Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-23 / 302. szám

1992. december 23., szerda SOMOGYI HÍRLAP — PÁLYAVÁLASZTÁS 9 Felsőoktatási rendszerváltozás A főszereplő csak statisztál? Politikai párttal is „felsze­relt” szuperdinamikus nem­zedék a mai főiskolások és egyetemisták nemzedéke. Ehhez képest eddig nem va­lami sok történt a főiskolai és egyetemi oktatás rendszeré­nek átszervezése érdekében. Talán majd jövőre... Az újesztendő a jelek szerint a fordulat éve lehet a felsőokta­tásban: bevezetik az új felvételit, a kredit-rendszerű oktatást és a tandíjat . És persze a privatizá­lás, amelynek körvonalai azon­ban egyelőre még kissé ködö­sek. Ez idő szerint az országban mindössze három magán- vagy alapítványi főiskola, egyetemi kollégium működik. Ezekre ugyanolyan törvényi szabályo­zás vonatkozik, mint az állami egyetemekre, s e szabályozás bizony nem különösebben ked­vező a magánvállalkozások számára. Vegyük mindjárt a tandíjakat. Ha a magániskola nem tartja be a központilag en­gedélyezett tandíj-szabályozást, akkor elesik minden állami tá­mogatástól. Olyan tandijakat pedig egyelőre nem lehet megál­lapítani, amelyek mellett egy fő­iskola rentábilisan működhetne. Ugyanaz a 22-es csapdája, mint a kultúra más területein... A tan­díjrendszerről állítólag annyi té- vinformáció terjed, hogy a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium a múlt héten egy sajtótájé­koztatón „az alábbi információk hiteles közlésére” kérte fel az új­ságírókat. A hatpontos doku­mentum szerint az egyik fő cél „a numerus clausus oldása” a fel­vételi bizottság és belső minő­ségi szelekció révén, a másik a felsőoktatás minőségi fejlesz­A gazdasági körülmények egyre inkább rákényszerítik a szakképzésben résztvevő is­kolákat a struktúraváltásra. Szükségszerűvé vált, egy­részt a szakközépiskolai kép­zés bővítése, másrészt a régi hagyományos szakmák újfajta képzési modell szerinti okta­tása. Az 503. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet átalaku­lása 1989-ben kezdődött, amikor a régi hagyományokat félretéve új képzési formát ve­zettek be: a közlekedési szak­középiskolai képzést. A több mint 100 éves iskola történe­tében ez volt az első olyan ok­tatási forma amely érettségit és szakmát is adott. Világbanki támogatás — Az elmúlt három év alatt a vállalati tanműhelyek száma 27-ről 5-re csökkent. — tájé­koztat Kiss László, az intéz­mény igazgatója. — Ez is mo­tivált bennünket arra, hogy a tanulók gyakorlati képzését saját iskolai lehetőségeinket maximálisan kihasználva pró­báljuk megoldani fejleszté­sekkel, beruházásokkal, át­csoportosításokkal. Jelenleg három szakon folyik a szakkö­zépiskolai képzés: gép­jármű-üzemi, gépjárműtechni­kai és villanyszerelő szakon. 1993 szeptember 1-jétől a vi­lágbanki program alapján tá­mogatott közlekedési csoport indítását tervezzük. Ez a kép­zési forma megfelel a legújabb elképzeléseknek. Egy széles alapozású pályaorientáló kép­zést valósít meg. A közleke­dési szakcsoporton belül, az érettségi után 18 szakmában tése. Növelni a továbbtanulók számát. E célrendszerben (to­vábbra is a minisztériumi doku­mentumot idézzük) a tandíj „az intézmények képzési költségei­hez történő hallgatói hozzájáru­lás”, amelynek a törvény és a ke­reslet szab mértéket. Az új felsőoktatási törvény a tandíjat az új finanszírozási rendszer egyik elemeként kezeli. Ha a törvény elfogadásra kerül, akkor jövő ősztől „első lépésben” egységesen havi 2000 forint, azaz félévre 10 000 forint lenne. A tandíj mellett úgynevezett „hallgatói támogatási rendszer” működne, mely az ösztöndíjak­ból, a szociális támogatásból, a kollégiumban lakók támogatá­sából és más tervezett támoga­tási módszerekből állana. Ezek közül figyelemre méltó az az in­tézkedés, hogy a 25 ezer vidéki illetőségű főiskolás és egyete­mista akkor is megkapná a kol­légistákat megillető támogatást (a kollégisták 600 forintot fizet­nek havonta egy egy helyért, amelynek fenntartása 4000- 4500 forintba kerül), ha nem ju­tott kollégiumi helyhez. A novemberi felsőoktatási zendülés egyik fő oka, mint is­meretes az volt, hogy a diákok a tandíj bevezetése mellé főiskolai oktatási hitelek bevezetését kö­vetelték, mivel úgy érezték, hogy enélkül illuzórikus a továbbtanu­lási lehetőségek bővüléséről be­szélni. Ez könnyen belátható; a tandíjak bevezetése felsőokta­tási hitelrendszer kialakítása nélkül a hallgatók létszámcsök­kenését is eredményezheti. A felsőoktatási kormányzat meg­tette az első lépésesket az egye­temi hitelrendszer kialakítása felé. Konkrétumokat ugyan erről tud 1-2 év alatt szakképesí­tést szerezni a tanuló. A ha­gyományos képzésben a gya­korlati háttér és a tananyag elavult. Ez késztette az iskolát arra, hogy a korszerű techno­lógiákat mielőbb bevezesse. Főleg a közlekedési ágazat te­rületén léptek előre! Képzés három és fél év alatt — A nyugati autók egyre nagyobb számban jelennek meg a magyar utakon. Ezek a járművek másfájta szerelési technológiát és másfajta szakembert igényelnek. Ezért gondoltunk arra, hogy az Iposz által felvetett képzési sem lehetett még hallani a múlt heti sajtótájékoztatón, de ez ügyben folyik már bizonyos „egyeztetés” bankokkal és sza­kértőkkel. A Magyar Felsőokta­tás című folyóirat októberben nagy tanulmányt közölt „a kre- dit-rendszerűnek nevezett okta­tásról’, amelyben alaposan kö­rüljárja a kérdés filozófiai és tar­talmi oldalát, s arra a következte­tésre jut, hogy ez a rendszer elősegítheti, de nem garantálja a felsőoktatás minőségét. Egyet­len szó nem esik a tanulmány­ban arról, vajon a bankrendszer, a gazdasági helyzet, a pénzügyi technikák fejletlensége egyálta­lán lehetővé teszi-e a mai Ma­gyarországon a főiskolai tandí­jak meghitelezését az ilyesmire vállalkozó diákok számára. Mindazonáltal joggal feltételez­hető, hogy 1993-ban a hitelkér­dés — ha már egyszer a tandíj bevezetésre kerül — az ideinél is drámaibb erővel vetődik fel. A fordulat a felsőoktatási finanszí­rozásában megkezdődött, s úgy tűnik, meg sem állítható. Ugyan­csak a fordulat kezdetének ígér­kezik az új tanév a felvételi rend­szer szempontjából. Első lépés­ként tervezik az idegen nyelv (angol, francia, német) felvételét az érettségi tantárgyak közé. Az érettségizők a felvételi proce­dúra egyszerűsítése végett dol­gozataikat jövőre már karbon­papírra írják: a másolat a főisko­lának megy. Ezek persze apró lépések, semmiképp sem helyet­tesíthetik az egyetemi és felső- oktatási felvételek reformját. De a szakértők többsége szerint a döntő lépés a tandíjak beveze­tése, mely óhatatlanul átalakítja majd a felsőoktatás egész rend­szerét. Rékássy Zoltán formában mi is részt vállal- lünk. Előkészületeket tettünk 3 szakma indítására: autósze­relő, karosszérialakatos, va­lamint központi fűtés és gáz­vezetékszerelő. Ezeknél a szakmáknál 3 és fél éves kép­zés lesz és kevesebb a gya­korlati idő. A közismereti tár­gyakból az első év befejezté­vel vizsgát kell tenni a tanu­lóknak. A második évfolyamtól teljes egészében szakmai képzésben részesülnek a diá­kok. A képzési napok száma változik: az elméleti óra csök­ken, a gyakorlati képzési idő nő. Ezekben az Iposz osztá­lyokban a szakmai tantárgyak mellett számítástechnikát, német nyelvet és vállalkozási Mi leszel, ha nagy leszel? Ezzel, azaz a továbbtanulás, a pályaválasztás nehéz kérdé­sével szembesülnek ezekben a hetekben tizenéveseink és szüleik. A döntés kockázatos, már csak azért is, mert az éle- tutat befolyásoló elhatározás­nak, sajnos, nagyon korán kell megszületnie. (A 14-18 éves lányok, s méginkább a fiúk többségének még nincs kiala­kult elképzelése saját jövőjé­ről.) Tanáccsal persze sokan és szívesen szolgálnak, de a választás felelősségét a szü­lőkkel, a családdal valójában senki nem oszthatja meg. Már azt is felelősen mérle­gelni kell, hogy a pályaválasz­tás főszereplőjének, a gyere­keknek mennyi beleszólása legyen a döntésbe. Nem szül jó vért, ha a „róla-nélküle" módszert követjük. Ám az sem szerencsés, ha az életta­pasztalat híján levő, távlatok­ban aligha gondolkodó tiniket magukra hagyjuk; válassza­nak belátásuk, tetszésük sze­rint — lelkűk rajta. Az arany középutat ez esetben is az esélyek, kilátások együttes mérlegelése jelentheti. Gon­dolkodjunk tehát velük együtt és ne helyettük. A közös döntést érlelve, családi tanácskozásokon, ér­demes őszinte számvetést készíteni a gyerek hajlamairól, képességeiről; arról, hogy mi­lyen területek, témák, kérdés­körök, szellemi vagy fizikai foglalatosságok iránt érdeklő­ismereteket tanulnak, hogy önálló vállalkozóként is meg tudják állni a helyüket. Új technológiák Ezeknek a képzési formák­nak a megvalósításához több területen volt szükség fejlesz­tésekre. Az új technológiai is­meretek elsajátításához olyan felszereléseket, berendezé­seket kellett beállítani, ame­lyek megfelelnek a kornak. így került sor egy autós kabinet kialakítására, amelyben több iparos segített az iskolának. Tanszervizükbe sikerült kor­szerű eszközöket, dik, s a vonzódás párosul-e az átlagosnál jobb adottságokkal, így, fokozatosan szűkítve a kört jó eséllyel elkerülhető a melléfogás, a pályatévesztés. Kockázatos viszont az olyan pályaválasztás, amelyet az motivál, hogy a szülő erő­nek erejével saját egykori vá­gyait, ábrándjait próbálja a gyerekkel megvalósíttatni. Lehet, a szófogadó ifjú enged a rábeszélésnek, de nagy a valószínűsége annak, hogy ambíció és igazi hivatástudat híján aligha lesz elégedett, si­keres ember a szülők megál­modta pályán. Nagy a varázsa a di­vat-szakmának, de nagy a kockázatuk is. A felkapott fog­lalkozások, szakterületek ka­pui előtt legnagyobb a tüleke­dés és legkisebb a bejutás esélye, s többnyire az ilyen pá­lyákon szükségeltetik — a te­hetség mellett — a legtöbb szerencse is az előrejutáshoz. Természetes, hogy a szülők igyekeznek a pénzes, jól jöve­delmező foglalkozások felé te­relni gyermekük lépteit. De ne maradjon ki a számvetésből az sem, hogy a tanulás, tanít­tatás nem kevés anyagi áldo­zattal jár. A jövő tervezésekor tisztázni kell tehát, hogy mivel és meddig tud segíteni a szü­lői ház, s hol a határ, ahonnan már önerejére hagyatkozva kell megtennie fiúnknak, lá­nyunknak a pályakezdésig hátralevő utat. Dr. Kecsmár Ilona diagnosztikai mérőműsze­reket beállítani. A villanysze­relő-elektronikai vonalra is gondoltak: gyengeáramú mé­rőlabort alakítottak ki a régi erősáramú- labor mellett. Továbbléptek a számítás- technika területén is. Az új számítógépteremben IBM gé­peken tanulnak a diákok. A hagyományos gépgyártásról sem mondtak le — még akkor sem, ha úgy tűnik a körzetük­ben ezen a területen visszalé­pés történt —, mert a szolgál­tatásban megmaradt az igény a forgácsoló és géplakatos szakmákra. Korszerű CNC gépekkel rendelkeznek, ami csúcstechnológiát jelent eb­ben a képzésben. Érettségivel két év Az 503. Sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet és Közleke­dési Szakközépiskola a város egyik legnagyobb intézménye. Szerteágazó képzési formák­ban 1021 diák tanul itt. A technikus-képzés és a szak­középiskolai képzés mellett 27 hagyományos szakmát oktat­nak. Bevezették az Iposz kép­zést, és fenntartották az érett­ségi utáni 2 éves képzési for­mákat is: az utószerelő, autó­villamossági és elektronikai műszerész szakmákban. Jö­vőre az iparművészeti szak- középiskolától átveszik a fé- nyező-mázolók képzését és ezzel a teljes autós ágazat megtalálható lesz az iskolá­ban. Az 1993-as tanévre olyan képzési formákat kínálnak, amelyekben korszerű ismere­teket, új technológiákat tudnak elsajátítani az intézménybe je­lentkező tanulók. S. Pap Gitta Új kiadvány érettségizőknek, felvételizőknek A Pécs-baranyai Értelmiségi Egyesület alkotóműhelye ismét megjelentetett történelem, iroda­lom, matematika, biológia és fi­zika tárgyú felkészítő, teszt- és segédkönyveket az érettségizők és felvételizők számára. E könyvek előző kiadásai progra­mozott és univerzális jellegük miatt igen sikeresek voltak, s kézikönyvként kiválóan alkal­mazhatóak. Az egyesület címén — Pécs, Várady A. utca 7/2. — megrendelhetők. Pedagógus szolgálati emlékérem Tegnap Kaposváron a város­háza dísztermében huszonegy pedagógus vette át a művelő­dési tárca újraalapított Pedagó­gus Szolgálati Emlékérmet. Azok az óvónők, tanítók és kö­zépiskolai tanárok kapták meg az elismerést, akik legalább hu­szonöt évet töltöttek el a pályán. Diákoknak a közelmúlt történelméről Hat előadásból álló, szabad- egyetemi előadássorozatot rendezett a Somogy megyei és városi könyvtár. Mintegy hatvan, javarészt középiskolás és főis­kolás hallgató volt kíváncsi a közelmúlt történelmi eseménye­inek bemutatására. Horváth Csaba, a pécsi Janus Panno­nius Tudományegyetem do­cense előadásait hangfelvéte­lekkel színesítette. Megszólal­tak az elmúlt történelmi időszak alakjai. Bábelőadás a menekülttáborban A csurgói zeneiskola tanárai bábjátékot mutattak be a nagy­atádi menekülttábor gyermekla­kóinak. Többszáz kisgyereket örvendeztettek meg a nemes lelkű tanárok. Az ajándékműsort a Kereszténydemokrata Nép­párt nagyatádi szervezete tá­mogatta. Szivárvány gyerekrajzpályázat A Gyerekalkotások Galériája 1976 óta minden második év­ben megrendezi a gyermekek képző- és iparművészeti pályá­zatát és kiállítását. Eddig kilenc­vennyolc országból érkeztek al­kotások. A kiállításon szerepel Kudász Gábor Szántódpuszta című festménye, amely egy em­lékezetes kirándulás élményét örökíti meg. Készülődés a Ki mit tud?-ra Megyeszerte készülnek a fia­talok az 1993. évi Ki mit tud?-ra. A fonyódi Mátyás Király Gimná­ziumban és Szakközépiskolá­ban kétnapos rendezvény kere­tében tartottak „főpróbát” a Ki mit tud?-ra készülő diákok. Az iskolai vetélkedő azoknak sike­res volt, akiknek csupán a diák közönség tapsából jutott. A he­lyi, majd a megyei bemutatókon dől el, ki jut tovább a televíziós vetélkedőre. Ajándék az iskolásoknak Kilencvenhárom gyereknek szereztek örömöt a kaposvári Kecel-hegyi Bárczy Gusztáv speciális iskola és diákotthon karácsonyi rendezvényén az ünnepi műsor részvevői. Az is­kolát támogatók hetvenkilence- zer forinttal járultak hozzá az ünnep fényéhez. KÖZÉPISKOLA A SZAKMUNKÁSKÉPZŐBEN Bezártak 22 tanműhelyt Kaposváron Közlekedési szakmákat oktatnak az 503-asban — Tanszerviz, IBM park A tanszerviz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom