Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-10 / 291. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA 1992. december 10., csütörtök Szakképzési bázis német segítséggel A német szövetségi kormány anyagi támogatásával hoz létre egy a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatását és képzését szolgáló bázist az esztergomi Kolping Család Egyesület. Az augs- burgi tapasztalatok alapján szervezendő modellintéz- ményben nyolc iparág alapismeretét oktatják. A programot azoknak szánják, akik valamilyen okból kimaradtak az iskolából. A cél az, hogy a hátrányos helyzetű fiatalokat olyan szintre hozzák, hogy a hagyományos képzési rendszerbe is be tudjanak illeszkedni. így több száz hátrányos helyzetű fiatalnak nyújtanak tanulási lehetőséget. Az induláshoz Németországból az idén 108 ezer márkát, jövőre 662 ezret, 1994-ben pedig 439 ezer márkát kapnak. Pavarotti újra a Scalában Luciano Pavarotti ötesztendei távoliét után visszatért a milánói Scalába. Az 57 éves „Nagy Luciano” életében először énekelte Verdi Don Car- losának címszerepét. Előtte azt nyilatkozta: „olyan izgatott vagyok, akár egy debütáló énekes, vagy az a labdarúgó, akinek a mérkőzést eldöntő tizenegyest kell rúgnia”. Verdinek 1867-ben Párizsban — vegyes sikerrel — bemutatott operáját első ízben vezényelte Riccardo Muti, és „újonc” a Valois Erzsébet szerepét alakító szoprán, Daniela Dessi is. Fü- löp királyt az amerikai basz- szus, Samuel Ramey énekelte. Az operát Franco Zeffirelli állította színpadra. Magyarország története 1938-1990 „Minden részrehajlás nélkül” — ezt az elvet tartotta szem előtt Seifert Tibor történész, a második félévre szóló, negyedikes középiskolai tananyagot tartalmazó Magyar- ország története 1938-1990 című tankönyv megírásakor. Az IKVA Kiadó gondozásában megjelent tankönyvet a napokban mutatták be. A szerző elmondta: a tankönyv korszakot ölel át, és nagy önállóságot ad a történelemszakos tanároknak. Kállay István szerkesztő megemlítette azt is: számos nyugat-európai tankönyvet tanulmányoztak át, és a tapasztalatokat kamatoztatva készítették el a tankönyvet. A tárca korábban pályázatot írt ki a negyedikes történelemkönyv megírására, de a történészek nem nagyon siettek a kéziratokkal; ezért kényszerültek felkérés útján elkészítetni a kéziratot. Modellparádé Moldovával Vasút-, autó-, repülő- és ha- jómodellekből nyitott kiállítást a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtárba Moldova György. Az írót ez alkalomra mint „tiszteletbeli vasutast” hívták meg. Mint mondta: jó ideig két vasútvonal kereszteződésében lakott, a mozdony füstje igazából ott csapta meg. De kilométerek ezreit tette meg kamionnal is, és szép szeletet kapott a repülősélet kenyeréből is. A hazai és külföldi mo- dellgyártók, -gyűjtők és -készítők több mint ezer apró jármüve Moldova szerint nemcsak játék, hiszen az ember a játékban azonos legjobb önmagával: akik készítik s gyűjtik a modelleket, az utak, vizek és a levegő titkos kalandorai. Mikhál bán — Bessenyei Ferenccel Pécsett és Egerben is eljátszhattam a kaposvári siker után. Brecht Koldusoperájában a rendőr főtiszt szerepében mutatkozhattam be, emélkezetes szerepem volt a Tűzijátékban is. Erre azért emlékezem szívesen, mert a bohóc szerepében megfogalmazhattam színészi ars poeticámat is. A bohóc alatt a mélység, a trapézon önfeledten hegedül... Sorolhatnánk Dánffy színészi pályája évtizedeinek megannyi szerepét. Cigánybáró — Zsupán, Homburg hercege — alezredes, Weöres Sándor Szent György és a sárkány jelentős figurája, a gyulai várszínház alapító tagjaként Bessenyeivel a Bánk bán-ban Mikhál bán. Csehov Ivanov című színművének a fotója is előkerült a doboznyi képek közül emlékidézőül. Ibsen Nóra című színművében Helmart alakította. — Az idei évadban az új darabokban még nem láttuk. Hogyan éli meg ezt a színész? — Senkinek sem kívánom. Keserédes születésnap? Horányi Barna A közelgő születésnap, amely egybeesik karácsonnyal, vendégváró aszta.lhoz ültetett Dánffy Sándor Jászai-díjas színművésszel és kedves feleségével, Szegő Zsuzsannával. Debreceni módra, a szülőföld ízeivel készült majorannás hurkával és sült kolbásszal traktáitak. Dánffy, ahogy megismerhette a kaposvári közönség, jócskán lefogyott — de ilyen falatok mellett? — Kaposváron a színház közönsége Csörgheö Csuli szerepében ismerte meg a karakterszínészt. Alkata szerinti szerep volt — idézzük közösen az emlékeket. — Karakterszínész vagyok. Elég széles skálát jelent ez a színész számára, s ezt általában figyelmbe is veszik a szereposztásnál. — Vártam, hogy mondja: fiatal koromban vékony alkatú voltam... — Igen, az voltam. A pályám 1957-ben kezdődött. 1956-ban sok színész kényszerült elhagyni a pályát; helyettük keresték azokat, akik készek beugrani a szerepeikbe. így történt velem is. Presley Váratlan vendég című darabjában így jutottam főszerephez. Dánffy Sándor most tölti be a 60. életévét. A pálya kezdetéről így vall: — 1950-ben a debreceni Sztanyiszlavszkij színjátszó munkásstúdióba iratkoztam be, szinte azonos feltételekkel, mintha a főiskolára jelentkeztem volna. Latinovitscsal és Till Attilával ott ismerkedtem meg. — Káder-színészjelölt volt, avagy Soós Imréékhez hasonlóan a népi tehetségeket pártolták? — 1952-ben érettségiztem, s azért nem tanulhattam tovább, mert osztályidegennek bélyegeztek. Szüleimnek volt egy boltjuk; azért adták át a Csörgheö Csuli (jobbra) Dánffy Sándor szövetkezetnek, hogy leérettségizhessem. 1956-ban ugyan felvettek volna már a színművészeti főiskolára, de abban az évben nem indult új évfolyam. — Kaposváron színházi berkekben úgy is ismert, mint aki vállalta a párttitkár szerepét. — A szüleim munkások voltak, addig gyűjtöttek, amíg egy kis boltra tellett. Szociális érzelmű vagyok. Békéscsabán szólítottak meg: Dánffy elvtárs, közöttünk a helyed. Kaposváron is elsősorban szociális ügyekkel foglalkoztam. A párttagság a vezető színészekből állt. A színház érdekeit védtem. Magyaráztam a megújult színház bizonyítványát... — A kaposvári színházat példaértékűnek tartják. Csapattagnak tartja magát? — Zsámbéki Gáborral együtt én is azt vallottam, hogy a színháznak meg kell újulnia. Csapattaggá váltam, de nem szeretem ezt a „szerepet”, a csapatmunkát tartom fontosnak. Egyedülálló kezdeményezés volt. — És most? . — Más. A színházban az az érdekes, hogy könnyebben maga mögött tudja az éveket, hamarabb képes megújulni. A jelenségeket is előbb ismeri föl. A színészek változtak, az elv maradt. Dánffy Sándorra korosztályom Csörgheö Csuli-ként emlékezik, Móricz Zsigmond Úri muri című színművének előadásából. Mi követte ezt? Békéscsabán, Egerben, Kecskeméten milyen jelentősebb szerepeket játszott? — Csörgheö Csuli szerepét Dánffy Sándor évtizedei Tudományos kutatás, mérhető eredmények Kiadási tételek, amelyekkel takarékoskodni pazarlás Tutanhamon sírja Segélykiáltásnak is beillő felhívással fordult a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az Országgyűléshez, hogy a honatyák ne csökkentsék a költségvetésben a tudományos kutatásokra szánt összegeket. Akik bérüket, nyugdíjukat alig-alig vagy egyáltalán nem tudják úgy beosztani, hogy a hónap végéig kijöjjenek belőle, joggal gondolkodhatnak úgy, hogy a mai nehéz időkben vannak előbbrevalóbb dolgok is a tudománynál. Ezekben a véleményekben gyakran nagy indulatok is feszülnek. Érthető: kicsi a torta, amelyen osztozni kell, s hosz- szú évek óta egyre kisebb... Ám ha azt akarjuk, hogy végre valahára ne zsugorodjék, hanem nagyobb legyen, akkor nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy a tudomány céljaira fordított összegekkel takarékoskodjunk. Napjainkban az ország versenyképessége, piacrészesedése a világban és jóléte, munkahelyekkel való ellátottsága itthon éppen az újítóképességtől, az innovációtól, annak erejétől, a fejlesztésre való készségtől függ. Innovációk lehetségesek az ipari termelés technológiájában, új gyártmányok (pl. elektromos gépkocsi) kifejlesztésében vagy a gyártási eljárás korszerűsítésében csakúgy, mint az ipari szervezésben, vezetésben vagy a kereskedelemben (mondjuk csomagküldő áruházak formájában) és a gyógyászatban. Az innovációk hátterében mindig ott áll az állami finanszírozás. Ha az iparnak, a mezőgazdaságnak, a gyógyászatnak, hasznos a tudományos kutatás, miért nem tartja el a kutatást maga az ágazat, amely eredményeinek haszonélvezője? Nos, számos vállalatnak, üzemnek van saját területére alkalmazott kutatórészlege. Sok gyógyszerészeti, vegyi vákuumtechnikai üzemünk joggal lehet büszke kutatási sikereire. Ezek a sikerek azonban nem születhetnek meg alapkutatások nélkül, amelyek egyebek között az anyag, az energia természetének legmélyebb titkait igyekeznek fokról fokra feltárni. Tudni kell ugyanakkor, hogy az alapkutatások roppant idő- és költségigényesek, s előre nem lehet kiszámítani, hogy melyik iparág melyik vállalata milyen mértékben fog új felismeréseiből meríteni. Ha szívünkön viseljük gyermekeink, unokáink sorsát, akkor nem szabad sajnálnunk az anyagi forrásokat a tudománytól. Olyan tételek ezek a költségvetés kiadási oldalán, amelyekkel takarékoskodni — pazarlás. Bácskai Tamás Újból megnyitották a látogatók előtt Tutanhamon sírját, az egyetlen egyiptomi fáraósírt, amelyet annak idején eredeti pompájában lelt meg felfedezője, Howard Carter. Mitöbb, a sírban ott ragyognak a kincsek, a legapróbb cserépdarabtól az aranybevonatú szarkofágig minden, akárcsak hetven évvel ezelőtt a látványtól ■szavát vesztett brit kutató szeme előtt. Igaz, csak utánzatról van szó, a thebai temetkezési hely és tartalma pontos másolatáról, amelyet mostantól kezdve Kairóban tekinthetnek meg az érdeklődök. A Nílus szigetén Haszan Ragab doktornak, az egykori diplomatának, az ókori Egyiptom határtalan le- leményességű és fáradságot, pénzt nem kímélő rajongójának újabb teljesítményében gyönyörködhetnek a turisták a Nílus egy dél-kairói szigetén. Ő hozta vissza és honosította meg újra hazájában évezredes szünet után a papirusznövényt, amelynek feldolgozási folyamatát kis magánmúzeumában szemlélteti, s amelynek végtermékére rajzolói ókori motívumokat, hieroglifákat - de ha kell, mai képeket, arab írást — pingálnak végtelen türelemmel és hozzáértéssel, bárki turista számára hozzáférhető emléktárgyakat előállítva. Ragab doktor, aki egyébiránt országa első környezet- védő pártjának is megalapítója, évek óta üzemelteti a fáraó-falut, azt az élő skanzent, ahol a látogatók egy csatornákkal keresztülszabdalt sziget körüli kompséta keretében ismerkedhetnek az óegyiptomi hitvilág és hétköznapi élet jeleneteivel, szimbólumaival, munkafolyamatokkal a mezőgazdaságtól a fazekasságon át a szobrászatig, majd partra szállva az ókori templom, a lakóház felépítésével, szerszámokkal, vízórával, más eszközökkel. Ezen a szigeten készült el az elmúlt három év alatt a kamasz fáraó sírjának replikája, amelyre Haszan Ragab — mint érdeklődésünkre szemérmesen mondja — eddig 12 millió egyiptomi fontot (több mint három és fél millió dollárt) költött. Az ötlet, meséli, csaknem harmincéves. A számos akadály között említi szelid mosollyal, hogy a Régészeti Hivatallal nem felhőtlen a kapcsolata, szerinte azért, mert a hivatásos régészek nem szívelik a kívülálló amatőröket, mint amilyen ő. Turistalátványosság Abban viszont teljes az egyetértés közöttük, hogy a thebai Királyok Völgyének sírjai a turistaözöntől előbb-utóbb tönkremennek, a por, a lehelet, a tapogatás helyrehozhatatlan károkat okoz. Ezek a megfontolások kényszerítették ki néhány éve Tutanhamon sírjának bezárását — azóta csak illusztris állami vendégek előtt nyílik meg a lelakatolt ajtó —, és bár e temetkezési hely korántsem tartozik a grandiózusak közé, amint a 19 évesen meghalt uralkodó sem alkotott maradandót hazája történetében, a sír mégis egyedülálló vonzerőt jelent Egyiptom látogatói számára. Az 1922-ben, hat év már-már reménytelen kutatása eredményeként megtalált királysír ugyanis az egyetlen, amelyet az utókor kifosztatla- nul talált, lepecsételt bejárattal. A kincsesládák, ékszertartalmuk, díszes trónok, harci szekerek, maga a szarkofág a kairói Egyiptomi Múzeum külön kiállítását képezik. Rendkívüli műgonddal elkészített másolataik ellenben most ott láthatók a Fáraó-szigeten, s ugyanazt a látványt nyújtják, amely egykor a kutatók elé tárult. A rekonstrukció Carter rajzai alapján nemcsak a kincseket, hanem eredeti elhelyezésüket is rekonstruálták, azaz a sír négy termében a műtárgyak helyzete, egymásra hajigáit volta, valamilyen rejtélyes okú kapkodás nyomait mutatja. A rendetlen raktár képére legalábbis kétféle magyarázat van: az egyik szerint a fáraót titokban, sietősen temették el; másik azt tartja, hogy a sírban mégiscsak jártak rablók, de „munka” közben megzavarták őket. Rákos György
