Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-10 / 291. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. december 10., csütörtök A fogyasztók védelmében Fogyasztóvédelmi tanácskozás kezdődött a hét elején a budapesti Béke szállóban. A kétnapos rendezvényen 15 ország szakemberei, valamint az OECD és az EFTA képviselői vettek részt. A hazai és külföldi szakértők egyetértettek abban, hogy a fokozott fogyasztóvédelmet elsősorban a korábbiaknál lényegesen nagyobb arányú árucsere teszi szükségessé. Csak így biztosítható ugyanis, hogy az egyes országokban a vásárlók kölcsönösen garantált minőségű árukat kapjanak. Az OECD egyébként rendszeresen figyelemmel kíséri a balesetet vagy egészségkárosodást okozó árukat. Milka termékek hazánkban Tovább terjeszkedik Magyarországon a svájci Jacobs Suchard édesipari nagyvállalkozás. A cég igazgatósága két új, jelentős üzletet kötött: egyrészt megvásárolta a budapesti Csemege Édesipari Gyárat, másrészt megszerezte a Jacobs Suchard Budapest Kft eddig nem Su- chard-tulajdonban lévő részvényeit. A vásárlással a svájci cég a magyar csokoládépiac jelentős hányadára tett szert. A tervek szerint továbbfejlesztik és bővítik a hagyományos magyar és európai csokoládémárkákat. Tízmilliárd a hiány a vasútnál A személy- és árufuvarozás időszerű kérdéseiről rendeztek nemzetközi vasutastanácskozást Tatabányán. A megbeszélésen az Osztrák Szövetségi Vasutak, a Német Szövetségi Vasút, a Német Birodalmi Vasút, a Cseh és Szlovák, valamint és a Magyar Államvasutak képviselői vettek részt. Kiderült: Magyarországon a vasúton szállított áruk mennyisége az elmúlt 15 évben egyharmadára csökkent, s a tavalyi 65 millió tonna helyett az idén már csak 53-53,5 millió tonna árut fuvaroznak. A személyszállítás csökkenése viszonylag megállt; az ágazat ennek ellenére veszteséges. Az idei hiány várhatóan 10 milliárd forint lesz. Elfogytak a Danubiusrészvények Az előzetes várakozással ellentétben elfogytak a Danu- bius-részvények. A hétfői közlemények ellenére számos OTP és Kereskedelmi Bapk Rt-fiókban, valamint a DA Értékpapír Rt.-nél sokan keresték a részvényeket még kedden is. Részletes adatok a részvényvásárlásról egyelőre nem állnak rendelkezésre. Az mindenesetre biztos, hogy magyar kisbefektetők kezébe került a teljes 2 milliárd forint értékű kibocsátás. Az előzetes becslés szerint majd 10 ezer ember vett a Danubius-papí- rokból. Ezek szerint az átlagos jegyzési érték 200 ezer forint körül mozgott. Hostessiroda Pécsen Második vidéki irodáját nyitotta meg Pécsen a Budapesten már két éve működő Sophia Flostess Service országos hálózatú ügynökség, amely a pécsin kívül további tíz vidéki képviselet megnyitását tervezi. KURTAXA EGY NAP UTÁN Változó helyi adók Az Országgyűlés kedden módosította a helyi adókról korábban alkotott törvényt. Továbbra is megmarad a helyi adókról szóló törvény keretjellege, ám javul az alkalmazhatóság föltételrendszere, valamint az adóalanyok védelme. Egyúttal jnegszüntették az önkormányzatokat leginkább korlátozó előírásokat, bővítették a helyhatóságok pénzügyi forrásait. Új elem a módosítások sorában, hogy az építmények közül csak a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész képezi az adó tárgyát. Az ez idáig hatályos rendelkezés értelmében több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában fizették a helyi adót. A jövőben lehetőség lesz arra, hogy a tulájdonostársak egymás között megállapodhassanak az adóalany személyét illetően. Változik az idegen- forgalmi adóval kapcsolatos paragrafus is. Míg korábban a 48 órát meghaladó tartózkodáshoz kötötte a törvény az adókötelezettséget, addig a jövőben az adómentes tartózkodás időtartama egy nap lesz. A telekadó esetében mentességet élvez az üdülőépület rendeltetésszerű használatához szükséges földrész is. Fennmarad az új építésű lakásokra biztosított házadómentesség. A módosított törvény az adóköteles iparűzési tevékenységet az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenységben határozta meg. A helyi iparűzési adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy az adóalany a vállalkozási tevékenységet a székhelyén, telephelyén vagy azon kívül végzi. A módosítás egyúttal — az adózás rendjéről szóló törvény adóelőleg-fizetési szabályaihoz igazodóan — rendezte a vállalkozók kommunális és iparűzési adóelőleg-fizetési kötelezettségét. Túléljük az egészségügy gondjait? Úgy látszik: az egészségüggyel mindenki elégedetlen. A társadalombiztosítás még nem tudja, miképp finanszírozza az ellátást. Minél teljesebb garanciákat követel magának, hogy kizárhassa a visszaéléseket. Az orvos, ápoló elégedetlen a fizetésével. Többet kívánnak munkájukért. Amúgy is túlterheltek. A kórházak, rendelőintézetek vezetői, a körzetekben szolgáló doktorok minden fórumon hangoztatják: katasztrofálisak a munkafeltételek. A mentőknek nem jut pénz benzinre sem. A gyógyszerárak az egekig szöktek. A vállalkozók, ha munkahelyteremtéshez kérnek támogatást, azzal érvelnek elsősorban: ők rendesen fizetnék az „SZTK-t”, a társadalombiztosítást. Az országban dolgozók (úgy 5-6 milliónyian lehetünk) fizetésének majdnem a felét levonja az állam egészségügyi ellátás címén — úgy látszik, ez sem elég. A szolgáltatás pedig olyan szintű, amennyire a fentebb említett problémák helyi kombinációi lehetővé teszik. Régi keservek ezek, de nem lehetnek megoldatlanok örökké, mert a kontinensen ma már hazánkban élnek talán legrövidebb ideig az állampolgárok. Flalálokként egyre gyakrabban emlegetik a szívinfarktust, a stresszt. Ennek tükrében — keresem a megfelelő jelzőt, de csak ezt találom — felháborító, hogy körzeti orvos barátom szerint már hosszú hónapok óta nem lehet kapni Nitromint tablettát, amelynek bevétele a szívproblémákkal küszködök számára az életet jelentheti a mentő megérkezéséig. Vannak még kérdőjelek... Czene Attila KAMIONOK VASÚTON Első alkalommal, november 29-én indult menetrendszerűen az a szerelvény Szegedről, mely árustul, sofőröstül együtt szállítja a kamionokat az ausztriai Welsig. (MTI Fotó: Németh György) A vevő többet szeretne, a kaposvári önkormányzat kevesebbet Kárpótlási jegyért lakásokat Csak a saját részt — „Döccenőket” jósol a közigazgatási igazgató A városi lakók többsége kárpótlási jegyét nem földvásárlásra vagy állami vagyon megszerzésére akarja fordítani, hanem az önkormányzati tulajdonba került bérlakását szeretné rajta megvenni. A ta- pásztalatok szerint a különböző településeken változóan értelmezik a felhasználók körét. Dr. Kéri Lajos, a kaposvári önkormányzat közigazgatási igazgatója szerint: — A vásárlók arra törekedtek, hogy kiterjesztően értelmezzék az ezzel kapcsolatos szabályokat, az önkormányzat pedig arra, hogy szűkítse a kört, mert ezek a kárpótlási jegyek nem igazán olyan forrású értékpapírok, mint ahogy a névérték mutatja. A lakásügyi ad hoc bizottság álláspontja: el kell fogadni a kárpótlási jegyeket, de csak attól, aki ezt saját jogán kapta, és csak az általa vásárolt lakásrész mértékéig. Ha például a férjnek van kárpótlási jegye, és a lakás 50 százalékát veszi meg (mert a másik fele az asszonyé lesz), akkor csak a lakásérték felét fizetheti a kárpótlási jeggyel. (A feleség részéről már nem.) — Ha a házastársnak vagy a gyereknek is van kárpótlási jegye? — A kormányrendelet szerinti bennlakó bérlő és családtagja, aki saját jogán szerzett kárpótlási jegyet, felhasználhatja ezt a lakás megvásárlásához, arra a részre, amelyet a saját nevére vesz meg. — Mi történik akkor, ha valaki átadja a lakásvásárlási jogot a gyerekének vagy az unokájának? — Ha a gyerek vagy az unoka lesz a vevő, akkor ő sem használhatja fel a szülő (nagyszülő) kárpótlási jegyét. A lakásügyi ad hoc bizottság szerint: a kárpótlási jegy csak a saját, személyhez kötött ingatlanszerzés céljára használható fel. — Sok esetben a nyugdíjas bérlőnek is van saját jogon kárpótlási jegye, és a külön lakásban élő gyermekének is. Besegíthet-e ezzel a szülőnek a lakásvásárlásba? — Egyenesági rokon javára lemondhat a lakó. Ha tulajdonostárs lesz a gyerek, akkor megveheti a lakást, ha előzőleg nem is volt bérlő. — Egyaránt felhasználható-e a kárpótlási jegy a 10 százalék előleg befizetésére és a teljes összeg kifizetésére? — A kárpótlási jegy készpénzként funkcionál. Akár a 10 százalék előleg befizetésére, akár a teljes vételár kifizetésére felhasználható. Ugyanazok a kedvezmények járnak hozzá, mint készpénz- fizetés esetén. A kárpótlási jegyek értékét a Magyar Közlönyben havonta megjelenő árfolyamon számítják. A közigazgatási igazgató szerint — a jogszabálymódosítás és a gyakorlat hiánya miatt >— várhatóan lesznek döccenők az Inköz-irodán az ügyintézésben. Az 1991. augusztus 27. utáni kijelöléseket mind felülvizsgálják, abban az esetben is, ha valaki már megvette a lakást. Új kiajánlásokat kell készíteni a 30 százalékos értékre. A határidő: 1993. december 31. S. P. G. Hotel a bajbajutottaknak Kettétört sorsok, zsákutcába jutott életek O Kaposváron a gondozási központ átmeneti szállója 15 lakót képes befogadni. Jelenleg csak egy szobájuk üres, a többit gyermeküket egyedül nevelő édesanyák lakják. — Válságba jutott csonka családoknak adunk otthont a krízishotelban — mondja Boz- zay Györgyné, a gondozási központ vezetője. — Hat hónapig lakhatnak itt a szülők gyermekeikkel, s ez alatt az idő alatt a családsegítő központ munkatársaival igyekszünk nemcsak lakás-, hanem egyéb gondjaikon is segíteni. A városban nem nagyon ismerik a hotelt; a kórházban az orvosok sem igen tudják, hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülőknek bátran ajánlhatják. A térítés napi maximum 150 forint, amelyet a jövedelem alapján állapítanak meg. A szálláson kívül a gyermekeknek a szemben levő bölcsődében, a felnőtteknek a népkonyhán biztosítanak étkezést. Minden család mellé gondozót rendelnek, aki segít sok mindenben: a személyes problémák megoldásában, a válópertől a gyes és a munkanélküli-segély igényléséig. Talán ezzel is magyarázható, hogy a fél évet még egyetlen család sem töltötte a hotelben. Néhány hónap alatt több-kevesebb sikerrel mindenkinek rendeződik a problémája. A gondozási központ ügyeletet tart; bármikor bekopoghatnak a rászorulók, akiknek ha másképpen nem oldható meg, az úgynevezett krízisszobában biztosítanak szállást az első éjszakára. Innen vezet az út reggel a hotelbe, majd az otthonok házába. — Nagyon várjuk már, hogy átadják az albérlők házát, mert sok ügyfelünknek ez jelentené a hosszabb távú megoldást. A krízishotelből kikerülve sokan képtelenek fizetni az albérletet, a jövőre megnyíló fiatalok háza viszont mérsékelt áraival elérhetőnek látszik sok család számára. © Közös a konyha és a fürdőszoba. Puritán egyszerűsé- gűek a szobák: ágy, szekrény, kis asztal van bennük. Mind egyformák. Lakóik azonban különbözők. Van, aki némaságba burkolózik, semmit nem hajlandó elárulni. Egy fiatal- asszony aznap hozta haza újszülöttjét a harmadik gyerekét a kórházból. Élettársa a nyár közepén tette ki az utcára. Azóta vár, s reménykedik, hogy ez a harmadik, a legkisebb talán már jobb körülmények között fel, s nem ismeri meg az átmeneti szállások rideg magányát. © Akad olyan is, aki szívesen beszél. Elrontott életéről, az útról, amely idáig vezetett. Vásárhelyi Jánosné két gyermek édesanyja. Törékeny, huszonéves fiatalasz- szony. Pestről menekült a férje elől. — Azzal fenyegetett, megöl, ha megtalál. Nem tudtam kihez fordulni, intézetben nevelkedtem, a barátnőmön kívül, aki szintén velem jött, nem ismertem senkit, akiben megbízhattam volna. A hatodik kerületi családsegítő központhoz fordultam, ők küldtek le bennünket Kaposvárra. Ennek már több mint négy hónapja. Azóta várom, hogy intézzék a válópert, a papírjaimat. Minden hét végén készülök Pestre, de most már végleg elhatároztam magam. Ahhoz, hogy túljussak a mélyponton, nekem is tenni kell valamit. Hétfőn visszamegyek a fővárosba, keresek egy albérletet, s valami munkát, amiből eltar- hatom a két gyereket. Semmi más nem érdekel, csak hogy a bíróság mindkét lányomat nekem ítélje. Jelenleg csupán a kisebbik gyermekét tudhatja maga mellett. — A férjem egy nap megjelent az ügyvéddel, s elvitte a nagyobbik lányomat — folytatja. — Ő már hatéves, nincs vele gond, a kisebbik viszont, aki héthónapos, még sok munkát ad, őt itt hagyta nálam. A családsegítő központ eddig is sokat tett azért, hogy rendbejöjjön az életem, s ezt soha nem felejtem el. Minden héten telefonálok majd Pestről, s akkor is azt mondom, hogy jól vagyok, ha ez nem így lesz, mert szeretném, ha legalább ők örülnének, s nem éreznék úgy, hogy hiábavaló volt a munkájuk. Széki Éva
