Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-24 / 303. szám
1992. december 24., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP SORSOK 5 Martyn Klára-díj két muzeológusnak Két muzeológus-művészettörténésznek ítélték oda a jövő évi Martyn Klára-díjat: Gerszi Teréznek, a Szépművészeti Múzeum osztályvezetőjének és Askercz Évának, a soproni Liszt Ferenc Múzeum művészettörténészének. Gerszi Teréz több mint négy évtized óta folytatott magas szintű tudományos és muzeoiógiai, munkásságával, Askercz Éva a soproni képző- és iparművészeti gyűjteménynek a gondozása mellett kutatómunkájával, a polgári élet művészeti emlékeiből létrehozott gyűjtemények feldolgozásával, a kortárs érémművészet országos biennáléjának szervezésével érdemelte ki. A díjat Pécs polgármestere adja át az alapító Martyn Klára halálának évfordulóján, január 26-án. A Phoenix kiadó 100. könyve Tetszetős kötésben jelent meg az 1989-ben Debrecenben alakult Phoenix kiadó 100. könyve, Bakó Endrének „Tóth Árpád a debreceni porban” . című dokumentum-ri- portkötete. Bár Tóth Árpádé a leginkább feltárt életmű a XX. századi magyar irodalomban, kötete mégis tartalmaz új információkat: ezúttal jelenik meg első ízben a költő két, eddig publikálatlan verse, és most ismerkedhet meg az olvasó azzal a Babits-levéljel is, amit a költőtárs a Tóth Árpád halálakor rendezett debreceni emlékest résztvevőihez írt. Ugyancak ebben a kötetben kapott helyet Tóth Árpád több, mindeddig ismeretlen fotója. Fejruz kontra Madonna Jogi eljárást indított Madonna ellen az arab világ egyik legismertebb énekesnője, Fejruz, mert az amerikai popsztár legutóbbi lemezén, illetve videóklipjén szerepel — az ő előadásában — a keleti keresztény egyházak liturgiájának egyik híres énekrészlete. Az Erotica című lemezalbumot és klipet előállító céget a libanoni énekesnő megbízottai útján felkérte: szüntesse tie az előállítást és terjesztést. (' Hatszázezer forint jutalom Hatszázezer forint jutalmat kap az a két szombathelyi fiatalember, aki megtalálta és beszolgáltattta Pannónia eddigi legnagyobb aranyleletét — így döntött a Vas megye közgyűlése. A nyáron Szombathelyen, a Perint partján kertészeti munkát végzett a parképítő vállalat két dolgozója, s eközben egy aranypénzekkel teli, I. századi, római cserépedényt fordítottak ki a földből. A 38 darabos éremlelet — a szakértők becslése szerint — 266 ezer német márkát ér. A leletet Szombathelyen, a Savaria Múzeum gyűjteményében helyezik el. Chaplin-premier Londonban volt pár napja a „Chaplin” világpremierje. A város gyik szegénykerületéből, Hackneyból indult Charley Chaplin pályafutását végigkísérő filmet Sir Richard Atten- < borough rendezte 30 millió dolláros költséggel, és az angol filmipar nagy bánatára amerikai címszereplővel, Robert Downeyval. Geraldine Chaplin, aki a filmben tulajdon nagyanyját, Hannah-t (Chaplin anyját) játsssza, dicséretekkel halmozta el Downeyt. Müt'ótitkok kollégáknak Dr. Vincze Károly, a kaposvári mellkassebészet osztályvezetője: Ha a gyógyulásról van szó, nem lehet önzőnek lenni. Uj osztályvezető főorvosa van a kaposvári kettes számú sebészeti és mellkassebészeti osztálynak: dr. Vincze Károly a szakma és a kollégák egyöntetű javaslatára, ellenvélemény nélkül került az osztályvezetői székbe. Húsz évvel ezelőtt, pontosan a kinevezése napján, november elsején lépte át először a kaposvári kórház kapuját. Azóta nem hagyta el, kivéve azt a néhány hosz- szabb-rövidebb külföldi tanulmányutat és az egyéves aspiránsi időszakot — s kórházat. Pontos orvosok, híres ápolók Osztályunk fő profilja a mellkasi esetek gyógyítása, ezen belül is a hörgőrák kezelése. De foglalkozunk tbc-s betegekkel, rekesz- és nyelőcsőbetegségek gyógyításával is. Regionális a szerepünk: hozzánk tartoznak Tolna és Baranya betegei is. Többségük azonban ha kórházi kezelés válik szükségessé, akkor a pesti kórházakat választja. Érthetetlen ez, hisz ugyanazt az ellátást kapnák nálunk is, hasonló színvonalon, csak közelebb a lakóhelyükhöz. Egyik fő feladatomnak épp a betegek elvándorlásának megállítását tartom. Adminisztratív úton azonban nem lehet ezt megoldani, bár nem ártana tisztább helyzetet teremteni a beteg beutalásban. Ennél fontosabb: osztályunk jó hírneve, amelynek megőrzése és további erősítése érdekünk, hogy bizalommal forduljanak hozzánk a betegek. Negyvenágyas az osztályom és hét orvos dolgozik itt. A betegek, a hozzátartozók azonban nemcsak róluk ítélnek, mikor véleményt formálnak. Legalább ilyen fontos az ápolószemélyzet munkája. A kettes számú kaposvári sebészet mindig is híres volt ápolói tevékenységéről. Az elégedetten hazatérő betegek az értékmérői annak a gyógyítómunkának, amelynek orvos, asszisztens és nővér egyaránt részese. — Osztályunkon több az általános sebészeti ellátást igénylő betegek száma, mint a hasonló mellkassebészeti osztályokon. Talán ezért is jönnek hozzánk szívesen végzős orvostanhallgatók, annak ellenére, hogy a mellkassebészet sohasem tartozott a divatos orvosi pályák közé. Nehéz, de sok örömet adó szakma ez. Sok lemondást igényel, és talán némi lé- lektartást is, hiszen gyakran nem éppen szívderítő látvány az, amiben egy-egy műtét közben részünk van. A kéz sohasem remeghet, nem lehetünk fáradtak, indiszponáltak, még egy átvirrasztott éjszaka után sem, mert az a beteg életébe is kerülhet. A követelmény óriási, s a bizalom a beteg részéről még nagyobb. Ennek minden esetben meg kell felelni. Ez az, amire az egyetem nem tanítja meg a hallgatókat. Gyakorlati sebészet Persze az oktatásból sok minden más is hiányzik. Legjobban talán egy tanszék, amellyel a pécsi egyetem még mindig nem rendelkezik. Ezért is szeretné dr. Vincze Károly, hogy a kaposvári osztály pótolja ezt az űrt, s a korábbinál intenzívebben kapcsolódjon be az egyetemi oktatásba. A gyakorlatot semmi nem pótolhatja, könyvekből még senki nem tanult meg gyógyítani. Egy jó jegyzet azonban sokat^ segíthet a szakma fortélyainak’ elsajátításában. Az osztályvezető főorvos a napi négy-öt órás műtétek, a fekvőbetegek ellátása mellett arra is szakított időt, hogy az ifjú és leendő kollégákat beavassa a műhely- (műtő-)titkokba. Gyakorlati sebészet címmel írta meg jegyzetét, ez egy teljes és összefoglaló mű hiányát pótolja. — Munkámat a szakma szűkebb képviselőinek szántam, a leírt esetek többsége azonban olyan hétköznapi emberekről szól, akik nagyobb odafigyeléssel, egészségesebb életmóddal elkerülhették volna a szikét. Meglepő, de tény: ismét emelkedik a tbc-s betegek száma. Ennek oka elsősorban a szűrési fegyelem lazulása, a szociális viszonyok romlása. Egyre több ember sodródik a társadalom perifériájára, a szegénység, a nyomor pedig sok esetben a betegség melegágya. (Fotó: Kovács Tibor) A férfiak daganatos betegségei között még mindig messze az első helyen áll a hörgőrák. Az előidéző tényezőket, a dohányzást, a szeny- nyezett levegőt már ismerjük, az okokat azonban még mindig homály fedi. Az azonban biztos, hogy aki dohányzik, 150-200-szorosára növeli az esélyét annak, hogy rákos lesz. Havi 100-110 beteget operálunk, s rendszeresen előfordulnak köztük hörgőrákosok is. Nálunk különösen igaz a mondás, hogy aki időt nyer, életet nyer. Az idejében fölismert daganatos betegségek ma már eredményesen gyógyíthatók. Kapcsolatok a betegért Ezért is tartom fontosnak, hogy rendszeres, jó kapcsolatot tartsunk a tüdőgyógyászokkal, tüdőgondozókkal, a háziorvosokkal, s minden olyan személlyel, aki a beteggel kapcsolatba kerül. Ha a gyógyulásról, a páciensről van szó, nem lehet önzőnek lenni, értelmetlen vitákat, presztízs- harcokat vívni. Mindenkinek össze kell fogni, hogy eredményesen gyógyuló, elégedett betegek távozzanak tőlünk. Ennek reményében teszek meg a jövőben is mindent azért, hogy a kórház valamennyi osztályával, s valamennyi kollégámmal baráti, jó munkakapcsolatba kerülhessen osztályunk. Széki Éva Egy rendelet árnyékában Sorsok. Nem tudhatjuk, hogyan alakulnak. Munkahely megszűnése, betegség, baleset — mind-mind megálljt parancsolhatnak. A lét bizonytalansága. S akkor még ott vannak az élet törvényes keretei: a rendeletek... I Domián Mária 15 évig dol- . gozott Kaposváron óvónőként. Úgy döntött 1985-ben, hogy otthagyja a pályát. „Még talán provokáltam is a bajt. Van, aki el tud evezni a gondok között; nálam megvolt a tűrőképesség és a hivatásszeretet, de betellett a pohár”. Úgy érezte, annyi pénzért nem tudja vállalni a gondokat, más szakma is érdekli. Könyvtárosként szeretett volna dolgozni. Egy kis segítséggel sikerült is a városi könyvtárban elhelyezkednie. Ehhez a képesítése akkor még nem volt meg, szerződéses munkaviszonyt ajánlottak fel, s tanulási lehetőséget. Fiatalasszony meséli mindezt... A cégnél többször voltak átszervezések, először 42 órás volt a heti munkaideje, majd közölték vele, hogy csak részmunkaidősként tudják alkalmazni napi 5 órában. Énnek még örült is akkor, hiszen így több idő jutott a családjára. 2500 forintot kapott fizetésként. Nem panaszkodott: arra gondolt, tud még valahol pénzt keresni a fizetése mellé. Végül a férje gmk-jában helyezkedett el mellékállásban. „Háromszor több pénzt kerestem egy olyan munkával, amihez semmilyen végzettség nem kell, ami betanított munka volt, de csináltam, mert kellett a pénz." Arca a törődött embereké. 1986-ban megbetegedett, majd 1987 tavaszán megoperálták. Emiatt a könyvtárból két hónapot hiányzott. „Ősszel is meg mertem betegedni; szerződéses munkaviszonyban ezt nem lehet megtenni... A betegségeim miatt nem bizonyultam jó munkaerőnek, s éppen akkor az egykori pártbizottság utasította a könyvtárigazgatót, hogy két embert küldjön el. Először nem engem küldtek volna, de éppen akkor értesítették ki a céget a másodállásomról'. Nem értették meg, hogy én könyvtáros akarok lenni, de a hiányzó pénzt valahol meg kell keresnem. Közölték, hogy a munkámra nem tartanak igényt. Az igazgató helyében lehet, hogy én is így tettem volna, hiszen csak szerződésem volt...” A történteket újraéli, küszködik a sírással. „Más lehetőség nem lévén a vállalkozásban dolgoztam tovább főállásúként. Nem volt elegáns könyvtári munka, fizettek érte, csináltam. Nem tervezett módon az egészségügyi problémáim komolyodtak...” — mondja mindezt csendesen. Megállapították, hogy zöldhályogja van, soha nem fog elmúlni, a gyerekei is örökölhetik. Elővesz egy vastag mappát, benne orvosi papírok tömkelegé... „Én is végigjártam ezt a kálváriát — nyeli a könnyeit —, az elsőfokú szakértői bizottság 50 százalékosra állapította meg a munkaképesség csökkenésemet” — mutatja a papírt. „Ezzel minden magyar állampolgár igényt tarthat egy bizonyos ellátási formára, 6 ezer forint rendszeres szociális járadékra. Mindenki kaphatja, kivétel a kisiparos és a vállalkozó... Még érvényben van egy 1983-as egészségügyi és pénzügyminiszteri rendelet, amely ezt kimondja. Azóta már rég megváltozott a társadalmi környezet, s ez a rendelet szabályozza még mindig emberek sorsát...” Mivel a legutolsó munkaviszonyának a gmk volt bejegyezve, elküldték, nem jogosult a járadékra. „Szembetegséggel nem találhatok könyvtárosi állást. A végzettségeimet odarakhatom az emlékkönyvem mellé... Munkanélküli-segélyre nem vagyok jogosult, mert vállalkozó voltam. Úgy látom most már, hogy egy bűnözőnek több joga van a börtönben, védőügyvédje van, fű- tenek, etetik, S2ínes tévét néz.” A szavaiból nem indulat, .inkább mérhetetlen keserűség árad. „Ugyanazt az adót fizettem, mint más, a tb-t fizették, s amikor rá vagyok szorulva, ezeket a jogokat nem élvezhetem. S még a hivatalban — mely azért tudja, hogy e rendelet már nem állja meg a helyét — adnak tippet: keressek egy állami vállalatot, amely alkalmaz. Hétfőn belépek az utcaseprőkhöz, kedden kilépek, s akkor a gmk-tagságom eltűnik, utcaseprőként már beadhatom a papírjaimat, s megkaphatom a havi 6 ezer forintot. Tisztességes emberként játsz- szam ki a törvényt? 3 Szemüvege egyik kezéből • a másikba ide-oda vándorol. „Nem tudom, hogy lesz tovább... Nem látom a kiutat. Van két gyerekem, szeretnének továbbtanulni. A férjem fizetéséből élünk, a kenyeret meg kell venni, a gyógyszerek is drágák. Szomorúan figyelik a történteket: nagyon jó légkörű család volt a miénk...” Tóth Kriszta A tizenhárom éves koncertmester Áll a fiú a pódiumon: gyermekarca csupa figyelem. Ahogy mély líraisággal előcsalogatja hegedűjéből a fájdalmasan szép dallamokat, egy képet idéz. Karinthy Frigyes Cirkusz című novellaremekének egyensúlyozó fiúja jelenik meg előttem. Végtelen magárautaltságát, lelkének csodálatos zengését vélem kihallani játékából. Kinyitom a szememet, és egy fiút látok. Papp Dániel tiszta, mély tartalmi átéléssel tolmácsolja Bartók Andante ímű művét. Körötte a pódi- mon üres székek. A kamarazenekar ifjú tagjai most pihennek, Ő a koncertmester. A 13 és fél éves fiatalember a kedvünkért játszik. Édesapja, Papp Tibor a Kaposvári Kamarazenekar koncertmestere, zeneiskolai hegedűtanár kritikus füljel hallgatja a produkciót. Ő ismertette meg fiával a vonós instrumentumot és atyai szigora, szeretete, no meg a fiú tehetsége megérlelte Dániel első országos sikerét: 2. lett Szombathelyen a Koncz János emlékére hetedízben (Fotó: Kovács Tibor) megrendezett hegedűversenyen. Korábban Nagyatádon és Marcaliban ért el jelentős eredményt hegedűjátékával, ám ez utóbbi azért is nevezetes, mert a zongoránál édesanyja, Pappné Baráth Katalin kísérte. Nem kétséges, hogy Dániel a családból szívta magába a zene iránti fogékonyságot. Tehetséges, de nem tartozik a virtuozitásra, csillogó technikai fölényre törekvő játékosok közé. Kitartó, kemény és átgondolt munkával „teremti” újjá a kottapapírból olvasott művet. Á technika és a tartalom játékbeli egyenértékűségére édesapja hívta föl a figyelmét. Dániel mély átérzéssel, árnyaltan szólaltatja meg kedvenc hangszerét, beszélni azonban nem szeret. Legalábbis önmagáról és a hegedűről nem. Tekintetében nehéz fölfedeznem a korabeli fiúk zabolátlansá- gát. Pedig a gyakorláson kívül a foci és az asztalitenisz a legkedvesebb elfoglaltsága. Annyit azért elárul, hogy Isaac Perlman hegedűjátékát csodálja leginkább, s ha csak teheti az ő lemezeit hallgatja. Lenyűgözi Vivaldi Négy évszak és Mendehls- son E-moll hegedűverseny című műve, újabban pedig a zeneiskola kis kamarazene- karának koncertmestereként jeleskedik. A Papp családnak van egy titkos vágya: a 16 éves zongorista Nóra és a 7 éves, ugyancsak ezzel a hangszerrel ismerkedő Viktóriával, valamint a tehetséges Kokascsaláddal együtt szeretnének egy kamarazene- kart alakítani. Ha sikerülne az „összjáték”, talán idővel az is kiderülne, hogy beválik-e Papp apuka szerény jóslata: miszerint Dánielből legföljebb egy tehetséges kamaramuzsikus válhat. Várnai Ágnes
