Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-24 / 303. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. december 24., csütörtöt Új EK-tagállamok? Az Európai Közösség feb- ruárBan tárgyal Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozási kérelméről. Az EK állam- és kormányfői az edinburghi csúcsértekezleten határoztak a hármak csatlakozási folyamatának beindításáról. Legutóbb 1986-ban bővült a nyugat-európai közösség: akkor Spanyolország és Portugália léphetett a tagállamok sorába. Kábel az óceán alatt Negyvenöt távközlési vállalat írta alá azt a szerződést, amelynek értelmében száloptikai kábelt húznak ki az Atlanti-óceán alatt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, illetve Francia- ország között. Á 740 millió dolláros tervezet szerint 1996-ra építik ki a kábelt, amelynek segítségével megtízszereződik a jelenlegi távközlési kapacitás a bekapcsolt országok között. Eltűnt a műhold Egyszerűen eltűnt az az ausztrál távközlési műhold, amelyet a héten bocsátottak fel kínai hordozórakétával Sze- csuan tartományból. A berendezés tulajdonosa, egy sydneyi távközlési vállalat már lemondott arról, hogy valaha is megtalálja. Nem tudni, az incidens mennyire veti vissza a nemzetközi kereskedelmi űrpiac meghódítására irányuló kínai ambíciókat. Gorbacsov Jelcinről Borisz Jelcinnek le kell mondania túlzott önbizalmáról, korrigálnia kell saját irányvonalát, hogy még lehessen akadályozni a reformok félbehagyását — közölte Mihail Gorbacsov a Nye- zaviszimaja Gazeta című moszkvai lap exkluzív interjújában. Gorbacsov úgy vélte, hogy Jelcin a népképviselők minapi kongresszusán jó leckét kapott, s az orosz elnöknek ki kell bővítenie támogatóinak bázisát. Heves harcok A kambodzsai vörös khmerek az eddigi leghevesebb tüzérségi támadásukat intézték az északnyugat-kambodzsai Battam- bang város ellen. A Phum Bavel körzetében két hete tomboló harcok következtében tizenháromezer ember menekült el lakóhelyéről. Az áldozatok számáról nincsenek pontos adatok, de minden valószínűség szerint polgári lakosok is életüket vesztették a támadásban. Választás kubai módra A kubai választópolgárok 97,2 százaléka járult az urnákhoz a helyhatósági választásokon, s e magas részvételi aránnyal „több, mint elégedett” a politikai vezetés. Arról azonban nincs hír, hogy mennyien szavaztak érvénytelenül, pedig érdekes lenne tudni arányukat, mert a kubaiak csak így fejezhetik a rendszerrel szembeni kritikájukat. Amerikai hadifoglyok Kínában? A koreai háború alatt több száz amerikai hadifoglyot vittek Kínába, akik azután soha nem kerültek vissza onnan — jelentette be egy amerikai szenátor, aki nemrégiben látogatást tett Észak-Koreában. A republikánus politikus — aki a szenátus tagjai közül elsőként járt Észak-Koreában — sürgette, hogy a hadifoglyok ügyben kérjenek Pekingtől információkat. Közép-Európa kulcs és példa (Folytatás az 1. oldalról) Tovább közeledtünk az európai integrációhoz, a tavalyi év végén aláírt társulási szerződések életbe lépnek: ennek kézzelfogható haszna jelentkezik már a külkereskedelemben, s állandósult a politikai dialógus, formálódik az a jövő, amelynek végcélja csakis az Európai Közösségbe való teljes jogú bekapcsolódásunk lehet. Erősödtek a kapcsolataink a Nyugat-európai Unióval, a NATO-val, nemrég tértem visz- sza Brüsszelből a, NATO előszobáját jelentő Észak-atlanti Együttműködési Tanács üléséről. Visegrádi négyesfogat — A hasonlatnál maradva, szándékunk-e az előszobából bejutni a belső terembe? — Az „előszobában” való tartózkodás természetesen csak átmeneti lehet. Az előszobából a belső terembe kell belépnünk, de mint sok ünnepi alkalommal szokásos, a vendégek együtt gyülekeznek, majd kitárul az ebédlő ajtaja. Nem mindenki készült fel egyformán erre a be- bocsáttatásra. Számunkra azonban csak ez az egy út lehet, még ha kicsit több időt is kell eltölteni az előszobában. — Visszatérve a mögöttünk álló évhez, a nyugat-európai kapcsolataink elmélyülése mellett távolabbra is tekintettünk. Közvetlenül hasznosítható példát kínál Mexikó, melynek elnöke vendégünk volt, s az általam vagy kollegáim által felkeresett távol- és közel-keleti országok, s úgy remélem kézzelfogható eredményei lesznek Japánban tett utamnak is. Számunkra különösen fontos Közép-Európa. Voltak, akik már temették a visegrádi hármast, ám ez az esztendő úgy végződik, hogy immár négyesfogatként aláírtuk a szabadkereskedelmi egyezményt. Új szomszédaink közül Horvátországgal és Szlovéniával államközti szerződést köthettünk, Ukrajnával, Horvátországgal és Oroszországgal közös nyilatkozatot tettünk a kisebbségi politika elveiről, Szlovéniával ezeket szerződésben rögzítettük. Aligha kell hangsúlyoznom annak fontosságát, hogy Jelcin elnök eljött Magyarországra, s nemcsak a Parlamentben mondott egy megrendítő beszédet, hanem Nagy Imre és mártírtársainak sírjánál is tisztelgett. Továbbra is létezik a Közép-európai Kezdeményezés, amelyet a délszláv válság során már szinte leírtak; november végén a Grazban tartott találkozón meghatároztuk ambiciózus jövő évi programját, s Magyarország átvette az elnökséget 1993-ra. A lengyel, osztrák, szlovén és magyar külügyminiszter washingtoni útja is azt a célt szolgálta, hogy a délszláv válság áttekintése mellett hangsúlyozzuk: az Egyesült Államok érdeke nem megfeledkezni Közép-Európá- ról. Nagyon fontosnak tartom, hogy az Egyesült Államok politikai elitje még inkább tisztában legyen azzal: igaz, hogy Közép-Európa két világháború kiindulópontja volt, de itt indítottuk el a Nyugat számára annyira jelentős változást, a kommunizmus összeomlásának folyamatát is. Ha ebben a térségben sikeresen befejeződik az átalakulás, megvalósul a demokrácia és a virágzó piacgazdaság, úgy ez az üzenet eljut egészen a Sárga-tengerig. —Többször is említette a délszláv válságot. Mit mondhatunk el róla most, hullámzó tárgyalások, meghiúsuló tűzszünetek közepette? — Megdöbbenten állunk a konfliktus kegyetlensége és intenzitása láttán. Ez ugyanakkor erősíti a felismerést, hogy az igazság és a jog szellemében, Európának és a világnak mindent meg kell tennie mielőbbi befejezéséért. A kilátások Európai chartáink szellemében nem engedhetünk teret az erőszakos határváltoztatásoknak, az etnikai tisztogatásoknak, a népirtásnak. Miközben a demokráciák mindinkább látják, hogy saját tekintélyük forog kockán, kialakulóban vannak azok az intézmények, cselekvési módozatok, amelyek hivatottak megakadályozni nemcsak ennek a válságnak a további elmérgesedését, hanem más fenyegető konfliktusok kialakulását is, Moldáviától Karabahon át a Kaukázus vidékéig. Van mindennek még egy tanulsága: a konfliktusoknak adottak a történelmi gyökerei, de egyik komoly okunk, hogy a kommunizmus, miközben internacionalizmust hirdetett, az embereket nem nevelte rá arra, hogy egymást őszintén becsüljék, s a tárgyalás az egyetlen célravezető mód a vitás kérdések eldöntésére. Nyugat-Európában természetesek ezek a pozitív elemek. Ha ez a térség Éurópa része akar lenni, át kell vennie az alapvető viselkedési szabályokat. — Mire számít a magyar külpolitika a jövő esztendőben? — Számítok az Európai Közösséghez s a nyugat-európai integrációs szervezetekhez való kapcsolatok elmélyülésére, s ehhez jó kilátásokat nyújt az edinburghi csúcs. Hiszen alapvetően rendezte az EK-n belüli kérdéseket, s olyan biztató üzenetet tartalmazott számunkra, hogyha most még nem is lehettünk igazán a napirenden, az egyik fő téma leszünk a következő koppenhágai értekezleten. Ennek a folyamatnak, meggyőződésem szerint, csakis kedvező hatása lehet közvetlen térségünk problémáira. Hét szomszédunk van, közülük néggyel a viszonyunk felhőtlennek mondható — holott például a magyar- horvát viszonynak is megvolt a maga történelmi terhelése —, s kiválóak a kapcsolataink a távolabbi szomszédokkal, hogy a Közép-európai Kezdeményezés (a volt Hexagonálé) részéről — amelyek, mint említettem, hazánk lesz jövő évben a soros elnöke — olyan lépések születnek, hogy könnyebbé válhat a kereskedelem, a közös vállalkozás, a kölcsönös mozgás s mindez pozitív kihatással lehet az egész régióra. Közép-Európa helyzete az idén talán romlott a tavalyihoz képest, de megteszünk mindent, ami rajtunk múlik, hogy jövőre sokkal kedvezőbb kép alakulhasson ki. Jó partnerként — Négy szomszédunkkal felhőtlen a viszony, várható-e, hogy a többi három (Szlovákia, Románia, Szerbia) irányában új kezdeményezéseket teszünk? — Eddig sem kezdeményeztünk keveset, de 1992 éppen említett szomszédainknál a választások, az államalapítás éve volt, annak minden következményével. Reméljük hogy az 1993-as esztendő a stabilitás éve lesz számukra, ami kölcsönösen érdekünk. — Mit várhatunk a Clin- ton-érától? — Kapcsolataink kiválóak voltak a Bush-kormányzattal s ezek a jó politikai és személyes kapcsolatok is segítettek abban, hogy Washingtonban megértsék térségünk problémáit. Magyarország ugyanakkor soha nem hanyagolta el a kétpártisá- got az Egyesült Államok viszonylatában. Magam is régóta ismerem a Demokrata Párt sok kiemelkedő képviselőjét, szenátorokat, tanácsadókat, akiknek számos magyar barátja, ismerőse van. Amikor híre jött, hogy Clinton győzött, bennem is az vetődött fel: a dinamizmust mutató új elnöknek módja lesz új megoldásokat keresni az európai válságokra is. A jelzések szerint Clinton és csapata igyekszik majd minél többet tenni nemcsak a válságok felszámolásáért, de ezek megelőzéséért is, vagyis azért, hogy az átmenet Közép- és Kelet-Euró- pában minél zavartalanabb legyen. A demokraták ellenzéki helyzetben többször számon- kérték e válságok határozottabb kezelését. Reméljük, hogy kormányra kerülve ezt a gyakorlatba átültetik. Magyarország jó partner lesz abban is, hogy az Egyesült Államok ne csak Moszkvára tekintsen, hanem vegye észre a köztes régiót, Kö- zép-Európát. Az Oroszországgal való együttműködés akkor lehet igazán sikeres, ha Közép-Európa bizonyos értelemben példát mutat. Azt remélem, erre az új amerikai vezetés fogékony lesz. Kellemes emlékek — Egy külügyminiszter, hivatalból, sokat utazik. Olvasóink kérdését tolmácsolva: mire emlékszik vissza a legkellemesebben s mire kevésbé az év során tett látogatásai közül? — Sokat utazom, de ezek rövid utak, úgyis mondhatnám, hogy nagyon intenzíven kell utaznom. Idén két hosszabb utam volt, az egyik Kínába, a másik Japánba, s mindkettőről egy nappal korábban kellett hazatérnem, elsősorban a térségünkben dúló válságokkal kapcsolatos feladatok miatt. Ami tehát kevésbé kellemes emlék, hogy ezeken az utakon azt kellett elhagyni, ami más utak programjába időhiány miatt bele sem kerülhet, a tájakkal, az emberekkel való akárcsak rövid ismerkedést. Dehát ez velejárója a posztnak és a világnak. Ami a kellemesebbeket illeti, nehéz lenne felsorolni, milyen sok tárgyalásról állhattam fel úgy, hogy ott sikerült a magyar álláspontot világosabbá tenni, rokonszenvet ébreszteni hazánk iránt. Nagyon sok külügyminiszter kollegámmal alakult ki jó személyes kapcsolatom, s az ilyen személyi szimpátiák az országok közötti megértést is szolgálják. A kellemes emlékek közül kettőt emelnék ki. Az idei március 15-ét Buenos Airesben, az ottani Magyar Házban töltöttem, az ott élő magyarság megindító szépségű ünnepségén. Különösen megragadott, hogy milyen nagy számban és mennyire egységesen vesznek részt a messzi távolban élő magyarok hagyományaik ápolásában. A másik: az 1949-ben lezárt két szlován-magyar határátkelő megnyitása, amikor az egymástól mesterségesen elválasztott emberek közvetlen hasznát tapasztalták a külpolitikának. Réti Ervin KÉRDŐJELEK Kis közös piac? Történelmi lehetőségként emlegették többen is Krakkóban a „visegárdiak” — immár Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia négyese - által most aláírt szabadkereskedelmi megállapodást, a jól hangzó CEFTA-t. Valóban keleti EFTA, sőt kis közös piac válhat az egykori KGST együttműködésben „nevelkedett" csoport szövetkezéséből? A lehetőség kétségkívül adott, a dokumentum s nem kevésbé a pillanat alkalmat nyújt arra, hogy a négy állam között olyan partneriviszony alakuljon ki, ami meghatározó lehet az egész közép-kelet-európai térség nemzetközi szerepére a közelgő új évezredben. Ez pedig nagy felelősség azok számára, akik — az egyes résztvevők között kétségkívül meglévő nézetkülönbségek ellenére — az okmány aláírása mellett döntöttek. Mit ígér az egyezmény? Sokat, ha tartalmát és szellemét egyaránt érvényre juttatják minden fővárosban. A vámmentesség akár 4-5 év alatt kulcs lehet nemcsak az egymás közötti gazdasági kapcsolatok újbóli kiépítéséhez és újszellemű partneri viszony megteremtéséhez, hanem az európai nagy közösséggel való kapcsolatok közös kialakításához is. A hagyományosan egymásra utalt szomszédok mai korhoz illő gazdasági szövetkezése olyan típusú politikai közeledést is ösztönözhet egymással, s a kontinens többi nemzetével, amiben most inkább csak reménykedhetünk, mint bízhatunk. Lesz hozzá elég erőnk? Tekintsük jószerencsének, hogy ez az okmány éppen ott született meg, ahol annakidején Báthori István, a fejedelem és király sürgette az összefogást saját érdekükben és Európa javára azok között a népek között, amelyek egy része e megállapodással is egy új történelmi lehetőség megvalósításában reménykedhet. Kocsis Tamás Hitler-képaukció Adolf Hitler egy vízfestménye a tv képernyőn, amire többi 19-cel együtt vetítették ki azon a trieszti árverései ahol megpróbáltak új tulajdonosokat találni a kisméret festményeknek, sikertelenül. Szélroham okozta a holland repülőszerencsétlenséget Egy hirtelen szélroham okozta a Martinair holland légi- társaság DC-10-es repülőgépének hétfői portugáliai szerencsétlenségét. A balesetben — mint ismeretes — ötvennél is többen vesztették életüket. A szakértők szerint az utolsó pillanatokig a repülőgép teljesen normálisan haladt, ám amikor — közvetlenül a leszá lás előtt — már csak ötve méter magasan volt, egy olde irányból jövő szélroham ko mányozhatatlanná tette. A I« gitársaság elnöke szerint sei a pilóták, sem a légiirányítc nem hibáztathatok a szerei csétlenségért: a széllöké nem lehetett előre látni. Újabb pokolgép robbant Londonban Újabb pokolgép robbant London északi részén, Hampstead kerület központi metróállomásán. Előzőleg egy telefonáló jelentkezett az ír Köztársasági Hadsereg nevű terrorszervezet nevében és figyelmeztetett a merényletre. A mélyállomást és a környékét éppen kiürítették, amikor a szerkezet felrobbant, de senki sem sérült meg és a közvetlen anyagi kár sem nagy. A közlekedés azonban több órára leállt. A brit kormány észak-ír ügyekkel megbízott minisztere épp a napokban tett békeajái latot a terroristáknak, mom ván, hogyha abbahagyják merényleteket és béke les akkor a brit hadsereget visszavonják a laktanyákt Észak-írországban. A brit kormány azt várj hogy az észak-ír terroristák karácsony előtti merénylethi lám után legalábbis az ünm pekre tűzszünetet hirdetne — ez a hagyomány náluk —, a fegyvernyugvás hosszús gából következtetnek ma arra, hogy elfogadják-e a ke mány békejobbját.
