Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-14 / 294. szám

1992. december 14., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Gazdasági projectek A Somogy Megyei Vállal­kozói Központ a közeljövő­ben tervezi, hogy a nemzet­közi együttműködésre ala­pozva konkrét projectekben vesz majd részt. így többek között a helyi önkormányza­tokkal együttműködik konkrét gazdasági projectek kidolgo­zásában is, az elmaradott térségi program megvalósítá­sához. Gyógyszertári privatizáció Januárban kerül a kormány elé a gyógyszertár-alapítási törvény tervezete — közölte Pokornyi Endre, az Országy- gyűlés szociális, családvé­delmi és egészségügyi bi­zottságának elnöke. Szerinte elképzelhetetlen a gyógyszer- tárak és a központok rész­vénytársasággá alakítása s egyben történő privatizációja. Tabi átképzések Tab és térségének munka­erő-piaci helyzete a legrosz- szabb Somogybán. A Mun­kaügyi Minisztérium 1 millió 500 ezer forintot adományo­zott a vállalkozói központnak munkaerő- átképzési lehető­ségek biztosítására ebben a térségben. Kevesebb támogatás külföldieknek A tervezett 1,7 milliárd fo­rint helyett mindössze 700 millió forintot szavazott meg a parlament a Befektetésösz­tönzési Alap számára a jövő évi költségvetésben. Ezért további források felkutatását tartják szükségesnek, ha az NKGM szeretné fenntartani a külföldi tőke magyarországi beruházásainak támogatását. Oktatási programok A somogyi vállalkozói köz­pont 1992. évi oktatási prog­ramjában mintegy kétszázan vettek részt. A programok ke­retén belül sor került alköz­pontok vezetői, kezdő vállal­kozók oktatására, számító- gépes és nyelvi képzésére. A programok költsége mintegy kétmillió forint volt. Társadalom­biztosítási börze Sikeresnek bizonyult az első társadalombiztosítási börze, amelyet Nyíregyházán tartottak. Negyvenhat tétel­ben több mint 150 millió forint licitáron kínáltak termelőszö­vetkezeti épületeket, iroda­házakat, lakásokat, de sze­repelt a listán bútor, cipő és üvegáru is. Tüntetés a GATT ellen Brüsszelben tüntettek az Európai Közösség és az Egyesült Államok közötti GATT-megállapodással elé­gedetlen európai agrárszer­vezetek. A forgalom megbé­nult a belga főváros központ­jában, ahol több ezer felvo­nuló tiltakozott az őket hátrá­nyosan érintő egyezség el­len. Polgári demokrácia „pógárokkai”? Magukra maradtak a vállalkozók Vitairatot tett közzé a vállal­kozók ügyében Splymár József, a Kereskedelmi Élet című heti­lap főszerkesztője. A dolgozat azt próbálja elemezni: a polgár nem attól polgár, hogy polgári foglalkozást gyakorol. Ehhez a polgári magatartáshoz nélkü­lözhetetlen biztonságra, önér­zetre, világszemléletre is szük­ség volna. Az iparosok és ke­reskedők száma azonban hiába emelkedett 600 ezer fölé az or­szágban, mégsem veszik komo­lyan figyelembe őket a kor­mányzati tényezők. Pedig a magyar vállalkozó, a polgár, megérdemelné, hogy gondjaival, gondolataival a tár­sadalomkutatás és a politika megkülönböztetett figyelemmel foglalkozzon. Már csak azért is, mert egy olyan országban, ahol minden réteg — bányász, egészségügyi dolgozó, kohász, pedagógus — segítségre vár, segítségre szorul, ez a réteg megpróbál megállni a saját lá­bán. Megkísérel önállóan dol­gozni, egzisztenciát teremteni olyan környezetben, ahol az emberek megszokták és elvár­ják a gondoskodást. Megnövekedett létszáma el­lenére rendkívül szerény mér­tékben vehet csak részt a priva­tizációban a vállalkozói réteg. Igaz, sokuknak közülük ereje sem lenne rá; legalább egyhar- maduk kényszerből próbál ke­reskedni, vendéglátni. Gyakorla­tilag tőke nélkül, a munkanélkü­liség elől menekültek erre a pá­lyára. Akik pedig megtehetnék, hogy előrébb lépjenek, sem a lehetőséget, sem az információ­kat nem kapják meg, amely szükséges lenne ehhez. S csak a legkeményebb feltételek mel­lett juthatnak hitelekhez. „Gazdaságunkban folyik a nagy kótyavetye, az egyszerű ember csupán a Heti Világgaz­daságból értesül róla, milyen megoldásokat alkalmaznak. Például hogy egy céget mélyen leértékelve, nyolcvanmillió forin­tért kínáltak; a győztes har­mincmillió forintért „vette meg”, ebből huszonkilenc millió volt a hitel, egymillió volt csupán a készpénz, és a tulajdonos „tá­mogatást remél”.” E belterjesség mellett három visszahúzó erő mutatkozik, mely jelentős mértékben gátolja a kibontakozást. Az első a feke­tekereskedelem elburjánzása. Az engedély nélküli kufárkodás oly nagy mértékben van jelen, hogy szinte érthetetlen és megmagyarázhatatlan. A tehe­tetlenség és a demagógia ösz- szefonódásából alakult ki az az elfogadott szemlélet, hogy a szegényebb emberek érdeké­ben a feketekereskedelmet illik megtűrni. Pedig nem a kisembe­rek húznak hasznot a csempészárukból! Mindez a vállalkozók egy részét is arra inspirálja: ne fizessen társada­lombiztosítást, helypénzt, ha­nem feketepiacon hajszolja — gyengébb minőségű árukkal — a gyors meggazdagodást. A második: tudatosan vissza­szorítják a valóságos érdekkép­viseleteket. Ennek jegyében például túlzott garanciákat köve­telnek feltételként a kis- és kö­zépvállalkozóktól. Az még sen­kinek nem jutott eszébe, hogy az önkormányzatok és — mond­juk — a Kisosz közös garanciája kockázati tényezőket a minimá­lisra csökkentené? Ugyanakkor meghökkentő a Privát Profitban megjelent hír, amely szerint a vállalkozók ügyében a Kisvállal­kozás-fejlesztési Alapítvány „megkötötte a szükségesnek vélt kompromisszumokat a kor­mánnyal”. A vállalkozások ügye úgy került a kormány napirend­jére, hogy erről az érdekeltek­nek sejtelmük sem volt. A leg­döbbenetesebb mégis a Magyar Adófizetők Országos Szövetsé­gének megalakítása volt. Ez a „fantomszervezet’’ hatmillió po­tenciális tag nevében lép fel és gyűjti be a támogatásokat az Európai Közösség országaitól... Harmadszor: a szegénység, az infláció, a munkanélküliség okainak magyarázatánál a kis­vállalkozók egyre gyakrabban kerülnek a bűnbak szerepébe. A 168 óra egyik műsora kap­csán kiderült, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban van egy több mint kétezer nevet tartalmazó lista, melyre külön­böző pártok javasoltak magas beosztásra embereket. Slosár Gábornak, az Állami Vagyo­nügynökség igazgatójának köz­lése szerint a javasolt „szakér­tők” általában igazgatótanácsi és felügyelő- bizottsági tagok lettek illetve lesznek. Az ország vezetői tehát a saját cilinderük­ből kivarázsolt nyuszikat és ga­lambokat becézik. Ebben a helyzetben szinte törvényszerű, hogy a kisvállalkozók valóságos problémái, javaslatai nem kap­nak hangot. Akadnak még kérdőjelek... Czene Attila Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Partnerkereső Vásárolnának hazánkból Eszéki kereskedő cég kü­lönféle termékeket vásárolna Magyarországról. A cég első­sorban nyárfából készült ex­port- minőségű lécek, deszkák és külön böző építőanyagok iránt érdeklődik. Vásárolnának karácsonyfát 1 -2 méteres nagyságban. Ezenkívül kap­csolatot keresnek szénsavas üdítőket, szódavizet, valamint gázsugárzókat, gáztűzhelye­ket gyártó cégekkel. Amerikai cég piacképes magyar árukat vásárolna. A cég diszkontárukkal, túlterme­lésből származó árukkal, üzle­tek felszámolásakor, termék- váltáskor, nagyobb szerződé­sek meghiúsulásakor kelet­kező áruk eladásával és véte­lével foglalkozik. Olcsóbb árú, de jó minőségű árukat vásá­rolnának hazánkból. Algériai cég olyan magyar vállalatokkal keres kapcsola­tot, melyek szarvasmarha, fia­tal bika, birka exportjával fog­lalkoznak. Lengyel, fafeldolgozó gépe­ket gyártó cég vállalná magyar gyártók és exportőrök képvise­letét. Eladásra kínálnak Osztrák cég megvételre kí­nálja a következő termékeket: különböző italok, limonádé, kóla, alkoholos italok, hús, ananász, halkonzerv, sör, burgonya, étkezési olaj, tej­por, toalettcikkek, harisnya- nadrágok, kézitáska, kézi kötő-fonalak, tornacipők, kü­lönböző textíliák. Lengyel kereskedelmi cég kerítéselemeket, bádogleme­zeket, csöveket, falemezeket kínál megvételre. Spanyol cég zománcozott acélárut, fürdőkádakat, mos­dótálakat, zuhanytálcákat, fürdőkádelemeket ajánl. Dél-afrikai cég kínál rétegelt és keményített üveget autók­hoz, biztonsági építkezések­hez, udvari ajtókhoz, valamint sütőajtókhoz üveget. A termé­ket tiszta, színezett és nap­fény-kontroli változatban árulja. Dél-afrikai cég különleges víztisztítót kínál. A Sub-Sep termék problémamentesen el­távolítja a vízből a homok- és kavicsszemcséket. Hidrocik- lonos eljárással védi a szivaty- tyúkat, a vízszolgáltató és öb­lítőberendezéseket. Dél-afrikai cég egyedi és kü­lönleges rendeltetésű gépeket kínál. Többek között 3 méter pengéjű gyémántfűrészt grá­nitvágáshoz, különleges öntö­dei öntvénytisztító gépet, sza­badalmazott nyújtó-csomago­lógépet. Dél-afrikai cég ipari automa- tikát és mérőelektronikát qyárt. Termékeit eladásra kí­nálja. A kapcsolatfelvétel módjá­ról, az ajánlatok részleteiről közelebbi, pontos felvilágosí­tást ad a Somogyi Kereske­delmi és Iparkamara: Kapos­vár Bajcsy-Zsilinszky u. 1/c. Telefon: 82/16-244. Menedzser-kéziköny v A könyv a Park Kiadónak a menedzserkönyvek egyik leg­nagyobb magyar kiadójának gondozásában, az Ernst and Young támogatásával jelent meg 5000 példányban. A mér­legkészítésről, a marketingről, a tárgyalások módjairól és a válla­latépítésben szükséges egyéb tudnivalókról szóló könyvet ugyanis az Ernst and Young i szakértői írták. A magyar a ti­zenharmadik nyelv, amelyre le­fordították a színes ábrákkal, gyakorlati példákkal teli könyvet, amely — mint Terták Ádám hangsúlyozta — különösen so­kat segíthet a csődmegelőzés­ben, a humánpolitikában és a Nyugaton már bevált vezetői mentalitás elsajátításában az új magyar menedzserrétegnek. Munkavédelmi ellenőrzések Külföldieknél hiányzik a munkavállalási engedély A Somogy Megyei Mun­kavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség folyamatosan végzi a vállalkozók, keres­kedők ellenőrzését is. Az előző évhez viszonyítva ja­vult a végrehajtás a visszael- lenőrzött egységeknél — összegezte a tapasztalato­kat Halász László munkavé­delmi és munkaügyi fel­ügyelő. Kirívó esetek Az újonnan alakult vállal­kozók 95 százaléka az ellenőrzésnél segítőén vi­selkedett, néhány esetben viszont megtagadta az együttműködést az ellenőr­zést végzővel, s a fenyege­téstől sem riadt vissza. Ki­rívó esetekről is beszámolt: egy söröző vezetője azzal nehezítette az ellenőrzést, hogy nem volt hajlandó megmondani a szabálytala­nul kialakított villamos háló­zat kivitelezőjének a nevét. A bérbe adott létesítmények nagy részénél a bérbe adó a bérbe vevőre hárítja át a vil­lamos-felülvizsgálati felada­tot. Az előzetes egészség- ügyi vizsgálati kartont nem ismerik sem az orvosok, sem a vállalkozók. Előzetes orvosi vizsgálat, előzetes ok­tatás nélkül foglalkoztattak dolgozókat — illetve külföl­dieket munkavállalási enge­dély nélkül — egy Bala- ton-parti csárdában. Itt rendőri intézkedést is igénybe kellett venniük az el­lenőrzés során. A munkavédelmi és mun­kaügyi felügyelőség a pol­gármesteri hivatalokkal vette fel a kapcsolatot, mert a vál­lalkozók sérelmezték, hogy ott, ahol a vállalkozói igazol­ványt kiadják, nem kapnak semmilyen információt arra vonatkozóan, hogy milyen hatósági előírásokat kell be­tartaniuk. Ezért a felügyelőség ösz­szeállít egy követelmény- rendszert, megelőzve így sok vitát. Vitatott követelmények Többször tapasztaltak hi­ányosságokat. Az előzetes orvosi alkalmassági vizsga szükségességét — ez nem tévesztendő össze az egészségügyi könyvvel — többen vitatták, pedig ennek megléte kötelező. Fizikai dolgozó addig munkába nem állhat, míg ezen nem vett részt. Szintén munkába állás előtti feladat — a vál­lalkozók nagy része elmu­lasztja — az előzetes mun­kavédelmi oktatás. Fontos balesetmegelőzési feladat és egyben megléte is a vál­lalkozót védi. A megkérde­zett dolgozók közül még a minimális előírásokat sem ismerte senki. A vállalkozók 95 százaléka vizsgára köte­lezett, ennek ellenére 85 százalékának nem volt vizs­gája. Az egységek 70 száza­lékánál nem volt elvégez­tetve az érintésvédelmi sze­relői ellenőrzés, dokumen­tumai hiányoztak. Többen arra hivatkoztak, hogy azok a könyvelőnél vannak, pedig ezt a helyszínen kell tartani. Néhol jellemző a berende­zések házilagos kivitele­zése: a felfüggesztések és bírságok nagy része villa­mos jellegű hiányosságok­ból adódott. A gépek, be­rendezések üzemeltetésé­nél jellemző volt a burkola­tok, védőrácsok, kényszer­kapcsolás hiánya, s a mun­kahelyi állapotok, anyagtáro­lás, mozgatás terén is voltak hiányosságok. Munkaügyi ellenőrzéseik során tapasztalták, hogy a vállalkozók általában ismerik a minimálbér-előírásokat, azokat munkaszerződésben rögzítik is. Azonban a se­gédmunkás és a főszakács sok esetben ugyanannyit, 8 ezer forintot kapott... Minimálbér és egyenlősdi Mindössze két esetben nem vették figyelembe a mi­nimálbérre vonatkozó előí­rásokat. A Munka törvény- könyvében rögzített minimá­lis pihenőidőt a vizsgált egy­ségeknél betartották, fiatal­korút éjszakai műszakban nem foglalkoztattak. Ahol külföldi munkavállalókat is alkalmaztak, ott ez csak két esetben volt szabályos, a többinél nem volt munkavál­lalási engedély. Ezek bizo­nyítása a vállalkozók hozzá­állása miatt körülményes volt, nehézségekbe ütközött, így az éjszakai bárok, mula­tók táncosainak alkalmazá­sánál... T. K. WwM ' *■ Ss'há&í­' ISSISBli Ifíí # v ■:-." .’ m?Wm M^t.~J«)* jB| I *VJiÁ?íW\vA »j »1 Irff ?<;' rail fii 1*1 fi; WS1| ;.. • - . .;iv. . , . • ■ ' f|,; : ’ '■■'■ -.■•■V::;''^ ;;':v¥ fj %'WmI j» *1 ■ á Vli kJ| ;'-l jjl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom