal kifogásolják az enge­dély nélkül árusítók jelenlétét. Tavaly a helyszíni bírságok összege hazánkban megha­ladta a 19 millió forintot, azon­ban a 100-500 forintos bírság nem bizonyult elég hatásos­nak. Vegyes vállalatok Romániában Tavaly több mint 12 ezer vegyes vállalatot jegyeztek be Romániában, így számuk két év alatt húszezer fölé emelke­dett. A külföldi tőkebefekteté­sek értéke tavaly 280 millió dollár volt, s a befektetők kö­zött az első helyen a németek állnak. Műszerekkel a környezetért Központi laboratóriumot működtet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Győrött. A múlt évben mintegy ötszáz négyzetméterrel bővítették és korszerű műszerekkel szerelték fel a laboratóriumot. A környezetvédelmi alapból ötvenmillió forintot költöttek a létesítmény fejlesztésére. Képeinken: Modern mérőműszerek segítik a munkát (jobbra). A laboratóriumnak jól felszerelt mérőkocsija is van, mellyel különböző helyszíni ellenőrzést, vizsgálatokat is tudnak végezni (balra). (Matusz Károly felvétele) Szándék és követelmények A gazdasági fejlődés új problémái A szociális piacgazdaság el­méletének alapja az a szándék, hogy ötvözze a jóléti állammal szembeni követelményeket a piacgazdaság törvényeivel. Azokban az években, amikor a német keresztény pártok a szo­ciáldemokratákkal nagykoalíci­óban kormányoztak, ez a gaz­dasági modell működött. Az eredmény? A szociális, jóléti elemek erősebben érvényesül­tek, miközben a piaci elemek rendre háttérbe szorultak.' A munkahelyek mesterséges biz­tonsága aláásta a pénzügyeket, gyengítette az ország verseny- képességét. Amikor a hatalom­ban a liberális párt váltotta fel a szociáldemokratákat, módosul­tak a gazdasági jelszavak is. „Több piac — kevesebb állam!" — hirdette az új vezetés, és egyben nagyobb teljesítményt követelt mind a munkáltatóktól, mind a munkavállalóktól. Ez azonban nem mindig esett egybe a társadalom értékrend­jével, hiszen a mértékadó réte­gek kezdtek a mennyiségi nö­vekedés helyett jobb életminő­séget, egészségesebb környe­zetet, magasabb műveltséget és alaposabb képzést kívánni. Az 1980-as években a gazda­sági növekedés már nem veze­tett a munkanélküliség csökke­néséhez, de a szociális piac- gazdaság iskolájának még szembe keflett néznie azzal a közfelfogással, amely a műszaki haladást egyre inkább a munkahelyek gyilkosának te­kintette. A gazdasági fejlődés soha nem tapasztalt új problémákat vetett fel. Elárasztották a világot a fel nem bomló, újra fel nem dolgozható hulladékok; egyre terebélyesedik az ózonlyuk; emelkedik a világ átlaghőmér­séklete; az erőforrások fogytán vannak... Már-már a világ békéjét is veszélyezteti az a mind széle­sebbre nyíló szakadék, amely a gazdaságilag fejlett országokat a fejlődőktől, a lemaradóktól el­választja. Terjed az abszolút nyomor, amelyen — úgy tűnik — nem lehet a piacgazdaság elvei alapján változtatni. A szociális piacgazdaság hí­veinek táborát ezek az új gaz­dasági gondok csak tovább szé­lesítették. Mert ez az elmélet látszik a legrugalmasabbnak ahhoz, hogy magába fogadja a társadalmi értékrendben és a tudatban végbemenő változá­sokat, tolerálja a másként gon­dolkodást, valamint — megfe­lelő kritikával — be tudja építeni a saját elmélet-rendszerébe mindazokat az elemeket, ame­lyek a társadalom gazdasági ha­ladást szolgálhatják. Ezért van az, hogy napjaink­ban mind többen és mind széle­sebb körben hirdetik: össze kell kapcsolni a társadalom szociális érdekeit a piacgazdaság érde­keivel. Okulva a német kudarcból, kiküszöbölve az akkori tévút hi­báit, a gazdasági fejlődés új fel­adatainak megoldását mind többen a szociális piacgazda­ságtól remélik. Bácskai Tamás Új papíripari cég alakult Példás gyorsasággal talált partnerre a decentralizált pri­vatizációs program keretében a Nova-Pack Csomagoló­anyaggyár papírfeldolgozó részlege. A november köze­pén lezárult pályázat eredmé­nyeként már decemberben megalakulhatott a belga-ma­gyar vegyesvállalat. Úgy ter­vezik, hogy a kapacitások bő­vítésével megkétszerezik a hazai piaci részesedésüket. A Nova-Pack Teve utcai üzeme 3-5 éves berendezése­ivel hazai viszonylatban vi­szonylag modern gyárnak számít, és az új tulajdonos a következő három évben jelen­tős beruházásokat tervez. A gyár jelenleg csak hazai pi­acra termel, később azonban a környező országokba is szándékoznak szállítani ká­vés- és kakósdobozokat, saj­tok és más élelmiszerek szá­mára szükséges csomagoló­anyagokat. Kétmilliós szerződés Az Agrober név maradt - és mégis változott A múlt év december 31-ig végre kellett hajtani az átalaku­lást az Agrober valamennyi megyei irodájának. Új tábla ugyan még nem jelzi, de 1992. december elsejétől So­mogybán a Kaposvári Agrober Kft végzi a korábbi profiljá­nak megfelelő tervezői, lebonyolítási feladatokat. A falon színes fotókon ott a múlt: jelentős mezőgazda- sági létesítmények, termény- tárolók, tejfeldolgozó üzem. A mezőgazdasághoz közvet­lenül kapcsolódó utolsó munkájuk a karádi tsz üzlet­házának átalakítása volt. Patzai László, a kft ügyve­zető igazgatója nem a múltat idézgette elsősorban be­szélgetésünkkor, hanem az átalakulással együttjáró kö­rülményeket. Azt, hogy az utóbbi két évben a százhar­minc tagú közösségnek ti­zennyolcra kellett csökkeni. Sokan, akik tudták, hogy no­vember végén megszűnik a munkaviszonyuk, november közepén még minden igye­keztükkel a leilei iskola bőví­tésének tervein dolgoztak. — Pedig tudták, hogy vége — mondja Patzai Lá- szó. — A rendelkezés értel­mében bizottság döntött a létszámleépítésről. — A kaposvári iroda végülis hattagú kft-vé ala­kult december elsejétől. Mi­lyen jövővel és feladattal? — Megtartjuk az eredeti tervezői tevékenységet, a műszaki ellenőrzést és a le­bonyolítást. Bárki fordulhat hozzánk: önkormányzat, la­kosság, vállalkozó, mező­gazdálkodó. Meggyőződé­sünk, hogy a kis- és közép­üzemi agrárfeldolgozóknak jövőjük van. Gondolok itt húsüzemre, tejfeldolgozóra, pékségre. Kismalmot nem vállalunk, de közvetíteni tu­dunk, hiszen a többi átala­kult Ágroberrel tartjuk a kap­csolatot. Szerződés ugyan még nincs, de többek között a to- ponári szövetkezettel tárgya­lást folytatnak egy kisebb vágóhíd tervezéséről, kivite­lezéséről. — Egy tervező cégnél a megbízás a döntő. Milyen feltételekkel indul a kft ? — Erre az évre eddig mintegy kétmillió forint ér­tékű megbízásunk van. En­nek döntő hányada a már megkezdett gázvezeték-épí­tés most már Mernye, Szentgáloskér térségében. A többi kisebb értékű meg­bízás. — Sok ez vagy kevés? Mi­lyen kimondott vagy kimon­datlan céljai vannak a társa­ságnak? — Kezdetnek ez nem rossz, és ebben benne van az is, hogy az Agrober or­szágos központja a megyei irodákkal méltányosan járt el az átalakulás során, például az élő szerződéseket, a va­gyontárgyakat átadta. Per­sze ahhoz, hogy eredmény­nyel, biztonsággal működjön ez a kft legalább évi hatmillió forintos árbevétel kellene. Számos tárgyalást folyta­tunk; a gazdasági fellendü­lésnek előbb-utóbb be kell következni. Az Agrober kaposvári iro­dájának minden dokumen­tálható irata, a tervek a levéltárba kerültek. Az utó­kor beletekinthet majd. A Kaposvári Agrober Kft új alapokon, új üzletpolitikával, új gazdasági koncepciókkal indul. Vörös Márta Mosogatógépeket is kölcsönöznek A hulladékhegyek kényszerítenek Nemrégen még a modern technika eredményének szá­mítottak a plasztikból vagy keménypapírból készült tá­nyérok, poharak, amelyeket egyszeri használat után el le­hetett dobni, kiiktatva egy „kel­lemetlen” fázist, a mosoga­tást. Hamarosan azonban igen­csak feltornyosultak ezek a hulladékhegyek, s hogy ne­hogy az égig érjenek, Német­országban sok helyen a ren­dezvényeken kötelezően visszatértek a többször hasz­nálatos edényekhez. Az úttörő a stuttgarti városi tanács volt, amely mosogató­gépeket szerzett be, s azokat alkalmanként kikölcsönözte. Első ízben a kiéli héten pró­bálta ki ezt az eljárást a schleswig-holsteini tartományi főváros. Hamburgban az ez évi Alter ünnepségeken akarják megtil­tani az eldobható edények használatát. Ma már nemcsak városi ha­tóságok, hanem magánválla­latok is kölcsönöznek moz­gatható mosogatógépeket, va­lamint poharakat és porcelán­edényeket. A népi, a sport- és egyéb renezvények szervezői részéről olyan nagy az érdek­lődés, hogy néhány vállalatnál egy évvel előre be kell jelen­teni az igényeket. Az üvegpoharak és a porce­lán étkészletek használata a különböző rendezvényeken nagy sikert arat a közönség körében. Csakhogy az embe­rek nem szoktak hozzá, hogy vissza is adják a használt edényeket. A népünnepélyek részvevő­inek egy része ott teszi le a használt tányérokat, pohara­kat, ahol éppen a legkényele- mesebb, más részük viszont emlékként hazaviszi. Ezért a rendezők nagy létszámú sze­mélyzetet kénytelenek foglal­koztatni az edények össze- szedésére. Viszont az új irányzat érez­hetően összezsugorította a hátramaradó hulladékhegye­ket. És valójában ez a fő cél! r k * k ß jmmi t \tS %/ M &/ a %/ JmmJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom