Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-14 / 11. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1993. január 14., csütörtök Honecker Chilébe utazik Honecker ügyvédje közölte, hogy már megváltották védencének Chilébe szóló repülőjegyét. Az elutazáshoz minden előkészület megtörtént, a rendőrség védelmet biztosít a 80 éves volt keletnémet állami és pártvezetőnek a moabiti fegyházból a légikikötőig vezető úton. Wolff közlései egy órával azután hangzottak el, hogy Honecker ellen beszüntették az emberölés okozásának címén folytatott pert és elrendelte szabadlábra helyezését. Újabb irakiak Kuvaitban Munkaruhás irakiak egy csoportja tegnap ismét átlépte Kuvait határát, figyelmen kívül hagyva az ENSZ által hozott utasításokat — közölte a kuvaiti fővárosban az ENSZ megfigyelő bizottságának szóvivője. Az irakiak egy volt haditengerészeti támaszpontról kívántak eltávolítani bizonyos berendezéseket. Vasárnap óta immár negyedszer térnek vissza ugyanerre a területre. 663 ezer munkanélküli A múlt év végén 663 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. Ez 12,2 százalékos munkanélküliség rátának felel meg. Míg Szabolcs megyében 22 százalék körül van az állástalanok aránya, addig Budapesten ez a mutató „esák" mintegy 6 százalék. Munka- nélkulhjáradékban mintegy 410 ezren részesülnek. Lelőttek egy amerikai katonát Mogadisuban egy lövöldözés során életét vesztette egy amerikai tengerészgyalogos. A Szomáliái béketeremtő akciónak az amerikai katonák között ő volt az első halálos áldozata — jelentette be a Pentagon. Az eset úgy történt, hogy a repülőtér közelében Szomáliái orvlövészek rálőttek egy amerikai őrjáratra, amely viszonozta a tüzet. Határsértők a mogyoró alatt Fokozott ellenőrzés során 30 török állampolgárt találtak a gyulai vámosok egy török kamionban. Az illegális utasokat úgy fedezte fel a Vám- és Pénzügyőrség szakembere, hogy mocorgásra utaló hangokat hallott a kamionból. Ezt követte az alapos ellenőrzés. Miután a teherautóról lepakolták a mogyorót tartalmazó zsákokat, egy deszkából készített rejtekhelyre bukkantak a vámosok. A zsákokkal körülvett deszkatákolmányban 30 török állampolgár volt ösz- szezsúfolva. A szegénységről Az MSZP mindinkább úgy látja, hogy a kormány sajátos, tudatos elszegényítési politikát követ. Miközben görcsösen próbálkozik azzal, hogy Magya- roszágon szélesebb új közép- osztályt teremtsen, ezt nem a középrétegek felemelésével, hanem egyre szélesebb körök elszegényítésével igyekszik elérni. Ez a „lesüllyesztési” folyamat azonban csak a társadalmi feszültségek növekedéséhez vezet — hangsúlyozta Szabó Lajos Mátyás, a szocialisták budapesti tanácsának elnöke a párt tegnapi sajtótájékoztatóján. A győztes Clinton optimizmust sugároz Clinton kihívások előtt Bili Clinton az első amerikai elnök, aki a szovjet birodalommal való szembenállástól megszabadulva léphet hivatalba, ugyanakkor egy sor olyan nemzetközi válsággócot kap örökül, amelyre megoldást kell találnia. Mi vár az új amerikai elnökre? Milyen politikát kell folytatnia a világ egyedüli szuperhatalmának első embereként? A jövendő elnöknek mindenekelőtt jó képzelőerővel kell rendelkeznie egy bonyolultabbá vált világban, amelyet Európában a nacionalista irányzatok feléledése és a stabilitást egykoron garantáló Moszkvának való alávetettségi viszonyok — a Szovjetunió és a keleti blokk eltűnése fémjelez. Az Egyesült Államokra, mint az egyetlen megmaradt szuperhatalomra egyre nagyobb szükség van a konfliktusok megoldásában a Balkánon, a Közel-Keleten vagy éppen Afrikában. Amerika új elnökén a sor, hogy döntsön Washington, vállalja-e ténylegesen a „szupercsendőr" szerepét. Clinton elnökjelöltként kevéssé lebbentette fel a fátylat arról a filozófiáról, amelyre az amerikai diplomácia munkáját kívánja alapozni. Ugyanakkor elődeitől, Bush és Reagan elnöktől eltérően az emberi jogok elsőbbségét hangsúlyozta. Amerikaközpontúság Mivel az amerikaiak elsősorban az Egyesült Államok saját gazdasági problémáinak megoldását várják tőle, ezért — legalábbis mandátumának elején — nem szabad túl sokat foglalkoznia a világ ügyeivel, nehogy az a vád érje, mint elődjét, Bush elnököt, hogy túlzott figyelmet szentel a külpolitikának. Gondoskodnia kell az amerikai gazdaság védelméről az ázsiai országok és az ÉK támasztotta versenyben, anélkül azonban, hogy a protekcionizmus vádja érhetné. Nemzetközi tapasztalatok híján Clinton áz utolsó demokrata párti kormányzat, a Carter-atímmisitráeió kipróbált embereivel vértezte fel magát Warren Christophen választva külügyminiszterévé, Anthony Lake-t pedig nemzetbiztonsági tanácsadójává. Válsággócok Mi vár az elnökre a világ különösen válságterhes térségeiben? Oroszország: Bár a világ biztonsága szempontjából kedvező változások történtek Moszkvában és Washingtonban, Clinton az Egyesült Államok és a Nyugat szempontjából fontosnak tartja, hogy folytatódjon Oroszországban a demokratizálódás és a gazdaság liberalizálódása. Bosznia: Kampánya során Clinton erőteljesebb felépést sürgetett, hogy véget vessenek a boszniai tragédiának és szemére vetette elődjének: zöld utat adott a szerbeknek azzal, hogy kezdettől fogva kizárta a fegyveres beavatkozást. Clinton örökli Bush elnök mindeddig beváltatlan ígéreteit a repülési tilalom betartatására, a fogolytáborok megnyitására és a háborús bűnösök elítélésére, valamint a konfliktus olyan megoldására, amelyben nem lehetséges a szerb hódítások elismerése. A demokratáknak Cyrus Vance ENS2-k0zvet(tővel fennálló kapcsolata valószínűvé teszi, hogy továbbra Is „a világszervezet csatornáit'' részesítik előnyben. Szomália: Bush elnök az amerikai hadsereg szerepvállalása mellett döntött Szomáliában, amelynek első órái valóban dicsőséget hoztak, Clintonra vár, hogy haza is hozza az amerikai katonákat anélkül,. hogy újra káosz lenne az afrikai országban. Háború és béke Irak: Bush elnök megy, Szaddám Húszéin marad. Clintonra vár a feladat vagy továbbra is „karanténban* tartsa I rákot" vagy megtalálja azokat az eszközöket, amelyek útján Bagdad visszatérhet a nemzetek közösségébe. Izraeli-arab párbeszéd: Bush és volt külügyminisztere befejezetlenül hagyták legambiciózu- sabb „vállalkozásukat”: a tartós közel-keleti béke megteremtését. Az új elnökön a sor, hogy ismét mozgásba hozza a tárgyalásokat. Clinton Izrael számára kedvező elnök hírében áll. Az ame- rika zsidóközösség azonban óvakodva szemléli, vajon emberi jogokkal kapcsolatos álláspontja nem teszi-e majd megértőbbé a palesztinok iránt. KÉRDŐJELEK Prága régiót vált? Budapest, Varsó (és talán a nem hivatalos Prága is) túl van az első meglepetésen Klaus cseh miniszterelnök kijelentései nyomán, aki szerint „Visegrád a Nyugat által kreált mesterséges folyamat, amely egyáltalán nem érint bennünket", azaz az újév napján megszületett Csehországot. Miért kellett meghökkennie az eddigi csehszlovák-iengyel- magyar hármas többi tagjának? Mert — Jeszenszky magyar külügyminiszter szavaival — „mindnyájan egyetértünk abban, hogy közös történelmi gyökereink, a sok hasonló adottság és probléma indokolja az együttműködést”. És mert — a lengyel külügyi szóvivő megfogalmazásában — a többi partner „támogatta és támogatja a visegrádi csoport országainak együttműködését”, mivel az egyrészt „stabilizáló tényező Közép-Európában”, másrészt Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia „integrációs lehetőségeinek mércéje is". Megváltozott volna most ez a mérce? Az új Prágának, úgy tetszik, mások lesznek a külpolitika} orientációs fő vonalai, mint a réginek voltak. Az ok? Úgy ítélik meg, hogy Csehország földrajzi-stratégiai helyzete más, mint Csehszlovákiáé volt. Mit nem akar ezért a cseh kormány? Nyilvánvalóan érdekeivel ellentétesnek tekinti, hogy a jövőben is összefüggésbe hozzák az országot a közép- és kelet-európai konfliktusokkal, ahogyan Klaus mondta, „a térség balkánízálódásával”. Mit akar tehát Prága? Egyértelműen teljes jogú tagságot az Európai Közösségben, mielőbb, csakúgy mint mi és a többi visegrádi ország. De Csehország úgy érzi, mostantól előnyös lehet számára, ha sorsáról a térség egészének bonyolult helyzetétől elválasztva döntenek majd a brüsszeli országok. A cseh kormány ezért régiót remél váltani? A „nagy Európában” — a régiók kontinensében — Csehország else számú Integrációs partnerei* nek így nyilván Németországot és Ausztriát kívánja tekinteni. Sikerül-e neki? Nemcsak az ő gondja Szá munkra már ma sem kis kérdés: a környezetünkben mi kivel tudunk e korszerű integrációs normák szerint együttműködni a jövőben — addig is, amíg bennünket is felvesznek az £K ba. együtt a régió más országaival vagy egyedül? Kocsis Tamás orosz hírszerzés Úriemberi módszerekkel Az orosz hírszerzés továbbra is működik az Egyesült Államokban, bár alacsonyabb szinten, mint a szovjet időkben, s emberei semmivel sem tesznek többet, mint a megfelelő amerikai szervek ügynökei Oroszországban — közölte Vagyim Kirpicsenko altábornagy, az orosz hírszerző szervezet egyik magas rangú vezetője, aki hivatalos látogatásra érkezett az Egyesült Államokba. Kirpicsenko szerint az orosz hírszerzés a korábbi gyakorlaton is változtatott: a nyomás, a zsarolás helyett az „úriemberi módszereket” részesíti előnyben. Mint elmondta, immár nem adnak pénzt amerikai ellenzéki csoportoknak, s nem szerveznek tüntetéseket sem az Egyesült Államokban. Az orosz hírszerző szolgálat és a CIA között az elmúlt hónapokban bizonyos együttműködés alakult ki, mindenekelőtt a nukleáris anyagok és a kábítószerek csempészése, a szervezett bűnözés és a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem terén. Tavaly novemberben a CIA igazgatója, Robert Gates Oroszországba utazott, s a látogatást orosz részről valószínűleg az idén adják vissza. Ugyanakkor — mint a hírügynökségek hangsúlyozzák — amerikai részről ezt az együttműködést korlátozottnak tekintik mindaddig, amíg az oroszok be nem szüntetik kémkedésüket az Egyasült Államokban. Az egykori Szovjetunióban Meghalni is drága dolog Lehet, hogy sokba kerül az élet az egykori Szovjetunió utódállamaiban, de a hajdani szuperhatalom polgárai úgy találják, hogy még költségesebb dolog meghalni. A temetkezés olyan drága és annyira körülményes dolog megszervezni, hogy ma már alig akadnak olyanok, akik megengedhetik maguknak szeretteik tisztességes eltemettetését — derül ki a moszkvai Pravda vasárnapi számából. Kirgízisztánban például egy szerény keresztény temetés — a lap szerint — 20 000-25 000 rubelbe kerül, ami három havi átlagkeresetnek felel meg. A közép-oroszországi Tulában viszont ennek a kétszeresébe is belekerül egy temetés. Kirgísztában hiánycikk az 5 000 rubel körüli ösz- szegbe kerülő fakoporsó, ezért aztán egyre többen kénytelenek beérni kartondobozokkal vagy műanyag zsákokkal. Ráadásul üzem- anyaghiány miatt nem közlekednek a halottas kocsik, ezért a rokonok kénytelenek maguk kiszállítani halottaikat a temetőbe. • Ukrajnában a temetkezés ára 50 000 kupon, ami több mint kétszerese annak, amibe a szülés kerül. A legolcsóbb — 10 000 rubel hivatalosan — a hamvasz- tás Minszkben, de a Pravda szerint aki normális keresztény temetést akar, annak a kétszeresét kell lefizetnie, különben várhat a sorára. Seselj- Cosic ellen Ha Dobrica Cosic jugoszláv elnök nem hajlandó lemondani hivataláról, akkor a Szerb Radikális Párt indítványozni fogja a politikus leváltását — jelentette ki Vojislav Seselj, a radikálisok elnöke a Politika című lapnak adott nyilatkozatában. Értesítés A Somogy megyei 56-os Szövetség január 15-ón, pénteken 9 órakor rendkívüli taggyűlést tart Kaposváron, a Szent Imre utca 14 szám alatt. Kérjük tagjaink megjelenéséti ELNÖKSÉG (űzetett poétikai hirdetés) Engedményes áron kínáljuk a kaposvári vasboltban! KF 051 kapálógép 3,75 LE-s motorral 33 900 Ft helyett 29 800 Ft KF 051 kapálógép 4 LE-s motorral 34 900 Ft helyett 31 900 Ft REX MINI fűnyíró 20 800 Ft helyett 19 500 Ft REX MAXI fűnyíró 24 900 Ft helyett 22 900 Ft Már 20 % előleg befizetésével, részletre is megvásárolhatja! OTP ügyintézés a boltban! Szaküzletünkben kárpótlási jegyért is vásárolhat! Kaposvár, Ady E. u. 7. Telefon: 82/21-707 (201032)
