Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-13 / 10. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1993. január 13., szerda Sütőipari áremelés a fővárosban is Több sütőipari termék ára is emelkedik február 1-jétől. Fő­ként a kenyér és a péksüte­mény drágul Budapesten. En­nek oka, hogy különböző, a sütőipar által felhasznált anyagok — a liszt, az élesztő, az adalékanyagok, a tojáspor, az energia — ára emelkedett. A kenyér és a péksütemény nagykereskedelmi ára mint­egy 16-18 százalék növek­szik, s — az árrés növekedése következtében — ez várha­tóan 25 százalékos fogyasztói áremelkedést jelent. ENSZ munkaügyi iroda Budapesten Az ENSZ munkaügyi és szociális kérdésekkel foglal­kozó szervezete tegnap nyi­totta meg irodáját Budapes­ten. 1993-ban Közép-Kelet- Európában a tömeges mun­kanélküliségből adódó prob­lémákkal, azok kezelésével kell megbirkózniuk kormá­nyoknak, munkaadóknak, munkavállalóknak és munka- nélkülieknek egyaránt. A Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (ILO) Közép-Kelet-Eu- rópai Szakcsoportja Budapes­ten megnyitott irodájának a feladata, hogy a helyi munka­erő-problémákat elemezve szakértői tanácsokat adjon a munka világában tevékenyen részt vevő kormányoknak, a munkaadói és munkavállalói szervezeteknek. Külkereskedelmi kilátások A Pénzügyminisztérium gazdasági prognózisa szerint ez évben kiegyensúlyozott külkereskedelmi mérlegre le­het számítani. A várakozások szerint a gazdaság fokozato­san növekedési pályára áll, fellendül a belföldi felhaszná­lás, ezen belül is a beruházá­sok, s ez az import nagyobb fokú növekedését igényli. A behozatal volumenének 6-8 százalékos, a kivitel 5-7 szá­zalékos növekedését feltéte­lezve a külkereskedelmi mér­leg kiegyensúlyozott lesz. Részvény kárpótlási jegyért Egymilliárd forint értékű ál­lami tulajdont vásároltak meg kárpótlási jegy ellenében az elmúlt évben. Ebből nyilvános részvénycsere, illetve jegyzés útján mintegy hatszázkilenc- vennégy millió forint címletű kárpótlási jegyért 620 millió fo­rint névértékű részvény kelt el. Tavaly júniusban kezdődött a részvények ilyen felajánlása és azóta mintegy 2 milliárd fo­rint értékű részvényt kínáltak fel különféle formában kárpót­lási jegy-tulajdonosoknak. Mezőgazdasági exportesélyek A tavalyi aszályos év elle­nére az agrárágazat exportja 1993-ban is elérheti a 2,5 mil­liárd dollárt, nyilatkozta Raskó György a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára. A csapadékhiá­nyos tenyészidő ugyan a nö­vénytermesztésben közel hat- százmillió dolláros bevételkie­sést okoz, az állattenyésztés eredményei azonban várha­tóan javulni fognak. A tárca prognózisa szerint idén keve­sebb lesz a nyerstermék és több a feldolgozott, jelentős hozzáadott értéket képviselő cikk kivitele. Tuzla közelében vasárnap megtámadtak egy segélyszál­lítmányokat kísérő ENSZ-konvojt. A BBC jelentése sze­rint a brit nemzetiségű kéksisakosok első alkalommal viszonozták a szerb állásokból érkező géppuskatüzet. A tűzharcban senki sem sebesült meg. Hankiss fegyelmije (Folytatás az 1. oldalról) Kiss Gyula munkaügyi mi­niszter szerint a fegyelmi tárgyalás nyugodt, kiegyen­súlyozott légkörben folyik. Hozzátette: „Hiányoznak azok a felhangok, amelyek eddig sajnos jellemezték ezt a kérdést”. Rámutatott: mind a vizsgálóbiztos, mind pedig Hankiss Elemér hozzáállása rendkívül tárgyszerű. A nyilvánosság kizárását a munkaügyi miniszter azzal indokolta, hogy a fegyelmi eljárás szükségszerűen ma­gában hordozza az igazság­szolgáltatás garanciális jel­legű elemeit, amelyek bizto- sííják. h.OGv a tánvánás (qí- derítése előtt senki ne von­hasson le következtetése­ket. Hozzáfűzte:jelenlegatény- állás megállapítása, és a bizonyítás folyik. Lapzártakor a „vádpontok” vitája még tartott. KÉRDŐJELEK Utolsó esély? A bosnyák miniszterelnök-helyettes meggyilkolása után, az ENSZ-közvetítósek és segélyezések megtorpedózásának veszélyét érzékelve, egyes politikusok úgy nyilatkoznak, hogy nincs már esély a tárgyalások sikerre vitelére. Amióta ismét farkasszemet néznek az amerikaiak és az irakiak, gyakran hallani; ezt a konfliktust sem lehet már a Biztonsági Tanács tárgyalóasztalánál megoldani. Sokan Szomáliát is annak példájaként emlegetik, hogy a tárgyalások helyett a fegyve­reké az utolsó szó. Vajon levonható-e mindebből az a következtetés, hogy nap­jainkban csökkennek a párbeszéd, a tárgyalások esélyei? Ki­jelentheti-e egy igazi politikus a zöldasztal mellett, hogy „nincs tovább, akkor szólaljanak meg a fegyverek?” Végső soron bármilyen helyzetben fel szabad-e adni a békés rendezés legkisebb lehetőségét is? Anélkül, hogy eleve kizárnánk a végsőkig elfajuló konfliktu­sok esetleges katonai rendezését, mégis azt kell mondanunk, hogy a tárgyalások lehetőségeit valójában sohasem lehet ki- hasznáíaüanui hagyni. A biztonság törékeny egyensúlyát úgy tarthatjuk fenn, ha keressük a kölcsönös előnyöket, figye­lembe vesszük egymás érdekeit, nyitottak vagyunk minden ésszerű elképzelésre, fogékonyak a kompromisszumra. Mindezt pedig úgy is nevezhetjük: készség a tárgyalásra. Célszerű tehát azt hangsúlyozni, hogy valamely ügyben „nincs tovább a béke útján"? Nem, a diplomácia fegyvertárá­ban mindig legyen egy utolsó utáni lehetőség is. Ferenczy Europress ÚJ FELADATOK ELŐTT A NATO Európa és hazánk biztonsága A Szovjetunió és a kommunizmus összeomlásával lezá­rult a történelem egyik korszaka. A NATO áttért a Szovjet­unió okozta „fenyegetés” kifejezésről a „kockázat" és „ins­tabilitás" használatára. A két utóbbi kifejezést a kelet- és közép-európai államok — köztük Magyarország — helyze­tével kapcsolatosan használják. Hiszen a volt Jugoszláviá­ban háború dúl, és a többi kelet-európai ország körülmé­nyei indokolják a „kockázat” kifejezést. A régi rendszer — a jaltai világrend — megszűnt, de egy új, stabil és igazságos rend még nem lépett a he­lyébe. Bár a Nyugat meg­nyerte a világháborút, a Bal­kánon meleg háború folyik. Kiheverte a világ Európa po­litikai megosztását, de Jugo­szláviában, Csehszlovákiá­ban és a Szovjetunióban nemzetiségi alkotórészeikre bomlanak az államok. Veszélyérzet, stabilitás A biztonságpolitika ma nem ott kezdődik, ahol a NATO-tagországok határait fenyegetik. A kifejezés nem­csak a katonai, hanem sok­kal inkább, mint valaha, a politikai, gazdasági, szociá­lis és környezetvédelmi té­nyezőket is kifejezi. A Nyu­gat azt a segítséget, amit Magyarországnak és a kör­nyező országoknak nyújt, ezért a biztonságpolitika fon­tos részének tekinti. Számunkra mindenkép­pen bíztató és megnyugtató ez, hiszen világos utalás arra, hogy a NATO a saját biztonságát érzi veszélyez­tetve, ha — többek között — hazánk helyzete „kockáza­tos” és „bizonytalan”. A volt Jugoszlávia terüle­tén zajló háború világosan megmutatta, hogy