Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-18 / 14. szám

1993. január 18., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A marcali tévé mai műsora Képújság 19 órától. 19.10-től Hétfő esti hírmaga­zin. Benne: Mese a gyerme­keknek. - Hogyan fizetjük a gázt január 1-jétől? - Lezárult a jelentkezés a honvédségi lakásokra. - Mélyponton a re­gionális szeméttelep ügye. Új gyógyszertár Marcaliban. Hí­rek, sport. Kb. 20 órától: Dra- kula gróf (amer.-olasz krimi). Öreglaki kalendárium Negyedik évfolyamát jegyzi az 1990 decemberében meg­jelent Öreglaki kalendárium. A kulturális és közéleti havilapot a polgármesteri hivatal adja ki, szerkesztője Hütter Szilárd. Az első időszakban 10 forin­tért árusították, az utóbbi idő­ben ingyen terjesztik. A 300 példányban kiadott kalendá­riumot szívesen forgatja a település lakossága, hiszen az aktuális önkormányzati hí­rek mellett a település és a környék életéről is tudósít. Ember voltam Berzsenyi Dániel életművé­ből állította össze új előadó­estjének műsorát Papp János, a niklai születésű, Budapesten élő színművész. A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság rendezésében ja­nuár 21-én Budapesten a Rátkai Klubban mutatja be Ember voltam című műsorát. Tartják az ütemtervet az építők A tartópilléreket összekötő elemeket kezdték felrakni a marcali tornacsarnok tető- szerkezetére a Surján rt szak­emberei. Az ütemterveknek megfelelően épül tehát a me­gye egyik legnagyobb sport- centruma, s a fedett csarnok­ban nemsokára már kezdhetik a belső építészeti munkákat. Versenyképes autózománc Tapsonyból A tapsonyi szövetkezet Tekla kft-jében megkezdték - a Budalakk részére - az au­tózománc gyártását és kisze­relését. Jelenleg hat színben gyártják és csomagolják Tap- sonyban a külföldi zománcok­kal is versenyképes terméket. Alternatív ifjúsági havilap Öreglak ifjúsága — önmaga és környezete szórakoztatá­sára, informálására — havi­lapot alapított, Neszményi Zsolt jegyző felelős szerkesz­tésében. A Koktél címmel megjelenő lap legutóbbi szá­mában Bryan Adams kanadai rockzenészt mutatták be, s a technikai rovat főszereplője az Audi volt. A lap könyvaján­lat rovatában Jeffery Archer Becsületbeli ügy című regé­nyéről olvashatunk recenziót. „HA FELÉPÍTED, ÉN ÁLLOM A HARANGOKAT” Templomszentelés júliusban Marcali északnyugati ré­szén, a lakótelep tövében épül két éve a város új, római kato­likus temploma. Révay József prépost plébánost a munkák állásáról kérdeztük. — Az építési telket az ön- kormányzattól és a termelő- szövetkezettől kaptuk térítés- mentesen. Az építkezéshez szükséges pénzeket pedig összegyűjtögettük — mondta Révay József. A prépost plébános egyik hívétől örökölt házát adta el a marcali önkormányzatnak 1,2 millió forintért, a veszprémi püspökség 4,6 millió forintos kölcsönnel segített; 6 millió fo­rintot külföldi adományokból gyűjtött össze a plébániahiva­tal. A helybéli hívek támoga­tása mellett többek között a Mustang cég 500 ezer forinttal járult hozzá az építkezés költ­ségeihez. — A 22,3 millió forintos be­ruházásból a tetőfedés és a torony befejező munkálatai vannak hátra. A terep miatt al­templomot is kellett építeni; ebben 30 koporsós és 100 ur­nahelyes temetkezési lehető­séget alakítottak ki az építők. A kivitelezést a helyi Revans kft végzi Kálmán László irányí­tásával. Remélem, hogy a jú­liusi templomszentelésen együtt örülhetnek az olvasók is a hívekkel— mondta Révay József. Minden templomban meg­(Fotó: Kovács Tibor) határozó, hogy milyen ha­rangra tellett a közösségnek. Erről a következőket mondta a prépost plébános. — Hubert Schambergert, az Industrie Elektric német cégtu­lajdonosát én eskettem, és az esküvő után beszéltem neki templomépítési terveimről. Akkor azt mondta: ha felépíted a templomot, én állom a ha­rangokat. A Balaton felől Marcaliba érkezők Gombát elhagyva lát­hatják a befejezés előtt álló templomot. Hubert Scham­berger úr is öntetheti a haran­gokat. Mészáros Tamás Három évig tartott az elsőként beadott „válóper” Öreglak nem akar öreg lenni Gáz, telefon, sportcentrum az első ciklusban — Alapítvány a községért Öreglak, a mintegy kétezres lélekszámú település Lengyel­tótival kötött kényszerházas­sága 12 évig tartott. 1989. ja­nuár 1-jével elsőként kezde­ményezték a „válópert" An- docs, Balatonberény mellett, és 3 év kellett az önállóság visszaszerzéséhez. 1989-től ismét önálló tanácsi, később polgármesteri hivatallal ren­delkezik a település. Neszmé­nyi Zsolt jelenlegi jegyző szinte a kezdetektől, 1989 március elseje óta dolgozik Öreglak életének jobbításán. — Az említett 12 házasév alatt mintegy 3 millió forintot költöttek Öreglakra. 1992-ben csupán 18 milliót fordítottunk az általános iskolára, 8 millió forintba kerültek az egyéb fej­lesztések — sorolta az önma­gukért beszélő számokat. Legnagyobb beruházásként a gázprogramot említette. Gázközműépítő társulás lét­rehozásával sikerült a bekerü­lési költségeket háztartáson­ként 31 200 forintra leszorí­tani. Ehhez a Kögáz 6 millió forintos saját beruházással segített. A közintézmények mellett karácsonyra már 240 háztartásban gyulladt ki a kor­szerű energiahordozó lángja. — Novemberben kezdtük az önerős fejlesztésű telefon- hálózat megvalósítását. Szin­tén társulást alakítottunk; ebbe a közintézmények mel­lett 107 magánszemély is be­kapcsolódott. Január 20-ra remélhetően megtörténik a tel­jes műszaki átadás — mondta a jegyző, s nem titkolt büszke­séggel adta meg a hó végétől élő telefonszámát. Úgy tűnik minden öreglaki haszonélvezője lesz a két be­ruházásnak. A harmadik, a tornacsarnok már jóval na­gyobb körzet számára jelent­het kikapcsolódást, szórako­zást, netán megélhetést. — A 40 százalékos állami céltámogatás lehetőségét pá­lyáztuk meg, amikor egy kivite­lezéssel együttes komplex tervpályázatot hirdettünk. 9 pályaműből választottuk ki a kaposvári Piramis kft munká­ját. Várhatóan 22 millió forintba kerül ez a beruházás, és au­gusztus 15-re tervezik az át­adást. A megyei sportigazga­tóság szakmai segítségével épül a 20x40 méteres játék­terű, nemzetközi méretű sportcsarnok. És hogy a fel­szerelésre is jusson, novem­ber 17-én jegyezte be a cégbí­róság az Öreglakért Alapít­ványt. A helyi takarékszövet­kezetnél vezetett számlán pe­dig bizonyára gyűlnek a forin­tok. Öreglak fiatalodik. Az inf­rastruktúra ilyen gyors kivite­lezésével nőtt a település la­kosságmegtartó ereje. Felért­ékelődnek az ingatlanok, élénkül a vállalkozó kedv. A napokban már a második zöldség-gyümölcs árus kórt vállalkozói engedélyt. M.T. Siratott búzamezők Meddig lehet az alapanyag-termelőt kihagyni az áralkuból? Marcaliban megnyílt az első magángyógyszertár. A Hanyecz Imréné vezette „Hársfa” pati­kában a hagyományos gyógyszerek mellett gyógyhatású készítményeket és kozmetiku­mokat is árusítanak. (Fotó: Kovács Tibor) Nő a támogatásra szorulók köre A kéthelyi önkormányzat gondjai — Annak a kormánynak, amelynek nem érdeke a ke­nyér hazai megtermelése, amely nem becsüli kellőkép­pen a mezőgazdaságát, nincs hosszútávú jövője — kezdte indulatosan Varga László, a Somogy megyei mezőgazda- sági termelők gabonavá­lasztmányának elnöke, amikor a búza és a kenyér ellentmon­dásos helyzetéről kérdeztem. Mint közismert, január el­seje óta a 6 százalékos áfa mellett a decemberben beje­lentett lisztáremelkedés kö­vetkeztében elszabadulni lát­szanak a kenyérárak. A „be­gyűrűző” egyéb költségek mi­att újabb áremelésekről szól­nak a hírek. A Földművelésü­gyi Minisztérium illetékesei új- ratermésig elegendőnek tart­ják a hazai kenyéralap- anyag-készleteket, míg más információk szerint hamaro­san behozatalra szorulunk. Mi a somogyi igazság? — Ősszel 31 ezer 856 hek­táron került magágyba az őszi búza. Ez a tervezettnek 76 százaléka, és a korábbi évek­hez képest felére zsugorodott a vetésterület. Tavaly még 37 ezer hektáron termesztettek Somogybán búzát — sorolta a statisztikai adatokat a marcali szövetkezet elnöke. Ami pedig az árakat illeti, arra is kész az 1980-tól veze­tett kimutatás. 1980-ban a búza felvásárlási ára 3138 fo­rint volt tonnánként, ez 1992-re 6200 forintra emelke­dett. Százalékban kifejezve mintegy 200 százalékos volt a 11 év alatti felvásárlási ár emelkedése. Míg 1980-ban 5,40 forint volt egy kiló kenyér, 1992-ben már 42 forint. Ez vi­szont már 800 százalékos emelkedés, ugyanabból a bú­zából. És miként viszonyul mindehhez a termelő? — Somogy megye kukori­cából és búzából mindig is „ki­szállító” megye volt. A vetés- terület ilyen mértékű csökke­nése miatt az árbevétel jelen­tősen csappant. A kár tehát kétoldalú. Égyrészt a tőkehi­ány, másrészt a központilag gerjedő áremelkedések sújt­ják az agrárgazdaságot. Varga László szerint a jelen­legi vetésterület csak a létmi­nimumhoz elegendő. Miből akar akkor megélni a megye agrárgazdasága? Most, ami­kor a termelőalapok teljesen leépültek, s folyik a gazdasági élet teljes felszámolása. A prognózisok szerint várhatóan 7500 forint lesz az idén a búza felvásárlási ára. Induló árakon ez sem fedezi a termesztés önköltségét. A termelő még mindig nem került olyan hely­zetbe, hogy továbbháríthassa a számára is kényszerhelyze­tet teremtő költségeket. Mit lehet erre mondani? — Csak annyit, hogy a 7500 ma több, mint a 6200. Ennél többet Péter-Pál előtt felelőt­lenség lenne mondani. Addig csak reménykedni lehet... Mészáros Tamás Kéthely azon ritka települé­sek közé tartozik, amelyeknek infrastruktúrája — a szennyví­zelvezetést kivéve — irigy­lésre méltóan fejlett. Sajnos, a 25 évvel ezelőtti 4000 lakos­nak közel a fele elvándorolt, jelenleg mindössze 2600-an élnek itt. Akkoriban 35-40 gyerek született évente, most csak 12-en vállalják a gyer­mekáldást. A cigánylakosság száma 10 százalékkal nőtt; a jelenleg nyilvántartott hét ter­hes asszony közül öt cigány. Az idősek aránya növek­szik. Sovány vigasz: az utóbbi három évben megszűnt az el­vándorlás, sőt egyre többen költöznek a faluba. E válto­zásban az infrastruktúra fej­lettségén túl a település veze­tőinek segítőkészsége és okos gazdálkodása is szere­pet játszik. Németh Lajos pol­gármestertől megtudtuk: nagy gondot fordítanak a szociáli­san elmaradott réteg segíté­sére, és kiemelten támogatják az egészségügyi ellátást is. 1992-ben 4,5 milliót költöttek; az idén 5,5 millió forintot szánnak szociális ellátásra. A lakosság 8-10 százaléka részesült valamilyen támoga­tásban. A tavaly kiosztott 3 millió forint rendszeres és eseti segély mellett nevelési, közgyógyellátási, rendszeres nevelési segélyekben részesí­tették a rászorulókat. Az öre­gek napközi otthonára és az étkeztetésükre 1,5 milliót köl­töttek. — A fejlesztés egyelőre fe­dezi az igényeket — mondta a polgármester —, bár az utóbbi időben nőtt (már több mint 100) a munkanélküliek száma. Nagy részüktől rövidesen megvonják a központi segély egy részét, így egyre több fia­tal, gyermekes családot kell segítenünk. A lakosság igényeit mesz- szemenően figyelembe véve, példamutatóan fejlesztették az egészségügyi ellátást. 4,5 millió forint befektetéssel fel­újították az orvosi rendelőt, érvizsgáló, valamint a magzati szívhang vizsgálatára alkal­mas Doppler készüléket vásá­roltak. A tanácsadóban mo­dern EKG-készülék, a rende­lőben számítógép segítségé­vel dolgozhat a falu orvosa. Dr. Fejes István nyugdíj előtt álló háziorvos mégis panasz­kodni kénytelen. Több mint 3 hónapja ő látja el a szomszé­dos Somogyszentpál lakóit is, mivel az ottani orvos felmon­dott, és helyét még nem sike­rült betölteni. — Úgy érzem, nincs erőm tovább csinálni — mondja. Ez nem is csoda, hiszen So- mogyszentpálon 900, Kéthe- lyen 2400 lakos hívhatja, s emellett az elmebeteg-szociá­lis otthon 190 lakója is az ő segítségére vár... Várnai Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom