Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-07 / 288. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA 1992. december 7., hétfő Dómján Edit emlékkönyv A Dómján Edit Alapítvány kezdeményezésére — a Magazin Kiadó gondozásában — emlékkönyv jelent meg abból az alkalomból, hogy a Jászai Mari-díjas színésznő Dómján Edit karácsonykor lenne 60 éves. A szerkesztő, Fábri Magda hangsúlyozta: a kiadvány maradandó emléket kíván állítani egy olyan művésznek, aki halála után 20 évvel is elevenen él az emberek szívében. A könyvben írók, művészek, pályatársak emlékeznek Dómján Editre, aki 20 esztendővel ezelőtt, 40. születésnapján önkezével vetett véget életének. Talán azért — mint azt Szakonyi Károly író, az alapítvány kuratóriumának elnöke a megemlékezésen megfogalmazta — ...mert örökké fiatalon aka rt élni az emberek emlékezetében”. Dán Kulturális Intézet Hangversenysorozat nyitó- előadásával kezdődött Kecskeméten az a kétnapos rendezvény, amelynek keretében kaput nyitott a Dán Kulturális Intézet. Az eseményre két testvérmegye: Bács-Kiskun és a dániai Viborg önkormányzatainak kulturális kapcsolata eredményeként kerülhetett sor. A helyi ön- kormányzat bocsátott az intézmény rendelkezésére egy 150 négyzetméteres épületet. Óvodapedagógiai konferencia Az ország költségvetése évről évre kevesebb pénzt fordít a közoktatásra; különösen hátrányos helyzetben vannak az óvodák, azért is, mert az általános elszegényedés következtében mind több szülő képtelen a térítési díjak kifizetésére. Még kritikusabb a helyzet Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol nehéz sorsú családok aránya sokszorosa az országos átlagnak — hangzott el azon az óvodapedagógiai konferencián, amit „150 éves az első borsodi óvoda” címmel tartottak mintegy száz óvónő és más oktatási szakember részvételével Miskolcon. Jápán zongoraművésznő sikere A 25 éves Midori Nohara japán zongoraművésznő nyerte el Párizsban a 23. Nemzetközi Marguerite Long-Jacques Thi- baud Zongoraverseny 150 ezer frankos nagydíját. A vetélkedőn 22 ország 56 zongoristája mérte össze tudását. A nemzetközi zenei életben már ismert művésznő korábban harmadik díjat nyert 1990-ben az olaszországi Busoni-versenyen, Budapesten pedig 1991-ben második lett a Liszt Ferenc emlékversenyen. Régészeti feltárás Történelmünk pontosabb megismeréséhez is hozzájárulnak azok a régészeti ásatások, amelyeket az elmúlt évtizedekben folytattak Hódmezővásárhely határában, Cso- morkányban és Gorzsán. A föld mélyének vallatói egyebek között a csomorkányi templomromnál olyan későgótikus templomtípusra utaló leleteket találtak, amelyek felfedhetik: hogyan épült ki a 14— 15. században a templom és környezete, a feltételezett erődfalak, és miként védekezett a lakosság a törökök ellen. Ezek a rommaradványok azért lehetnek különösen értékesek a történészek számára, mivel a török pusztítás idején jószerivel minden középkori építmény eltűnt. A pedagógia hétköznapjai Nemcsak az iskolatáska nehéz Egymás közt ne szépítsük a dolgot: gyakran már az alsó tagozatban is megáll a tudomány. Vagyis úgy és olyasmit tanulnak gyerekeink, hogy mi, szülők néha magát a házi feladatot sem értjük... A gyerek kérdez, segítséget kér, szívesen könnyítenénk is a tanulás terhein, de nemcsak az iskolatáska, a lecke is nehéz. Szakmától, végzettségtől függően persze a szülők egyik-másik tantárgyban akár az érettségiig vagy azon túl is tudnak segíteni a házi feladat, az otthoni dolgozat elkészítésében. Egyet azonban semmiképp ne tegyenek: ne végezzék el az iskolai penzumot csemetéjük helyett! (Pedig sokszor nagy a csábítás: fáradt a gyerek, rengeteg más leckéje van, ráférne már egy kis játék, szórakozás stb.) Az ilyenfajta „helyettesítés" többet árt, mint használ. Attól, hogy anyuka vagy apuka kitűnően megoldja a szöveges példákat, megírja az iskolai kiselőadás szövegét, kisdiákunk egy lépéssel sem jut közelebb a tudás fájához. S hiába az otthoni munkáért a piros pont vagy a jeles — az iskolai megmérettetésen hamar lelepleződik a kegyes csalás. A túlzott szülői segítség hátulütője az is, hogy leszoktatja a gyereket az önálló szellemi erőfeszítésről és megfosztja a saját erőből elért eredmény örömétől. Hasznos támogatást adhatunk viszont a „testre szabott” magyarázattal, a türelmes rávezetéssel. Otthon megvan a lehetőség arra, amit a tanóra szűkös keretei ritkán engednek meg, hogy a feladott anyag minden nehezebben megjegyezhető, bonyolultabb részénél megálljunk, s ismétléssel, körülírással, a kis lépésekkel hidaljuk át a tanulás, a lecke elkészítésének döccen- tőit. Ám esetenként a család kollektív bölcsességével sem tudunk a gyereknek szellemi mankóval szolgálni. A lecke tehát a legjobb szándék mellett sem készül el. Ilyenkor szokás tízpercekben a padtárs vagy az osztály valamelyik eminens diákjának házifeladatát izgatott sietséggel lemásolni — nehogy szó érje a ház elejét... Pedig ez végképp rossz megoldás, hiszen olyan jelzést ad a pedagógusnak, hogy a gyerek érti, tudja az anyagot, erre építve tovább lehet menni. Az osztály halad is tovább — gyerekünk azonban nem tudja a lépést tartani, mert ha egyszer elvesztette a fonalat — mondjuk — matematikából, fizikából vagy más tantárgyból, roppant nehéz a fölzárkózás. Ebben az esetben feltétlenül keressük meg az osztályfőnököt, a szaktanárt és mondjuk el, hogy hol milyen nehézségeket tapasztalunk a tanulásban. Együtt bizonyára megtaláljuk a módját (szakköri foglalkozás, korrepetálás stb. formájában), hogy gyerekünk túljusson a nehéz anyagrészek buktatóin. Dr. Kecsmár Ilona Csak egy mozi Kénytelen tanúi lettünk a végnek, a Somogyot is elérő mozivésznek. A megyében talán nincs is olyan vidéki mozi, amely rövidebb-hosszabb időre ne kényszerült volna bezárni. A megyeszékhely filmszínházai száma is másfélre fogyott. Nemcsak a videó, de legalább annyira az elszegényedés is szerepet játszik ebben, amely nem engedi meg az öt- venforintos mozijegyet. A pesszimistábbak szerint már rég nyilvánvaló tény a mozi halála. Remélhetőleg nemsokára tanúi lehetünk — talán (el ne kiabáljuk!) — a feltámadásának is. Nem nagy, inkább csak egy kis helyi feltámadásnak. Az első jelek (fecskék) már mindenesetre — úgy tűnik — mutatkoznak. 26 somogyi településen a helyi önkormányzatok kezdeményezésére és támogatásával ismét működik mozi. Többek között például Igáiban, ahol — bár itt sem volt kevésbé ráfizetéses — a nyáron újraindította az önkormányzat. Minimális bérleti díjat fizetnek a gépekért és helyiségekért a megyei moziüzemi vállalatnak, s bizony most sem minden vetítés éri meg a pénzét, de belátták (az alatt az idő alatt, amíg nem volt) szükségességét. Egy gazdasági nehézségekkel küszködő önkormányzat miért is működtet egy mozit? Igáiban ezt könnyedén megválaszolták: szükség van rá, az idegenforgalom miatt. Ezen túl pedig — állítják —, egy falu túlélése attól függ, meg tudja-e tartani a fiataljait. S ehhez a munkahelyek teremtése mellett a másik lényeges teendő a színvonalas ellátás (ezen belül a szórakozás) biztosítása. Sokáig haldoklóit itt is a mozi csökkenő előadásszám, egyre kevesebb néző. Bérlők jöttek, bérlők mentek, ők sem tudtak mit kezdeni vele, már nemcsak a „művészfilmre”, de az állítólagos kasszasikerekre is alig jöttek össze 20-an, 50-en a 220 személyes nézőtérre. A vége az lett, hogy több mint egy éve bezárt a vetítőterem. Most filmklubot, matinéműsorokat terveznek. Az önkormányzatok, a népművelők elölről kezdenek mindent! A fiatalok „beszoktatását” a mozikba, jóval nehezebb feltételek mellett, mint egykoron. Nagy László Nyolcepizódos sorozat a Tv1-en Magyar képek Hány arca van egy országnak? Ahányan élnek benne! S mégis: arculattá formálódik ez a sokféleség. De azt látjuk-e valóban, amit mások látnak, ha tükörbe nézünk? Aligha. De hajt a kíváncsiság, milyenek is lehetünk. A lélek megtalált békéje Selyemkollázsok és ékszerek a füredi galériában Már advent titka reszketett a levegőben, amikor Baróti János apát-kanonok megnyitotta Macskássy Izolda festőművész és llovay Zsuzsa kézműves kiállítását a kaposfüredi galériában. Macskássy jól ismert selyem és selyemkollázs képeinek, s llovay Zsuzsa ékszereinek együttese: tudatos párosítás eredménye. K. Várnagy Márta galéria-tulajdonos így fogalmazott: mindkettőjük sajátja a lelki szépség. Ezért döntött úgy: az idei adventét az ő munkáik gazdagítsák. llovay Zsuzsa munkáiból Az olasz DSE-RAI (Róma) és a Tv1 Pro-Film Produceri Iroda, az Aladin Film (Budapest) és a Stúdió Italia nyolc, 25 perces részből álló filmsorozatot készített. Az egyes epizódok rendezését a legkiválóbb magyar alkotókra bízták, akiknek különbözik látásmódjuk, egyéniségük, Jilmes formanyelvük. Jancsó Miklós A parasztlakodalom arcai címmel készítette el filmjét. Két év után, hazatérve a Harvard Egyetemről, ahol tanított, látott hozzá a maga választotta környezetben, az általa kigondolt sztori forgatásához. Filmjén megjelenik a Bala- ton-felvidéki betyárcsárda, a külföldieknek megrendezett lakodalom, a pántlikás lovak, a síró hegedűk és a mirtuszkoszorúk, úgy, ahogy mi „külföldnek” láttatni kívánjuk magunkat. András Ferenc munkái közül talán legszívesebben a Veri az ördög a feleségét és a Nagy generáció című filmre emlékszünk. Most is kortársat választott dokumentumfilmje főszereplőjéül. Iványi György ma az Inter-Eu- rópa Bank elnök-vezérigazgatója. A több mint húszéves ismeretség alapján idéződik fel ebben a filmben a nem mindennapos életút. Impressziók egy városról, egy színházról — ezt a címet adta Balogh Zsolt, akit sok-sok tévéfilmen kívül az Évszázad csütörtökig tart című mozifilmből ismerhetünk. Veszprémről, a városról, az ottani színházról, egy előadásra készülő színtársulatról készítette el epizódját. Egészen más hangulatú Gaál István filmje. A Sodrásban, a Zöldár, a Holtvidék nemzetközi elismerést szerzett rendezője zenei témát választott. Sokáig élt Olaszországban. — Az olaszok keveset tudnak rólunk — mondja. — Ismerik a kalasnyikov-ügyet, a vöröshi- gany-csempészést, s hogy magyar volt, aki a Pietát megrongálta. Mikor felkértek, ezért a Liszt Ferenc Kamarazenekart és ezen keresztül a magyar zenei életet választottam témául. Szeretném bemutatni, hogy nem a Mátyás-pince a magyar zenekultúra egyetlen reprezentánsa. Schiffer Pál, a Fekete vonat, a Cséplő Gyuri, a Földi paradicsom, a Cowboyok rendezője minden munkájában az élet érdes részét vizslatta. Most portréfilmet készített Korniss Péter határokon túl is ismert fotóművészünkről. — Korniss, amióta csak ismerem, mindig olyan témákat fotózott, amikből én filmet készítettem. Most Széken jártunk, egy erdélyi magyar családnál. Róluk készültek a Korniss-fotók, én pedig ezt filmeztem. Pécsről szól Lengyel Zsolt filmje, amelyben miniriportokat és minitörténeteket sorakoztat egymás mellé, bemutatva a várost, a nevezetes embereket, intézményeket. Budapest nagykávéház címmel készítette el epizódját a kitűnő atmoszféra- és hangulatteremtő Molnár György, aki arra kapott megbízást, hogy egy eltűnt életforma nyomait keresse. A polgárváros közösségi tere, a kávéház, már a múltté. Bank lett már az Andrássy úti Abbáziából és a Keringőbői is. A rendező pesti emberek vallomásai, egykori és mai festmények, fotók, dokumentumok alapján idézi a kávéházak aranykorát. A sorozat egyetlen nő rendezője Mészáros Márta. Négy színésznőről készített portrét: „Először a számomra egyik legjelentősebb, legjobb, drámai, vígjátéki színésznőnket, Hernádi Judtot és a valamivel szűkebb skálán mozgó, de ugyanolyan kitűnő drámai, vígjátéki sztárt, Kútvölgyi Erzsébetet ültettem kamera elé. Velük és a másik két színésznővel, Pécsi Ildikóval és Tordai Terivel ugyanarról a kérdésről beszélgettem: mit jelent számukra a hivatás? Mi a család, a férfi szerepe életünkben?” A nem csak az olasz, de a magyar nézők számára is érdekes sorozatot a Tv1 csatornáján láthatjuk. Józsa Ágnes A galéria ötödik tárlatára harmincöt Macskássy-kép kelt útra Budapestről, hogy a somogyiak is találkozzanak e nem szokványos technikával, és a művek láttán érezzék a lélek békéjét. Mert az erdélyi születésű, több mint két évtizede hazánkban élő alkotó selyem és selyemkollázs képeivel vallja: az ember szeretetre vágyik, s harmóniára, amely itt, a földgolyón is elérhető. A teljességre törekvés titkát ő Istenben és a családban találta meg — képei erről regélnek. Ölelő karok, keresztek és arcok jelennek meg képein, s ígéretként ott a gyermek... Vallásos témájú képei — Mária, Anna és a szentek — mellett virágaival is hívogat. Egy-egy szál írisszel vagy csak egy stilizált virágmotívummal láttatja a szépet. Ezúttal kissé színesebben, mint ■a bogiári vörös és kék kápolnában, ahova Anna napra hívta vendégeit. A hosszúhetényi llovay Zsuzsa — szerényen — kézművesnek nevezi magát, ám ékszerei mestert sejtetnek; fiatal kora ellenére, s még akkor is, ha autodidakta módon képezte magát. Az ékszerek világába vezeti a látogatót, aki szívesen tenné magára szebbnél szebb karkötőit, függőit, láncait. A művész egyiptomi, bizánci s római kori ékszerekkel mutatkozik be. Olyanokkal, amelyeket régen tovatűnt korok hatalmasai viseltek, de formaviláguk, cizel- láltságuk nem idegen mai, bizsubolond világunkban sem. Díszes gallérok, nyakékek, diadémok incselkednek velünk, övék, brossok kavalkád- jára figyelünk fel. A sárgaréz mellett gyöngyöt, drágakövet Macskássy Izolda selyem kollázs képe (Fotó: Kovács Tibor) és féldrágakövet használ készítőjük. Míves ékszerei között megtaláljuk a tavalyi „Pécs szépe” koronáját is. A kaposfüredi galéria tárlata december végéig várja vendégeit. (Lőrincz)
