Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-29 / 305. szám
1992. december 29., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Falugyűlés Törökkoppányban és Kárán Falugyűléssel egybekötött közmeghallgatást tartott a tö- rökkoppány-kárai körjegyzőség mindkét településen. Törökkoppányban dr. Gruber Attila, Kárában pedig ifjú Hoffman Ferenc polgármester számolt be az 1992 évi gazdálkodásról, majd ismertették a jövő évi költségvetési elképzeléseket. Bognár Hajnalka a körjegyzőség működésének tapasztalatairól és a hatósági munkáról adott tájékoztatást. A falugyűléseken megjelent polgárok közérdekű kérdéseket tettek föl a települések vezetőinek. Ajándék fiataloknak és időseknek Az önkormányzat minden állandó lakosú tengődi nyugdíjasnak ötszáz forint értékű vásárlási utalvánnyal kedveskedett karácsonyi ajándékként. Minden gyermek (18 éves korig) pedig egységesen 1800 forint segélyt kapott. Ez csaknem 400 ezer forint szociális segély kifizetését jelentette. A képviselő-testület hozzájárulásával százezer forintot a tartalékalapból vettek igénybe. Öregek napja Zicsben és Kárán Az idősek napjával összekötött karácsonyi ünnepségen csaknem százötven nyugdíjast köszöntenek a zicsi kul- túrházban. Az önkormányzat, a vöröskeresztes alapszervezet, az óvoda és az iskola vezetősége, valamint a helyi ifjúsági szervezte ünnepségen a kicsik és a település ifjúsági zenekara adott műsort. Ezután valamennyi nyugdíjas megkapta az önkormányzat és a vöröskereszt szervezet ajándékcsomagját. A kárai önkormányzat szendviccsel, süteménnyel és ezer-ezer forint rendkívüli szociális segély- lyel kedveskedett a falu nyugdíjasainak és a gyerekeknek. A találkozót az óvodás és iskolás gyerekek előadása tette emlékezetessé. Zeneiskolások hangversenye Tabon A tabi zeneiskola 140 tanulója közül több mint 30 diák adott hangversenyt a napokban a városi művelődési központ színháztermében. A 38 műsorszámot tartalmazó csaknem másfél órás bemutatkozó előadás első részében barokk, klasszikus, romantikus és modern zenét adtak elő zongorán, klarinéton és furulyán. A hangverseny második felében ismert karácsonyi dalok csendültek föl trombitára és tenorkürtre átírt formában. Elszállt Jaba-völgyi remények Nem lesz üdülőfalu Lullán Csend és némaság fogadja az idegent a Jaba-patak völgyében, ahová három évvel ezelőtt üdülő- és szabadidőközpontot képzeltek. Az álomnak vége! A remény elszállt. Nem lesz üdülőfalu Tabtól északra, a Balaton irányában, Lulla község határában... — Három alapító (Claus La- bus német vállalkozó, a tabi városi tanács és a Béke Termelő- szövetkezet) csaknem egyéves előkészítő munkája után 1990 kora nyarán aláírta a Balaton Ferien Center Kft alapító szerződését — mondta dr. Szűcs József elnök. Az üdülőközpont merész, de szép elképzelés volt. Fürdőt, sport-, kereskedelmi és vendéglátóegységeket foglalt volna magába, két-, négy-, hatszemélyes lakóegységekkel, kempinggel és 450 ezer négyzetméteres mesterséges tóval. A szép természeti környezetet kihasználva közép-európai mércével is korszerű üdülőcentrumot álmodtak ide. Ez kedvező hatással lett volna a térség fejlődésére. Az üdültetésből származó önkormányzati és magánbevételek, illetve a 4-500 személy foglalkoztatása is szép terv volt. A beruházás tervezett költsége csaknem négymilliárd forintra rúgott volna. Volt-e alapja ekkora beruházásnak? Annyiban igen, hogy adott volt hozzá a terület, amely felett akkor még a tsz rendelkezett. Az infrastruktúra kiépítése a létesítményig a tabi önkormányzat feladata lett volna. Ez szintén a megfelelő előkészítés stádiumában volt. A partner német tőkés csoport beruházásával és tartományi, illetve banki pénzeszközök igénybevételével biztosította volna a vállalt 75 százalékos részarányt. Természetesen itthon is „kemény” tárgyalások folytak a magyar részről vállalt csaknem egymilliárd forint megszerzése érdekében. 1990 végére az ügy közel került a megvalósításhoz. Magyar oldalról az Ingatlanbank Rt vállalkozott volna a lebonyolításra, német oldalról pedig a Frankfurti Európai Újjáfejlesztési Bank, valamint a Londoni Berkeleys Bank tett Ígérvényt a finanszírozásra. A következő év azonban a világpolitikában bekövetkezett ismert változások miatt nem kedvezett ügyünknek. A német újraegyesítés után a német tőke az ország keleti területeire kezdett áramlani. A német kormányzati és pénzügyi körök is ezt támogatták. Labus úr szintén német területen fektetett be sok pénzt, így nyilvánvaló volt — ezt kimondta —, hogy ő már meghatározó befektetőként nem jön számításba a Jaba-völgyben. Más irányba folytattunk tárgyalásokat. A legkomolyabb érdeklődőnek egy dán házelemgyártó- és építő cég mutatkozott. Bár a remény egyre fogyott, mégis a végsőkig nyitva hagytuk a lehetőséget: hátha sikerül vállalkozót találni. A nyáron aztán végleg úgy döntött a kft taggyűlése, hogy a Balaton Ferien Centert megszünteti, mert ekkora tőke biztosítása a jelen körülmények között illúzió. Végül az alapító, tagok között olyan megállapodás született, hogy az önkormányzat és a tsz átruházza az üzletrészét a Tabép Kft-re. így a továbbiakban — 1993. január 2-tól — ugyanezen a néven építőipari tevékenységgel működik a Kft Claus Labus és a Tabép Kft tagságával. (Krutek) ROSSZ LÓRA TETTEK Csúszik a bábony megy éri vízműberuházás Munka helyett kifogás — Jegyzőkönyvből Dunát lehet rekeszteni Néha dolgozgattak is a munkások (Sebők Dezső felvétele) — Rossz lóra tettünk — mondta a búcsúzáskor dr. Ruff Flórián, Bábonymegyer polgármestere. Majd hozzáfűzte: már régen túllennének az átadáson, ha a DRV-t bízták volna meg a kivitelezéssel. Az ügy számunkra is tanulságos. Bábonymegyeren az idei legfontosabb feladatnak az 1991 őszén megkezdett vízi közmű augusztus végi üzembehelyezését jelölték meg. Ehhez az Állami Fejlesztési Intézettől 13,6 millió forint támogatást vettek igénybe a 6,9 milliós címzett támogatás mellé. A kivitelezést — több pályázó közül — a dombóvári Épker Kft nyerte, ő a munkák nagy részét alvállalkozókra bízta. — Már a tavasszal láttuk — tájékoztatott a polgármester —, hogy a kivitelezés nem az ütemterv szerint halad, ezért személyesen többször kértem a kft ügyvezetőjét: gyorsítsák meg a munkavégzést! Szinte havonta „piszkáltuk” a vízműtársulat elnökével a kivitelezőket, hiszen megállapodás kötötte őket az augusztus végi átadásra. Az időpont aztán többször módosult, az ígéret pedig csak ígéret maradt... A polgármester emlékeztetőket, jegyzőkönyveket tesz elém. Ezekből tudom, hogy milyen erőfeszítéseket tettek azért — sajnos, eredménytelenül —, hogy a probléma minél előbb megoldódjon. A május 6-án készült emlékeztetőből kiderül: „a község lakossága fölháborodva figyeli a kivitelező nem kielégítő munkáját”. Ekkor a beruházás készültségi foka nem érte el az ütemtervben foglaltakat, s a polgármester a vízműtársulattal egyetértésben a szerződés felbontását is kilátásba helyezte... Június 19-én a Dél-dunántúli Vízgazdálkodási Társulatok Egyesületének műszaki ellenőre és a helyi vízműtársulat elnöke — bejárási tapasztalataikat — levélben fogalmazták meg az Épker Kft igazgatójának. Természetesen akkor is messze elmaradtak a szerződésben megfogalmazottaktól, s az elvégzett munka minőségével is sok baj volt. Legutóbb november 9-én és 25-én készült jegyzőkönyv az illetékesek megbeszéléséről. Ebben újra megállapították, hogy a kivitelezés változatlanul nem megfelelő ütemű. A társulat elnöke bejelentette: az intézőbizottság a munka folyamatossága érdekében elfogadta a kivitelező kérését: a visszatartott vállalkozói díj 15 százalékát nyolc százalékra csökkentsék. A 37 millió forintos beruházás kötségéből eddig mintegy 34 millió összegű munka készült el. A településen a 430 bekötésből — részlegesen vagy teljes egészében — még 180 van vissza. Ugyancsak nem készült el a szakaszoló csomópontok közül 10, illetve két csőhíd, de a vízmű területén szintén van még tennivaló. Mintegy 3,6 milliós munka húzódik át a jövő évre. A legfrissebb megállapodás szerint a bábonymegyeri vízműberuházás műszaki átadását 1993. május 31-ig kell befejezni az utak, járdák, árkok helyreállításával együtt. A település vezetői abban bíznak, hogy több határidő-módosítás már nem lesz! Krutek József Módosították a helyi adórendeleteket Nem nőnek a tabiak terhei Csaknem húsz napirendet tárgyalt idei utolsó ülésén Tab város képviselő-testülete. A városatyák a legtöbb időt a helyi adók megtárgyalására, a korábban hozott rendeletek módosítására fordították, mivel a közelmúltban az Országgyűlés is módosította a helyi adókról szóló törvényt. A magánszemélyek kommunális adójának alapja és mértéke nem változott Tabon. Azok az állampolgárok, akik kommunális beruházást végeznek, vagy ilyen célra befizetést teljesítenek, azok ezt a helyi adójukból levonhatják. A levonás a beruházás befejezésének évében, illetve a befejezés teljesítésének évében, valamint az ezt követő négy évben illeti meg a magánszemélyeket. A vállalkozók kommunális adójánál az adó mértéke nem változik 1992-höz képest, viszont az adó alapja az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma lesz. Feltételes adómentességet élveznek a közszolgáltatást végző szervezetek. Az észak-somogyi kisvárosban a legnagyobb vitát az- önkormányzat iparűzési adójáról szóló rendelet módosítása váltotta ki, miután változik az adó alapja és mértéke is. Az adó alapját az értékesített termék, illetve a végzett szolgáltatás nettó árbevétele jelenti, melyet az eladott áruk beszerzési és az alvállalkozói teljesítések értékével csökkenteni lehet. Az adó mértéke 8 ezrelékre emelkedett, ám az önkormányzat kedvezményt biztosított azok számára, akik a nettó árbevételből a beszerzett áru értékét nem vonhatják le. A kedvezmény mértéke 60 százalék. Kiterjesztette az iparűzési adó bevezetését a testület az alkalmi árusokra is. A , képviselők a napi átalány ösz- szegét 100 forintban határozták meg. Tabon a karácsonyi ünnepek előtti utolsó munkanapon tartott önkormányzati testületi ülésen módosított helyi adórendeletek — a számítások szerint — nem növelik a lakosság terheit, így az önkormányzat adóbevétele a feltételezések szerint nem változik a következő évben. (K. J.) Új utca Somban A 65-ös számú szek- szárd-siófoki főútvonal mellett helyezkedik el a hatszázhetven lakosú Som, amely 1990-ben kapta vissza önállóságát. A helyi vezetés korábban is igyekezett kihasználni a lehetőségeket, fejleszteni a községet. Néhány évvel ezelőtt alakították ki — mintegy háromszáz méter hosszúságban — a Széchenyi utcát. Jövőre folytatják az építkezést itt. (Sebők Dezső felvétele) Az önkormányzat 1993-ban mintegy 400 ezer forint vissza nem térítendő kölcsönnel támogatja a településen építkező fiatalokat.
