Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-12 / 293. szám
1992. december 12., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Munkácsy baráti kör A nemrégen alakult Táncsics baráti kört hívta örökifjú-fiúk kosárlabda mérkőzésére a Munkácsy gimnázium baráti köre tegnap délután. A kaposvári gimnáziumban átadták a Munkácsy gimnáziumért alapítvány díjait. Ezt Kardos Erika és Somogyi Kincső a kiváló tanulmányi eredményéért vehette át. A baráti kör arról is döntött, hogy emléket állítanak a volt tanároknak és diákoknak. Óvodások ebédje Negyven apróságnak tálalhatják a friss meleg ételt a ka- posszerdahelyi óvodában. A felújított' és korszerűsített konyha még hatvan vendégétkező ebédjét főzi meg. Közülük 16-an a szociális étkeztetést veszik igénybe. Szabadidőklub Irmapusztán Az Irmapusztán lakó 25 család mintegy negyven taggal megalakította a közelmúltban az íriszt, az irmapusztaiak szabadidőklubját. Céljuk egyebek mellett a település múltjának felkutatása, tanulmány készítése az egykori és közelmúlt hagyományairól, a helyi önkormányzat által meghirdetett Virágos környeze- tünkért-programhoz kapcsolódva a lakóhelyük szépítése. Terveik között szerepel egy sportszoba kialakítása, illetve berendezése, valamint az ir- mapusztai fiatalok bevezetése a sütés-főzés, illetve a varrás-hímzés alapismereteibe. Karácsonyi segély A balatonszárszói önkormányzat arról döntött, hogy kétmillió forint egyszeri segélyben részesítik a rászorulókat. A karácsonyi ajándékból hatszázhetvenen részesülnek, idős emberek, gyesen, gyeden levő szülők. Szárszói szívdobbanás Szárszó és az 1943-as konferencia a független szabad Magyarország utolsó nagy szívdobbanása volt — emlékezett az amerikai száműzetésbe kényszerült Kovács Imre író, politikus a Bala- ton-parti településre. Többek között a református szellemben fogant szárszói konferenciák emlékét idézi hiteles dokumentumok közreadásával Szilágyi Ferenc publicista a Magyarok Világlapja decemberi számában. Az 1943-as konferencia jövő évi jubileumának előkészítőjeként megjelent írást a Múltunk, történelmünk rovatban olvashatják az érdeklődők. Bogiári Luca-bál A balatonboglári Szelence gyerekcsoport közreműködésével tegnap Luca-bált rendeztek a helyi Lengyel-Magyar Barátság Házában. Az est programja táncházzal fejeződött be. Somogyi fotók Amerikában A Pulyallupban (Washington USA) megtartott nemzetközi fotókiállításon Péter János AFIAP, Gól című képe Honorary Mention tiszteletdíjban részesült. Ugyanitt, Szent- iványi Árpád AFIAP, PSA, Supremácia című képét is kiállításra méltónak ítélte a zsűri. A kormány nem akar vízlépcsőt a Dráván (Folytatás az 1. oldalról) Nem tudni, vajon emiatt-e, de az összes rekultivációs feladat árát 3 és 9 milliárd forint közé becsüli a szaktárca. Attól függ — mondta a miniszter — mennyi idő alatt lehet elvégezni a munkákat, hisz minél tovább húzódnak, annál többe kerülnek. A Somogyi Hírlap elsősorban arra volt kíváncsi, vajon mi a kormány álláspontja a drávai vízierőművel kapcsolatban? — A kormány már tavaly meghozta elvi döntését, miszerint az előző magyar, illetve a volt jugoszláv vezetők közt született keretszerződést nem kívánja tovább tárgyalni. A magyar álláspont az, hogy ennek az erőműnek nem szabad megépülnie, így a további szerződéseket fel kívánjuk mondani. Ezen kívül a tárgyalások során arra törekszünk, hogy a horvát fél egyedül se építhesse meg — mondta a miniszter. — Még egy, a Drávához kapcsolódó aktuális kérdés foglalkoztatja az ott élő embereket, ez pedig a Drávamenti Nemzeti Park. Hol tart most ez a munka? — Az állapotfelméréseket végzik a szakemberek, továbbá keressük annak lehetőségét, hogy Horvátországgal közösen alakíthassuk ki ezt a természetvédelmi területet. Folynak még a tárgyalások a területen működő gazdaságokkal, szövetkezetekkel, a kártalanítással kapcsolatos egyeztetések a legnehezebbek. Még ebben az évben befejeződnek a tudományos felmérések. — Bevezetőjében említette, hogy készül egy dél-dunántúli területfejlesztési koncepció. Hallhatnánk erről valamit, ami Somogyra vonatkozik? — Konkrétumokat egyelőre nem tudok mondani. Ez egy hosszabb távú, 10-15 évre előremutató tervezet lesz. Első lépésként — csakúgy mint az ország minden területén — egy olyan irányító, koordináló regionális szervezetet kell létrehozni, amely biztosítja a települések és a kormány közötti kapcsolatokat. Ilyen most nincs és a kormányzat nem képes az egymástól független helységek gondjaival külön-külön foglalkozni. Először azt kell tudnunk, hogy mi az, amihez támogatást kell adnunk. Varga Ottó MA: HATÁRŐRESKÜ NAGYKANIZSÁN Novemberi mérleg: huszonnégy határsértő Ma lesz á november 26-án Nagykanizsára bevonult határőrök eskütétele. A Nagykanizsai Határőr Igazgatóság tájékoztatójában az is szerepel, hogy Somogy megye közigazgatási területén közös magyar- horvát határszakaszon nyugodtak voltak a határmenti viszonyok és a törvényes rend volt a jellemző. Horvát területre egy személy kísérelt meg tiltott határátlépést, magyar területre pedig 23 személy lépett át tiltott módon. Elfogták őket. Valamennyien külföldi állampolgárok voltak. A berzejjcei közúti és a gyé- kényesi vasúti határátkelőhelyen közel 32 ezer személy útiokmányát ellenőrizték, közel 6 ezer közúti járművet és több mint 9 ezer vasúti járművet léptettek át. A határ átlépésére jelentkezők közül 134 személy esetében tagadták meg az át- léptetést vízumhiány, érvénytelen lejárt utiokmány és az itt-tartózkodás anyagi fedezté- nek hiánya miatt. VÉGE A 72 NAPOS KAMPÁNYNAK Van piaca a kaposvári cukornak (Folytatás az 1. oldalról) Az új diffúziós berendezésnek köszönhetően az idén naponta több répát tudtak feldolgozni, mint a korábbi években, viszont az októberi sok csapadék miatt nem tudták olyan gyorsan kiszedni a földből a répát, ahogy azt a gyárban feldolgozták. A kampány harmadában emiatt csak csökkentett teljesítménnyel folyt a munka. Gondot okozott még, hogy míg máskor a répát már novemberben a gyár udvarán tárolták, most még december elején is szedték a termelők, s az eső áztatta földekben a répa „megszívta magát vízzel” (Foto: Kovács Tibor) és csökkent a cukorfoka. Ami a készterméket illeti, az már bizonyos, hogy nem ismétlődik meg a tavalyi eset, amikoris dugig voltak a raktárak cukorral még a következő kampány előtt is. A csaknem 26 ezer tonna cukor hazai piacra kerül, s várhatóan augusztus közepéig el is fogy a tárolókból. A tervek szerint jövőre korábban kezdik meg a feldolgozást a kaposvári gyárban, s megint csak 300 ezer tonna répára kötnek szerződést a termelőkkel. SZABAD PIACOT KÉRNEK Exportstop a tej úton Pihen a komp, kikötötték... December 13-tól téli „csend” — Parton a Tünde, sorára vár a katamarán A parlament következő ülése tárgyalja a kormány előterjesztésében az agrárpiaci rendtartás törvénytervezetét. A szabályozás alapja a tejpiac összhangjának megteremtése — mondta dr. Berki Viktor, a Földművelésügyi Minisztérium tanácsosa azon a tegnapi tanácskozáson, melyet a kaposvári Animex Kft szervezett somogyi, baranyai és zalai tejtermelő partnerei részére. A tanácsos a piaci szabályozás eszközrendszerérői elmondta, hogy fontos a garantált ár, a kvóta, az exportszabályozás és a minőségi előírás. — A hazai tejtermelés nem exportorientált ágazat, a belföldi ellátást kell szolgálnia. Exportra csak azért van szükség, hogy a ciklikus feleslegeket levezessék. A garantált ár viszont továbbra is neuralgikus pontja az ágazatnak — emelte ki dr. Berki Viktor. Czóbel Béla, az Animex kft ügyvezetője piaci helyzetünkről szólt: ha a feldolgozó exportál, akkor 30 százalékos export- szubvenció illeti meg, ha pedig a termelő közvetlenül vagy keA marcali kórház rekonstrukciójának egyik állomásaként a dolgozók és a betegek januárban birtokba vehetik a sok szociális helyiséggel és teljes műszaki állapotában fölújított kastély- épületet. A főépület újjáalakítása eddig mintegy 120 millió forintba került és előreláthatólag további 405 millió kell a további feladatok megoldására. Szükség van reskedő útján teszi ezt, kimarad a támogatásból. Diszkrimináció tehát — úgymond — a jelenlegi exportstop, legyen végre „szabad” a piac, s hozzátette: — Napi 120-150 ezer liter tejet lehet ma eladni Horvátországba 23 centes literenkénti áron. Ezt a lehetőséget bűn nem kihasználni. Berend Ferenc pusztakovácsi szövetkezeti elnök a tejkérdés külön kezelését kérte a minisztériumtól, hiszen amíg a baromfi esetében fél év alatt lehet váltani egy recesszió esetén, addig a szarvasmarhánál fél év a teljes ágazat tönkretételére elegendő. Egészséges szerkezetváltásra viszont tíz évet kell várni. Reich Attila Zalaegerszegről címezte a véleményt: — Ha a kormány és a Földművelésügyi Minisztérium eláll a tejkérdés mellől, akkor annak politikai következményei is lesznek. A tejipar monopóliuma még mindig gátolja a gazdaságokat, kivált akkor, ha december közepén még ismeretlenek a január elsejei lehetőségek. (Mészáros) például egy korszerű intenzív osztályra, központi műtőre és sterilizálóra. A kivitelezési tervek most készülnek; úgy gondolják, hogy a gyógyszertár áthelyezésével 1994-ig megoldják a hiányzó részlegek kialakítását is. A marcali kórház rekonstrukciós munkálatainak elvégzéséhez szükséges összeget nagyrészt címzett támogatásból teremtették elő. (Folytás az 1. oldalról) Dr. Kopár István, a Balatoni Hajózási Kft ügyvezető igazgatója a parton lévő három hajó mellett mondta a siófoki sólyatéren: — A Tünde és az Almádi motorosunk teljes nagyjavítást kap. Most kezdtük meg egy halászhajónak a nagyjavítását is, amivel a Balatoni Halgazdasági Vállalat bízott meg bennünket. Negyven ember dolgozik rajta. Azonkívül a műhelyben még húszán végeznek motor- és egyéb javíAz eddig létesült magángyógyszertárak minőséget és személyes felelősséget garantálnak az ellátásért. Ennél nagyobb felelősséget nem visel sem az önkormányzat, sem a megyei gyógyszertári központ. Ezt Major Jenő, a gyógyszerészkamara megyei tagozatának elnöke jelentette ki válaszolva a patikák privatizációjával foglalkozó, a Somogyi Hírlap december 9-i számában megjelent cikkre. — Ha az önkormányzatok felelnek az egészségügyi alapellátásért, s benne a gyógyszerellátásért is, akkor miért nem akarják önkormányzati tulajdonba venni a privát orvosi alapellátást? — kérdezte, s így felelt rá: — Azért, mert abból nem jutnának vagyonhoz. Más szóval: anyagi érdekeik miatt, s tásokat. Két katamaránunkon — a Badacsonyon és a Siófokon — is jelentős korszerűsítéseket hajtunk végre a tavaszig. — Milyen évet zár a balatoni hajózás? — A balatoni hajózás négymillió forint körüli nyereségre számít, s ezzel elégedettek lehetünk. Hárommillió utast és félmillió gépkocsit szállítottak ezért az idén a Balatonon. Fejlesztésre az idén 23 millió forintot fordítanak. A következő évben hasonló nem az ellátás felelősségéért szeretnék a gyógyszertárakat. Nagyvonalúságnak nevezte azt az álláspontot, amely szerint a megyei ön- kormányzat lemond a gyógyszertár-privatizáció bevételének őt megillető 20 százalékáról, ha a tulajdon az ellátott településeké lesz, hiszen az ÁVU már 50 százalékot ígért az önkormányzatoknak a privatizációs bevételből. Major Jenő emlékeztet rá: 1950-ben ingyen vették el a tulajdonosoktól a patikát, s az alapító levél szerint állami — tehát nem tanácsi — vállalatok lettek. 1950. október 1-jével adta át az akkori Egészségügyi Minisztérium a patikákat a megyei tanács vb egészségügyi osztályának kezelésébe. A cégbírósági bejegyzés 1986. február 14-én is állami tulajdonú és államigazgatási felösszeget. Az új badacsonyi kikötő építése sokba kerül. Ezenkívül az északi parton Ki- lián-telepen és Akaiiban, a déli parton pedig Szemesen, Földváron és Bogláron végeznek kikötői fejlesztést. Lellén móló bővítésén, Bogláron pedig partfal építésén dolgoznak: a teherhajó- és uszálypark, valamint a személyzet még nem vonult téli pihenőre: a munkákat egészen addig folytatják, amíg az időjárás lehetővé teszi. (Cseresznyék) ügyeletűnek jelöli a gyógyszertári központot. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a működő tanácsi vállalat alapításakor nem volt ismert a közüzemi kategória: ilyen célra tehát véleménye szerint nem is alapíthattak vállalatot. Hivatkozik egy 1991. november 13-án kelt BM-körlevélre is, amely tulajdonképpen megerősíti azt a népjóléti minisztériumi álláspontot, hogy nem sérti sem az önkormányzati, sem a vagyontörvényt, ha a gyógyszertárvállalatok vagyona nem kerül önkormányzati tulajdonba. Mindezek alapján kérdezi a gyógyszerészkamara megyei tagozatának elnöke, hogy minek alapján gondolják tulajdonuknak az önkormányzatok a patikákat, kivéve azokat, amelyeket maguk építettek. Marcali kórházfelújítás Patikatulajdon és privatizáció Major Jenő, a gyógyszerészkamara megyei elnöke: „Az önkormányzatok anyagi érdekeik miatt, s nem az ellátás felelősségéért szeretnék a gyógyszertárakat”
