Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-30 / 306. szám
1992. december 30., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A legtöbb munkanélküli Somogybán igen differenciált képet mutat a munkanélküliség. Van olyan térség, ahol lényegesen lassult a növekedés üteme, ugyanakkor Kaposvár környékén az év eleji- hez képest 80 százalékkal nőtt a munkanélküliségi ráta. Kaposvár térségében van a legtöbb állástalan, a munkanélküliségi ráta térségi szinten 9,6 százalékos, de van olyan település, ahol a 20 százalékot is eléri. November végén a regisztrált ’ állásnélküliek száma 6222 volt, közülük 4842 részesülnek munkanélküli-segélyben vagy járadékban. Kaposvár környékén mindössze 37 bejelentett üres álláshely van, ebből 3 szellemi dolgozónak kínál állást. Pályakezdési segélyben 476-an részesülnek. Felújítják a zsúptetőket a falumúzeumban Ugyancsak időszerűvé vált a szennai falumúzeum parasztházainak felújítása. A nagy értékkel bíró épületek tetőszerkezete szorul elsődlegesen javításra, mivel a zsúptetők már meglehetősen rossz állapotba kerültek a falumúzeum több mint tizenöt éves fennállása óta. A megyei közgyűlés döntése értelmében most jelentősebb pénzeket fordítanak arra, hogy a félkon- tyolt és egészkontyos zsúptetős parasztházak továbbra is kiállják az időjárás okozta viszontagságokat. A megyei múzeumigazgatóság kezelésében lévő falumúzeum házainak zsúpolását már elkezdték, mi több, két parasztház tetőszerkezetének felújításával már el'is készültek. Asszonytorna Hetesen Ez év nyarán adták át a gyönyörű új tornatermet Hetesen. Az óriási épület megépítése több mint 23 millió forintjába került a község önkormányzatának. A tornatermet nemcsak az iskola, hanem az egész falu számára építették: így például a hetesi asszonyoknak is, akik hetente kétszer foglalják el. Pintér Miklós testnevelő tanár vezeti az asszonytornát. A kezdeményezésnek nagy a sikere: az asszonytornának szorgalmas látogatója a falu jegyzőnője, Páli Tamásné is. A tornatermet azonban így sem sikerül teljes mértékben kihasználni: ehhez további bérlőket keresnek. Gáz több településre Több önkormányzat — így a mosdósi, nagyberki, csornai, szabadi, fonói, a kisgyaláni és az igali önkormányzat is tervezi a gáz bevezetését. A gerincvezeték megépítésével lehetőség nyílna mindegyik településen a vezeték megépítésére. „Csak-csak letelik ez az élet valahogy’ Két év alatt két testület Szilvásszentmártonban Coca-öröm Remélem, állattenyésztésünk egykori pillérei, a disznók nem veszik sertésnek, de ez évben ugyancsak gyakran foglalták el a hírcsatornák vezető helyeit: hol a sertéspiac pangása keltett országos pánikot, hol pedig a disznópestis tizedelte meg néhány falu állatállományát, s nyirbálta meg nemzetközi mezőgazdasági tekintélyünket. „Sertésfronton” tehát zajlott az élet, amivel nem arra akarok kilyukadni, hogy mangalicáinknak esetleg fültűnési viszketegségük lenne. De akárhogy is nézzük, csak beleröfögték magukat a köztudatba. Mindezekhez társul egy jó hír is, már a mindenevőknek, miután bizonyára öröm-röfö- gésben törnek ki: vélhetően kevesebb újévi malac kerül citrommal a szájában az ünnepi asztalokra, mivelhogy az drága mulatság. így vélekedik erről a jákói Bartha Endre is, aki amellett, hogy a téeszben foglalkozik az állatokkal, hobbijának is ezt választotta. Ottjártamkor éppen egy kétmázsás disznót láttam önmagába belétöltöt- ten, levágták ugyanis aznap. Délutánra már csak az egykori alkotóelemeinek főzése, meg a disznósajt préselése maradt hátra. Közben hátul az ólban, az anyakoca evészeti helyeire rá-rákaptak a kis röffencsek. Akik egy darabig még élhetnek az alkalommal, míg nem lesznek egy kicsivel nagyobbacskák... b. t. Felütötte fejét Kapós-menti oldalunkon is a szilveszteri hangulat. Következend ebből, hogy van neki — mármint a hangulatnak -— feje, vagy hogy ő is valami fejes. Legyen ez hát egy kicsit az ő feje-zete. A nagybajomi öregek otthonában olyan estveféle volt, amikor megjelentem az ott időző, idősödő asszonyoknál. Örömmel osztották meg véleményük és hangulatuk mi- benállását vagy mirőlszólását egy tollnokkal vagy írásszal. Ihol tehát. Amikor első ízben tettem kérdőjelet szófűzérem végére, Piroska néni azt válaszolta: — Amilyen ez volt, aranyom, vagy még rosszabb. — S ez milyen volt? — Nyomor. Nyomor volt. — Hiába panaszkodsz, úgy sem segít senki — intette Ilonka néni Piroska nénit. — Nem érdekel ez senkit. — De hát az a hír járja, hogy jövőre megállunk a lejtőn — provokáltam tovább Piroska nénit. — Megállunk, megállunk; csak a fizetések állnak meg, ‘az árak nemigen — mondta erre Piroska néni, és mintha nem lett volna igazán felhőtlen hangulatban. — És mit terveznek szilveszteri elfoglaltságnak? — Otthon leszünk, illetve a Piroska egyedül, mert egyedül van szegény — így Ilonka néni. — Tévézünk, tévézge- tünk. — Hát az is rettenetes — berzenkedett Piroska néni —, nincs soha egyetlen órányi magyarnóta sem, csak verik azt a hülye dobot, bubogSzenna iskolája Az impozáns szennai általános iskola a tervezésekor öt községnek — Kaposszerda- hely, Szenna, Patca, Zselic- kisfalud, Szilvásszentmárton — épült. A rendszerváltás, az átalakulás során több település is úgy döntött, hogy legalább az alsótagozatosokat megtartja magának. így a 661 lélekszámú településre maradt az oktatási intézmény és fenntartásának költségei. Egy gyerekre 75 ezer forintot költenek, s ez az összeg nem tartalmazza az iskola fenntartásának költségeit. A zselickisfa- ludi iskola fenntartása is a szennai költségvetést terheli. A nehézségek ellenére jutott fejlesztésekre is. Az iskola körül elvégezték a tereprendezést, két új tanteremmel bővült az impozáns- épület, s egy tanárit is építettek. Elkészült a műszaki előírásoknak is megfelelő technika terem is. Az iskolában számítógépes oktatás folyik, s működik egy hagyományőrző csoport. A szoborparkot diákok tartják rendben. A településen élő gyerekek étkeztetéséhez hozzájárul az önkormányzat: a nagycsaládosok gyeffnekei ingyen vehetik igénybe az étkeztetést, a kétgyermekes családokéi 50 százalékos, míg az egy gyerekesekéi 25 százalékos támogatásban részesülnek. Tóth Kriszta nak-dübörögnek naphosszat. A filmek néha nézhetők, de azok se magyarok, mert azokban örökké üvöltöznek, ordibálnak. — Nem a nóta, a megélhetés a mi nagy gondunk — folyt vissza a beszélgetésbe Ilonka néni. — Tavaly legalább kaptunk valami kis segélyt, de idén már egy árva szó sem esett róla. De hát csak-csak letelik ez az élet valahogy. — Hát, nem tudom, mi lesz itt jövőre; elmegyünk kódis- nak, kéregetünk. De hát azt is kitől? A még szegényebbtől? — Elmegyünk lopni a kertek alá — kacagott nagyot Ilonka néni —; csak az a baj, hogy má nem nagyon bírunk futni, oszt még utolérnek. De a ku- káhó se mehetünk, ottan is nagy a forgalom. — Ilonka, Ilonka — csóválták fejüket a többiket, miközben a kezdeti mélabús hangulat észrevetően a tetőfokára hágott. — Ilonka? Mikor voltam én már Ilonka? Legfeljebb Ilon vagyok, te meg vagy a Piros — állapította meg Piroska néninek. És nevettek. Feledve minden bút és inflációt, kétkulcsos áfát és bánatot. Ez volt hát a beígért hangulat. A szilveszteri. Ahol is kiderült: az ilyen nevetéstől függ, hogy lesz-e még elegendő ideje meggondolnia magát kicsiny országunk makacsul leleteié tartó szekerének, hogy aztán elkezdhessünk eszeveszett módon prosperálni. Az Ilon és Piros néniktől függ: meddig tudnak nevetni még... Balassa Tamás A ravatalozó egymillió forintból épült Ritka eset, hogy egy ön- kormányzat képviselőtestülete úgy, ahogy van, lemond. Ez persze egy nagyváros testületénél lenne igazán érdekes, hiszen ott több képviselő dönt az ügyes-bajos dolgokban. A szilvásszent- mártoni testület lemondásában pedig mindössze három ember érintett. Mint Horváth Istvánné polgármesterasszony magyarázza: a helyi gyerekek a szennai iskolában veszik magukhoz az általános tudást, amihez az önkormányzatnak tanulónként 70 ezer forintos összeggel kellett hozzájárulnia. Ezt nem akarták megszavazni a leköszönt szentmártoni képviselők. Szilvásszentmártonban a változás utáni első feladat egy nyilvános telefonfülke telepítése volt, hogy bárminemű gond esetén legyen lehetőség a segítség gyors hívására. Tavaly adták át a település vezetékes vízhálózatát, amelyet komoly társadalmi összefogás támogatott. így telkenként csupán tízezer forintért „érkezett meg”a házakhoz az egészséges ivóvíz. Az idei év eredményeihez sorolható a gázcseretelep megépítése, a déli oldalon egy háromszáz méteres kö- vesút kivitelezése, és szintén ez évben látták el kavicsos burkolattal a temetőhöz vezető utat; ez utóbbi egymillió forintba került Ugyanennyiért épült meg a temető mellett a ravatalozó is, amely — ha lehet ezt egy ilyen építményre mondani — impozáns lett. A település jövő évi terveiben szerepel egy nagy beruházás elindítása, szeretnék ugyanis elkezdeni a faluház építését a templom tövében. A tervek szerint ez mintegy ötmillió forintot visz majd el a költségvetésből, s mivel a falu ez évben ugyanennyiből gazdálkodott, a beruházás vélhetően két alatt készül el. Tervezik még az utak és árkok rendbetételét, s építenek egy buszvárót is. A 198 lelkes falu egyre inkább égető gondja a munkanélküliség; a legfrissebb adat szerint tizennégyen tartoznak ebbe a kellemetlen kategóriába. Szentmártont az elnéptelenedés nem fenyegeti, hiszen az utóbbi években 6-7 új ház is épült a faluban. Talán ez annak is betudható, hogy másfél óránként járnak be a buszok a településre, ahol minden alkalommal egy fordulót eszközölnek, lévén Szilvásszentmárton az út végén. Ilyen apróság is — mint a buszmenetrend — egy település sors-könyvének fejezete. (Balassa) Számítógépes oktatás, hagyományőrző csoport Fordulópont az út végén Ilon vagyok — te meg a Piros