Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-09 / 290. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. december 9., szerda Csépi Lajos a CEEPN elnöke Csépi Lajost, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóját választották a Közép-kelet Európai Privatizációs Hálózat (CEEPN) elnökévé. A szervezet, amelynek tagjai Magyarország mellett Bulgária, a Cseh és Szlovák Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Lengyelország, a volt Jugoszlávia utódállamai közül Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia , a hétvégén a szlovéniai Ljubljanában tartotta kongresszusát. A CEEPN-t 1991-ben azért hozták létre, hogy az érintettek megismerjék egymás privatizációs programjait, összehangolják a végrehajtás technikai feltételeit, kicseréljék tapasztalataikat. Megalakult a Hitelgarancia Rt Megalakult a Hitelgarancia Részvénytársaság. A társaság alaptőkéjét — 3,5 milliárd forintot — 77 alapító adta ösz- sze. A kormány 2 milliárddal, a hat nagy kereskedelmi bank összesen több mint 600 millió forinttal járult hozzá a részvénytársaság alaptőkéjéhez. Ezen túlmenően 26 pénzintézet, 9 vállalkozói érdekképviseleti szervezet — köztük a Magyar Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány, amely 100 millió forintot fizetett be — és 40 takarékszövetkezet szerepel az alapítók között. A Hitelgarancia Rt része annak az intézményfejlesztési programnak, amelynek célja a tulajdon- szerzés és a privatizáció gyorsítása, támogatása. Munkaidőcsökkentés az iparban Az első félévi 150-160-nal szemben a harmadik negyedévben mindössze körülbelül 90 iparvállalat alkalmazta a munkaidő-csökkentés valamilyen formáját. Bár a visszaesés jelentősnek látszik, az érintett cégek a harmadik negyedévben is több mint 60 ezer dolgozót foglalkoztattak, amely az ipari alkalmazottak 8 százalékát jelentette. A harmadik negyedévben a munkaidő-csökkentésre kényszerült szervezeteknél átlagosan a foglalkoztatottak 20 százaléka volt hosszabb-rövidebb ideig távol munkahelyétől, például úgy, hogy a heti munkanapjaik száma négyre, esetleg háromra csökkent. A vizsgált időszakban ezek a dolgozók a kötelező munkaidőnek mindössze felét, harmadát töltötték munkavégzéssel. Ösztönzik a befektetést A külföldi tőkével megvalósuló magyarországi beruházások támogatását jövőre is szeretné fenntartani a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma. Az erre szolgáló Befektetés-ösztönzési Alapba azonban - a tervezett 1,7 milliárd forint helyett - mindössze 700 millió forintot szavazott meg a parlament az 1993. évi költségvetésben. Szükség van tehát további források felkutatására. A Befektetés-ösztönzési Alaphoz jövőre a Phare-program 10 millió forinttal, a Magyar Befektetési Rt pedig 20 millió forinttal járul hozzá. E szerény összegek mellé mindenképpen szeretnének pluszforrást találni. Ha ez nem sikerülne, akkor a pályázatokat kénytelenek lesznek úgy elbírálni, hogy a meglévő összegbe beleférjenek. KEZDEMÉNYEZ A SOMOGYI KAMARA Szólok az ügyvé... Irodákat nyitottak a volt jogtanácsosok — Visszaszorulóban a zugirászat Amióta az ügyvédi pálya szabaddá vált, és az ügyvédi tevékenységet alanyi jogon lehet gyakorolni, megyénkben — csakúgy mint az országban — majdnem megháromszorozódott a kamarai tagok száma — tudtam meg dr. Csákabonyi Balázstól, a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara elnökétől, az Országos Kamara fegyelmi főmegbízottjától. Tájékoztatást kértem tőle arról, hogy a törvényerejű rendelet jelentős változást hozó módosítása után, az egy évvel ezelőtt megtartott első közgyűlés óta hogyan alakult a somogyi ügyvédek helyzete. Ugyanis a kibontakozó piacgazdságban, a növekvő bűnözés közepette egyre jelentősebb az ügyvédek szerepe. Nélkülük például súlyosabb bűnügyben egyetlen tárgyalást sem lehet megtartani. Ma már nálunk is gyakran hallani: szólok az ügyvédemnek. Jogtanácsosokból ügyvédek Arra a kérdésre, miért növekedett meg ugrásszerűen az ügyvédek száma, Csákabonyi Balázs elmondta: a vállalati jogtanácsosok — egyebek mellett azért is mert munkahelyük részben vagy egészben megszűnt — ügyvédi pályára léptek. Emellett látják el korábbi munkakörüket. Irodákat is létre hoztak, vállalják az úgynevezett lakossági ügyek jogi képviseletét. Az ügyvédek túlnyomó, többsége egyéni ügyvédként, 23 százaléka irodákban tevékenykedik. A nagyarányú átalakulási folyamat ellenére Somogybán nem voltak törvénykezést akadályozó zökkenők. Ez annak is köszönhető — húzta alá az elnök —, hogy a kamarának sikerült jó együttműködést kialakítani a társszervekkel: bírósággal, rendőrséggel, ügyészséggel. Kedvezően befolyásolta a működőképességet a szakmai specializálódás is. A volt jogtanácsosok főként az általuk jól ismert gazdasági és egyéb polgári peres ügyekben vállalnak szerepet, míg egy részük büntetőügyekbe is bekapcsolódik. Csurgón nincs új ügyvéd Időnként gondot okoz viszont az ügyvédek számának területi megoszlása. A legtöbb ügyvéd Kaposváron és Siófokon van. Ellenpélda: Csurgó, ahol egy új ügyvéd sincs. Nagyatádon és Barcson — a régiek mellett — mindössze két újat kereshetnek fel a kliensek. Fonyódon az utóbbi időben sikerült számukat egyről ötre növelni. Az alirodák révén azért így is eljutnak nagyközségi szintig. Ahol pedig hiányuk akadálya lenne a törvénykezésnek — például egy-egy bűnügyben sok a vádlott —, ott a kamara segítséget nyújt. Azt is megtudtuk az elnöktől: nem fordult elő, hogy a társszervek akadályozták volna a védelmet megillető jogokat. Amiatt viszont joggal berzenkednek az ügyvédek, hogy az adózásban vállalkozóknak, a munkában gyakran szolgáltatóknak tekintik őket. Például a „kirendelt ügyvédi tevékenységért” a levonások után szinte csak filléreket kapnak. Arra kérdésre, hogy az ügyvédekre panaszkodnak-e az ügyfelek vagy mások, azt a választ kaptam: előfordul. A megbízók nyolcvan százaléka az „ellenfél” képviselőjét kritizálja, mert az — úgymond — feltárta a rá nézve kellemetlen dolgokat. Gyakran szó éri a ház elejét az ügyek elhúzódása miatt is. A késedelem az esetek túlnyomó részében nem az ügyvédek hibája, hanem a társszervek túlterheltsége miatt következik be. Kollégák néha szót emelnek megengedhetetlen reklám miatt. Örvendetes, hogy Somogybán nem fordult elő ügyvédi pályáról eltanácsolás súlyos vétség miatt. Tájékoztató „hírlevelek” Végül azt kérdeztem: az ügyvédi kamara, amelynek hivatalból tagja minden ügyvéd, mit tesz tagjai érdekében? Az elnök válaszából kitűnt: arra törekszenek, hogy az úgynevezett ellátatlan területeken is legyen mielőbb elég ügyvéd, elejét vegyék az ilyen helyeken dívó zugirászatnak. Igyekeznek előmozdítani a szakmai ismeretek elterjesztését. E célból képviseltetik a kamarát a társszervek szakmai rendezvényein (például a bírósági kollégiumi üléseken), és hamarosan kiadják a rendszeres írásosos tájékoztatást szolgáló „hírleveleket”. Fokozzák az eggyüvé tartozás érzését. Kezdeményezik változtatásra megérett törvények, rendeletek, jogszabályok módosítását. Közéjük tartozik az említett „kirendelés” is. Ezek a törekvések kétségkívül megkönnyítik majd a gyakorló ügyvédek, és a megfelelő utánpótlást biztosító 14 somogyi ügyvédjelölt munkáját. Szegedi Nándor Allah nem szívlelheti az idegeneket” Riogatják a turistákat Egyiptomban Évezeredek emlékeiben gyönyörködik Felső-Egyip- tomban egy turistacsoport. Hirtelen felugat egy géppisztoly, és egy hölgy holtan esik össze. Fuad Sultan idegen- forgalmi miniszter azonnal nyilatkozik: „ egyedi esetről” van szó, ami hosszabb távon nem befolyásolhatja negatívan az országba érkező turisták számát. Hosszabb távon talán nem, de most igen. Tavaly három- milliárd dollár volt az idegen- forgalmi bevétel és ez köny- nyen megcsappanhat. Pontosan azért, amire Sultan minisztériuma már régebben figyelmeztette a hatóságokat: „A fundamentalisták Allahja nem szívlelheti az idegeneket.” Már augusztusban fenyegető levelekkel árasztotta el a kairói követségeket az E1 Gamma el-lslamiya nevű szélsőséges szervezet. „Felhívjuk az Önök figyelmét arra — hangzik a levél —, hogy ezeken a helyeken növekszik híveink és a hatóságok összecsapásainak száma és az idelátogató külföldiek biztonsága mind kevésbé lesz szavatolható”. Ez világos beszéd, amit — sajnos — tettek is követtek. Igaz ugyan a miniszternek az az állítása, hogy a felső-egyiptomi Dayrutban, Kairótól 270 kilométerre délre történt gyilkosság — egyelőre — „egyedi eset”, de riasztó előzmények már voltak. Augusztusban Luxorban két bomba is robbant, szerencsére áldozatok nélkül. Ugyanitt ezt követően egy nyugati vallási szekta tagjainak adták tudtára a fundamentalisták: jelenlétük nem kívánatos. Ha Luxorban a szerencse segített, a Níluson már valóságos csoda mentett meg 140 német turistát a haláltól. Az ősi folyó partjáról ugyanis ismeretlen tettesek tüzet nyitottak egy hajóra, amelynek fedélzetén turisták gyönyörködtek a tájban. E merénylet után röplapokon tudatták a fanatikusok, mi bajuk az idegenekkel: nem tisztelik az Iszlám tanait, alkoholt isznak és disznóhúst esznek, mindenféle szemérmetlenséget művelnek — ráadásul azt a rezsimet gazdagítják pénzükkel, „ami ellen mi a Próféta zöld zászlaja alatt utolsó csepp vérünkig küzdünk.” És a turisták riogatásával is. Eljött az az idő, amitől Egyiptom idegenforgalmának vezetői hosszú évek óta a legjobban félnek: úgy elapad az sor- szág legnagyobb bevételi forrása, mint perzselő nyarakon a Nílus. Ferenczy Europress ELADTAK A GRANVISUST Gazdára talált a patinás esztergomi szemüvegkeretgyár, a Granvisus. A miskolci Utalitas Befektetési Rt, az új tulajdonos folytatni és fejleszteni fogja az eddigi profilt. Az rt 160 dolgozót foglalkoztat a jövőben. Naponta 600-1000 felsőruházati termék érkezik be a Patyolat vegytisztító műhelyébe. A dráguló szolgátatás növelte a megrendelők igényeit, ezt korszerű gépekkel, nagy hatékonyságú tisztító anyagok vásárlásával elégíti ki az üzem. Tisztítanak szőnyeget és függönyt, sőt bőrruházatot is festenek. (Fotó: Kovács Tibor) Dél-dunántúli est Ungváron Egymás jobb megismerése, tartalmasabb kapcsolatok kialakítása, valamint a hagyományteremtés a célja annak a műsornak, amelynek keretében Pécs és a Dél-Dunántúl mutatkozik be az ukrán tévénézőknek. Az Ungvári Televízió ma este sugározza az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának estjét. A majd 4 órán át tartó műsorban a baranyai megyeszékhely nevezetességei mellett a régió sajátosságairól, természeti szépségeiről, kultúrájáról, társadalmi-gazdasági jellegzetességeiről is szó lesz. Pécs város polgármesterének köszöntője után zenés mesejáték várja a kicsiket, majd egy természetfilm következik, amely a Kárpát-medence legbájosabb állatairól, az őzekről szól, s a baranyai táj szépségeiről mesél. Ezt rövid beszélgetés követi: Békés Sándor főszerkesztő, az MTV Pécsi Körzeti Stódiójának vezetője mutatja be az ukrán nézőknek a stúdió munkáját, műsorpolitikáját. Bár a Pécsi Tv széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, fő működési területe a Dél-Dunántúl, amely Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyéket foglalja magába. A Dél-dunántúli kaleidoszkóp című riportcsoport ad képet hazánk egyik legsokszínűbb régiójáról, ahol majd másfél millió ember él — magyarok, németek, horvátok, szerbek. A nemzetiségek hosszú ideje hazánk hű polgáraiként élnek itt, ám hagyományaikat, nyelvüket, kultúrájukat ma is féltve őrzött kincsként óvják. A Pécsi Stúdióban a magyar mellett német és horvát nyelvű műsorok is készülnek, nem hiányozhat tehát az est programjából a nemzetiségi összeállítás sem. A változó Magyarország, így Baranya arculatának is egyik meghatározó tényezője napjaink átalakuló gazdasága. A néhány perces gazdaságpolitikai bejátszásból egy sikeres magyar vállalkozót is megismerhetnek az ukrán nézők. Az est célja azonban nemcsak az ismerkedés, bemutatkozás. Pécsi művészek közreműködésével készült az a csaknem 40 percnyi zenés, táncos egyveleg, amelyben az operettől a musicalig mindenki találhat kedvére valót. A Pécsi Televízió műsorának záró része ez, amelyhez nem kell tolmács sem, hiszen a zene nyelve közös, s a művészetben soha nem léteztek határok. (Artner) Az élelmiszer-kereskedelem buktatói Az élelmiszer-kereskedelemben a szervezeti rendszer korszerűsítésének és a versenyhelyzet javításának számos olyan akadálya volt, amely a belkereskedelem más területein kevésbé jelentkezett — állapítja meg az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium most elkészült elemzése az élelmiszer-kereskedelmi ágazatról. A gazdálkodás feltételei ezen a területen lényegesen kedvezőtlenebbek, mint másutt, s a vállalkozóknak is kevesebb lehetőséget tudnak biztosítani, elsősorban a korábban túlhangsúlyozott ellátási felelősség miatt, s amiatt, hogy az önállóságot a központi irányítás korlátozta. így már a spontán privatizáció keretében is kevesebb új típusú gazdasági társaság alakult, mint a belkereskedelem más szakmáiban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem strukturális és szervezeti átalakulása késik. Az elemzés azt is megállapítja, hogy a múlt év második felében felgyorsult az élelmiszer-kereskedelem privatizációja, noha a külföldi befektetők érdeklődése eleinte még mindig kisebb volt, mint a belkereskedelem egészében. 1991 végére azonban az élelmiszer-nagykereskedelemben így is több mint 100 külföldi vegyes tulajdonú gazdálkodó szervezet kezdte meg működését, túlnyomó többségükben a külföldi tulajdonhányad megközelítette a kétharmadot. A nagyobb cégeknél ez az arány általában az alapítói vagyon egynegyedét képviselte. Megállapították azt is, hogy bár az élelmiszer-kereskedelmi vállalatok hálózatának mintegy kétharmadát privatizálták ugyan, de a megmaradó nagyobb egységek a forgalomnak még mindig 55-60 százalékát adják, s itt csapódik le a nyereség mintegy háromnegyede is. Becslések szerint a magán kiskereskedelmi boltok és vendéglátóhelyek száma je- . lenleg meghaladja a 90 ezret, az üzlethálózat az elmúlt évben mintegy 21 ezerrel bővült. Az IKM megállapítása szerint az úgynevezett tiszta profilok mindinkább megszűnőben vannak, az élelmiszer-kereskedelem bővíti tevékenységi körét. A nagykereskedelem például a diszkonttevékenységben látta a nyitási lehetőségeket. Az élelmiszer-kiskereskedelemben a kezdeti nehézségek után az elmúlt év második felétől felgyorsult a gazdasági társaságok számának növekedése, ezzel egyidejűleg forgalmi részarányuk folyamatosan bővült, miközben a vállalatok piaci súlya és szerepe csökkent. Az adatok tanúsága szerint az idén az első félévben az élelmiszer-kiskereskedelemben a boltok aránya nem érte el a 15 százalékot, ám a forgalomnak több mint egy harmadát bonyolították.
