Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-19 / 299. szám
1992. december 19., szombat SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 7 Színházbusz- akció Berzencén Berzencén — az elmúlt évekhez hasonlóan — igen népszerű a helyi művelődési ház által szervezett színház- buszakció. Harminc felnőtt és nyolcvan gyermek színházbérletes látogatja a Csiky Gergely Színház előadásait, a nagyatádi művelődési központ gyermekbérletes előadásaira pedig hetvenöt kisdiák jár. Sawallisch búcsúztatása Félszáznál több meghívott vendég részvételével rendezett ünnepi hangversenyen vettek búcsút a Müncheni Nemzeti Színházban Wolfgang Sawallischtól, aki 21 évig főzeneigazgatóskodott Münchenben, tíz évig pedig a Bajor Állami Operaház igazgatója volt. A jövő év elejétől Sawallisch a Philadelphiai Filharmonikusok vezetését veszi át. Érdemei elismeréséül a Bajor Állami Operaház örökös tagjává nevezték ki. Sawallisch meghatott szavakkal mondott köszönetét az ünneplésért és bemutatta utódját. Az operaház élére Peter Jónást nevezték ki, aki eddig a londoni opera intendánsa volt. Tábori Nóra Pro Comedia emlékdíjat kapott A Pro Comedia emlékdíjat Roboz Aladár, a Teréz körúti színpad egykori igazgatójának a fia alapította édesapja emlékére és a „vidám múzsa megbecsülésének emelésére". Az emlékdíjat, amelynek összege ötezer angol font (évenkénti ezerfontos bontásban) a Vígszínház társulatában játszó komikus színész vagy egy vígjátéki szerző nyerheti el. Kiemelkedő színpadi munkájáért, életművéért Tábori Nórának ítélte a zsűri az idén első alkalommal adományozott Pro Comedia emlékdíjat. Kiállítások a Széchényi Könyvtárban Az Országos Széchényi Könyvtár meghosszabbította A nemzet könyvtára című kiállításának nyitva tartását 1993. március 31-ig. Színháztörténeti tárában a 200 éves a kolozsvári színészet című kiállítás tekinthető meg, Vitrintárában pedig néhány magyarországi kiadó, valamint könyv- és hanglemez- bolt ajánlatát tekinthetik meg a látogatók. Az akadémia bástyáin A Magyar Művészeti Akadémia 1991 januárjában alakult meg azzal a céllal, hogy fórumot teremtsen azoknak az alkotó művészeknek, akik különös felelősséget éreznek a magyar kultúra folyamatosságáért, történelmi hagyományainak újrateremtéséért. Legutóbbi ünnepélyes közgyűlésén nyújtották át az akadémiai tagságot bizonyító foklevelet a megjelenteknek. Gyurkovics Tibor, az akadémia elnökségének tagja ünnepi köszöntőjében kiemelte: a magyar művészeti élet e szervezet létrejöttével visszafoglalta akadémiai bástyáit. A KAPOSVÁRI CANDIDE Hogy volt, Voltaire! Színházunk adós volt a Candide Kaposvár sportcsarnokbeli bemutatójával. Karácsonyi ajándékul kaptuk most a Budapesti Tavaszi fesztiválon ez év elején előadott darab helyi adaptációját. Talán emlékezik még a somogyi publikum a magyarországi ősbemutatóra, amelyet 1979-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházban tartottak. Voltaire nevezetes művét, amelyet Szerb Antal a Gondviselés elleni irányregénynek nevezett, napjainkban Leonard Bernstein tette világhírűvé zenéjével. Ezzel föladta a leckét annak a színháznak, amely bemutatására vállalkozik. A Bro- adwayn csaknem két évig játszották. Gazdag Gyulának, a korábbi kaposvári előadás rendezőjének, szeme fölcsillant, amikor a tizenhárom évvel ezelőtti sikertől fölbuzdulva A két szerelmes: Csengeri Attila és Sáfár Mónika újra rendezhette a Candide-ot. A zenés változatban ugyanis olyan „erők” működnek, amelyeket — gondolta — nem szabad megfékezni, a kaposvári kőszínházból ki kell lépni. Nem sejtettem, hogy a sportjátéktér egészét képes a színházi előadás szolgálatába állítani. Márpedig ez történt! A hatalmas színtérré alakított kosárlabda-, röplabda-pályán a jó mérkőzésekre emlékeztető hatalmas játék folyt. Nem volt egyetlen „fehér foltja” a színtérnek, mindent betöltött a játék — és a zene. A Kerényi Gábor karmester irányította — budapesti zenészekből álló — zenekarnak kimagaslóan nagy szerepe volt a kaposvári Candide emlékezetes sikerében. Voltaire alapművét Hugh Wheeler dolgozta fel a színpad számára. Ä regény alapgondolata nem csorbult a „beavatkozás” során, hiszen mindvégig arról van szó az előadásban. hogy „Ha más nem létezik, csupán ez az egy világ, ez itt a lehető legjobb világ. ” Legalábbis ebben kellene hinnünk. Ám Voltaire bebizonyítja a leibnizi tétel, patetikus felszínességét, hamisságát. Hősei Pangloss mester irányításával átélik mindazt a borzalmat, megaláztatást, kínzást, amit nem az ábránd, a hit, a megalkuvás, a belenyugvás nyújt, hanem a véres valóság. Hősünk, Candide a luciferi Pangloss mester tanaival bejárja a világ bugyrait. Kunigunda kisasszony iránt érzett mély szerelme hajtja a boldogság beteljesülése felé, amiben mindvégig hisz, helyette egy züllött világ megalázott polgáraként kell átélnie azt, amit a sors rá mért. Tanregénynek is nevezhetnénk a Candie-ot, de magát a zenés színpadi játékot is, hiszen rengeteg bölcsesség hangzik el, ám Gazdag Gyula rendezésében ezeket nem készen kapjuk, hanem a pazar, sok ötlettől fűszerezett játékban magunk fedezzük fel mondandóját, Voltaire üzenetét. Bernstein muzsikájára az a jellemző, hogy a cselekmények dramaturgiai súlyt, a fülnek igazi zenei élményt nyújt. A kaposvári előadás szereplőgárdája, az említett zenekarral pedig képes volt ezt igényesen megszólaltatni. A címSpindler Béla, Csengeri Attila, a háttérben Molnár Piroska és Sáfár Mónika (Fotó: Csobod Péter) szereplő Csengeri Attila főiskolai hallgató Rockszínházban edzette torkán lágyan szólt a dal, Sáfár Mónika — Kunigunda — bájos ajkán is szépen csengett az ének. Rá- tóti Zoltán, Csákányi Eszter, Molnár Piroska, — Bezerédi Zoltán remekelt. Négy szereplő bőrébe bújt Spindler Béla, aki egyaránt remek fő- inkvizitort, hajóst, kormányzót — merthogy magyar vonatkozása is van a darabnak — II. Rákóczi Ferencet alakított. A fordító Ungvári Tamás, a versek fordítói: Bródy János és Eörsi István is méltó volt Voltaire-hez. A nagyvonalú, merész díszleteket Szlávik István tervezte. Vágó Nelly jelmezei szinte megszólaltak. Sajnos, csak két előadást ütemezhetett be a sportcsarnokban a kaposvári színház. Márpedig hiába a nagy nézőtér, minden érdeklődő nem juthat be az előadásra. Talán majd újra, mert ugyebár ez a világ... Horányi Barna Az újabb Modus-jelentés LAKOSSÁGI VÉLEMÉNYEK A PEDAGÓGUSOKRÓL Röviddel a mai magyar pedagógustársadalom belső közérzetét analizáló kutatássorozatot követően — ennek eredményei Modus-jelentés címen váltak közismertté — újabb országos felmérést végzett a Modus kft „Pedagógusok a társadalomról, a társadalom a pedagógusokról” címmel. Ezúttal az iskola „használóit”, a lakosságot kérdezték meg, többek között a pedagógusszakma általános társadalmi megítéléséről, társadalmi fontosságukról; anyagi és erkölcsi megbecsülésükről. S arról is: miként vélekednek a pedagógusok munkavégzési körülményeiről, a közoktatás fejlesztésében elfoglalt pozícióiról. o A felmérés eredményeiről tartott tájékoztatót a napokban a Pedagógosok Szakszervezete Budapesten. — Ennek a felmérésnek azért van különös jelentősége — mondta Szöllősi Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete titkára — mert politikusoktól, közéleti személyiségektől nem egyszer az a vád ér, miszerint a társadalom zöme elégedetlen a pedagógusok munkájával, tehát ne nagyon zúgolódjunk. Legutóbb Surján Lászlótól kaptuk meg ezt, sőt olyan is elhangzott már: ebben a társádalomban senki nem okozott akkora kárt, mint a pedagógusok — ez pedig Csurka Istvántól ered. Közben gyerekeink tudása még mindig nemzetközi versenyek során bizonyul ma is magas színvonalúnak, oktatásunk színvonalát külföldi szakemberek is elismerik. S mindezt pénz nélkül produkálja a magyar oktatás. A felmérés elvégeztetésével többek közt az volt a cél, derüljön ki végre, mennyiben találkozik a hivatalos vélemény a pedagógusokról az iskola „használóinak” véleményével. © Szöllősi Istvánné és Tóth Antal, a Modus kft vezetője örömmel mondhatta el, hogy a lakosság véleménye korántsem olyan lesújtó, mint ahogy azt némelyek beállítani igyekeznek. Sőt! Szeretnék a pedagógusok igencsak megtépázott önbizalmát egy kissé helyreállítani. A pedagógusok társadalmi fontosságával kapcsolatban a magyar közvélemény a különféle foglalkozások presztízs- rangsorában mindjárt az orvosok után a második helyre teszi a pedagógusokat. (A további sorrend: mérnök, rendőrtiszt, állami tisztviselő, bíró ügyvéd egyéni vállalkozó, pap, vállalati igazgató, katonatiszt.) Ettől — s ez nyilván nem okoz meglepetést — homlokegyenest különbözik a lakosságnak az értelmiségi foglalkozások anyagi megbecsülésével kapcsolatos álláspontja, hiszen az általános vélemény szerint a pedagógusok a képzeletbeli jövedelmi „top-lista” tizedik helyét foglalják el a megkérdezett tizenegy hivatás közül. (Egyedül a papok jövedelmét taksálja alacsonyabbra a hazai lakosság). A kutatások szerint a szülők nagy többsége elégedett a gyermekeit tanító-nevelő pedagógusok munkájával, a nagyon elégedetlenek aránya alig egy százalék. A megkérdezettek szerint általában elmondható, hogy gyermekének nevelői szakmailag felkészültek, gyermekszeretők, jó pedagógiai érzékük van, s jó a szülőkkel a kapcsolatuk. Kifogás viszont, hogy oktatási intézményen kívül keveset törődnek a neveltjeikkel. A lakosság — élen a falusiakkal és az értelmiségiekkel — egységes abban is, hogy fontosnak tartja a szülők és a pedagógus közti kapcsolattartást. A nagyvárosiak már kevésbé. © Egységes a lakossági álláspont abban, hogy az elmúlt két évben az oktatás színvonala stagnált, illetve kismértékben romlott is. Ettől csak a falusi népesség véleménye tér el egy kissé pozitívabb irányba. Az egyházi és magániskolákkal kapcsolatban a legelterjedtebb vélemény: hiába létesülnek ilyen kitűnő iskolák országszerte, ha sem ezek, sem az államiak nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással fejlesztéséhez, a pedagógusok továbbképzéséhez. Döntőnek az állami iskoláknak kell maradniuk, s továbbra is az államnak kell finanszíroznia — a felmérés szerint. Nem tartják helyesnek az elitképzést a mostani anyagi lehetőségek alapján. Hiányolja a megkérdezett közvélemény az iskolai közösségeket, amelyeket már sem az úttörő, sem a cserkészmozgalom nem képes létrehozni. Nagy László Karácsonyi CDmeglepetés A lengyel basszusgitárvirtuóz Krzysztof Scieranski és barátja, Malecz Attila, zenekarával: a BOP-ART Orchestrá- val hatalmas sikerrel koncertezett már kétszer Kaposváron. A BOP-ART Orchestra márciusban ünnepli működésének tizedik évfordulóját. Jubileumi ünnepségük első aktusaként karácsony előtt a boltokba került a Clinical Picture (Kórkép) című nagyszerű CD-lemezük. A vendégsztárok — Namy- lowski és Scieranski — „önmagukat' adják”; szerves részeivé válnak annak a zenének, amelyet tíz év óta a BOP-ART neve fémjelez. Mivel a BOP-ART eddigi egyetlen — Ayuarium című — nagylemeze, valamint külföldi fesztivállemezei és CD-i nem találhatók meg a hazai kereskedelemben, ez a jubileumi kompaktlemez valóban hiánypótló. Megjelenéséért a Cél RT-t illeti köszönet, valamint a további szponzorokat: az OTP Bank Somogy megyei Igazgatóságát, a Somogy Megyei Nyomdaipari Szolgáltató Kft-t, a szabadegyházi Panalco Italgyár Kft-t és Multi Soft Számítástechnikai Szolgáltató Kft-t.
