Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-21 / 17. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. január 21., csütörtök Őszi Napfény klub Az Őszi Napfény nyugdíjasklubban számos nagymama, sőt dédnagymama is van. Legutóbb együtt búcsúztatták az óévet — írta Nagyatádról küldött levelében Gergő Sán- dorné klubvezető. Maguk készítettek nyolcvan személyre süteményt a felszolgált vacsorához, s ők hozták azokat a tárgyakat is, amelyeket később kisorsoltak. Itt ismertették a részvevőkkel, hogy a programjukkal elnyert pályázat révén harminc ezer forinthoz jutott a klub — ezzel az összeggel közelebb juthatnak céljaik eléréséhez. „További szép napokat” Újévi jókívánságokat kapott az év eleji napokban szóban, telefonon és levélben a Nyugdíjasok oldala. A köszöntők sorába tartozott Kovács Lajos, a megyei nyugdíjasszövetség, továbbá Székely Sándor, a kaposvári nyugdíjasegyesület elnöke. Eljuttatta hozzánk újévi üdvözletét számos állandó olvasónk, rendszeres levélírónk, köztük például Csonka Endre volt hadifogoly és Kerner Tibor kaposvári nyugdíjas is. Az • utóbbi leveléből idézünk: „Ezúton is kívánok nyugdíjasoldaluknak további szép napokat... és megértést a néha bolondos idősekkel.” Köszönjük. Önzetlen támogatás Megköszönjük mindazok adományát, akik hozzájárultak ahhoz, hogy szebbé tehettük a Somogy Megyei 56-os Szövetség kilencvenkét kisnyugdíjasának ünnepeit — olvashatjuk a dr.Tamás Károly megyei elnök és Erdő Endre elnökségi tag által aláírt levélben. Ötszáztíz kiló lisztet, kétszáz kiló húst, százhatvan csomag vajat, negyven liter tejet, nyolcvan doboz joghurtot és 70 darab, egyenként ezer forintról szóló vásárlási utalványt osztottak ki. A szövetség külön megköszönte a Sefagnak, hogy kedvezményes áron tűzifához juttatta a szövetség kisnyugdíjas tagjait. Nyuginyögi diszkontlánc A Nyuginyögi Misszió (a nyugdíjasok megsegítésére alakult szociális intézmény) saját diszkontláncot hoz létre. Sajtótájékoztatójukon elmondták: az alapvető élelmiszereket beszerzési, önköltségi áron szeretnék eljuttatni azokhoz a nyugdíjasokhoz, akik belépnek a misszióba. A tagdíj legfeljebb a nyugdíj 3 százaléka lehet; a tagok évente 60 ezer forint értékű vásárlásra jogosultak, a rászorulók ingyenes' segély- csomagot kapnának. Helyzetfölmérés a nyugdíjasokról „Föltérképezik” a somogyi megyeszékhelyen élő nyugdíjasok helyzetét, hogy hatékonyabban segíthessék őket — így határozott a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete. Kérdőíven válaszolnak az érintettek például arra, milyenek a lakáskörülményeik, a vagyoni helyzetük, s milyen támogatást igényelnek (anyagi segítséget, gondozást, ápolást, időnkénti látogatást). Az egyesület arra is választ vár kaposvári tagjaitól, milyen észrevételeket szeretnének eljuttatni az önkormányzathoz vagy az országos nyugdíjasz- szövetséghez. 116 éves apa( ?) A régi mondás jutott eszünkbe a hírügynökségtől kapott kép láttán, illetve szöveg olvastán: Csak az anya a biztos... A tudósítás ugyanis arról szól, hogy az iráni Asadollah Charkesztany 116 évesen ifjú apának vallhatja magát, ugyanis fia decemberben múlt egyéves. A „papírforma” szerint világrekordernek számító aggastyán férfiereje előtt le a kalappal! Matuzsálemi kora mindenesetre tiszteletet érdemel... Szövetkezeti, szakszövetkezeti tagoknak Az öregségi járadékról Két nagy csoportba sorolható az öregségi járadék: az úgynevezett rendes összegűre, illetve a növelt összegűre. Az előbbit azok a mező- gazdasági szövetkezeti tagok kaphatják, akik a következő feltételeknek megfelelnek: — betöltötték (férfiak esetében) a 70., illetve (nők esetében) a 65. életévüket, — legalább három éve megszakítás nélkül egy mezőgazdasági szövetkezet tagjai, — az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezték meg, vagy öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjuk, kivételes nyugdíjuk nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb (jelenleg, szeptember 1 -je óta 6 ezerforintos) összegét, — keresetük, munkavégzésből származó jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Megjegyezzük, hogy a szövetkezeti tagsági időbe beszámít az is, amely alatt a tag a belépését közvetlenül megelőzően megszakítás nélkül egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetnek (termelői szakcsoportnak, mezőgazda- sági társulásnak, ifjúsági szövetkezetnek) volt a tagja. A szakszövetkezet vagy egyéb egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet tagjaként eltöltött időből azokat az éveket veszik figyelembe, amelyekben az érintett eleget tett az alapszabályban előírt vagyoni hozzájárulási kötelezettségének. Jogosult öregségi járadékra az is, aki 3 évi megszakítatlan mezőgazdasági szövetkezeti tagságát közvetlenül követően az 1992. évi I. törvényen alapuló szövetkezet tagja lesz és tagsága idején — legkésőbb 1994. december 31-ig — betölti a 70., illetve a 65. évét. Az ilyen tag esetében a járadékra jogosultság szempontjából nem számítják keresetnek a szövetkezettől kapott juttatásokat. Az öregségi járadék legkisebb összege 5668 forint. Ha a férj és a feleség egyaránt jogosult öregségi járadékra, az a házastárs, aki később terjeszti elő az igényét, 5459 forintot kaphat. Növelt összegű öregségi járadékra az a szakszövetkezeti tag jogosult, aki — az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, — az öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idővel (legalább tíz év) azonos tartamú, növelt összegű járadékra jogosító időt szerzett és — a szakszövetkezet alapszabályában előírt vagyoni hozzájárulási kötelezettségének eleget tett. E járadékra jogosító időként figyelembe veszik azt, ami alatt a szakszövetkezeti tag — növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett, — keresőképtelenséget okozó betegsége, balesete, szülési szabadsága, katonai szolgálata miatt mentesült az emelt járulék fizetése alól, — a növelt összegű járulék, illetve a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetésének megkezdése után nyugdíjjárulék, társadalombiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett, — 1973. január 1 -je előtt havi 85 forint 50 fillér járulékot fizetett, ha ezt követően növelt összegű járulék fizetésére vállalt kötelezettséget. A növelt összegű öregségi járadék alapösszege 5770 forint. Az összeg a 10 éven felüli növelt összegű járadékra jogosító minden év után az alapösszeg 3 százalékával emelkedik. Sz. G. A szenilitás nem törvényszerű Öreg agy nem vén agy Általában úgy véljük, hogy az idősödő ember agya már nem működik olyan jól, mint a fiataloké. Nem vág az esze — hangoztatjuk, ugyanakkor van a dologban egy furcsa kettősség: az időseket bölcseknek tartjuk... Akadnak kutatók, akik szerint nem maga a kor, hanem a velejáró betegségek gyengítik az agyműködést. A témával foglalkozó valamennyi kutató egyetért abban, hogy az idő múlásával az agy fizikailag is kimutathatóan változik, legalább tíz százalékkal csökken az agyállomány és egyes idegsejtek „elsorvadnak”. Az Ámerikai Öregségkutató Intézet egyik vezetője, dr. Zaven Khachturian meg van győződve arról, hogy az intellektus hanyatlása általában betegségeknek tudható be, az agy maga nem úgy öregszik, ahogyan a test annak látható, érezhető jeleivel. Ugyanebben az intézményben 1958-ban kezdődött az a kutatás, melynek keretében jelenleg körülbelül kétezer szét mély áll megfigyelés alatt. Mindegyikkel legalább évente egyszer találkoznak, tesztekkel próbálják ki agyműködésüket. Hatvan személyt már több mint 25 éve figyelnek és tesztelnek, ma már valamennyien hetvenen felüliek, s a velük végzett vizsgálatokból egyértelműen kimutatták: nincs könyörtelenül bekövetkező degradáció az agyműködésben, nem szükségszerű az, hogy az agy a korral együtt veszítsen frissességéből. Más kutatók szerint sincs olyan nagy különbség a fiatal és az öreg agy működése között, mint ahogyan azt korábban hittük. Az intelligencia az évek múlásával nem csökken, az idősek ugyanannyi idő alatt teljesítik ugyanazokat a követelményeket, mint a fiatalok. Arra is rájöttek — igaz, ezt csak állatkísérletekben lehetett produkálni, hiszen jelentős agyi beavatkozásokra volt szükség —, hogy az idős agy is képes helyrehozni a belsejében végbement károkat. Kísérleti úton bebizonyították, hogy az emberi agy magas korban is képes még kiépíteni új idegpályákat, kapcsolatokat egyes agyterületek között. Az is kétségtelen ma már, hogy azok, akik „használják az agyukat”, akik folyamatosan dolgoztatják, azoknak nem kell tartaniuk korai szenilitástól. Egy francia közmondás szerint az agyat „vagy használja, vagy elveszíti” az ember. Nemere István Hatvanöt év fölött: a lakás veszélyes üzem Hét jó tanács — időseknek Akik közelebb vannak a hetvenhez, mint a hatvanhoz, fokozottan ügyeljenek az otthoni járáskelésre. A házi balesetekről készített felmérések szerint ugyanis egyharmaduk évente egyszer el- vagy leesik, s nem ritkán súlyos sérülés az ára a vigyázatlanságnak. Elsősorban nők a szenvedő alanyok: a 65 éves vagy idősebb hölgyek közül minden ötödik combnyaktörést szenved. S ennek könnyen tragikus kimenetele lehet, mert 27 százalékuk nem éli túl az egyébként elkerülhetetlen sebészi beavatkozást. Minderről az amerikai Yale egyetem most közzétett tanulmánya számol be. Arra is figyelmeztet, hogy a különböző nyugtatok és a magas vérnyomás, az ízületi gyulladás elleni szerek szedése kockázatos: megháromszorozza az esések, lezuhanások veszélyét, mert rövidebb-hosz- szabb időre kábultságot, egyensúlyzavart okozhat. A vizsgálat tapasztalatai alapján a szakemberek úgy vélik: hét egyszerű tanács megszívlelésével jelentékenyen csökkenthető az öregek lakáson belüli veszélyeztetettsége. 1. Minden helyiséget jól meg kell világítani. 2. Az ágy és a fürdőszoba közötti „útvonalon" szereljünk föl kis éjjeli lámpákat. 3. Ha a lakáson belül van lépcső, mindkét oldalon legyen kapaszkodókorlát, a fokok kapjanak világos borítást. 4. A tussolónál és a fürdőkádnál legyen kapaszkodó fogantyú; a kádban pedig jól tapadó kis gumiszőnyeg. 5. A tv-kábelek, hosszabbító zsinórok veszélyes buktatók — célszerű a padló helyett a falon vezetni őket. 6. A telefon-zsinórt vagy rögzítsük szorosan a fal mellett vagy (ha lehet) térjünk át a vezeték nélküli telefonra. 7. Ha van a családban 65 éven felüli, feltétlenül gondoskodjunk olyan létráról, amelyen vannak biztonsági kapaszkodók. Ferenczy Europress MÉG ELDÖNTÉSRE VÁR... Mikortól, mire, hogyan emelik a nyugdíjat? Milliók várják izgalommal, mit jelent a gyakorlatban az Országgyűlés határozata, miszerint 1993-ban 14 százalékkal emelik a nyugdíjakat. A kérdések közül talán a legfontosabbak: a korábbi hagyományoknak megfelelően az idén is két részletben, tavasszal és ősszel kap- ják-e meg az emelést a jogosultak; a számításoknál az 1992. évi átlagot vagy az utolsó havi nyugdíj összegét veszik-e figyelembe? Nem mindegy az sem, hogy a 14 százalékot milyen arányban osztják meg, illetve visszamenőleg, január elsejétől lesz-e érvényes az emelés. A sokat vitatott differenciálás főleg a kisnyugdíjasokat és a legmagasabb járandóságban részesülőket érinti. A jelenlegi 6000 forintos öregségi nyugdíjminimumból egy magányos ember már nem tud megélni. Ők tehát nagyobb emelésre számítanak. Azok viszont, akik az évek hosszú során az átlagosnál több tb-járulékot fizettek be, méltánytalannak tartanák, ha járandóságuk növelésének határt szabnának. Legutóbb is például 2000 forintban határozták meg az emelés maximumát. A nyugdíjas-érdekvédelmi képviseleteket és szervezeteket tömörítő nyugdíjaskamara azt tartaná igazságosnak, ha az elsősorban szociális jellegű juttatásokat az államháztartás vállalná magára, és nem a társadalombiztosítás egyre kevesebb pénzéből, a többi rászorult hátrányára oldanák meg a gondot. Erre most már törvényben szabályozott lehetőség van: a rövidesen hatályba lépő szociális törvény az eddiginél többféle anyagi támogatást tesz lehetővé. Például mód lesz arra is, hogy a közüzemi díjakat vagy a lakbért az önkormányzat lakhatási költségtámogatás címén kifizesse a legrászorultabbaknak. E kérdésekre az érintettekkel együtt kíváncsian várják a választ a Nyugdíj- folyósító Igazgatóságon is. Mint az illetékesektől megtudtuk, az emelés mikéntjéről az Országgyűlésnek kel döntenie. Az egyik javaslattevő, a Népjóléti Minisztérium szerint a tavaszi 10, és az ősz 4 vagy a 9, illetve 5 százalékos emelés közül kell választaniuk a honatyáknak Jelenleg még a tárcaköz egyeztetés folyik, a kérdés nyitva van. A következe ülésszak január 25-én kéz dődik, tehát azelőtt semmi képpen nem jelenhet mec az a kormányrendelet, il letve az a végrehajtási uta sítás, amelynek alapjár megkezdődhet az új nyug díjak számfejtése. Az igazgatóság dolgozó felkészültek a nagy munkára Ha február elejéig megkapjál a szükséges információkat akkor márciusban már a fe lemelt összeget postázzák a. összes érintettnek. sz. m
