Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-14 / 11. szám
1993. január 14., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — PÉNZÜGYEINK 11 FORINTOS GONDJAINKRÓL Küszöbön az új devizatörvény Dr. Tarafás Imre: A lakossági valuta keretösszege akár 1000 dollár is lehet (Folytatás az 1. oldalról) — Valóban így van. Az import 90 százalékát liberalizáltuk, semmilyen engedélyre nincs szükség hozzá. A fennmaradó 10 százalékra pedig szinte formalitássá vált az engedélyek beszerzése. Közel kerültünk ahhoz is, hogy lehetővé tegyük a nálunk érdekelt külföldieknek, hogy az exportjuk forint bevételeit is felhasználhassák újabb magyarországi befektetésekhez, az abból származó profitot, osztalékot pedig akár valutában is kivihessék az országból. Ezáltal a forint a folyó fizetési műveletekben Is konvertbilissé válik. — Ez nem áll ellentétben a — De Igen. A kormány még januárban vagy legkésőbb februárban új devizatörvényt terjeszt a parlament ele, amely várhatóan liberalizálni fogja a vállalati export-import tevékenység pénzügyi szabályait. A változások a magánszemélyek jogait is érintik, de a részletekről, sajnos, még nem tudok mit mondani. — Változik a lakossági valutaellátás rendje is? — Tavaly személyenként 300 dollárral emeltük a lakossági keretet, az idén az év első felében újabb lépés várható. Még nem tudom pontosan az összeget, de 600, 800 vagy akár 1000 dollár is lehet az új keretösszeg. Maga az ellátás rendszere nem változik. — Lehetőséget kapnak esetleg a magyar vállalkozók arra is, hogy külföldön fektessék be a tőkéjüket? — Szeretnénk ennek az engedélyezését is liberalizálni. Bizonyos esetekben teljesen automatikussá tenni vagy egyszerűen eltörölni a bürokratikus lépéseket. Egyedül talán a tisztán pénzügyi jellegű befektetések korlátáit igyekszünk fenntartani majd. — Némiképp ellentmond a piaci törvényeknek egy ilyen megkülönböztetés... — Az ilyen befektetések magukban hordozzák a spekuláció veszélyét. Az árfolyam le- vagy felértékelődése, a kamatok változása, bizonyos politikai mozgások óriási pénztömegeket lódíthatnánk meg, és ezzel Instabillá tehetnék az ország pénzügyi rendszerét. Ezt ma még nem lehet felvállalni. — Nem lehet védekezni az ilyen spekulátorok ellen? — Az egyik védekezési mód a liberlizáció korlátozása, a másik: ha a devizatartalékokat növeljük. Nem akarunk és nem Is kerülhetünk olyan helyzetbe, mint amilyenbe nem is olyan régen a skandináv államok és néhány nyugat-európai ország került: napok alatt tízmilllárd dollár nagyságrendű devizatartalékot veszítettek el. — Ön szerint a pénzvilág megbízik a magyar gazdaságban? — Sokkal jobban, mint mi magunkban. B. Szabó László A tényleges gyógyítást támogassák Ne az ágyak száma után j árj on a pénz! — A kevés pénz — és a még mindig fölösleges kiadások — teremtette ellentmondásos helyzetet csak a mostaninál racionálisabb finanszírozási rendszerrel lehetne enyhíteni. A terv, hogy nem a kórházakat kellene általában támogatni, hanem a betegek tényleges gyógyítása után járna „fejkvóta”, nem aratott osztatlan sikert — mondta Mi- kóla István, a kórházszövetség elnöke. A gyakorlati megvalósítást hátráltathatja, hogy a belgyógyászati ágyak jelentős részén — a derűlátók szerint 20, a pesszimisták szerint viszont akár 70 százalékán is - szociálisan rászorultak, Inkább ápolásra, mint gyógyításra váró egyedülállók, idősek fekszenek, Amíg az ő elhelyezésüket nem oldják meg, addig nehezen kerülhet sor a kórházak mainál jóval racionálisabb kihasználására. Pedig egy-egy kórházi ágy napi költ sége háromezer forint körül mozog, a szociális otthoni ellá tás ennél jóval kevesebbe ke rül. Magyarországon mind töb ben és mind többször fordul nak orvoshoz. Tavaly minden polgárunk — beleértve a csecsemőket és az aggastyánokat is — átlagosan tizenötször járt orvosnál. A növekvő igények kielégítését viszont nehezítik a folyamatosan csökkenő anyagiak. Ezt erősítette meg nemrégiben a kórházszövetség is, amely mint érdekképviseleti szervezet „szektorsemlegesen” működik. Az állami és önkormányzati irányítás alatt álló kórházakon kívül immár az egyházi tulajdonban levő intézetek vezetőit is tömöríti, de remélik, hogy nemsokára a magánkórházak képviselői Is tagjai l#izn«k a szövetség- ntk, Mint mondják: nem az a fontos, ki a tulajdonos az önkormányzat, az egyház vagy magánszemély —, hanem a gyógyítás, A kezelt betegek után a magánkórházak is igényt tartanak a társadalombiztosítás támogatására. A működési feltételek finanszírozásában talán sikerül dűlőre jutni a tb-vel, viszont az amortizációs költségeket Illetően még nem. Ha sikerül bevezetni az új, a tényleges teljesítményt finanszírozó rendszert, könnyen elképzelhető, hogy néhány kisebb kórház kénytelen lesz bezárni. Az viszont csaknem százszázalékos biztonsággal megjósolható, hogy egyes osztályok megszűnésére, az ágyak számának csökkenésére szinte mindenütt számítani lehet. Például a gyermek- osztályok egy része — a jól szervezett védő-megelőző hálózatnak köszönhetően — már most kihasználatlanul működik. Az az intézmény viszont, ahol a betegeket valóban gyógyítják — és nemcsak ápolják —, a tényleges kezelések, ráfordítások után a társadalombiztosítástól kapott pénzből talpon marad, Nyilvánvalóan ilyan helyzet nam alakulhat ki a területi ellátási kötelezettséggel bíró fekvőbeteg-intézményekben. Míg az úgynevezett presztizskór- házak — jó néhány kisebb településen építettek külön kórházat például a bányászoknak — a betegek számának tényleges csökkenése és így a finanszírozási források elapadása miatt idővel megszűnnek.- szabó Vezet Julius Meinl Az év végi részvénycserék A múlt év utolsó hónapjában négy részvénytársaság papírjait cserélhették be a kárpótlásijegy-tulajdonosok a brókercégeknél. Lezárult az OMKER Orvosi Műszerkereskedelmi Rt. papírjainak a cseréje; a befektetők ebből a teljes csereidőszak alatt csupán 345 ezer forint névértékű részvényt cseréltek be. A legnagyobb érdeklődés a Julius Meinl-papírok iránt nyilvánult meg. amelyekből csaknem 179 millió forint névértékű részvény került a kárpótlásijegy-tulajdonosok- hoz. Tovább folytatódik az OTP részvényeinek cseréje is. Decemberben nem egészen hétmillió forint névértékű OTP-részvényt cseréltek be 1:1 arányban kárpótlási jegyért. A tőzsdén első alkalommal forgalmazott részvények, amelyeket kárpótlási jegyért Is meg lehetett szerezni, a Zala- keramia-papírok voltak, Bár az Állami Vagyonügynökség 63 millió forint értékű csomagot ajánlott fel a Zalakerá- mia-részvényekből, 1992 utolsó hónapjában csak 140 ezer forint névértékűre futotta a kárpótlásijegy-tulajdonosok érdeklődéséből. Az országban elsőként Komárom-Esztergom megyében fizettek segélyt a legrászorultabb munkanélkülieknek abból az összegből, amely a szolidaritási bélyegek árából jött össze. A bélyeget a Vasas Szak- szervezet bocsátotta ki Segítsd a munkanélkülit! címmel. A több mint száz éves Szolidaritási bélyeg Segítség munkanélkülieknek bélyeg értékesítését vállalta. Ebben a megyében a legfrissebb adatok szerint meghaladja a munkanélküliek száma a huszonháromezret, 14 százalékos arányuk magasabb az országos átlagnál. A legtöbben Esztergom környékén maradtak állás nélkül, itt csaknem minden ötödik ember munkanélküli. A PM vitatja a kritikák jogosságát Az önkormányzatok és a költségvetés kormányzatok központi szabályozásba tartozó forrásai ezek szerint a következőképp alakulnak (milliárd forintban): Szenvedélyes vitákat kavart az 1993-as költségvetés parlamenti tárgyalása során a helyi önkormányzatokat az új esztendőben megillető központi támogatások formája és mértéke. A költségvetés szűkmarkúságát ostorozok elsősorban azt sérelmezik, hogy a személyi jövedelemadóból befolyó összegekből a korábbi 50 helyett 1993-ban 30 százalékkal részesednek az önkormányzatok. Kormányzati oldalról viszont azzal érvelnek, hogy e csökkentést ellensúlyozza számos olyan előirányzat, amely bővíti a helyi szervek anyagi forrásait. A költségvetési törvény hatályba lépését követő 30 napon belül az ön- kormányzatok megkezdik saját költségvetésük tárgyalását. Sazdálkodási mozgásterüket reálisan csak akkor tudják felmérni, ha világos képük van ar- ■61, hogy a számos módosítással elfogadott költségvetési törvény végülis milyen központi sereteket és lehetőségeket biz- osít számukra. Erről a Pénzügyminisztérium illetékesei a íövetkező tájékoztatást adták a :erenczy Europressnek: — Az Országgyűlés által el- ogadott együttes előirányzat Részében 10.7 százalékkal laladja meg az 1992-es kordiáit előirányzatot. A helyi ön— A személyi jövedelemadó átengedési mértékének 20 százalékos csökkentése nem valamiféle centralizációs politika része — hangsúlyozzák a pénzügy illetékesei. Azért volt rá szükség, mert a nehezebb gazdasági helyzetben inkább a kiegyensúlyozottabb pénzellátást lehetővé tevő normatív hozzájárulások növelésére kellett a hangsúlyt helyezni — az erőteljes jövedelemdiffrenciá- lódást eredményező SZJA helyett. így a — helyi önkormányzatok együttes bevételeinek 39 százalékát, az állami támogatásnak pedig 80 százalékát kitevő, az érintetteket automatikusan megillető — normatív hozzájárulások mértéke átlagosan 22 százalékkal növekedhet. Kitér a minisztérium tájékoztatója arra, hogy több területen érzékelhetően javul 1993-ban az önkormányzatok pénzügyi pozíciója. Az Érdekegyeztető Tanáccsal született megállapodás alapján az évközi bérpolitikai intézkedésre elkülönített 10 milliárdos keretből például mintegy 6 milliárd az önkormányzatokat illeti meg. A településüzemeltetéshez kapcsolódó normatív hozzájárulás fejenként 240 forinttal emelkedik, amelynek 1993-as kihatása 2,3 milliárd. A fiatalkorúak egészségügyi, gyermekotthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátásához kapcsolódó normatív hozzájárulás a fejenkénti 213 ezer forintról 275 ezer forintra emelkedik; az óvodai normatív hozzájárulás 24 ezer 500-ról 27 ezer 500-ra, a gimnáziumi oktatási normatív hozzájárulás pedig 60 ezer 000-ről 62 500 ezer forintra nő. Ezek együttes évi kihatása 2 milliárd forint. Az egyes normatívák 1992-es és 1993-as alakulását a következő táblázat mutatja: Megnevezés 92-as 93-as változás elöirányz. elöirányz. %-ban 3,0 49,0 77,0 személyi jöv.adó gépjárműadó 3,8 4,0 105,3 áll.támog., hozzájárul. 219,0 262,2 119,7 bérpol.keret 4,4 6,0 136,4 290,2 321,1 110,7 Összesen: A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásnak jogcíme és összege A helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulások jogcímei: 1992. évi hozzájárulás fajlagos mértéke (Ft) 1993. évi hozzájárulás fajlagos mértéke (Ft) Index (%) Községek általános támogatása (eFt/község) Település üzemeltetés a/ igazgatási, kommunális és egyéb feladatok (Ft/fő, állan2000 2000 100,0 dó népesség) b/ gazdasági társadalmi szempontból elmaradott települések 3000 3950 131,7 támogatása (Ft/fő, állandó népesség) Lakásgazdálkodási tevékenység - kamattámogatás — 2200 — (Ft/kölcs.tart.) 5000- lakásgazdálkodás (Ft/fő, 20-30. évesek) Üdülőhelyi feladatok (idegenforgalmi adó 3380 4680 138,5 minden forintjához 2 Ft) Szociálpolitikai feladatok - 0-17 évesek és 60 éven 2 2 100.0 felüli inaktív lakosok Ft/fő 3500 _- Ft/fő/állandó népesség2634Gyermek és ifjúságvédelem (Ft/ellátott) 233 000 245 000 105,1 Szociális otthoni, intézeti ellátás (Ft/ellátott) 174 000 186 400 107,1 Idősek és fogyatékosok nappali intézményei (Ft/ellátott) Idősek és fogyatékosok szállást biztosító intézményi 28 000 30 850 110,2 ellátása (Ft/ellátott) Fiatalkorúak egészségügyi gyermekotthoni gyógypedagó80 000 87 000 108.7 giai intézeti ellátása (Ft/ellátott) 201 000 275 000 136.8 Óvodai ellátás (Ft/ellátott) Nemzetiségi, etnikai óvodai ellátáshoz kiegészítő állami 19 000 27 500 144.7 hozzájárulás (Ft/ellátott) 5000 5500 110.0 Általános iskolai oktatás (Ft/oktatott) 36 000 41 000 113,9 Alapfokú művészet oktatás (Ft/oktatott) 21 000 25 100 119,5 Fogyatékos gyermekek okt. (Ft/oktatott) 65 000 70 700 108,8 Gimnáziumi és gyakorlati oktatás (Ft/oktatott) 51 000 62 500 122,5 Szakközépiskolai okt. (Ft/oktatott) Szakmunkásképzés (Ft/oktatott) 63 000 66 000 104,8 a/ elméleti oktatás 39 000 42 100 107,9 b/ szakmunkásképző iskolai tanműhely oktatás Nemzetiségi, etnikai vagy kéttannyelvű oktatáshoz 37 000 40 600 109,7 kiegészítő állami hozzájárulás (Ft/oktatott) 15 000 16 500 110,0 Diákotthoni ellátás (Ft/ellátott) 62 000 66 000 106,4 Sportfeladatok (Ft/fő, állandó népesség)50Helyi közművelődés feladatok (Ft/fő állandó népesség) Megyei, fővárosi önkormányzatok igazgatási és közművelő200 250 125,0 dési feladatai (Ft/fő, állandó népesség) 400 490 122,5 * Szociálpolitikai feladatokhoz nyújtott 2.634 forlnt/fő átlagos hozzájárulás differenciált felosztási rendszer alapján 2.200 forinttól 3.600 forintig szóródik. ** A hozzájárulás fajlagos mértéke közvetlenül nem összehasonlítható. Az előirányzat növekedése 72,6 százalék. (Fersnczy Europress) múltú szakszervezet megyei aktivistahálózata az első körben háromszázötvenezer forint értékű bélyeget adott el, amelyből természetesen a nem a Vasas Szakszervezethez tartozó üzemek, vállalatok dolgozói is vásároltak. A szakszervezet megyei titkársága most további százezer forint értékű
