Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-30 / 306. szám

1992. december 30., szerda 9 Akinek a neve a márkája Dr. Oetker kalácsot süt Több mint egy évszázada, egészen pontosan 101 esz­tendeje mutatta be dr. August Oetker német patikus azt a sü­tőport, ami azóta a cukrászok körében fogalommá vált. A bi- elefeldi piciny laboratóriumból időközben egy édesipari vi­lágbirodalom központja lett. A mindmáig családi vállalkozás ez idő szerinti feje — a céga­lapító dédunokája — a legfia­talabb August Oetker. A most 48 éves cégvezető magyaror-" szági leányvállalatához ma­gánrepülőgépén, a Pudding- madáron érkezett. A finom vaníliás cukor és karamell-pu- ding illatúnak képzelt beszél­getés múltidézéssel kezdődik: — A név mellett a dédapa foglalkozását is örökölte Au­gust Oetker? — Nem, szó sincs róla. És nem patikus, hanem üzem­gazdász vagyok. — Milyen érzés egy olyan nevet viselni, amelyet minde­nütt ismernek? — Hozzászoktam. Egy-egy családi vállalkozásnál termé­szetes. A magyar Törley is családi név volt, mielőtt világ­márka lett. Remélem az Oet­ker még hosszú ideig jól­csengő név és keresett márka marad. Sokan vagyunk testvé­rek, nekem például hat gyer­mekem van. Szóval bőséges az utánpótlás. — Milyen újdonsággal sze­retnék meglepni a magyar há­ziasszonyokat? — Sütéshez-főzéshez való „kellékeink” többségét már jól ismerik a vevőink. Most re­ceptversenyt hirdetünk, sze­retnénk megtudni, hányféle módon tudják hasznosítani készítményeinket a legügye­sebbek. És talán az is kiderül, milyen újdonsággal lehetne bővíteni a magyar piacot. — Auguszt Oetker receptje szerint hogyan süssünk kará­csonyi kalácsot? — Nálunk a családban fél kiló lisztet elvegyítünk 1 tasak sütőporral, gyúródeszkára szi­táljuk, közepébe mélyedést nyomunk. Hozzáadunk 17,5 dkg cukrot, 1 tasak vaníliás cukrot, kevés sót, 4 csepp ke­serűmandula aromát, 1 üveg­cse rumaromát, 4 csepp cit­romaromát, 1-1 késhegynyi őrölt kardamómot és őrölt sze- rencsendiót, 2 tojást és az egészet jól összedolgozzuk. Ezután 17,5 dkg margarint, legalább 20 dkg mazsolát, 25 dkg tehéntúrót, 15 dkg hámo­zott őrölt mandulát, 1 citrom apróra vágott cukrozott héját keverünk hozzá, és jól össze­gyúrjuk. Ha esetleg ragadna, még teszünk hozzá lisztet. A tésztából kalácsot fonunk, és zsírpapírral bélelt tepsibe tesszük. Legalább 50-60 per­cig sütjük. Ha elkészült, azon­nal megkenjük 10 dkg olvasz­tott margarinnal és megszór­juk 5 dkg porcukorral. Hagyjuk jól kihűlni. Alufóliába akár egy hónapig is friss marad. Próbál­ják ki! Szabó Margit SOMOGYI HÍRLAP — NŐI DOLGOK Történt, ami történt: Diana a kedvenc A fenséges nép újfent hallatta hangját. Egy felmérés szerint Diana változatlanul igen nép­szerű, és Károly herceg a fele­lős a házasság válságáért. A „Daily Express” közzétette annak a közvélemény-kutatás­nak az eredményét, amelynek során 1003 alattvalót faggattak ki. Eszerint Diana volt az, aki az autóbbi két évben a legtöbbet tette a királyi család arculatának megőrzéséért (50 százalék), utána következik Anna her­cegnő (38) .és a királynő (29). A megkérdezettek 35 százaléka vélekedik úgy, hogy Károly tró­nörökös a ludas házassága megromlásáért, 18 százalékuk viszont Dianát tartja felelősnek. A nagyközönség vélekedése szerint azonban a sajtó az igazi bajkeverő (62 százalék). Csak a nyilatkozók 14 százaléka gon­dolja úgy, hogy Károly megtett mindent a házasságért. Dianára vonatkozóan ez a számarány 43 százalék. A megkérdezet­teknek több mint a fele véleke­dik úgy, hogy Chariest benső­séges viszony fűzi Camilla Par­ker Bowles-hoz, viszont csak 28 százalékuk feltételezi, hogy Di­anát gyengéd szálak fűzik Ja­mes Gilbey-hez. A közvéleménykutatásban résztvevők a királyság állam­formáját megőrzendőnek tartják (78 százalék), és csak 18 szá­zalékuk szeretné a walesi tró­nörökös fiát, Williamet látni a trónon: a többség — a történtek ellenére — Chariest koronázná meg (71 százalék). A királyi család tagjai most azt kérdezik Anglia királnyőjé- től: mi miért nem tehetjük meg azt, amit nagynénénk, Margit hercegnő annak idején megte­hetett? Erzsébet harmadik gyemeke a most 42 éves Anna hercegnő csak azért nem kér­dezi ugyanezt, mert neki már nincs miért kérdeznie: egy híján húszéves házasság után ő már elvált férjétől, Mark Phillipstől. Nem csoda, ha a mostani botránysorozat miatt a sajtó fel­eleveníti a 66 éves királynő 62 éves húgának hányatott életét. Hogy mit csinál most Margit hercegnő? Évi 350 ezer dollá­ros apanázsból tengeti életét a londoni Kensington-palotában és tüdőoperációja, az orvosok figyelmeztetése ellenére — egy tiszteletlen újságíró szavaival — „iszik, mintegy kefekötő és füstöl, mint egy kémény.” Margit 18 évesen szeretett bele a nála 16 évvel idősebb snájdig repülőtisztbe, a máso­dik világháború hősébe, apja, VI. György király adjutánsába, Peter Townsend ezredesbe. A vonzalom kölcsönös volt, de reménytelen. Az ifjú pár méltat­lan körülmények között, London külvárosának olcsó szobáiban randevúzott. Az ezredes négy év lopott boldogság után hiába vált el nejétől, a Windsor-ház számára még túl friss volt az 1936-os botrány, amikor Vili. Edward király inkább lemondott a trónról, hogy nőül vehessen egy elvált asszonyt. Margitnak világosán megmondták, ne is álmodjék arról, hogy elvált em­ber vezetheti őt oltár elé. A tilalom valóban nagy sze­relmet tett tönkre és — ma már egyértelmű — beárnyékolta a hercegnő egész életét. Amikor 1959 karácsonyán Margit meg­tudta, hogy az ezredes eljegy­zett egy nála 26 évvel fiatalabb, mindössze húszéves belga lányt, még este közölte: felesé­gül megy fotós barátjához, Tony Armstrong-Joneshoz, a későbbi Lord Snowdonhoz. „Eleinte há­rom dolog kötötte össze ezt a két embert — mondja Tony egyik barátja —: a szex, a szex és a szex.” Később „a három dolog” ugyan megmaradt, de már nem Tonyval, hanem egyre ifjabb és társadalmi értelemben egyre alacsonyabb urakkal. Aztán jött a válás, amiről Anna után most Di, Fergie, Ká­roly és András is ingerülten kérdi: miért nem tehetjük meg mi is, amit Margit megtehetett? Ferenczy Europress A népjóléti államtitkárnő az abortusztörvényről Január elsejétől: várandóssági pótlék Mérsékelten megengedő — így minősítette a most elfoga­dott magzatvédelmi törvényt dr. Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium államtitkára, a jogszabály egyik kidolgozója. Milyen változást hoz a törvény az eddigi gyakorlathoz képest — kérdeztük tőle. — Érdemi változást jelent, hogy ezentúl a társadalombiz­tosítás akkor téríti meg a bea- vatakozásért járó költségeket, ha arra egészségügyi indokok miatt kerül sor. Fontos módosu­lás az is, hogy megszűnnek a terhesség megszakítására ed­dig engedélyt adó ab-bizottsá- gok. A jövőben hova lehet fordulni az engedélyért? — Január elsejével létrehoz­zuk a családvédelmi szolgála­tot — helyükről az állami nép­egészségügyi és tisztiorvosi szolgálatok, a megyei intézetek adnak felvilágosítást. E család- védelmi hálózatok elsődleges feladata az egészségügyi felvi­lágosítás lesz, nem pedig az abortuszról való lebeszélés. A várható tennivalókra már az elmúlt hetekben felkészítettük a szolgálat munkatársait. Ennek megfelelően: a védőnők meg­hallgatják a terhesség-meg­szakításra jelentkezőket, majd elmondják, hogy milyen veszé­lyekkel járhat az abortusz. Égyúttal a védekezésről, a megelőzésről is tájékoztatást adnak, majd — három nap gondolkodási idő után — ha az érintett fenntartja elhatározá­sát, engedélyezik az abortuszt. — Egy-egy abortusz egyéb­ként 5000 forintba kerül, de az állapotos nők szociális helyze­tét figyelembe véve a család- védelmi szolgálat javasla­tára az összeg mérsékelhető. Nagy érdeklődést keltett a várandóssági pótlék beveze­tése. — Nyugodtan állíthatjuk, hogy Európában egyedülálló lépést teszünk azzal: január el­sejétől a gyermeket váró nők a terhesség 12. hetétől váran­dóssági pótlékra jogosultak. A pénzzel az édesanyák és a születendő gyermek egészsé­ges életkörülményeit kívánjuk szolgálni. A pótlék összege egyébként azonos lesz a gyer­mekek számától függő családi pótlékkal. — A jogosultságot a szü­lész-nőgyógyász szakorvos­nak kell igazolnia. Az igazolást a munkahelyen — ha ott mű­ködik társadalombiztosítási ki- fizetőhely — vagy a tb megyei igazgatóságához kell benyúj­tani. — szóma — Szomorkás időben vidám sapka, színes sál A ködös, szürke napok könnyen kedvét szegik az embernek, s ilyenkor különö­sen kellemes látványt nyújta­nak a vidám, színes kiegészí­tők. Egy-egy jól megválasztott sál és sapka az egész öltözé­ket, a megjelenést is derűssé, hangulatossá teszi. A/ A barettet mindenképpen jól be kell húzni a homlokba majd megfogni a szélét és a tükör segítségével meggyő­ződni arról, melyik forma a le­gelőnyösebb: ha franciásan egyik oldalra, esetleg előre vagy — az arcot szabadon hagyva — hátrahúzzuk. A ha­jat legjobb alatta hagyni, fő­ként ha a sálat a kabát fölött viseljük. Megköthetjük a sálat úgy, ahogy a rajzon látható: elölről hátra, hátulról előre. B/ A sál — akár kötött, akár szövetből van — két kontrasz- tos színből nagyon dekoratív. Lehet például lila—pink vagy fekete-fehér összeállításban viselni. Itt is fontos a megkötés módja, mondjuk hátulról elő­rehozva, lazán keresztbe téve és és a vállon át visszavetve. Ilyen nagyméretű sálat saját­kezűig érdemes elkészíteni puha, vékony gyapjúszövetből vagy hurkolt kelméből Záhony Lujza Világszépe A dél-afrikai Sun Cityben, a most megnyílt szórakoztató központban a Lost Cityben rendezték meg a világ szépség- versenyét. Az év szépségkirálynöje az orosz Julia Kurot- csinka lett. A magyar 19 éves diáklány, Papp Bernadette nem jutott a döntőbe. Változatok szilveszter „ördögi” italára A krampampuli titkai Lírai sorok egy feledésbe merült finomságról Az égő rum, az olvadó cukor, a sokféle fűszer il­lata betölti a szobát, a for­duló év amúgy is felfoko­zott hangulatában az asztal körül ülő társaság a jövő képét keresi az asztal kö­zepén imbolygó lángban — írta az ínyesmester (alias Magtyar Elek újságíró, Magyar Bálint fideszes képviselő nagyapja), a 30-as évek konyhaművé­szetének egyik klasszi­kusa. A lírai sorokat az egykor krampampuli néven ismert, mára kissé fele­désbe merült finom szil­veszteri itóka ihlette. Íme, az ínyesmester krampampuli receptje: Midőn közeledik az éjfél, hatalmas, öblös, tűzálló tá­lat állítunk az asztal köze­pére s vagdalt fügét, mag­jától megfosztott datolyát, mazsolát, malagaszőlőt, cukrozott narancshéjat, di­óval bélelt aszaltszilvát, da­rabokra tördelt szentjános­kenyeret rakunk bele. A tál tetejére vasrostélyt helye­zünk, erre pedig 1 kiló koc­kacukrot, amit megöntö­zünk fél liter rummal (egy része lehet kisüsti szilvó- rium vagy seprőpálinka). Fidibusszal meggyújtjuk, s türelemmel figyeljük, amíg a lángoló szesz kiég s a fe­lolvadt cukor a tálba cse­peg. Mikor ez a processzus befejeződött, utánaöntünk 2 liter jó, forralt, fűszeres fehér bort, 1 liter forró teát, 2 citrom és 2 narancs levét, s jól megkeverjük majd puncspoharakba szűrjük a párolgó italt. Vízvári Mariska, az ün­nepelt színésznő és remek háziasszony a szilveszteri puncsnak egy egyszerűbb vátlozatát ajánlotta 1914-ben megjelent sza­kácskönyvében: A meghámozott naran­csokat keresztben szele­tekre vágjuk és üvegtálba rakjuk, miután a magokat kiszedtük belőlük. Minden sor narancs-szeletet meg­hintünk porcukorral. Mikor a tál tele van, annyi rumot öntünk rá, hogy minden na­rancsra egy kávéskanál rum jusson. Legalább 6 órával a tálalás előtt kell el­készítenünk. Móra Ferencné, a nagy író felesége, a konyhai tu­dományok mesterfokú mű­velője a krampampuli „sze- lídebb” változatát írta le: Főzünk 1 liter középe­rősségű teát, 5 tojás sárgá­ját, 3 egész tojást 1/4 por­cukorral habosra keverünk; teszünk bele 1 citrom-, 1 narancslevet és reszelt hé­jat. Ha habos, feleresztjük a teával és kihűlésig kever­jük; azután folytonos keve­rés közt felfőzzük és 2 ka­nál rumot öntünk hozzá. Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom