Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-16 / 296. szám

1992. december 16., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY 7 JÖVEDELEMPÓTLÓ TÁMOGATÁS Az önkormányzatok gondoskodnak pénzről A szociális törvény terve­zete egy újtípusú ellátásról, a jövedelempótló támogatásról szól. Kik részesülhetnek benne? — E támogatás kiterjed majd a munkanélküliekre, a gyermekes családokra (gyer­mekek számától függetlenül), az egészségkárosodottakra és fogyatékosokra, valamint a jövedelemnélküli, illetve rend­kívül alacsony jövedelmű időskorúakra — tájékoztatott Lakner Zoltán, a Népjóléti Mi­nisztérium helyettes államtit­kára. — Jelenleg 4000 forint jár azoknak a munkanélküliek­nek, akiknek már nem folyósít­ják a munkanélküli-járadékot, és nem tudtak elhelyezkedni. Kérdéses azonban, hogy van-e, lesz-e biztos fedezet a járadékrendszerből kikerülő, de munkához nem jutó embe­rek segélyezésére? Az ilyen jellegű ellátásokat miből fede­zik majd az önkormányzatok? — Jövőre az idei 800 millió forintnál jóval nagyobb össze­get, 5,7 milliárdot fordítunk a szociális járadékrendszer fi­nanszírozására. Ez az összeg az önkormányzatok és a köz­ponti kormányzat között fele-fele arányban oszlik meg. Központi és helyi pénzforrás­ból kell majd a garantált mini­mumot (öregségi nyugdíj 80 százalékát) a rászorulóknak kifizetni. Mivel az önkormány­zat állami többletforráshoz jut, ezt a garantál minimumot ki­egészítheti. Mit jelent ez a gyakorlat­ban? Aki kikerül a munkanél­küli-járadék rendszeréből, az a munkaügyi központtól kap egy nyilatkozatot, amelyben igazolják, hogy együttműkö­dési készsége ellenére sem jutott álláshoz. Ezt a nyilatko­zatot elviszi a lakhelye szerinti önkormányzathoz. Az önkor­mányzat megvizsgálja a csa­lád anyagi helyzetét, s amennyiben a család egy főre jutó jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 80 százalékát, akkor a kérelmező szociális járadékát az önkor­mányzat erre az összegre ki­egészítheti. Ha egy család nagyon rossz anyagi körül­mények között él, akkor az önkormányzat a nyugdíjmini­mum 80 százalékával kiegé­szített összeget tovább emel­heti annyival, amennyit csak szükségesnek ítél. — A közeljövőben hányán kerülnek ki a foglalkoztatási járadékrendszerből ? — 1993-ra várhatóan 100 ezren kerülnek ki a járadék rendszerből. Bár nagyon rövid idő telt el az áprilisban létre­hozott szociális segély beve­zetése óta, az eddigi tapaszta­latok jelzésértékűek. Úgy tű­nik, hogy a munkanélküli jára­dékrendszer köréből kikerül­tek jelentős része addigra el­helyezkedik. A statisztikák szerint sokkal nagyobb az el­helyezkedési arány a tartós munkanélküliek között (majd­nem kétszeres), mint a jára­dékfolyósítás ideje alatt elhe­lyezkedők között. Ez is azt mutatja: talán nem is az álláslehetőség kevés... Ferenczy Europress Szívroham hétfőn Az Amerikai Szívgyógyá­szok Szövetségének New Or- leans-i konferenciáján kimu­tatták, hogy az infarktus bekö­vetkezésének kockázata hét­főn ötvenszázalékkal na­gyobb, mint a hét többi nap­ján. Dr. Stefan N. Willich, a berlini egyetem professzora és társai öt éven át három­százharmincezer embert fi­gyeltek meg. Ez idő alatt 5596 szívrohamot észleltek. Megál­lapították, hogy ezek 18 szá­zaléka hétfőn következett be. A legkevesebb infarktus va­sárnap történt a megfigyeltek soraiban. Kutatók egyébként már hosszú ideje tanulmányozzák, hogy milyen időpontban kö­vetkezik be a szívroham, mert a kutatás eredménye hozzá­segíthet új orvosi stratégia ki­dolgozásához. Legutóbb pél­dául azt találták, hogy infark­tust kétszer annyi esetben szenvednek emberek a felke­léstől számított két órán belül, mint más napszakokban. Dr. Willich azt mondta a kong­resszuson — jelentette az AP amerikai hírügynökség —, hogy abban az esetben, ha vizsgálatait más kutatások is megerősítik, esetleg érdemes lesz a szívbetegekkel hétfőn reggel olyan védő gyógysze­reket szedetni, mint az aszpi­rin vagy a béta blokkolók. Bi­zonyos kémiai tényezők is be­folyásolhatják a hétfő reggeli szívrohamok gyakoriságát, (gy például stresszhormonok, mint az adrenalin, mennyi­sége növekszik a szervezet­ben, amikor az ember felkel, s a hétfő reggeli forgalom zsú­foltsága még több ilyen hor­mont állít elő. Ezek a hormonok gyorsítják a szívverést, szűkítik az arté­riákat és emelik a vérnyomást. Egyes kutatók feltételezik, hogy ezek a változások növe­lik az artériák zsírtartalmát, s ezáltal a szívroham kockáza­tát. — Én is gyűlölöm a hétfőt — mondta Dr. Willich. — De nem tudom ezt a napot áttenni csütörtökre. Egy kis pulzus-kurzus Egészségünk ellenőrzésé­nek egyik legérzékenyebb műszere a szó szoros értel­mében mindig kéznél lévő pulzus. Ha csuklónkon, a ve­rőéren megszámoljuk, hogy percenként hányat dobban a szívünk, az öndiagnózisból sok mindent megtudhatunk testi-szellemi állapotunkról. — A pulzus voltaképp a ve­rőerek (artéria) szívveréssel megegyezően fellépő periodi­kus lüktetése, amit a szív ösz- szehúzódásakor kiömlő vér indít el — mondta dr. Simon Kázmér kardiológus. Az orvos a csukló tapintásakor a löké­sek erősségéből, gyorsasá­gából és főleg ritmusából kö­vetkeztet a paciens bizonyos betegségeire. Az ideális pulzusszám nem­től, kortól, edzettségtől füg­gően változik. A nők pulzusa szaporább, mint a felnőtteké. „Számszerűsítve": a legkiseb­beknél a 120-140, a felnőt­teknél a 70-86 közötti az ideá­lis, de például edzett, kie­gyensúlyozott sportolóknál gyakori a 70 alatti érték, ami egyáltalán nem valamilyen kó­ros elváltozás jele. Az átlagosnál magasabb pulzusszám viszont egyértel­műen betegségre utal. Min­denkinek gyorsabban ver a szíve például lázas állapot­ban, de akár egy egyszerű gyomorrontás vagy rosszullét esetén is. Alvás közben lelas­sul, viszont valamilyen gyötrő, rossz álom közben alaposan fölgyorsul a ritmus. Napsza­konként is megfigyelhető vál­tozás: esténként — a napköz­ben elviselt stresszhatások, az egész napi lótás-futás kö­vetkeztében szinte mindenki­nek gyorsabb a pulzusa, mint reggel vagy délben. Futás, emeletjárás vagy egyéb erős fizikai igénybevé­tel közben természetesen fel­szökik a percenkénti dobba­násszám, hiszen a szív kény­telen a legnagyobb sebes­ségre kapcsolva dolgozni. Aki azonban egészséges, jó kon­dícióban van, annak hama­rabb áll vissza a normális tempóra a szívverése, mint a gyöngébb állapotban levőké. — Hallani olykor — például nagy ijedelem után — hogy „úgy vert a szívem, majd kiug­rott a helyéből”... Ilyenkor 220-240 is lehet a pulzus? — Rekordokat persze nem tartunk nyilván, s elvileg el­képzelhető ilyen „szuperszo­nikus” tempó. Jómagam azonban praxisomban 180-nál magasabb pulzusszámmal még soha nem találkoztam. Szabó Margit GONDBAN AZ EGÉSZSÉGÜGY A tartalékok kimerültek Még sokan emlékeznek az egészségügyi dolgozók tava­szi nagy tüntetésére, amelyen egyebek között az alacsony bérekre és a gyógyító munka egyre romló körülményeire hívták fel a kormányzat fi­gyelmét. Akkor az illetékesek megígérték: még az idén ren­dezik az orvosok és nővérek fizetését. Időközben megszü­letett a közalkalmazotti tör­vény is, elégedettek-e a hely­zetükkel a tavaszi tüntetők?— kérdeztük dr. Gulyás Juditot, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszerveze­tének elnökét. — Valójában semmi sem történt a tavaszi demonstráció óta. Ma sem kérik ki a véle­ményünket az egészségügy egészét érintő kérdésekben, az érdekegyeztetésnek nincs valós funkciója. Meghozták ugyan a közalkalmazottakat érintő törvényt, de ez önma­gában kevés, ha nincs pénz az abban foglaltak végrehaj­tására. Továbbra is ellent­mondásos a háziorvosok ja­vadalmazása, nem tudjuk jö­vőre milyen feltételek között folytatódik az egészségügyi rendszerváltás. A szakorvosi és a kórházi ellátás korszerű­sítése újabb gondokat hoz a felszínre. Aggasztó a társada­lombiztosítás helyzete, hiszen a beígért vagyonfeltöltés még várat magára. A költségvetés tervezete sem a dologi kiadá­sok, sem pedig a bérek eme­lését nem tartalmazza. Egy kezdő orvos fizetése ma is 11-12 ezer forint, egy húsz éve folyamatosan három mű­szakban dolgozó nővér bruttó alapfizetése nem haladja meg a 13 ezer forintot. Ami pedig a dologi kiadásokat illeti? Csu­pán egyetlen tény: a gyógy­szerek kórházi árának eme­lése eléri a 300 százalékot. Tizenkét olyan pontot találtunk a költségvetési javaslatban, amellyel nem tudunk egyetér­teni. — Es mi a megoldás? Újabb demonstráció, esetleg sztrájk? Ez utóbbi nem össze­férhetetlen az orvosi esküvel? — A munkabeszüntetés csak ott és akkor tilos, ha az a betegek gyógyulását, ellátását veszélyezteti. A kórházakban, rendelőintézetekben nem csak a gyógyító munkával közvetlenül foglalkozók dol­goznak. Egyébként éppen a rendkívül alacsony bérezés miatt már most is nagy a nő­vérhiány. — Elképzelhető, hogy pénz hiányában bezár egy kórház? — A sokat emlegetett vész- tartalékok már végleg kimerültek. Egyes önkor­mányzati kórházak most is csak nagy erőfeszítések árán tudják a betegeket ellátni. Jö­vőre a kétkulcsos áfa beveze­tésével tovább emelkednek a költségek, s ez a kisebb kór­házakat kilátástalan helyzetbe hozza. Sz. M. Új módszer Új módszert dolgoztak ki az AIDS-vírus kimutatására a mexikói tudósok. Nem vér-, hanem nyálmintát elemeznek. Az új módszer 99,8 százalé­kos pontosságúnak bizonyult ezer esetet figyelembe véve. 7 éves kisfiú szívműtétje Novoszibirszkben Natalia Letasova professzornő bravú­ros szívműtétet végzett, egy hétéves kisfiún, aki nyitott szívvel élt. A műtét különle­gessége, hogy a kisfiú testét jég közé helyezték. Ez meg­könnyítette a műtétet és a szív újraélesztése is sokkal egy­szerűbb mélyhűtött állapot­ban. A műtét gyakoriságát csak az akadályozza, hogy igen költséges és a Jelcin kormányzat felére vette le a költségvetésüket. Szex telepátiával Borisz Zolotov orosz hipno­tizőrnek a jelek szerint külön­leges hatalma van a nők felett: pusztán telepatikus úton ké­pes orgazmust előidézni, méghozzá akár több páciens­nél egyszerre. Nem csoda tehát, hogy egész Oroszországból érkez­nek cseppet sem olcsó sze­ánszaira a nők, akik — szem­tanúk beszámolói szerint — Zolotov hipnózisának hatá­sára csakugyan tömegesen élik át a valós szexuális él­ményt. Az évtizedekig tartó puritanizmus időszaka után, a „bármi kipróbálható” szabad szellemében, Zolotov híre fu­tótűzként terjed a szebbik nem képviselői között. A Moszkva melletti Zele- nográd egyik volt úttörőtábo­rában olykor több százan is összegyűlnek „szeánszokra”. Zolotov szavai vezetik be a szeánszokat. — A férfiak ta­nulnak tőlem, s egymásnak adják át a tudást — mondja. A legfőbb titok annak megér­tése, hogy a férfi feladata a nőt boldoggá tenni. A férfiak­nak el kell érniük, hogy a nő­ket izgassa személyiségük és személyes tulajdonságaikért szeressék őket. Ha ezt sikerült elérniük, úgy fogják vonzani őket, mint a mágnes. A hipno­tikus állapotba került résztve­vőket Zolotov általuk ismeret­len nyelven beszélteti: fran­ciául, kínaiul. A hipnotizőr tanfolyamait „Arany Út”-nak nevezi. Az nem derül ki, hogy ezzel saját nevére, (Zoloto=arany), a pá­ciensek számára „értékes él­ményekre”, vagy egyszerűen tanfolyamának borsos árára céloz-e. Egy tíznapos „keze­lés” ugyanis 7700 rubelbe ke­rül, ez pedig a havi orosz át­lagkeresetet jelentősen meg­haladja. Gyógyszertárak privatizációja A gyógyszertárak privatizációs szakmai programja januárban kerül a kormány elé. Már formá­lódik a gyógyszerről szóló tör­vénytervezet, amely kiterjed a gyógyszerkísérletek, valamint a gyógyszer-előállítás, -forgalma­zás és a reklámozás szabályo­zására. Az átalakuláshoz van elegendő szakképzett gyógy­szerész. A privatizáció során a betegek érdekében folytatott te­vékenységük hatékonyságát törvényben kell biztosítani. Az állampolgárok nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe, s ez a fo­lyamat nem járhat együtt a gyógyszeráremeléssel. A gyógyszertárak magánkézbe adását pályázati rendszerben kívánják megvalósítani. Ennek során azokat kell előnyben ré­szesíteni, akik a szigorú szak­mai követelményeknek megfe­lelnek és eddig is a szakmában dolgoztak. Mivel az állam a gyógyszertári privatizációtól nem vár nyereséget, az átlagnál is kedvezőbb hitelekkel kívánja segíteni a folyamatot. / Életkezdési alapítvány Életkezdési Alapítványt ho­zott létre a közelmúltban a Csongrád Megyei Önkormány­zat a nagykorúvá vált állami gondozottak támogatására. Az induló tőke 10 millió forint; az alapítvány kuratóriuma a törzs­tőke kamatának szétosztásával nyújthat segítséget minden év­ben a fiatalok életkezdéséhez. Eddig 114 pályázó kérte az ala­pítvány támogatását, többségük olyan fiatal, aki családjától semmiféle anyagi támaszra nem számíthat. A kérelmek elbí­rálását követően az alapítvány kuratóriuma összesen 2 millió 535 ezer forintot osztott szét, amelyből huszonnyolc kérel­mező kapott harmincöt ezertől 250 ezer forint támogatást. Kitiltott figarók Kuvait új népjóléti és mun­kaügyi minisztere, aki közel áll az iszlám fundamentalisták­hoz, elrendelte, hogy férfiak nem dolgozhatnak női fod­rászüzletekben. Jazem al-Oun, az októberben hiva­talba lépett kormány tagja hat hónapot adott a női fodrászüz­letekben dolgozó férfiaknak, hogy új munkahelyet keresse­nek. A rendelet kiadását meg­előzően a kuvaiti vallásügyi minisztérium arra az állás­pontra helyezkedett, hogy el­lentétes az iszlám törvények­kel, ha a férfi fodrász olyan nőt érint, aki nem közeli rokona. Vállalkozó orvosok „Vállalkozó háziorvosok” számoltak be nemrégiben ta­pasztalataikról Surján László népjóléti miniszternek. A ta­nácskozás mintegy 60 részt­vevője egyetértett abban, hogy rendelőik bérbevételével anyagiiag jobban jártak, mert több lehetőségük nyílt a taka­rékosságra és az önálló gaz­dálkodásra. A rendelők bérbe­adása egyébként az önkor­mányzatoknak is hasznot hoz, mert csökkentek terheik és je­lentősen javult a területi be­tegellátás színvonala. A részt­vevők viszont rámutattak arra, hogy nem kapnak hiteleket és a szakorvosi intézmények gyakran nem ismerik a kü­lönbséget a „vállalkozó házior­vosok” és a maszek — praxi­sukat otthon folytató — orvos között. Felvetődött: a „vállal­kozó háziorvosok” alakítsanak érdekképviseleti szervezetet, valamint szeretnének tanfo­lyamokon részt venni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom