Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-08 / 289. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. december 8., kedd Privatizációs lízing A privatizációs lízing olyan eljárás, amely együtt biztosítja a tulajdonrészek privatizálását, finanszírozását és egyben rendezi a finanszírozással kapcsolatos biztosítékok problémáját is. Már három cégre nyújthatnak be lízingajánlatot a pályázók. A Start Kalocsai Autójavító és Kereskedelmi Kft, a Soproni Ruhagyár Rt és az Uránia Ruházati Kereskedelmi Kft állami tulajdonban lévő vagyonrészeit kínálják a tanácsadó cégek: a Vofa, a Budapest Holding, illetőleg a Budapest Investment. Az új technikával jelenleg az alacsony jövedelmezőséggel működő, de feljavítható, állami többségi tulajdonú társaságok privatizálásának lehetőségét teremtik meg. 70 méteres virsli 70 méter hosszú, 30 centiméter vastag óriásvirslivel köszöntötték az ecuadori főváros vállalkozó szellemű iparosai Quito alapításának 458. évfordulóját. A 2,5 tonna marha- és sertéshús felhasználásával készült hentesmű elkészítésében negyvenen vettek részt a főváros legnevesebb szakácsainak szakmai irányításával. A szervezők a virsli értékesítéséből befolyt 5 ezer dollárt jótékonysági célokra fordítják. Temető a holdban Az egyik japán temetkezési vállalkozás holdbéli temető létesítésének gondolatával állt elő: amerikai rakétákkal juttatnák föl a Holdra az építőanyagokat, amelyekből hatalmas, tízezer halott befogadására alkalmas sírhelyet emelnének. A Sunray nevű vállalkozás 2,5 millió forintnak megfelelő ősz- szegért kínálja a holdbéli örök nyughelyét, azzal, hogy egyben garantálja a rokonoknak az űrbéli utazást, a hozzátartozók sírjának felkeresését is. Környezeti nevelés az iskolákban Befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia székházában a környezeti nevelésről tartott kétnapos tanácskozás. A konferencián részt vevő természet- és környezetvédő tanárok állásfoglalást fogadtak el. Ebben leszögezik, hogy a környezeti műveltség és az ökológiai kultúra megszerzése minden magyar állampolgár joga. Ennek intézményes lehetőségét a közoktatás és a felsőoktatás keretében kell biztosítani. Javaslatot dolgoztak ki a környezeti nevelés követelményrendszerére is. Az embargó a Dunaferrt sújtja Megbénulhat a Dunaferr Dunai Vasmű exportforgalma amiatt, hogy életbe lépett az ENSZ Biztonsági Tanácsának a dunai szállítási embargót előíró határozata. A vállalatcsoportnak csupán az év végéig még mintegy 50 ezer tonna készterméket kellene vízi úton a megrendelőkhöz juttatnia. Ugyanakkor veszélybe kerül az alapanyag-ellátása is, hiszen a vasgyártáshoz használt pellet és a szón nagy része a Dunán érkezik Dunaújvárosba. Az idén a várható veszteséget mintegy százötvenmillió forintra becsülik a cég szakemberei, de a szállítási késedelemből adódó esetleges piacvesztés következményei sokkal súlyosabbak lennének, s forintban szinte nem is mérhetők. ^ Új típusú vidéki bolthálózatot Afész-kocsmák alkonya EK-segítség várható Takarékszövetkezeti gondok és lehetőségek CSÖKKENT A KERESLET — NAGYOBB INTEGRÁCIÓ KELL Lépésváltásra készülnek az áfészek. A szövetkezeti mozgalom december 10-11-én tartja kongresszusát Budapesten. A lehetséges változásokról, a kongresszusi előkészületekről Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének titkára mondta: — Az előkészítés során, pontosabban április óta meggyőződhettünk arról, hogy az átmeneti törvény végrehajtása nem okozott komoly problémát. Az úgynevezett legitimációs folyamat június 30-ig simán lezajlott. A tagság egyértelmű ragaszkodását jelenti, hogy 280 áfész közül 35 helyen választottak csak új elnököt. Egymillió 200 ezer tagot tartunk nyilván, ezek 70-^80 százaléka jelen volt a rész- közgyűléseken, illetve a júniusi küldöttgyűléseken. A lényeg: június 30. óta az áfészek már az új, 1992. évi 1-es törvény szerint működnek, elfogadták az új alapszabályt. És ez nyomasztó tehertől mentesítette a tagságot, a szövetkezetek vezetőit. — Hogyan érintette az áfé- szeket a gazdasági átalakulás, a korábbiaknál nehezebb működési feltételek? Saját beszerzőhálózat Félévkor az áfészeknek mintegy a fele veszteséges volt, 10—15 nem is kerülhette el a csődeljárást, fizetésképtelenné vált. Néhány ellen a fel- számolási eljárás is megindult. — Nyilván önök elemezték az okokat is ahhoz, hogy a továbblépést körültekintően határozzák meg... — Úgy látjuk, hogy az előzmények összetettek. Első helyen azonban a külső körülményeket kell említeni, ezek többségét nem voltak képesek hárítani. A forgalom visszaesésének oka is többágú. Meghatározó például, hogy az áfészek főleg a kisjövedelmű területeken működnek. Utalhatok a KGST- vagy lengyelpiac néven jegyzett konkurenciára; ezek nem adózott, kétes eredetű portékáival a kisboltok nem versenyezhetnek. Megjegyzem, ez az a terület, ahol az államnak a maga eszközeivel be kellene avatkoznia. Tény viszont, hogy a hivatalos működésű magánkereskedők komoly versenytársat jelentenek. Mindezek tudatában úgy határoztak az áfészek, hogy fölveszik a versenyt. Már a kongresszus előkészítése során eljutottak arra az álláspontra, hogy meg kell teremteni a saját, nagybani beszerzőrendszert és ennek hálózatban kell működnie. A kongresszus, vélhetően meg fogja erősíteni ezt a célt. — Az Országos Tanács novemberi ülése nyomán, amely végső formába öntötte a kongresszus programját, ön milyen kérdésekre hívná fel a figyelmet? Menekülés a veszteségtől — Fontos cél, hogy az áfé1 szék továbbra is az élelmi- szer-napicikk kereskedelemben kívánnak dolgozni. Ezért hozzáfognak a profiltisztításhoz, lemondanak a nyereséggel nem végezhető tevékenységről. Nem azonnal és főleg nem pánikszerűen teszik, hanem abban az ütemben, ahogy az üzleti lehetőségek ezt biztosítják. A vendéglátás területéről például bizonyosan kivonulnak. Ám a kistelepülések, tanyaközpontok élelmiszer-ellátásában — ezek jövedelmező működtetése komoly gondot okoz — úgy látják, hogy új formát kell találni. Ajánlásként hangzott el, hogy az ilyen üzletet magánkereskedőknek bérbeadják, az árukészlettel, felszereléssel, épülettel együtt. Alkalmazható módszer a családi vállalkozás is. — Milyen mértékben hat és főleg milyen következtetések levonására készteti az áfé- szeket az átalakuló mezőgazdaság, a kialakulatlan falusi gazdálkodó réteg, amelyet a korábbinál jobban sújt a felvásárlás bizonytalansága? — Sajnos, komoly zavarok vannak a zöldség-, gyümölcsös élőállat felvásárlásában, ezt jól tudjuk. Minthogy az áfészek a téren már tapasztalatokat szereztek, úgy látják, hogy a tagok szívesen folytatnák, ám beleütköznek az értékesítés áthághatatlannak látszó akadályaiba. Hozzáteszem: padlón van a feldolgozóipar is, a piac nem működik. Mindezek ismeretében arra az elhatározásra jutottunk, hogy az áfészek maguk hozzák létre a nagybani árubeszerző hálózatot. És ez a kongresz- szus határozati javaslatainak következő súlypontja. Szemléltető példával: nem lehet közömbös, hogy a cukorgyárban egy áfész jelenik meg vevőként vagy az ország 280 szövetkezete. A tárgyalási pozíció nyilván meghatározza az árat, hiszen nincs közbülső kereskedelem. Ma ugyanis a nagy- kereskedő viszi el az élelmiszerek árának nagyobb hányadát. A rendszerrel a versenyképességet akarjuk erősíteni. De ez már nem is csak elhatározás kérdése, minthogy néhány megyében már működik a rendszer. Azt tapasztaltuk, hogy 10-15 százalékkal alalcsonyabb árakkal dolgoznak azok a boltjaink, amelyek e rendszerhez tartoznak. Az élet változott — Mit gondol, az a mezőny, amely az új elvek, a megváltozott körülmények között teszi a dolgát, tisztában van azzal, hogy a korábbi privilégizált helyzet után mire vállalkozik? — Úgy látom, egyre több vezető rádöbbent már, hogy az élet változott és neki is változnia kell. K. E. A kétszintű bankrendszer bevezetése óta nehezebbé vált a takarékszövetkezetek helyzete. — Minden európai országban kedvezmény vagy kamatpreferencia formájában segítenek. Nálunk ilyesmiről nem beszélhetünk — mondta Dóri Jánosné, a Takarékszövetkezetek Somogy Megyei Szövetségének titkára. — A legtöbb problémát a forrásadó bevezetése okozza. Ebben az évben 200 millió forintot fizetünk be a megyében forrásadóként a betétek után. o A betétállomány több mint 30 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. Ennek oka egyrészt az, hogy a lakosság igyekszik biztonsági tartalékot képezni, másrészt a Bala- ton-parton elég sok vállalkozás sikeres volt. A lakossági hitelkereslet lényegesen kisebb volt, mint a múlt évben. Az emberek nagy része ugyanis megpróbál hitel nélkül gazdálkodni, mert a magas kamatokat nem tudja megfizetni. A takarékszövetkezetek számára az idén a bankközi piac is sokkal kevesebb eredményt hozott, mint tavaly. A vállalkozói hitelek aránya növekszik. A Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve a nagyatádi és az igali takarék- szövetkezetek refinanszírozási hitellel is segítik a vállalkozásokat. Ezt a kört még négy szövetkezet bevonásával szeretnék bővíteni. © Az országban 157 takarék- szövetkezet működik. Ebből tizennégy Somogy megyében. Itt van az ország legkisebb szövetkezete is — a gamási. Mindegyik szövetkezet önálló, de egyfajta hálózatszerű együttműködés most is van köztük. Nagybajomban is ki tudják venni például a Debrecenben elhelyezett betétből a kívánt összeget. — A kis kirendeltségek fenntartása nagyon költség- igényes — mondta Dóri Jánosné —, de nem akarjuk őket megszüntetni. Inkább vállalunk minden olyan tevékenységet, amely pénzt hoz: hirdetésfelvételt, áramdíj és gázdíj beszedését. A Balaton partján valutabeváltással is foglalkozunk. A jövőben nagyobb integráció szükséges a takarékszövetkezetek között. Fontos lenne az önállóság és a lakossággal való jó kapcsolat fenntartása, mert ez biztosítja a szövetkezetek életképességét. © A Földművelésügyi Minisztérium kérésére hitelszövetkezeti küldöttségek vizsgálták, hogy melyik pénzintézet tudná legjobban segíteni a mező- gazdaságot. Tr, kanadai és olasz bankszakemberek véleménye szerint a takarékszövetkezetek állnak legközelebb a lakossághoz. Jól ismerik lehetőségeiket és helyzetüket; ők rendelkeznek leginkább a mezőgazdaság finanszírozásának lehetőségével. Ennek a programnak a szervezése folyamatban van. A tárgyalások szerint az Európai Közösség országai ötmillió ECU értékű vagyonfel- töltéssel, számítástechnikai fejlesztéssel és rendszerszervezéssel kívánják támogatni a magyarországi takarékszövetkezeteket. S. P. G. Továbbra is tart a hiúság vására Míg az európai és az amerikai ipar legtöbb ága recessziót él át, addig a kozmetikumgyártóknál — hála az emberi hiúságnak — töretlen a konjunktúra. A szépség üzlet és egyre inkább az, fogyasztónak és gyártónak egyaránt — legalábbis ez derül ki a német testápoló- és mosószergyártók ipari szövetségének a minap közzétett értékelő jelentéséből. A legnagyobb, 9,5 százalékos növekedést a női parfümök piacán mérték, a dezodorok esetében Németországban ez 8,4 százalékos volt. A gyártók az ózonlyuk növekedéséből és a bőrrák fenyegető réméből is jelentős profitot vágtak zsebre: az újonnan piacra dobott magas faktorú, s ezért drágábban eladható fényvédő krémeket az 1992-es szupermeleg nyáron nagy haszonnal és rekordmennyiségben értékesíthették. Míg néhány fogyasztási cikk esetében — így az autó- vagy az elektronikai iparban — jövőre is csökkenő eladásokkal számolnak, a nagy kozmetikai cégek az Avontól a Welláig további növekedést jósolnak maguknak: ez szakértők szerint 5-6 százalékos lesz, ebből négy százalék az árnövekedések számlájára írható majd. Kevésbé rózsás a mosó-, mosogató- és öblítőszerek előállítóinak helyzete. A környezetvédelmi kampányok következtében ugyanis ez az ágazat stagnál. A keletnémet testápoló és mosószeripar Németország egészéhez képest is rosszabb helyzetben van: a korábbinál kevesebbet gyárt és a munkanélküliség is rendkívüli mértékben sújtja. Míg 1989-ben a keletnémet területeken még csaknem kilencezer embert foglalkoztatott a testápolószerek gyártása, addig 1992 végén csupán ezret. Hasonlóan a keletnémet mosószergyártás lendülete is megtört: 1989-ben 3000 foglalkoztatott még 370 ezer tonna mosószert gyártott, 1992-ben pedig már csak 550 ember dolgozott ebben az ágazatban, s ők mindössze 60 ezer tonna mosószert állítottak elő. Számlát ad a taxióra A három hónapos sikeres gyakorlati próba után a közeljövőben születik döntés az ügyben, hogy a taxikba melyik számlát adó készüléket helyezik majd el. Az egyik legnagyobb fővárosi fuvarozócégnél, a Fővárosi Autótaxi Vállalatnál egy izraeli taxióra vizsgázott. Az új taxióra számlát ad, ez kizárja a taxisok körében a manipulációt, a ténylegesnél több tarifadíj felszámolását, a tisztességesen dolgozó taxisok számára viszont megkönnyíti a napi zárást. Felvételünk a Fővárosi Autótaxi Vállalatnál készült. (MTI Fotó: Balaton József