Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-20 / 16. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1993. január 20., szerda Chiracnyilatkozat Jacques Chirac nem kíván miniszterelnök lenni a jobboldal választási győzelme esetén. Az ellenzéki Tömörülés a Köztársaságért vezetője ezt a kijelentését megerősítette egy televíziós műsorban. Chirac a korábbi „együttélés”, a jobboldal parlamenti győzelme után egyszer már volt kormányfő, s most azt hangoztatja, hogy akkor Francois Mitterrand, a szocialista párti elnök meggátolta a kormány programjának végrehajtását. A politikus azonban nem szólt arról, hogy ellenezné a jobboldali pártok kormányalakítását, bár ismét hangoztatta, hogy a szocialisták „nagyarányú választási veresége esetén a köztársasági elnöknek le kellene mondania. Tokióban a kereskedelemről Újabb kelet-nyugati kereskedelmi tárgyalásokat tartanak a két térség országainak kereskedelmi miniszterei, ezúttal Japánban. A kelet-európai országoknak és a volt Szovjetuniónak nyújtandó támogatás kérdéseiről tavaly májusban a németországi Münsterben tartottak értekezletet, a második rendezvényre február 17-18-án kerül sor Tokióban. Német infláció Az infláció üteme Németországban felette van annak a szintnek, amelyet hosszabb távon el lehetne viselni a Bundesbank alelnöke szerint. Hans Tietmeyer kijelentette: már középtávon 2 százalék alá kell szorítani a drágulás ütemét. Januárban a nyugati országrészben — éves szintre kivetítve — 4,5 százalékos áremelkedés várható, elsősorban a forgalmi adó egyszázalékos emelése miatt. Csökkenő olajár Egyre alacsonyabb áron talál gazdára a Kőolajexportáló Országok Szervezetének tagállamai által exportált nyersolaj. A szervezet hírügynöksége által közzétett adatok szerint a hét legfontosabb OPEC-olajfajtát tartalmazó termékkosár hordónkénti ára a múlt héten további 0,46 dollárra esett és immár nem több 16,51 dollárnál. Január első hetében is több mint féldolláros árcsökkenés következett be. Az OPEC-olajár lemorzsolódásában vélhetően közrejátszik, hogy a tagállamok tavaly minden korábbinál több olajat termeltek. Francia kompromisszum Az Európai Közösség mezőgazdasági miniszterei Franciaország és több más tagállam sürgetésére brüsszeli tanácsülésükön megállapodtak, hogy szakértői bizottsággal vizsgáltatják meg, mindenben megfelel-e az EK saját rendszabályainak az Egyesült Államokkal kötött, több tagország által erősen vitatott agrárkereskedelmi egyezmény. A döntés meghiúsíthatja az Egyesült Államokkal nehezen tető alá hozott agráralkut és hónapokra visszavetheti a GATT-tárgya- lássorozatot. Franciaországban márciusban választások lesznek és a francia parasztok által dühödten támadott egyezmény elfogadása sokba kerülhetne a kormánynak. Awacsok Ferihegyen (Folytatás az 1. oldalról) A vendég többek között arról szólt: első alkalommal szálltak le Awacsok Magyarországon, s jelenlétük is bizonyítja, hogy partnerek vagyunk, együttesen teremthetjük meg Európa békéjét. Hangsúlyozta, hogy a délszláv válság esetében politikai megoldást kell találni. A katonák feladata a válság menedzselése, a diplomáciai erőfeszítések támogatása. Mindez új szerepkört jelent a NATO-nak. Végezetül köszönetét mondott azért, hogy a felderítőgépek használhatják Magyarország légterét a boszniai repülési tilalom megtartásának ellenőrzésére. A magyar katonai vezetés és a sajtó képviselői — köztük a Somogyi Hírlap munkatársa — megtekinthették belülről is a felderítőgépeket. Az Awacsok több mint 10 órát tudnak a levegőben eltölteni, s légi utántöltésük is biztosított. Képszöveg: Kézfogás Ferihegyen (Fotó: Kovács Tibor) BOSZNIAI KÉTSÉGEK Katonai beavatkozás: ki dönt, ki harcol? Bosznia: legyen-e nemzetközi katonai beavatkozás vagy sem — éz ma az európai politka talán első számú dilemmája. Mindkét lépés, tehát a beavatkozás, illetve annak elmulasztása is, kockázatokat és veszélyeket hordoz magában. Nem azon folyik a vita, melyik Ígérkezik jónak, hanem arról, melyik lenne a kisebbik rossz. Változatlanul három kérdéscsoport vár válaszra: 1. milyen testület és mikor adhat utasítást egy esetleges katonai intervencióra; 2. hol és hogyan történjen ez; 3. kik vegyenek benne részt, milyen erőkkel és eszközökkel? o A békeközvetítés két szálon fut: a Biztonsági Tanács döntései alapján, az ENSZ főtitkára Cyrus Vance volt amerikai külügyminisztert, az Európai Közösségnek a témával kapcsolatos válságtanácskozása David Owen volt brit külügyminisztert kérte fel egy megállapodás elősegítésére. A két külön kezdeményezés egybekapcsolódott, a kijelölt közvetítők a hol felfüggesztett, hol újrakezdett genfi konferencia társelnökei lettek. A békefenntartás „infrastruktúrájának” biztosítására hozták létre a Horvátországban és Boszniában állomásozó, kéksisakos UNPROFOR-alakula- tokat 13 ezer 870 fővel. Az Európai Közösség megfigyelő csoportokkal igyekszik részt venni a konfliktus elhárításában, valamint a Kis-Jugoszlávia ellen elrendelt embargó ellenőrzésében. Szegedi székhellyel hazánkban is tartózkodnak ilyen megfigyelők. A NATO, amely a valódi erőt képviseli kontinensünkön, nincs közvetlenül a helyszínen, de az Adrián cirkáló flotta, beleértve az amerikai Kennedy óriás repülőgéphordozót és a Jugoszláviához legközelebb eső három, olaszországi támaszponton elrendelt állandó készültség jelezheti aktív figyelmét. Bármilyen katonai akció tör- vényesítéséhez a Biztonsági Tanács döntésére (s ehhez orosz és kínai támogatásra) van szükség. A gyakorlati kivitelezés pedig az Európai Közösség politikai, gazdasági és erkölcsi támogatása mellett, minden valószínűség szerint a NATO-erőkre vár. © Mikor válna végképp időszerűvé egy ilyen elhatározás? A sürgetők a tizenkilenc meghiúsult tűzszünetre, a növekvő számú áldozatokra hivatkoznak, s attól tartanak, hogy az idő Szerbiának dolgozik. Legalábbis abban az értelemben, hogy a világ megszokja az új területi realitásokat, magyarán a hódítást. A másik oldalon azok állnak, akik bíznak a gazdasági tilalmak hosszú távú hatásában, a háborúba való belefáradás- ban és úgy látják, hogy van még mód a tárgyalásokra. Ami egy lehetséges beavatkozás terepét illeti, van aki csak a Bosznia feletti légtérre gondol, van, aki az 51 ezer négyzetkilométeres Boszniára, s van, aki Kis-Jugoszlávia, sőt Horvátország egyes vidékeire is. Szóba került például Koszovó bevonása, nehogy új góc keletkezzék Albánia határainál. Elképzelhető, hogy a bevethető csapatok kizárólag a légierőből állnának a légtér ellenőrzése, a repülési tilalom megvalósítása céljából (a szerbek fokozott légi tevékenységgel ellensúlyozták a másik fél számbeli fölényét). Szükség lehet néhány kulcs- fontosságú csomópont és a tengerpart nagy erőkkel való ellenőrzésére is. A hegyes, bonyolult terepviszonyokkal rendelkező Bosznia elözön- lése aligha valószínű, amint egyelőre inkább scifi jellegűnek tetszik a benzinzsugorító, „repülőgépleragasztó” és más amerikai csodafegyverek alkalmazása. © Néhány ország — a NATO-hoz tartozó Németország, Jugoszlávia szomszédai közül Ausztria és hazánk is — eleve kijelentette, hogy katonák küldésével nem venne részt semmilyen akcióban. Többen bizonytalanok, a belga miniszterek például egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek. Párizs, London és Washington komolyan fontolgatja a részvételt, s tudja, hogy Boszniában magasabb lenne a veszteségek szintje, mint Irakban. Döntésük, amely meghatározó lehet egy katonai lépésben, megint- csak attól függ majd, mit tekintenek a kisebbik rossznak. Ferenczy Europress KÉRDŐJELEK Remények Brassó után? Józan, mértéktartó, realista — ezek a jelzők szerepelnek talán a leggyakrabban az RMDSZ most befejeződött kongresszusát elemző értékelések között. S kétségtelen: a bizonyos fokig aggasztó előjelek, az elvi és személyi véleménykülönbségek dacára a brassói tanácskozás résztvevőinek munkáját a konstruktív jelleg, az egység megőrzésének szándéka jellemezte. Megértik-e ezt a törekvést a román vezetők? Várható-e, hogy például a tán legkeményebb kérdésben, a személyi és kulturális autonómia előtérbe állításában (a területi autonómia helyett) hasonlóan gesztusértékű válasz érkezik Bukarestből? „Ragadós" lehet-e a magát tudatosan nemzeti kisebbségnek nyilvánító romániai magyarság képviseleti fórumának realizmusa — egy olyan országban, ahol évtizedeken át a homogenitás, a beolvasztás, a nemzetiségek létének tagadása volt az uralkodó irányzat? Várható, de mindenképpen remélhető-e, hogy az RMDSZ új programja közvetve egészségesebb, harmonikusabb viszonyhoz vezethet Budapest és Bukarest között is? S az itthoni visszhangok? Nem értelmezik-e félre egyesek az RMDSZ döntéseit, nem eléggé ismerve a kisebbségi lét, a mai romániai belpolitika körülményeit? Érvényesülni tud-e a realitáskeresés a határ mindkét oldalán? Egyelőre láthatóan több a nyitott kérdés, mint a biztos felelet az RMDSZ-kongresszus után. De szerencsére talán több a remény is. Szegő Gábor Szabad a kórházválasztás Országjáró egészségügyiek (Folytatás az 1. oldalról) — A mindkét fél biztonságát szavatoló szerződéses rendszer kizárja az amúgy jogos félelmeket és megosztja e felelősséget is az önkormányzat, valamint a szakemberek között — szögezte le a miniszter. Dr. Pusztai Erzsébet államtitkár kifejezte reményét, hogy a nyár közepén beinduló reformig sikerül személyesen tárgyalniuk minden korházve- zetővel. A tájékoztatón résztvevőket főként az érdekelte, hogy a gyakorlatban miként valósul meg a szabad kórházválasztás, hogyan alakul a teljesítmény-finanszírozás rendje, milyen anyagi és személyi konzekvenciái lesznek a júliusban kezdődő átalakulásnak. Dr. Jávor András államtitkár elmondta: az új rendszerben a beteg mozgását követi a pénz; más megítélés alapján finanszírozzák az akut és a krónikus ellátást. A kórházak nem egy egységes összegből gazdálkodnak majd, hanem több hónapos tapasztalat után a betegforgalom, a betégség mutatói, kezelésének módja, az orvosi szakértelem minősége stb. alapján, a kórházak sajátosságai szerint alakítják ki az árakat. Az új, minőség- biztosítási forma — vélhetően — garantálja majd a piaci törvények működését. A Magyar Orvosi Kamaráról alkotott törvény is ezt a folyamatot kívánja erősíteni. A szabad orvosválasztásról szólva dr. Jávor András leszögezte: a háziorvos és a beteg, valamint a járóbeteg- és intézeti ellátás korrekt együttműködését kell szorgalmazni. Ugyancsak a járóbeteg-ellátással kapcsolatban hangzott el: az intézetek havonta változó összegből gazdálkodhatnak: a költségvetés 70 százalékát kapják a központi keretből, 30 százalékot a teljesítmény alapján kell kigazdálkodniuk. Áz úgynevezett forgalmi napló bevezetése garantálná az objektivitást. Dr. Surján László miniszter elismerte, hogy a hazai viszonyokat figyelembe véve legalább 40 százalékkal többet kellene költeni a nemzeti össztermékből az egészségügyre, de úgy vélte vannak még olyan tartalékok is, amelyeket jobb szervezéssel és szemlélettel a színvonal emelésére lehetne fordítani. Végezetül szó esett még a magánklinikák fejlesztéséről, a keresetképtelenség elbírálásának új gyakorlatáról, a kórházak érdekeltségi rendszerének kiépítéséről, valamint a klinikák jövőjéről. Várnai Ágnes Csurka bírálta az MDF- gyűlés előkészítését (Folytatás az 1. oldalról) Csurka István megerősítette: nem kívánja jelölteni magát a pártelnöki tisztségre. Nem kíván nyílt támadást indítani Antall József ellen, de véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy egyesek nem bírálhatóak. Csurka István a sajtókonferencia résztvevőinek figyelmébe ajánlotta a Magyar Fórum legfrissebb számának Antall és Csurka című vezércikkét. /K Farkas Elemér jegyezte vezércikk végkövetkeztetése: „akármilyen okból is, Antall József elvesztette politikai népszerűségét, és ma már nem segítője, hanem akadályozója az MDF politikai sikereinek. Egy dolog bizonyosnak látszik: Antall és Csurka nem lesz képes tovább egy csónakban evezni”.