a világ és a NATO nem készült fel a kommunizmus bukása utáni időkre, és nincs kész re­ceptje a helyi konfliktusok kezelésére. Egy erősebb Európa Mit tart ma garanciának a Nyugat az új biztonsági rendszer kiépüléséhez? Először is a NATO, az Euró­pai Közösség, a Nyugat-eu­rópai Unió s az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Értekezlet együttműködését. Nem vitatható ugyan az Egyesült Államok szerepe, de a NATO érdeke egy egy­ségesebb és erősebb Eu­rópa. Ez az egyetlen út a po­litikai és katonai terhek igaz­ságosabb elosztására a szövetségen belül. Ugyan­akkor számtalanszor kifeje­zésre juttatják: egy növekvő, egységes Éurópa sem tudná Amerika nélkül a biztonság, a gazdaság és környezetpo­litika sürgős problémáit egyedül megoldani. Clinton új amerikai elnök ismételten tanújelét adta az Egyesült Államok európai szerepvállalása fontosságá­nak. Amerika nem tudja és nem fogja kikerülni a világ- hatalmi szerepet. Ezért Eu­rópának is érdeke egy erős, egy szociálisan és gazdasá­gilag stabil Amerika. Ugyan­akkor számtalanszor el­hangzott az európai politiku­sok részéről, hogy készek nagyobb részt vállalni a vi­lágpolitikai felelősségben. A NATO jövőbeli feladata­inak megtervezésénél fontos feladatként jelölik meg a Kö­zép- és Kelet-Európa — köz­tük hazánk — stabilitásának megtervezését. Egy átfogó biztonsági közösség felépí­tése politikailag felelősséget jelent. Ennek keretében mű­ködik a római csúcson egy évvel ezelőtt létrehozott Észak-atlanti Együttműkö­dési Tanács. Fennállásának rövid ideje alatt bevált mint Közép- és Kelet-Európa ál­lamainak biztonsági sark­köve. Néhány hónapon belül külügyi- és védelmi minisz­terek, államfők, valamint számos magas rangú sza­kértő csoport jöttek össze az időközben 37-es együttmű­ködési partnerségre lépő ál­lamból. A szövetség másik új feladata a válságkezelés. Ugyanakkor a fő feladat természetesen továbbra is tagjainak kollektív megvé­dése maradt. Kijózanító események A balkáni események kijó- zanítóak azok számára, akik azt hitték, hogy a kommu­nizmus bukásával egyidejű­leg a béke veszélyeztetése véget ér. A békét a hideghá­ború befejeztével is aktívan biztosítani kell. Ehhez pedig egyetlen lehetséges út az ál­lamok szoros együttműkö­dése. Magyarország sorsa is elsősorban egy hatékonyan működő, a térségre kiterjedő kollektív biztonsági rend­szertől függ. Dr. Gaál Antal országgyűlési képviselő Ovada kisasszony „aranykalitkája' Naruhito japán trónörökc menyasszony-jelöltje már a eljegyzés egy hét múlv esedékes hivatalos bejeler tése előtt gyakorlatilag bi csút mondhat szabadság; nak. A 29 éves Ovada M; szako már csak rendőri kis« rettel közlekedhet. A hét közepe óta — ári­kor nyilvánosságra hozták trónörökös választását, — í ifjú arára, aki édesapj Ovada Hiszasi volt külüg miniszter-helyettes otthon ban él, éjjel-nappal rendőrt tucatjai vigyáznak. A trónörökös és leenc hitvese a Tokió szívében t lálható Aszaka palotaegyi tes Togu nevű palotáját költözik majd, a császári r zidencia közelébe. Maszako sokáig kérel magát, míg igent mondott hercegnek, akit már hat é' ismer. Az ifjú hölgy egyé ként 1987-ben lépett dipl máciai szolgálatba, s töb szőr is kosarat adott a tró örökösnek. Karácsony el« azonban végül is „igen mondott. A herceg több között ezekkel a szavak! győzte meg: „Azt hisze diplomataként vagy a cí szári család tagjaként ec aránt lehet a nemzetet sz gálni.” Tájékoztató a víz- és csatornaszolgáltatás 1993. január 1-jétől esedékes díjakról Tisztelt Fogyasztónk! A 32/1992./XII. 29,/KHVM-rendelet, az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. paragrafusában fog­laltak alapján 1993. január 1-jétől meg­változtatja a közüzemi ivóvíz- és csator­naszolgáltatás díjait. Az új díj a Dunántúli Regionális Víz­művek működési területén a teljes fo­gyasztói körre azonos. A termelői díjak 1993. január 1-jétől: — ivóvíz 54,00 Ft/m3 — csatornaszolgáltatás 84,30 Ft/m3 — együttesen: 138,30 Ft/m3 Az 1993. évi állami költségvetés ugyanakkor az ország egész területére 1,5 milliárd forint támogatást biztosít a magas díjak mérséklésére. Ennek alapján vállalatunk területén a támogatással csökkentett lakosság által fizetendő díj: — a csak ivóvízzel ellátott fogyasztók­nál 47,00 Ft/m3 — a víz-csatorna-szolgáltatással ellátott fogyasztóknál 79,20 Ft/m3 A megváltozott díjak az áfát (6 száza­lék) nem tartalmazzák. Az általunk kibo­csátott számlán e tételt külön kezeljük. A megváltozott díjakat fogyasztóink köré­ben az alábbi módon érvényesítjük: I. Közületi fogyasztói körben: a számlá­zás az eddigi gyakorlatnak megfelelően történik. II. Lakossági állandó fogyasztói körben: — a vízmérővel ellátott fogyasztóknál az 1992. december 31-ig igénybe vett szolgáltatást leolvasás alapján a régi dí­jon számlázzuk. Díjfizetés: 1993. január-február hónap­ban: — a szolgáltatási díjak terheinek év­közben egyenletesebb elosztása érde­kében e fogyasztói körben az alábbi gyakorlatot követjük a számlakibocsá­tásban: 1993. április (az első emelt díjjal meg­jelenő számla) 1993. július, 1993. szep­tember, 1993. november, 1994. január (az 1993. évi fogyasztás elszámolása). A velünk szolgáltatási szerződést kötött többlakásos, mellékvízmérővel ellátott fogyasztói helyekre is ez vonatkozik. A számlák ellenértékét továbbra is díjbe­szedőink szedik be. A számlázás alap­jául szolgáló vízmérőleolvasást ezentúl minden számlakibocsátás előtt rendsze­resen elvégezzük. Átalánydíjas állandó fogyasztói körben: Az 1992. évi fogyasztásról a régi áron január-februárban kapnak számlát. Az új áron számlázott mennyiségekről a díjbeszedés a fenti ütemezés szerint tör­ténik. (A tényleges fogyasztás megálla­pítása érdekében közös érdekünk, hogy a vízmérők beépítése folyamatosan megtörténjen.) III. Lakossági idényfogyasztók, (üdülötu- lajdonosok) esetében: az 1993. évi fo­gyasztást a — vízmérővel ellátott fo gyasztóknál vízmérőleolvasást a szezor végén, augusztus-szeptember hónap ban végezzük, erről októberben várhatc számla. A szeptember-december kő zötti fogyasztásról a Tisztelt Fogyasztó tói önbevallással kérünk visszajelzést a; általunk kibocsátott válaszlevelezőla pon. Befizetés postai utalványon törté nik. — átalánydíjas idényfogyasztóink októ bér hónapban kapnak számlát (új díjon) a pénzt az általunk küldött postai utalvá nyon kérjük befizetni. Kérjük Tisztelt Fogyasztóinkat, hog leolvasóink munkáját a vízmérők hozzá férhetőségének biztosításával tegyé lehetővé. Amennyiben ezt elmulasztjá (pl. vízmérőaknák tisztítása stb.), enne költségeit kiszámlázzuk. A leolvasás, elszámolás és egyé problémáik rendezésére a területileg i letékes üzemvezetőségeink készséggi állnak rendelkezésre. Siófok, 1993. január 12. Tisztelettel: Dunántúli Regionális Vízmüvek, Siófok

Next

/
Oldalképek
Tartalom