Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-19 / 299. szám

SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 1992. december 19., szombat * Lámpafényes utcák Kőröshegyen Az önállóság gondot okoz Nem vetnek ki újabb adókat — Megfontolt fejlesztések KIÜTI AIRPORT ’92 Ha majd jönnek a Boeingek Lellén A balatonlellei általános iskolások eddig két, egymás­tól fél kilométerre eső intéz­ménybe jártak tanülni. Az önkormányzat most úgy döntött, hogy hat tanterem­mel bővíti az egyik épületet. Tágas aula és kiszolgáló he­lyiségek készülnek 45 millió forintért. Az alapozás most kezdődőt, s a kivitelező, aki pályázat útján nyerte el a munkát, jövő augusztus vé­gére ígérte az átadást. A fel­eslegessé vált épületet az önkormányzat pályázat útján kívánja majd hasznosítani. Szakembereket képez a Kisosz Vendéglátó üzletvezető és kiskereskedelmi boltvezető végzettséget adó tanfolya­mot szervez Siófokon a Ki­sosz megyei szervezete. Az intenzív képzést elsősorban a munkanélkülieknek, a szakképzetlen vállalkozók­nak szánják. A tervek szerint a tanulni vágyók négy hóna­pig heti két alkalommal dél­után foglalkoznak a szakma rejtelmeivel. Nyugdíjastalálkozó Kötésén Kétszázhúsz nyugdíjas él Kötésén. Közülük sokan fekvő betegek, így is száz- hatvanan gyűltek össze az ebéddel összekötött rendez­vényre, amellyel a falu veze­tői és általános iskolásai kedveskedtek. A Szelence táncegyüttes műsora után az aprók verset mondtak, énekeltek, aztán az idős bá­csik, nénik meglepetésként ajándékutalványt kaptak az önkormányzattól. A telepü­lés legidősebb lakóját, a ki- lencvenkét éves Rozs Já- nosnét otthonában virág­csokorral köszöntötték. Egyesület az optimistáknak Holnap délelőtt 10 óra 30 perckor a siófoki Dél-bala­toni Kulturális Központban egyesületté szerveződnek a térségben élő optimisták. Pávayné Gonda Zsuzsanna beszámol az eddig végzett munkájukról. A karácsonyi ünnepséggel összekötött rendezvényen kiállításon mutatják be sikereiket a klub tagjai, fellép zenekaruk, be­mutatkoznak a dzsesszba- lett-táncosaik is. Az eleset­teket legjobban segítő opti­misták különféle jutalmakat vehetnek át. Szólád karácsonyi ajándéka A tizennégy éven aluli szó- ládi gyerekek ötszáz forint­nyi ajándékot kaptak az ön- kormányzattól. Ok százki- lencen vannak. A település nyugdíjasai között összesen 368 ezer forint rendkívüli szociális segélyt osztottak szét az ünnep alkalmából. Kedvelt kirándulóhely a Ba- laton-parttól néhány kilomé­terre, a szép somogyi dombok között fekvő Kőröshegy. Az ide érkező vendégek érdeklő­dését már régen felkeltette a környék kitűnő borainak jó híre, és az elmúlt években a zenerajongók is kedvüket ta­lálhatták a gótikus templom­ban nyaranta megrendezett zenei estekben. Somogy e kiemelkedő mű­emlékének egyikétől nem messze, a polgármesteri hiva­talban beszélgetünk Pavlek Ferenccel, a község polgár- mesterével. Kőröshegy 1991 januárjától önálló, addig Földvárhoz tar­tozott. Természetes, hogy az önállóság az előnyökön kívül sok munkát jelent a polgár- mesteri hivatalnak. Látogatá­sunk idején az 1993. évi költ­ségvetési tervet készítették elő. Az előző évben rendelke­zésre álló 28 millió forint vár­hatóan nem növekszik, de az infláció és más — már most prognosztizálható — jelensé­gek költségnövekedést jelen­tenek. A polgármester úgy ítéli meg, hogy a település lakói újabb adókat nem képesek el­viselni, egyrészt mert nagyré­szük idős ember, másrészt a fiatalokra elég nagy valószí­nűséggel munkanélküliség vár. Azoknak, akik nem itt él­nek, hanem a közeli falvak­ban, más a véleményük. Azt mondják, hogy a kőröshegyiek gazdagok, a szőlőtermelésből jól élnek. Sajnos, az elmúlt években ennek a gazdasági ágazatnak is komoly gondjai voltak. A nehézségek ellenére si­került előrelépni néhány, a községi lakói számára fontos dologban. A Dózsa György ut­cában 2 kilométeres szaka­szon járda épült, a Petőfi ut­cában az árkok felett hidak készültek a lakóházakhoz, a közvilágítás égőit erősebbre Balatonföldváron idilli kör­nyezetben várja vendégeit a Jogar Továbbképző Központ és Hotel. Elsődleges tevé­kenysége a közigazgatásban dolgozók átképzése. Ezt a szolgáltatást egészítik ki ha­gyományos üdültetéssel. A továbbképző központ jó föld­rajzi fekvéséhez gyors köz­lekedési megközelíthetőség párosul. Pest és a Tolna megyei Tengelic mellett a Dunántúl egyetlen ilyen jellegű intéz­ménye. A jövőbeni működé­sével kapcsolatban mégis gondok vannak. Erről beszél­gettünk Kónya Ferenccel, a hotel igazgatójával. — A Jogar működtetése vál­lalkozásra épül. A központ nyolcvan személy befogadá­sára alkalmas. Huszonnyolc állandó dolgozónk teszi szebbé a tanulók vagy csupán üdülők itt töltött napjait. Éves kpltségvetésünk 28-29 millió, ebbből 0 forint a közvetlen tá­mogatás összege. Korábban állami tulajdonként a Polgár­védelem Országos Parancs­noksága és a megyei tanács kezelte. Az utóbbi jogutódja a és gazdaságosabban műkö­dőre cserélték. Felépült a kor­szerű ravatalozó, felavatták a második világháborús hősök emlékművét. A buszok megál­lóit kiszélesítették, s négy he­lyen esztétikus várót is építet­tek. A legnagyobb probléma a legcélszerűbb megvalósítási sorrend meghatározása. Na­gyon sokat foglalkoznak a falu idős lakóinak szociális ellátá­sával, a gyerekes szülők gondjainak enyhítésével. A tanévkezdéskor minden tanu­lónak központilag megvásárol­ták a tanszereket, a hitokta­táshoz a katolikus és reformá­tus vallásúaknak biztosítottak hittankönyvet. A község egyik alapvető, de saját költségén nem megvaló­sítható gondja a szenny- és csapadékvíz elvezetése. An­nak ellenére, hogy Kőröshegy a Balatontól három kilomé­terre, egyes részei hatszáz- nyolcszáz méterre fekszenek a vízparttól, háttértelepülés­nek és nem üdülőtelepülésnek nevezik, s így nehezebben tud pénzhez jutni azzal a céllal, hogy a tó környezetkímélő be­ruházásait megvalósítsa. A község fekvése a Bala­tonhoz képest elég magas, a 15-20 éve szikkasztó jellegű emésztőkkel megoldott szennyvízelvezetés előnyte­lenül befolyásolja a tó vízmi­nőségét. Ézen segíteni kel­lene. A megoldásra váró problé­mák, gondok mérlegelésénél egyben mindenki egyetért. A megoldás kulcsát nem lehet a külső segítség formájában ke­resni. Össze kell fogni a köz­ség rendelkezésre álló erőit, eszközeit, helyesen kell a cé­lokat és a megvalósítás sor­rendjét meghatározni. így van lehetőség egy-két nehéz év átvészelésére. megyei önkormányzat. A tör­vényhozás viszont megsza­vazta, hogy a megyei önkor­mányzat tulajdonát képező in­tézmények „felét" a köztársa­sági megbízott hivatala hasz­nálhatja. így a megye szűkített önköltség mellett felajánlotta a feléből a felét, vagyis a Jogar egynegyed részét a köztársa­sági megbízott hivatalának. Ez az ingatlanrész „ingyenes” használatát — ez az arányos fenntartási költséget — és az erre eső ingóság tulajdonjogát jelenti. — Elég zűrösnek látszik az intézmény tulajdonjoga. Ér­telmezhetem úgy az előzőe­ket, hogy a „sok bába között elvész a gyermek”? — Kétpólusú a területi igaz­gatás, így mindenképpen szükséges az összehangolás. Remélem, még ebben a hó­napban létrejön a Polgárvéde­lem Országos Parancsnok­sága, a megyei önkormányzat és a köztársasági megbízott konzultatív megbeszélése. Ha ez elhúzódik, nem tudom a jövő évben mit fogunk csi­nálni. Januártól márciusig ter­jedő időszakra semmilyen in­— Négyszázhetven ide ér­kező repülőgépet számlálhat­tunk az idei szezonban — mondta Gidáli József, a bala- tonkiliti repülőtér vezetője, amikor az 1992 értékelésére kértük. — Hogy ez sok vagy kevés? Nos, én mindenkép­pen kedvezőnek ítélem, hi­szen gyakorlatilag 12-13 hét alatt bonyolítottuk le ezt a for­galmat, s a tavalyihoz képest százhússzal nőtt a fogadott gépek száma. — Ki tartja fenn az egykori katonai „légikikötőt”? — A reptér honvédségi ke­zelésben, állami tulajdonban van, ideiglenesen polgári használatban. Ezt az eléggé kacifántos helyzetet csak egy régóta várt kormánydöntés formációval nem rendelke­zünk a továbbképzéseket ille­tően, holott ebben az időszak­ban az országban 40-50 ezer köztisztviselő háromnapos konzultációs átképzése körül­belül 150 ezer továbbképzési napot jelent. Mivel a központ alaptevékenysége, hogy ott­hont adjon a továbbképzé­seknek, s ehhez kapcsolódik, tervszerűtlen képzés esetén a vállalkozási tevékenység sé­rül. Az oktatásból származó bevétel Így is csak a fenntar­táshoz elég, a fejlesztésre már nem. — Milyen megoldásban látna előrelépést? — A három érdekelt szerv a Belügyminisztérium bevoná­sával — akár ideiglenes jel­leggel is — állapodjon meg abban, hogy itt ténylegesen lé­tesítenek egy közigazgatási továbbképző központot. Ez nélkülözhetetlen a non-profit jellegű működés fenntartásá­hoz. Költségvetési szempont­ból a legolcsóbb és leghaté­konyabb működést tudnánk biztosítani. A hely és a szak­embergárda adott. Czenus Csaba szüntethetné meg. Egyébként a kiüti repülőtér üzemeltetését teljes egészében az LRI vál­lalta fel. Ez az induláskor mintegy 40 millió forintot jelen­tett, míg jelenleg az éves költ­ségek már 1,5 millión is felül vannak. — Mennyire népszerű és el­fogadott a füves leszállópálya az ideérkező külföldiek köré­ben? — Ez az egyik alapvető problémánk. Csak ha vállal­kozásba kerülhetnek a repülő­terek, akkor lehet arról szó, hogy lebetonozzuk a kifutópá­lyánkat. Lényegesen meg­nőne ezzel a forgalom, s be­kapcsolódhatnánk az igazán minőségi turizmusba. Mi biza­kodunk, hogy egyszer egy Szóbeszéd: Siófok né­hány frekventált helyén olyan társulásos építkezé­sekbe fogtak, amihez a vá­rostól nem kaptak engedélyt. A rossz nyelvek szerint ilyen a Te-ki-la Bt által a Foki-hegyre megálmodott skandináv típusú lakótelep is. Mi az igazság? — Mint magánember, ón is hallok ilyen dolgokról — mondta Bende Kornélia, a si­ófoki polgármesteri hivatal munkatársa. — Az ominózus Te-ki-la-fóle szervezkedés azonban nem ilyen. Jelenleg a társaság szervezi leendő ügyfeleinek a körét, s ha összejön a megfelelő lét­szám és összeg, akkor sor kerülhet a rendezési terv módosítására. — Miről van szó? Mi az, ami egyedivé teszi a leendő lakó­negyedet? — A Siófokon jól ismert fél­kész „fantomházak,, szom­szédságában lévő telkekre álmodtuk meg telepünket — kezdte Istvándi Sándor, a bt képviselője, egyben az egyik tervező. — Négy-, két-, illetve egylakásos (az utóbbiak igazán komoly „airportunk" le­het. Véleményem szerint egy központban lévő európai üdü­lőcentrum elképzelhetetlen enélkül. — Bizonyára ez évi bevéte­leik jelentős részét adták az egyre elterjedtebb sétarepülé­sek... — Ahogy vesszük... Séta­repüléseinken az idén öt szer­vezet vett részt. Van még mit tennünk. Célunk az, hogy a jövőben mérhetőbb, ellenőriz­hetőbb legyen a repülés e faj­tája is, s ezáltal a bevétel is koncentráltabb legyen. A kö­vetendő út, hogy a bevétel maradjon itt helyben és ne vándoroljon el ki tudja hány- felé... — mondta Gidáli Jó­zsef. Fónai Imre Varga Imre szobrászművész telkén) különálló házak lesz­nek, amelyeket kerítés nem, csak fű, fa, bokor és virág vá­laszt majd el egymástól. A föld alá kerülnek a mélygarázsok, így autóutakra sem lesz szük­ség. Ha a leendő tulajdonosok úgy kívánják, az egész lakóte­lepre biztonsági őr vigyáz. Egyéni elkppzelés dönt a fel­építendő házak külső és belső formáiról is. Fontos „csáberő" lehet, hogy induláskor csak a vételár (egy példa: kulcsra ké­szen úgy 35 ezer forint egy négyzetméter, áfa nélkül) 20 százalékát kell lefizetni (lehet persze többet is), s a fennma­radó részt 36 havi egyenlő részletben törleszteni. — Várakozásaink szerint a tavasszal megkezdhetők lesznek a munkálatok — mondta végül Istvándi Sándor. — Készülnek a városrende­zési elképzelésekbe illő ter­vek. Optimisták vagyunk a szakhatósági engedélyekkel kapcsoaltban, hiszen a város- fejlesztési bizottság és Siófok város főépítésze is mellettünk van... (Fónai) Ondrejovlcs László DISZNÓSÁGOKRÓL Még néhány esztendeje is elképzelhetet­lennek tűnt egylalusi udvar jószág nélkül. Ba- latonszabadiban és a szomszédos két telepü­lésen korábban hétezer disznót tartottak az idén mindössze 2300 röfög az ólakban. Kevés. Nem csoda, ha a — korábban elis­mert tartozásaikat sem fizető — cégek is házhoz mennek, s ma már néhol 120 forintot is fizetnek készpénzben kilónként a malacért. Tavaly hatvanért sem vették. Lassanként leszokunk a húsról. A szegé­nyebbek azért, mert nem futja rá a fizetésből, mások pedig az egészéges életmódot kö­vetve inkább télen-nyáron zöldséget, tejter­méket, gyümölcsöt esznek, akármennyibe is kerül. Állatorvos ismerősöm mindenesetre úgy véli, hogy tavasszal vidéken a malac lesz a legnagyobb üzlet. Én csak azt tudom: tavaly levágatták a disznóállomány túlnyomó részét a rossz szabályozókkal, rendeletekkel, s az állattartással foglalkozó emberek bizalmának megszerzéséhez idő kell. ■ Megtartani talán könnyebb lett volna. A visszaszerzése sokkal nehezebb. (Czene) SOK A BÁBA Bizonytalan a Jogar Hotel sorsa kerítés helyett fa és virág Skandináv lakótelep Siófokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom