Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-07 / 263. szám

1992. november 7., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Kapcsolat Vicenzával Eredményesnek és hasz­nosnak ítélte meg az olasz küldöttség látogatását dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Gian- carlo Bortoli, Vicenza megye gazdasági ügyeiért felelős al- elnöke azon a talákozón, ahol az olasz delegáció kétnapos programjának tapasztalatait összegezték. Reményüket fe­jezték ki, hogy írásban is rög­zítik az együttműködési meg­állapodást. Tizenkétmillió forint a Faktornak A csurgói képviselő-testület elfogadta a Faktor Szociális Foglalkoztató kfté-vé alakulá­sát. Az önkormányzat. 12 millió forint hitelt biztosított a folya­matos működés érdekében. A kft-nek egy éven belül kell visszafizetnie az összeget. Alexandrapuszta műemléke Szeptember végén — a megyei főépítész szervezésé­ben — a Budapesti Műszaki Egyetem két negyedéves épí­tész hallgatója kezdte meg a csokonyavisontai Alexandra­puszta műemlék együttesé­nek felmérési munkáit. Némettanárok továbbképzése A megyei pedagógiai inté­zet közreműködésével négy­napos továbbképzés-soroza­tot szerveztek a német nyelvet tanító tanárok számára. A to­vábbképzést Ruth Hübner Lu­kes tartotta, aki a Goethe Inté­zet megbízásával szaktaná­csadóként segíti a dél-dunán­túli némettanárok munkáját. A továbbképzés-sorozaton több mint száz pedagógus vett részt megyénkből. A nyelvta­nításhoz módszertani segít­séget és anyagot is kaptak. A területi továbbképzéseknek a nagyatádi 2. számú, a marcali Noszlopy általános iskola, a siófoki polgármesteri hivatal és a megyei pedagógiai inté­zet adott otthont. Betörés Gigében Megyénkben ismeretlen tet­tesek sorozatban törik fel, fosztják ki a polgármesteri hi­vatalokat. Legutóbb a gigei önkormányzat hivatalos helyi­ségébe törtek be. Felfeszítet­ték a páncélszekrényt, és el­vitték az ott tárolt lemezkazet­tát, ebben 15 ezer forint volt. Három művész kiállítása Baktay Patrícia textilmű­vész, Füzesi Zsuzsa kerami­kus és Kiing József szob­rászművész alkotásaiból nyílik ma kiállítás délután 15 órakor a marcali Bernáth-házban. A tárlatot dr. Pandur József mű­vészettörténész nyitja meg. Az alkotások november 30-ig tekinthetők meg. Segítenek az alközpontok A Somogy megyei vállalko­zói központ alközpontjai több vállalkozás alapításához, üz­letviteléhez nyújtottak értékel­hető segítséget. így Tabon több kft és betéti társaság ala­kult, Marcaliban vegyesválla­lat létrehozásában segítettek az alközpont munkatársai. A nagyatádi alközpont a csurgó­ival egüttműködve jelentős pi­acorientációs tevékenységet folytatott a térség mezőgaz­dasági kistermelői számára. Az „ég kulcsa ” és más műemlékek Emlékparkot avattak a repülök Taszáron a Kapos Harcá­szati Repülőezred tegnap ünnepelte az alakulat fenn­állásának 42. évfordulóját. Az ünnepi nap sportver­sennyel kezdődött, majd ün­nepélyes állománygyűlésre került sor; ezen részt vett dr. Ferenczi László, Somogy me­gye rendőrfőkapitánya, dr. Fekete Gábor a köztársasági megbízott területi hivatalá­nak vezetője és a környék településeinek polgármeste­rei is. Az ünnepre már több mint három hete készültek Ta­száron. A műszaki gárda ugyanis csaknem újkori álla­potába állította vissza azo­kat a ma már műemléknek mondható repülőgépeket, amelyek pár évtizede még a legmodernebb technikát képviselték, ma azonban a frissen felavatott emlékpark féltett kincsei lettek. A MIG-15-ös, amely az ötvenes évek első felében került Taszárra, az első su­gárhajtású gépek egyike volt hazánkban. Szovjet pilóták képezték át a repülőalakula­tot az új gépek használatára. Híres-hírhedt típus a MIG-15-ös, ezek a gépek még a koreai háborúban kaptak fontos szerepet. — A MIG-19-es Taszár büszkesége volt egykoron, hiszen a magyar légibázisok közül csak a Kaposvár mel­letti repülőtér rendelkezett „az ég kulcsárnak becézett gépmadarakkal — mondta az egyik pilóta. — Modern, megbízható technika volt a hatvanas években és csak akkor ke­resztelték át a pilóták „rozs­dás kulcs”-ra, amikor a hat­vanas évek végén felszáll­hattak az első MIG-21-esek. — A két kiállított MIG-21-es mellett azonban még rengeteg a szabad hely — jegyezték meg többen —, hogy ezt a helyet a hetvenes évek gépcsodáinak ma is futó változatai mikor foglal­hatják el, ez már sajnos nem a taszáriakon múlik. Több tí­pus is szóba került. A csúcs- technikát képviselő használt MIG-29-esek a volt keletné­met technikát öröklő német hadseregnél is jól beváltak és a várakozásokkal ellen­tétben nem kerülnek „eladó­sorba”. A világ talán legjobb va­dászgépei a Mirage-ok elér­hetetlenül drágák, és a Ma­gyarország számára talán legideálisabb amerikai F-16-osoknak is borsos az áruk. Az emlékpark felavatását követően megkoszorúzták azoknak a pilótáknak a bronz emléktábláját, akik a napi rutinfeladat vagy kikép­zés végzése közben haltak hősi halált. A szomorú lista mögötti ta­lán egyetlen örvendetes tény, hogy a legutolsó halá­los gépbaleset megtörténte óta csaknem egy évtized telt el. A példa Széchenyi szellemisége A Magyarok Világszövetségének elnöke Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) A Somssich-Táncsics Ba­ráti Kör vendégszeretetét is élvezte a költő, a Magyarok Világszövetségének az el­nöke. A középiskolában kora délután megnyitotta az általa alapított Hitel című, függet­len, irodalmi, társadalmi, kritikai lap kiállítását. Szé­chenyi szellemiségét idézve Csoóri felhívta a diákok fi­gyelmét arra, hogy a legfőbb becsvágyuk a műveltség megszerzése lehet. A gimnázium egykori di­ákja, majd tanára, dr. Szí­jártó István, a Magyarok Vi­lágszövetsége elnökségé­nek a tagja a szellemi ma­gyarság építkezéséről szólt. Csoóri Sándor ezt köve­tően megkoszorúzta Szé­chenyi szobrát, majd dr. Gyenesei Istvánnal, a me­gyei közgyűlés elnökével, az Alpok-Adria Közösség 1993-94-ben soros elnöké­vel folytatott megbeszélést. Ezután a városháza nagy­termében találkozott a Ma­gyarok Világszövetségének elnöke a Somogyi Alkotó Ér­telmiségi Klub rendezvé­nyén az érdeklődőkkel. Csoóri Sándor Som­ssich-Táncsics Baráti Kör új­jászerveződése alkalmából tartott első közgyűlésen is részt vett. (Horányi) Természetvédő toponári diákok A toponári általános iskola hetedik osztályos diákjai a Norvég Természetvédelmi Társaság felhívására részt vesznek az „Európai lég- szennyezettségi programban”. Csatlakozásukat, illetve gon­dos mérések sorozatát — el­mondásuk szerint — az indo­kolja, hogy a levegő, a talaj és vizeink egyre szennyezetteb- bek, a természet a tűrőképes­ség határán van. A szennye­zett levegőtől pedig pusztul­nak erdeink, csökken a föld termőképessége és egyre több a légúti megbetegedés­ben szenvedő. Hogy valóban savas eső esik, első mérésük megdöb­bentő adatai mutatták: szep­tember 30-án a csapadék el­érte a 4-es savas ph-t (ilyen erősségű savat akkor kapunk, ha egy deciliter vízbe 15 csepp ecetet öntünk), s a későbbiek­ben ennél csak magasabb ér­tékeket mértek. Az esővizet a levegőben felhalmozódott széndioxid, kéndioxid és nit- rogénoxidok változtatták ilyen savanyúvá. A toponári iskola diákjai már korábban is szerveztek kör­nyezetvédelmi őrjáratokat, versenyeket, vigyáznak iskolá­juk és környezetük tisztasá­gára. A program keretében pedig két hónapig végezték a csapadék mennyiségére, il­letve savasságára vonatkozó méréseiket. Átadták a bonnyai vízmüvet Bonnya tegnap ünnepelt: a község vízművel, 1600 méter vízvezetékkel lett gazdagabb. A több mint háromszáz lakosú településen — elkészült 120 házi vízbekötés is. A somogyi dombság egyik reprezentánsa ezzel is köze­lebb került Európához — mondta avatóbeszédében dr. Páris András országgyűlési képviselő. — Korábban mél­tatlanul elhanyagolt területek élednek újra, és mutatják: nem hiábavaló az erőfeszítés. A többmillió forintos beruhá­zás eredményeként egészsé­ges ivóvíz folyik a csapokból. A megyében már csak a tele­pülések 3 százaléka nincs el­látva vezetékes vízzel. Ez az arány tovább csökken. A legú­jabb technika is bemutatkozott Bonnyán. A tévéantennára emlékeztető URH-s készülék kábel nélkül tart kapcsolatot a víztároló és a kút között. A DRV Dél-balatoni Üzemigaz­gatósága gyors és pontos munkát végzett. A helyi képviselőtestület a jelentős anyagi terhet vállalva döntött a beruházás mellett. Megtudtuk: más területen is segítik a lakosságot. Márcz Konrád polgármester megkö­szönte Ift Miklósnak és a me­gyei önkormányzat vízügyi és kommunális társulásának is a munkáját. L. J. Egészségügyi fórum Tabon Dr. Kökény Mihály, az MSZP ügyvivője, és dr. Kovács Pál or­szággyűlési képviselő nyilvános fórumot tartott csütörtökön este Tabon a művelődési központ kamaratermében. Dr. Kovács Pál tájékoztatást adott a szociá­lis törvény előkészületeiről, a társadalombiztosítási törvény várható módosításáról, majd dr. Kökény Mihály az MSZP szoci­álpolitikával és társadalombiz­tosítással kapcsolatos állásfog­lalásáról tájékoztatta az érdek­lődőket. A több mint két óráig tartó fórumon a résztvevők sok kérdést tettek föl a nyugdíjakkal, a munkanélküliséggel kapcso­latban. Könyvtárosok, népművelők találkoztak Az idén először tartották közösen a somogyi könyvtáro­sok és népművelők továbbképzését a balatonföldvári Jo­gar Továbbképző Központban. A megyei kulturális bizott­ság támogatta négynapos kurzuson több mint félszáz közművelődési szakember vett részt. Az előadásokat beszélge­tések követték, ezeknek vissza-visszatérő témája a „hogyan tovább, közműve­lődés?" volt. — Szerencsés volt közö­sen megrendezni ezt a talál­kozót, hiszen a somogyi fal­vakban is érzékelhető: ösz- szevonják a népművelőket és a könyvtárosokat — mondta Varga Róbert, a Me­gyei és Városi Könyvtár osz­tályvezetője. — Hogy ne szakadjanak kétfelé, közös cselekvési stratégiát kell megfogalmazni. Úgy vélem, a meglévő intézményrend­szert nem szabad szétzilálni, hanem plusz tartalommal kell megtölteni. Ezt igényli tőlünk a társadalom. Ilyen lehet például az innováció felé való fordulás, ami nem jelent feltétlenül nyereséget, hanem olyan speciális szol­gáltatást, amit a lakosság kíván: (szak)információk áramlását, helybenolvasási lehetőség bővítését, kiscso­portos foglalkozásokat, de e körbe tartozik a munkanélkü­liekkel való szervezett fog­lalkozás is. Ezt a „segítés” koncepciót tartották kívánatosnak az előadók is: Németh Margit pszichológus és Kály Kulai Károly, a Sziget Ifjúsági és Segítőszolgálat vezetője is. Dr. Zeller Gyula, a pécsi Ja­nus Pannonius Tudománye­gyetem professzora és Bo­kor Béla, a Baranya megyei Művelődési Központ igazga­tója is igazolta: szükség van ránk, ám újra kell gondolni szerepünket. — Az útkeresés adott mu­níciót a további munkánkhoz — tartja Báli Aranka, a Me­gyei és Városi Könyvtár munkatársa. — A hogyan tovább? stratégia kialakítá­sában a vállalkozás és a se­gítő attitűd egyaránt nyom a latban. A segítségnyújtás a fontosabb, ám ez csak csa­tolt, kiegészítő funkció lehet. Nem feledkezhetünk meg a könyvtárak és a művelődési intézmények alapfunkciójá­ról. — Nekünk mint módszer­tani intézménynek ezután is szolgálni-szolgáltatni kell — mondta Hegedűs Tibor, az SMK igazgatója. — A nép­művelő frontember. A segítő pedig az emberek belső erőit mozgatja. Most is bebi­zonyosodott: a közművelő­désben, a kultúrában egyre fontosabb a marketing. — És a kapcsolattartás — tette hozzá Darabos Zsu­zsanna, az SMK munkatársa. — Ám úgy érzem, nemigen vagyunk kíváncsiak egy­másra, hiszen sajnálatos módon a nagy városi műve­lődési központok — Kapos­vár, Nagyatád, Marcali, Barcs — nem képviseltették magukat. Érződik, hogy egyre nehezebben mozdu­lunk ki otthonról. Ez pedig nem jó. Én kissé pesszimis­tán látom a jövőnket: a régi funkció, amire szerveződtek az intézmények, elavult már. A továbbképzés egy kicsit önigazolás is volt szá­momra, mivel sokan megfo­galmazták: a munkanélküli­ekért is sokat tehet egy kul­turális intézmény. A Nyitott Tér Alapítvány Maksay Klá­rával szervezett idegenfor­galmi asszisztens- és hos- tess-képzését befogadta az SMK. (Lőrincz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom