Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-16 / 13. szám

1993. január 16., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Már csak 39 dolgozó maradt Felszámolják a Csepelt Komoly vevő még nem jelentkezett — Az önállósodás sem jelentett volna kiutat (Folytatás a? 1. oldalról) — Az év végi zárás után elküldünk pár embert. A to­vábbi folyamatos elbocsátás azonban attól is függ, hogy jelentkezik-e valaki, aki reá­lis árat fizetne az üzemért. És függ attól is, hogy a gé­pek őrzése, értékesítése hány embernek ad munkát. A látványos összeomlás a Csepelben alig fél évig tar­tott. Hat hónap alatt gyakor­latilag az összes dolgozót elbocsátották; a jelentős ex­portot lebonyolító gyárból csak az emlékek és a por­lepte esztergagépek marad­tak. — Minden munkásunk megkapta a kollektív szer­ződésben biztosított végki­elégítést — védekezik az igazgató. — Szinte példa­szerű ahogy eljártunk, ezt egyébként a Kossuth hol­ding, mint felszámoló is kö­vetelményként tartotta maga előtt. A csődeljárást a Ma­gyar Hitelbank kezdemé­nyezte és a vállalatlánc fel­számolását is ők kérték a bí­róságon. A kaposvári üzem, mint a Csepel egyedi gép­gyár része, csak sodródott az árral. Az önállósodás régi dilemmája volt a kaposvári gyár vezetésének. Körülbe­lül öt éve nyílt volna lehető­ség arra, hogy a maguk lá­bára álljanak, akkor azonban nem használták ki a lehető­séget. Ezt máig sokan vetik az akkori vezetők szemére. — Múlt időben, feltételes móddal könnyű érvelni — magyaráz Ackermann Jó­zsef. — 200 millió forintos adóssággal elindítani egy új vállalkozást akkor is most is felelőtlenség lett volna. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas esztendőkben ugyanis az államilag irányí­tott és félig meddig erőltetett beruházáspolitika túlzott ter­heket rótt a cégre. A tartozá­sok leírása, vagy részbeni rendezése lett volna a leg­fontosabb feltétele annak, hogy a kaposvári gyár önál­lóan gazdálkodhasson. 200 milliós teherrel azonban egy hónap alatt megbuktunk volna. Az lett volna a helyes döntés, ha a budapesti köz­pontban úgy döntöttek volna, hogy a vállalat egé­sze szabaduljon meg a túl­zott beruházási hitelektől. A pesti és a kaposvári vezetés azonban nem volt azonos véleményen. Pedig, ha idő­ben elkezdik visszafizetni a hiteleket, akkor a kétszázmil­lió forintos adósság ma a fele sem lenne. A nagy terhek mellett a vállalatot villámcsapásként sújtotta a keleti piac gyors összeomlása. A cég termé­keik nagy részét a Szovjetu­nióba és utódállamaiba ex­portálta. Jelentős volt a más keleti országokba szánt kivi­tel is. A megrendelések egyik napról a másikra elma­radtak. Felvevőpiac nélkül maradt a kaposvári üzem. Csődegyeztető tárgyalás sem volt, a felszámolás ta­valy óta tart. Ha a gyárra to­vábbra sem akad vevő, a tőzsdén ingatlanként értéke­sítik. Barna Zsolt Bővítette tevékenységét a kaposvári székhelyű Agrotechnikai Rt. A részvénytársaság me­zőgazdasági gépalkatrészek gyártásával foglalkozik, s emellett megkezdte a kis kertitrak­torok importálását Belorussziából. (Fotó: Gyertyás László) Szövetségben a volt hadifoglyok Kicsinek bizonyult a nagyte­rem tegnap a kaposvári me­gyeházán; a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége rendezvé­nyének eseményeit sokan csak az előtérből követhették nyo­mon. Az egykor hadifogolytábo­rokba hurcoltak ekkora érdeklő­dése ékes bizonyítéka: óriási az igény az egykori nyugati és ke­leti hadifoglyok érdekeinek vé­delmére, hatékony képvisele­tére, és persze a szólhatásra, a világháború okozta lelki sérülé­sek — kissé megkésett — or­voslására. Ez a 45 év után megalakí­tandó érdekvédelmi szövetség nem kisebb célt tűz ki maga elé, mint azt, hogy megkísérli össze­fogni a megyében elszórtan élő volt hadifoglyokat, mondta dr. Szertdl József nyugállományú ezredes, a hadtudományok kandidátusa, a megyei szö­vetség elnöke. Kifejtette: jelen pillanatban az a legfontosabb, hogy megnyugtatóan rendez­zék az érdekeltek részére járó nyugdíjkiegészítéseket, vala­mint a kárpótlási igényeket és járandóságokat. Minderről a megjelentek a következő elő­adásban részletes jogi tájé­koztatást kaptak. A találkozón képviseltette magát a Volt Hadifoglyok Baj­társi Szövetségének országos vezetése is; Palotás Mihály gazdasági vezető szólt a fenn­tartási nehézségekről is. Mint mondotta: „nem voltunk ked­ves gyermekei a múlt rend­szernek, és ma sem vagyunk azok”. Mindezt azzal támasz­totta alá, hogy a magyaror­szági pártok támogatásához képest elenyésző az az ösz- szeg, amit a szövetség kap. Pedig mintegy 17 ezer állandó levelezőjük van — már a pos­taköltség is igen jelentős. A több mint kétórás talál­kozó vegén a résztvevők megszavazták a még hiányos posztok betöltésére vonat­kozó javaslatot: dr. Szendi Jó­zsef helyettese Bencze József lett. dr. Nagy Pál és dr. Pia- csek László a titkári feladato­kat kapták meg. A találkozó végén, a Szózat elhangzása után a volt hadifoglyok vagy hozzátartozóik átvették a kár­pótlási, nyugéíjkiegészítési adatlapokat. B. T. Az M7-es nyomvonalán és a Kis-Balatonnál Leletmentés és ásatás Rendkívüli taggyűlés az 56-os szövetségben Hiteles Térségfejlesztési program a megyében A Somogy Megyei Közgyűlés keddi ülésén tűzi napirendre az ez évi térségfejlesztési program előterjesztését. A megmaradó térségi programok közé tartozik egyebek mellett a Kaposvári Tavaszi Fesztivál támogatása és a falugondnokság intézmé­nye, amelynek bővítését terve­zik. Továbbra is működtetik a térségi beruházási hitelalapot. Új térségi feladatként jelenik meg például az Alpok-Adria Közösség elnökségi feladatai­nak ellátása, míg kiemelt helyen szerepel a megye hírközlésének fejlesztése, valamint a déli és a dunántúli autópályák építése is. Fotók a Táncsics galériában Kiállítás nyílt Szentiványi Ár­pádnak, a Somogyi Fotóklub tagjának munkáiból Kaposváron a Táncsics Mihály Gimnázium­ban. Az alkotó Ausztráliai mo­zaik címmel mutatja be huszon­három fotóját. A tárlat február hatig tekinthető meg. Felújításra vár a taszári iskola Három — egymástól távol eső — épületben tanulnak a taszári általános iskola diákjai. Az egyik épület már régóta tatarozásra szorulna. A polgármesteri hiva­tal végre elszánta magát a felújí­tás megkezdésére. A beruházás várhatóan 1,5 millió forintba ke­rül. Az utóbbi időkben nem ez az egyetlen beruházás az isko­lában: tavaly adták át a torna­termet, s nemsokára kézilabda- pálya és kondicionáló terem is épül. Pro és kontra a elmúlt 50 évről Pro és kontra az elmúlt 50 év magyar történelméről és napja­ink történéseiről címmel rendez közéleti fórumot a jövő hét első napján a Megyei és Városi Könyvtár. Az este hétkor kez­dődő fórum dr. Horváth Csaba történész, politológus, a Janus Pannonius Tudományegyetem adjunktusának bevezető elő­adásával kezdődik. Mint ismere­tes dr. Horváth Csaba nemrégi­ben tartott öt előadásból álló so­rozatot „Korunk magyar törté­nelme” címmel a könyvtárban. Bár ez az idő nem kifejezetten az ásatások ideje, azért a Somogy Megyei Múzeumigazgatóság régészeti osztályán már tervezgetik: a múlt földben nyugvó értékeit mikor és hol igyekszenek átmenteni a jövendő számára. forradalmárokra van szükség Költő László, a múzeum tu­dományág-vezető régésze kérdésünkre válaszolva el­mondta: bár a költségvetés még végleges formában nem étezik, azért már kezdenek ki- rajzolódni az idei feladatok körvonalai. Ezek közül az egyik eglényegesebb és legnagyobb munka, amihez már megvan a szükséges anyagi háttér, az VI7-es autópálya tervezett — Zamárdi felsőtől egészen az ál­amhatárig húzódó — somogyi nyomvonalának terepbejárása. (Tudósítónktól) Egy telefonáló a műtéti iömping közben tegnap arra ;érte dr. Nagy Gábort, a nagy- itádi kórház sebészeti főosz- ályvezető főorvosát, hogy izonnal fogadja. Egy testőr ;inézetű férfi és egy nő jelent neg a sebészeti osztályon, a alálkozón. Az orvosok nem ikartak hinni a szemüknek, imikor előttük kinyitották a áskát: egymillió forint volt Valószínű, hogy a leletmentési ásatásokra is meglesz a pénz. A mindezeket megelőző adat­tári kutatásokat már befejezték és hamarosan terepbejárás so­rán szemrevételezik a várható és az ismert régészeti lelőhe­lyeket. Költő Lászlótól megtudtuk: a beruházónak minden esetben el kell készíttetnie a régé­szeti-műemléki szakvéle­ményt, és a beruházási költ­ségből kell a leletmentésre el­különítenie bizonyos összeget. benne. Ezt egy magát megne­vezni nem akaró személy a sebészeti osztálynak ajándé­kozta műszerek vásárlására, esetleg orvosok továbbképzé­sének támogatására. Az ada­kozó nem fedte fel személyét a újságírónak: annyit árult csak el, hogy a múlt ősszel bekövetkezett egyik tragikus baleset életmentőinek jár ez az összeg. Egy tolnai vállal­kozó akkor ifjú barátnőjével így történt ez a Kaposvárról Szigetvár felé vezető útsza­kasz építésekor is. Ugyan az idei szerződést még nem kötötték meg, de na­gyon valószínű, hogy elárasz­tás előtti leletmentést kell vé­gezni a Kis-Balatonnál is. Az ottani munkák eddigi eredmé­nyeiről egyébként egy kiad­vány számol be. Ennek szer­kesztése már elkezdődött, Zala és Somogy megye múzeum­igazgatóságai adják ki, támoga­tója a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Ugyancsak a ré­gészeti leleteket kell menteni a kaposvári vár egykori helyén, amelyet érint a megyeszékhely városrendezési terve. B. T. Csurgóról tartott Nagyatád felé, és megcsúsztak az úton. A nő rendkívül súlyosan sérült meg. Azóta teljesen felgyó­gyult, s ebben jelentős része volt annak, hogy az orvosok egy vidéki kórházhoz képest meglehetősen jó eszközökkel rendelkeztek. Áz egymillió fo­rintos adomány is abban se­gít, hogy mások életét is kor­szerűbb eszközökkel ment­hessék meg. Nagy Jenő Rendkívüli taggyűlést tar­tott tegnap Kaposváron a pártok házában a Somogy megyei 56-os Szövetség. A sürgősség oka, hogy ma Veszprémben már országos vezetőségválasztó küldött- gyűlésre kerül sor. Dr. Tamás Károly, a szövet­ség elnöke elmondta: me­gyénket 16 küldött képviseli. Őket ellenszavazat nélkül vá­lasztották meg. Egyébként Budapest után Somogy me­gyében van legtöbb tagja a szövetségnek, számuk meg­haladja a háromszázat. A somogyi küldöttek azt szeretnék, hogy a szövetség a korábbi céljaitól ne térjen el. Vigye tovább 1956 szellemi­ségét, a forradalmat. Politikai eszközökkel segítse a rend­szerváltás következetes vé- gigvitelét. Ahhoz, hogy ennek érvényt tudjon szerezni, szer­vezettségre és egységre van szükség. Az elhangzott vélemények szerint csak fegyelmezett munka hozhat eredményt, ez elsősorban a szervezésre vo­natkozik. — Alapvető feladatunk, hogy bajtársaink anyagi és er­kölcsi megbecsüléséért is harcoljunk — mondta a szö­vetség elnöke. — Sajátos ez- közeinkkel segítjük a kormány ezirányú munkáját. Erről bizo­nyára szó esik majd Veszp­rémben is. A somogyi 56-os szövetség fontos feladatának tartja, hogy minél több telepü­lésen legyen aktív tagja és szervezete. Mindenekelőtt hi­teles és tekintélyes forradal­márokra van szükség — mondta dr. Tamás Károly. A szövetség somogyi tagjai azt javasolják az országos ve­zetőségválasztó gyűlésnek, hogy a régiókban .erősítse a szervezetet. Ehhez négy társ­elnökre van szükség, aki ösz- szehangolja a munkát a Du­nántúlon, a Duna-Tisza kö­zén, a Tiszántúlon és Buda­pesten. Ők segítséget nyújt­hatnak a tagtoborzásban is. Ezenkívül az országos elnök lenne még a legszűkebb veze­tés tagja. Az egynapos tanácskozá­son a személyi kérdések mel­lett több más fontos ügyben is döntés születik majd. Döntenek az igazgatókról Somogy közgyűlése dönt a Megyei és Városi Könyvtár, va­lamint a Somogy Megyei Peda­gógiai Intézet igazgatói álláshe­lyeinek betöltéséről. Az előbbi munkakör betöltésére egy, míg az utóbbira két — a kiírási köve­telményeknek megfelelt — pá­lyázat érkezett be. Villamosítás az üdülőfaluban Mintegy 25 millió forint értékű munkával végezte el önköltsé­gen a Dédász a bányai üdülő­falu villamosításának munkála­tait. Az összesen nyolc kilomé­ter hosszú vezetéket földkábe­leken juttatták el a kétszáz te­lekre. A bárdibükki önkormány­zat és a Bánya Panoráma Egyesület közös beruházásá­hoz tízmillió forint állami támo­gatást kaptak. Közalkalmazotti alapszervezet Tegnap Tabon a városi műve­lődési központban a Tabtól le­vált önálló társközségek önkor­mányzati dolgozói közül 13 ala­pító taggal megalakult a Tab Vi­déki Önkormányzatok Közal­kalmazotti Alapszervezete. Egymillió forintos adomány a nagyatádi kórház sebészeinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom