Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-09 / 290. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEINK VILAGA 1992. december 9., szerda Nőtt az óvodások száma Somogybán ez év őszén öt- vennel nőtt az óvodába beíra­tott gyerekek száma. A me­gyében így ma több mint ti­zenháromezer gyermek ré­szesül óvodai nevelésben. Az óvodák kihasználtsága 97 százalékos, és egy csoport­ban átlagosan a megyében huszonnégy gyermeket fog­lalkoztatnak. Pályázat levélben A Magyarországi Gyermek- barátok Mozgalma felhívással fordult az általános iskolások­hoz, hogy tegyenek javaslatot, kit tekintenek 1992-ben a gye­rekek igazi barátjának. Nem­csak a híres emberek nevét várják a mozgalom vezetői, hanem például annak a szom­szédnak a nevét is, aki önzet­lenül, sokat tett a gyerekekért. A javaslattevők között nyári táborozást sorsolnak ki. A ja­vaslatokat Gyermekbarátok 1701 Budapest, Pf. 244 címre kell beküldeni. Az év könyvei Kiosztották az Év gyermek­könyve 1991 elnevezésű díjat. A Gyermekkönyvek Nemzet­közi Tanácsa (IBBY) magyar bizottságának zsűrije a meg­kérdőjelezhetetlen teljesítmé­nyeket jutalmazta. Többek kö­zött díjat kapott Békés Pál ifjú­sági regénye, A félőlény, Tót­falusi István munkája A köny­vek könyve. Fordítóként díja­zott lett Borbás Mária, Dahl: Matilda három csodája című könyvéért. Különdíjat kapott Mi él a ház körül? című isme­retterjesztő könyvéért Vásár­helyi Tamás-Csiby Mihály, dip­lomával ismerték el a Pillantás a természetre című könyv ér­tékeit. Diákotthonokban A középfokú oktatási intéz­ményekben tanulók 27 száza­léka részesül ebben a tanév­ben diákotthoni ellátásban Somogybán. A megyében hu­szonegy középfokú iskolai di­ákotthon működik, ahová több mint négyezerháromszáz ta­nuló költözött be szeptember­ben. Döntő többségük, több mint kétezeregyszázan szak­középiskolások, csaknem ezerhétszázan szakmunkás- képzőbe járnak, s valamivel több mint félezren gimnázi­umba. Vendégtanárok, átképzés Magyar-szász kultuszmi­nisztériumi oktatási együttmű­ködési megállapodást írtak alá a közelmúltban. A megállapo­dás értelmében többek között a szász fél vendégtanárokat küld a magyar iskolai német nyelvoktatás támogatására, segíti a magyarországi orosz­tanárok átképzését német ta­nárokká, közreműködnek a sportkapcsolatok szélesítésé­ben, a diákcsoportok cseréjé­ben. Tanár úr kérem francia nyelven Nagy sikerrel szerepelt a párizsi Magyar Intézetben a budapesti Karinthy színpad. Névadójuk írásaiból összeállí­tott legújabb műsorukat. Min­den másképpen van címmel abból az alkalomból mutatták be, hogy az intézetben meg­tartották a magyarul tanuló francia diákok találkozóját, s most jelent meg franciául Ka­rinthy Frigyes „Tanár úr ké­rem” című kötete. Gyermekjátékok A játékvásárlás legalapve­tőbb szabálya, hogy tudjuk, életkoruk szerint, milyen játé­kok vonzzák leginkább gyere­keinket. Egy játékzongora a két-három éves gyereknek „sok”, üti veri, de csak rövid időre köti le, egy nyolcévesnek viszont már kevés. A két-három hónapos cse­csemő is tud már örülni az ajándéknak, példáúl egy sima formájú tarka csörgőnek, amit megfoghat, rázhat, megkóstol­hat. A nagyobbak szívesen for­gatják a gumibabákat, s alig­hogy egyéves múlt a baba, szereti az egymásra rakható kockákat, az állatfigurákat. Ám egy jól szoktatott gyerek egy tarka zsebkendővel is elszóra­koztatja magát. Amikor a gye­rek már járni tud, ura a mozgá­sának, mindennél jobban sze­reti a húzható, tolható, kerekes játékokat. Legyen az dömper vagy kisautó. Ebben az időben a kisgyerek életében megjele­nik a könyv, a sokrajzos hajto­gatható leporelló; nemcsak a szines kép köti le a figyelmét, hanem a hajtogatás csodája is. Persze egyéves kortól már minden gyerek polcán ott a he­lye a labdának. Hároméves kortól már köny- nyebb a helyzet, mert a gyerek célzatosan tudja, mivel sze­retne játszani. Mivel ez időben már nagy a mozgásigénye, kü­lönösen kedveli a lábbal hajt­ható járműveket, a rollert, de szívesen lefoglalja magát az összerakós játékokkal. Mind je­lentősebb helyet foglal el éle­tükben a színes kréta, a papír. Eddig a korig a játékvásárlás viszonylag olcsó, ezután vi­szont már a drágább korszak következik. A nagycsoportos óvodások életében megjelen­nek a berendezős játékok, el­sősorban a Lego, a mozgó, elemes játékok, a kétkerekű bi­cikli — és lehetne sorolni. S milyen játékot kapjon a kis­iskolás? Nekik is, a nagyob­baknak is — a megunhatatlan könyv mellett — olyan ajándé­kot érdemes venni, amely fej­leszti mozgásigényét, sporto­lásra készteti. Rossz időben szívesen foglalkoznak model­lezéssel, konstrukciós játékkal, a tízévesek ügyesen bánnak lombfűrésszel, örömmel domi­nóznak, sakkoznak. A játékvásárlás nem is olyan egyszerű dolog! Nem, könnyű úgy ajándékozni, hogy örömet szerezzen annak is aki adja, és annak is aki kapja! Közeledik a karácsony Rajzok a családról Anyu, te milyen voltál? Az óvoda és a szülői ház kapcsolata nagyon fontos. A családlátogatásoknak ezért van különös jelentősége, hi­szen az óvónő a gyermeket, a gyermek megnyilvánulásait úgy ismerheti meg igazán, ha személyesen találkozik a csa­ládi háttérrel, az otthoni szo­kásokkal, nevelési módsze­rekkel. A kisgyerek ugyan nem színész, de másképpen viselkedik otthon és másho­gyan az óvodában. A gyerekek rajzai rendkívül sokat elárulnak az otthoni kör­nyezetről, a családi viszo­nyokról. Egy olyan feladat: „rajzold le, ki, mit csinált teg­nap este otthon” — sokat el­mond a családról, a gyerek érzelmi világáról. Például, ha a gyerek óriásként önmagát rajzolja középre, könnyen kö­vetkeztethető, hogy ő a köz­pont, körülötte forog a világ. Az is beszédes, ha a rajzon az apa újságot olvas vagy tévé előtt ül, a mama pedig játszik a gyerekekkel, avagy a kony­hában főz. A gyerekek általá­ban nagy szeretettel beszél­nek a családjukról az óvodá­ban. Nagy élmény, ha egyik, másik gyerek családi képet hoz. Az egyik kicsi a minap egy esküvői képpel jelent meg. — Ez is családi kép? — kérdezte tőle az óvónő. — Ez nem! De az én anyu­kám olyan szép volt, hogy gondoltam, nézze meg min­den gyerek, meg az óvó néni is! A családi nevelés keretében másnap aztán többen is hoz­tak esküvői képeket, ezek körbe-körbe jártak csillogó te­kintetek kíséretében. Az egyik kisfiú azzal vette elő a képet: — Én is itt vagyok ám! Csak még nem látszom a képen, mert még benne vagyok anyu pocijában! Az óvónő először meghök­kent, aztán bólintott, bizony így van — és magában hozzá­fűzte: bizonyára nyitott, őszinte családi légkörben ne­velkedik otthon a kisfiú. A gyerekek egy napon az­tán azt a feladatot kapták, hogy rajzolják le szüleiket menyasszonynak, vőlegény­nek. Az anyukák a rajzokon csodás ruhakölteményekben jelentek meg, mind mosoly­gott, az apukák pedig szálfae­gyenes, sötét ruhába öltözött fiatalemberek voltak. A kisgyerek rajzai beszél­nek a családi érzéseikről. Báli Györgyné Tévénézés adagokban Műsor-cserekereskedelem Véget ért a nyugodt csa­ládi élet a televízió negjele- nésével. Dúl a családi há­ború, se vége, se hossza a vitának, ki nézze a meccset, ki a mesét. Randal Levenson ameri­kai tudós véget vetett ennek az áldatlan állapotnak az­zal, hogy feltalálta a tévé­nézés idejének adagolására szolgáló készüléket. Leven­son készüléke adagolja a tévénézés idejét. Minden családtag kap egy adagot a hozzátartozó kóddal, melyet a televízióhoz csatlakozta­tott ellenőrző készülékbe kell táplálni. A tv-t csak így lehet bekapcsol­ni. Aki felhasználta ki­szabott adagját, elveszí­ti a műsorválasztás jo­gát, ugyanis az elmés gé­pezet automatikusan kikap­csolja a készüléket. Az adagoló új szellemet hozott az amerikai tévénéző gyerekek életébe. A rendel­kezésükre álló adásidőt, a saját adagjukat, csereberé­lik. A hasonló érdeklődésű gyerekek csapatokat alkot­nak, így is takarékoskodnak saját adásidejükkel. A legelső szerelem Jó tudni szülőnek, gyereknek Változik az érettségi és felvételi rend A szerelem nincs korhatár­hoz kötve! Épp oly természe­tes lehet 70, mint 3 éves kor­ban. Nem kell tehát csodál­kozni, ha a pelenkáitól alig megszabadult apróságunk életében is megjelenik a nagy Ő. A másik iránti érdeklődés, kíváncsiság, a más neműek megismerésének vágya ugyanis velünk született tulaj­donság. A testi, lelki érést megelőző „legeslegelső” sze­relem látható, érzékelhető je­lei nagyban függnek attól, hogy milyen gyerekünk ter­mészete, lelki alkata. A nyitott, közlékeny apróságnak érzé­kelhetően megváltozik a vi­szonya ^ családhoz. Kötő­dése mintha lazulna, boldo­gan készül például az óvo­dába, iskolába, saját holmijá­ból el-elcsen egyet, hogy oda­ajándékozhassa Neki... A zár­kózott típus csöndesebbé, áb­rándossá válik, feledékeny és szórakozott lesz, zavarba jön, ha szíve választottja akár vé­letlenül is szóba kerül. A szülők dolga, hogy ilyen „jelzésekkor” vegyék észre, vegyék tudomásul, hogy gyermeküknél beköszöntött a nagybetűs Szerelem. Ez any- nyiban különbözik az igazi szerelemtől, hogy hiányzik be­lőle a testiség — bár oly­kor-olykor ez sem kizárt. A ki­csi szerelmesek is keresik egymás közelségét, boldogan fogják egymás kezét. Szép és természetes érzés ez. Tiltással vagy más módon harcolni ellene fölösleges, hi­szen az érzelmi fejlődés, az emberesedés egy fontos ál­lomása. Tudni kell persze, hogy a szerelem ebben a picinyke korban múlandó. A szülők dolga, hogy segítsék: életre- szóló maradjon. (Ferenczy Europress) A jövő évtől bővül azoknak a tantárgyaknak a köre, ame­lyekből a maturandusok kö­zös érettségi-felvételi dolgo­zatot írhatnak. A matema­tika, fizika, biológia, kémia mellett ugyanis 1993-tól an­gol, francia és német nyelv­ből is egyszerre tehetnek érettségi és felvételi írásbelit a diákok. A jövőben a kultuszminisz­térium több változást akar végrehajtani az érettségik és az egyetemi, főiskolai felvé­teli vizsgák rendjében. Ezek célja, hogy visszaadják a matúra egykori rangját és fo­kozatosan megszüntessék az érettségi-felvételi rend­szer elkülönülését, kettőssé­gét. A közös érettségi-írás­beli vizsgák 1993. május 24-26 között lesznek. Azok a fiatalok, akiknek csak érett­ségizniük kell, illetve akiknek mentesség miatt nem kell felvételezniük a választott idegen nyelvből, a hagyo­mányos középiskolai érett­ségi rendszer szerint vizs­gázhatnak. A kéttannyelvű gimnáziumokban érettségi­zőknek és felvételizőknek vi­szont mindkét írásbeli dolgo­zatot meg kell írnunk. Némi változást vezetnek be 1993-tól a magyar nyelv- és irodalom esetében is. Azok a diákok, akik e tárgy­ból kívánnak továbbtanulni, a három tétel közül egyet szabadon választhatnak, de azt carbon-papírra, azaz két példányban írják. A dolgoza­tokat a középiskolai tanárok javítják ki és osztályozzák, de egyik példányát elküldik abba a felsőoktatási intéz­ménybe, ahová a diák jelent­kezett. így ez az érettségi dolgozat része lesz a felvé­teli Írásbelinek, s a pontszám kiszámításakor is figyelembe veszik. 1993-ban a magyar Írásbeli felvételi tételek így már nem tartalmaznak iro­dalmi elemzést, mert ezt he­lyettesíti az érettségi dolgo­zat. A korábban érettégizet- tekre ez a változtatás nem vonatkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom