Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-01 / 283. szám
1992. december 1., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Rendőrállomás lesz Tabon A tabi képviselő-testület megtárgyalta a Siófoki Rendőrkapitányság vezetőjének tájékoztatóját. A térség közbiztonsági helyzetének javítása érdekében rendőrállomást kívánnak létesíteni december 31-ig Tabon. A városatyák elfogadták a kapitányság vezetőjének kérését, hogy a Tabra kihelyezett nyomozó elhelyezésében és a munkaföltételek biztosításában nyújtsanak segítséget. A testület döntése: kiutalnak egy kétszobás komfortos szolgálati lakást. Kötelezettséget vállaltak, hogy hozzájárulnak a szolgálati gépkocsi üzemeltetéséhez. A kapitányság tervei szerint a rendőrállomás lesz az alapja a későbbiekben megszervezendő rendőrőrsnek. Felújítás Kapolyon Kapolyon mintegy harminc évvel ezelőtt, épült a temetői ravatalozó. Állaga azóta nagyon leromlott: az egyik tartófal megrepedt, így az épület megsüllyedt. A helyi önkormányzat pályázaton nyert pénzből és saját forrásból — összesen mintegy 2,6 millió forintért — felújíttatja. A munkát október közepén Papp Lajos helyi magánvállalkozó kezdte meg. Az önkormányzattal kötött szerződés alapján december 15-ig kell az épületet átadnia, A rekonstrukció során a ravatalozóban előtér is lesz. 59 családot támogat az önkormányzat Közeleg a tél, az állampolgárok számára mind nagyobb megterhelést jelentenek a lakásfenntartási költségek. Tabon a nyár végén több mint 300 ezer forintnyi hátralékot tartottak nyilván. Ezt az ösz- szeget a lakbér, illetve fűtési hátralék tette ki. A városban 26 rászoruló kamatadóterheit enyhíti az önkormányzat, illetve harminchármán részesülnek lakbértámogatásban. Házasságkötő-terem épült Miklósiban Miklósi önkormányzata pályázat útján a polgármesteri hivatal felújítására 800 ezer forintot nyert. Új irodát is kialakítottak a régi mellett, amely új ruhát kapott. Befejezés előtt áll a házasságkötő-terem építése. Ez méreténél fogva alkalmas lesz más rendezvények megszervezésére is. Felülvizsgálják a rendezési tervet Megbízták a megyei’ön- kormányzat területrendezési társulatát, hogy készítse el a község rendezési tervének korszerűsítését. A karádi polgármesteri hivatal és a műemlékvédelmi felügyelet kezdeményezésére a központ régi épületeit védetté nyilvánították, hogy megőrizzék a település mai arculatát. Napi 13 vonat Kapoly Tabtól mindössze öt kilométerre fekszik nyugatra. A Kapoly név hallatán számos férfiember fejében „bekattan” az emlék: katonaság. Nekem gyermekkorom boldog érzetét adja vissza, amikor a településből leágazó zicsi útra tértünk szüleimmel, s már csak néhány percre voltam a nagymamától. A kereszteződéstől száz méterre a vasútállomás apró épülete bukkan elő a fák közül. 1906 körül építették, s ekkor fektették le az első sínpárt is — tudom meg egy tájékozott helybelitől. Rix Józsefné, a vasútállomás vezetője a jelenről beszél: — Nyolc éve dolgozom a vasútnál. Az állomás feladatait egyedül látom el a szolgálat majd kilenc órája alatt. Az első vonat négy huszonötkor érkezik hozzánk, az utolsó fél nyolckor távozik. Napi tizenhárom személyvonat. Az utas- forgalom egyébként nálunk nagyon kevés, havi nyolc- van-kilencven ember. Inkább busszal járnak az itteniek. A teherforgalmunk viszont nagy, eddig hétszáz kocsiberakást végeztünk. — Hogyan szűrik ki a fizetésképtelen cégeket a szállítást megelőzően? — Névsorunk van a fuvaroztató vállalatokról, vállalkozókról, akik bélyegzőre is szállhatnak. Egy új ügyfélnek addig kell készpénzzel fizetnie, míg a központunkban szerződést nem köt. Ezután kerül fel a listánkra. — Mi jelentene előrelépést az állomás életében? — Már többször szóvá tettem, hogy az állomásunk kút- vize nitrátos, s a mindössze száz méterre lévő nagy átfo- lyóból be kellene kötni hozzánk a vezetékes vizet. Legalább egy kerti csapunk lenne... Az utasoknak, főleg a gyerekeknek, nekünk. Már ez is sokat segítene) C. Cs. Nemkívánatos személyek voltak Somban Egy gonddal kevesebb Ebben a házban tizenheten laktak (Sebők Dezső felvétele) Nemkívánatos személyek költöztek néhány hónappal ezelőtt Bábonymegyerre.a Kossuth Lajos utca 4. számú romos állagú épületbe, a településen és az utcában lakók rémületére. A közvetlen környezetük nem szívesen fogadta őket... Debreczeni Géza nyugdíjas fodrászmester a szemben levő ház tulajdonosa. — Szeptember elején költözött a düledezőfélben levő házba négy román család. Összesen tizenheten voltak. Tudomásom -szerint Somból küldték el őket, s itt találtak „menedéket”... Azt mondták: azért jöttek ide az üres házba, hogy itt, a falu szélén majd nyugalmuk lesz. Szeretnének csendben élni. A ruhájukon kívül szinte semmilyük sem volt. Szegények voltak, mint a templom egere. Úgy kéregettek a szomszédoktól. Kenyeret, krumplit, zsírt... Egyszóval mindent. Azt láttam, hogy dolgoznak is. Fűzfából készítettek kerti bútorokat, vékát és kosarat fontak. Október végétől azonban már nem láttam itt őket. Állítólag lejárt a tartózkodási engedélyük... A bábonymegyeri polgármesteri hivatalban Kromek Pálné megbízott jegyzőnőtől azt kérdeztem: Mit szóltak a hívatlan vendégekhez? — Az itt-tartózkodásukhoz engedélyt nem adtunk ki. Igaz, hogy nem is kértek. A településre be sem jelentkeztek. Csak az önvédelmi csoportunk ellenőrzéseiből tudtuk, hogy hetekig a községben tartózkodtak. A csoport tagjai felszólították őket, hogy hagyják el a falut. — Miért? — Azért, mert állítólag loptak. Ezt követően néhányan közülük elutaztak Romániába. Sajnos, mások viszont jöttek helyettük. Pedig úgy tudtuk, hogy mindannyian végleg elköltöztek... — Azt hallottam, hogy a visszajöttek közül az egyik meghalt. Igaz ez? — Igen, november 10-én. A posta környékén az egyik férfi rosszul lett. Az élettársa azt mondta: orvoshoz akartak menni, amikor az utcán ösz- szeesett. Mire az orvos kiért, már halott volt. A halálesetet bejelentő hölgy elmondása szerint végleg elköltöznek tőlünk, és nincs szándékukban visszajönni. — Tehát már nem tartózkodik itt senki? — Tudomásunk szerint nem. K. J. Átalakul a Haladás Jó lenne egy kapaszkodó Tócsákat kerülgetve, köveken ugrálva jutok a kapoly- pusztai Haladás Mezőgazda- sági Szövetkezet gépműhelyének irodájához. A beszélgetés nehezen indul. Szerencsémre többen jönnek-men- nek, így lassan feloldódik zárkózottságuk. A szövetkezet a múlt évben már veszteséges volt. Nem lehetett az alaptevékenységet jelentő növénytermesztést és állattenyésztést ért költség- növekedéseket kompenzálni. Már az előző években is törekedtek a több lábon állásra és melléküzemágként kötélfonóüzemet létesítettek. Ez segített a fennmaradásban, de az idén itt is visszaesés mutatkozott. Az üzem acélsodronyból — elsősorban az építőiparnak emelőkhöz, aztán hajók vontatásához, kikötéshez, szállítmányok rögzítéséhez és egyéb célokra — készített kötélzetet. Sajnos, az építőipar válsága miatt a várt megrendelések elmaradtak. A termelőszövetkezet most majd átszervezik. A jelenlegi formában és feltételekkel nem működhet tovább. A gazdaság 900 hektárt jelölt ki a földjéből a kárpótlási igények kielégítésére. Amikor a tagok döntenek arról, hogy miképpen rendezik az életüket és munkájukat, akkor megkezdődhet egy új formájú gazdaság megszervezése. Ä jövő mindenki számára bizonytalan. A tsz ebben az évben kenyérgabonát, ipari növényeket, mustárt, napraforgót, kukoricát, zabot termesztett. A műtrágya, a munkagép, a növényvédő szer és az energia költségének drasztikus emelkedését azonban nem lehetett kigazdálkodni. Az állattenyésztési ágazat ugyanilyen gondokkal küzdött, többek között a takarmányárak miatt. A sertésgazdaság, speciális H-39, A-50 jelű Hungapig elnevezésű hibrid, továbbtenyésztésre alkalmas kanok állománya sem biztosította a megfelelő nyereséget. Hogyan tovább? Az elképzelések között szerepel, hogy az eladásba, forgalmazásba is bekapcsolódnak. Tapasztalataik szerint a kereskedők a saját lehetőségeiket jobban tudják szabályozni, tevékenységük jellegének rugalmassága biztosítja mindenkor a jövedelmüket. így gondolkodnak, így terveznek Kapolypusztán. Inog, süllyed a termelőszövetkezetek körül a föld, de ez nem á napok óta tartó eső miatt van így. Jó lenne egy kapaszkodó! Ondrejovics László ÜZLETHÁZ TABON Tabon november elején nyílt meg az Apolló üzletház. Autóalkatrészeket és kerti bútorokat árusít. A tulajdonos — bővítve a választékot — most több mint 20 négyzetméterrel növeli az eladóteret. Elképzelése szerint különféle ruhaneműt és cipőt értékesítenek majd olcsó áron. (Sebők Dezső felvétele) Jó üzlet a durum (Tudósítónktól) . Az ízléses, átlátszó csomagolópapír jobb felső sarkában — hét másik nyelv mellett - magyarul is olvasható a főzési tanácsadó: 100 gramm tésztához (10 dkg), számítsunk 1 liter vizet és 10 g (1 dkg) sót. Ha a víz forr, tegyük bele a tésztát, időnként kavarjuk meg, és a megadott ideig főzzük. Utána öntsük le róla a levet, s előmelegített tálban szósszal és Parmezán sajttal ízesítsük. Főzési idő: 10 perc. Ez pusztán a főzési idő, s hogy az alapanyag termesztésének ötletét mennyi idő alatt főzte ki a ságvári téesz vezetése — örök titok marad. Jakab János, akit 13 év elnö- kösködés után „átminősítetSágváron a búza is megújult tek„ igazgatónak, nem a durum száraztészta nemzetközi sikerére a legbüszkébb. — Kétségtelen, hogy a du- rumbúza vetése jó üzletnek bizonyult, hiszen a 200 hektáron átlagosan 45 mázsát termesztünk, s ennek piaci értéke vetőmagként 1300 forint mázsánként, de élelmiszer-alapanyagként is 800 forintot kapunk érte. Ez az év kísérleti volt, s hogy jól bevált az ötletünk, azt a jövő évi 454 hektáros elképzelésünk is igazolja. Tudtuk, hogy a hagyományos növénytermesztésben a jövedelmezőség meglehetősen alacsony, s ezért felvettük a kapcsolatot a Szegedi Növénytermesztési Kutatóintézettel. Ők ajánlották figyelmünkbe a durumbú- zát, amely Nyugaton és Keleten egyaránt jól eladható termék. Áz étkezési szokások átalakulásával ugyanis a tradicionális élelmiszer-alapanyagok iránti igény is csökken. A durumbúzából közönséges ivóvíz hozzáadásával kiváló tészta készíthető, s mivel tojást nem tartalmaz, nem romlik meg és nincs fertőzés- veszély. Ságváron tehát a búza is megújult, csakúgy, mint a termelőszövetkezet. Az összetett szó első része elmaradt, s a tagság úgy döntött: a szövetkezet igazgatója a korábbi elnök, Jakab János legyen. — A 13 év alatt most negyedszer választottak vezetőjüknek Ságváron és Nyimben azok az emberek, akiknek megélhetését korábban is, most is a föld megmunkálása és az állattenyésztés biztosítja. Hihetetlenül jólesik ez a bizalom, hiszen az ötven aktív tag mellett még csaknem száz személy nyugdíját, gondtalannak ígérkező öregkorát kell biztosítanunk: kedvezményekkel, a háztáji megművelésével, időnként terményekkel, szállítással. Ezért én azt gondolom: nálunk gyakran nem is a fizetés nagysága a meghatározó, hanem az összjuttatás. A 2500 hektárnyi föld ésszerű kihasználását várják tőlünk az emberek. Most, amikor a nevesítések után megtartottuk átalakuló gyűlésünket, gyakran elhangzik: ez a békesség maradjon meg továbbra is a tulajdonosok között. Lehet, hogy sokan furcsának tartják, de a szövetkezeti tagok — talán a társadalom, a gazdaság ingová- nyaira gondolva — megelégednek azokkal az eredményekkel, sikerekkel, amelyeket eddig elértek. Számukra a legfontosabb: részesüljenek azokban a kedvezményekben, amelyeket megszoktak. Mandátumom 5 évre szól, s ha ennek az elvárásnak eleget tudok tenni, még igaza lehet az egyik tagtársunknak: János, ha már négyszer megválasztottuk, ötödszörre miért keresnénk mást?
