Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-05 / 261. szám

1992. november 5., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 11 A KSH következtetése: Ut az ellehetetlenülés felé Az élelmiszer-gazdaság adatai A Központi Statisztikai Hiva­tal felmérése igazolja, hogy a mezőgazdasági ágazat terme­lését jelentős mértékben hát­ráltatta az év első felében a kedvezőtlen időjárás, a gaz­dálkodás pénzügyi feltételei­nek további romlása, valamint a tulajdonosi és szervezeti vál­tozás elhúzódása. Az adatok szerint a mező- gazdaság, az erdőgazdálko­dás és az élelmiszeripar telje­sítménye egyaránt csökkent. A korábbi években keletkezett aszálykárok és az értékesítés alacsony árszínvonala a gaz­dálkodó szervezetek közül igen sokat csődbe vagy csőd­közeli helyzetbe juttatott. A mezőgazdaság vesztesége az elmúlt évben 21 milliárd forint volt. A gazdálkodó szerveze­tek csaknem 10 százaléka ke­rült csőd- vagy felszámolási el­járás alá. 291 szervezet ellen indítottak csődeljárást és 41 szervezet felszámolása kez­dődött meg. Az idei évben tovább emel­kedett a termelésből kivont te­rületek nagysága, míg 1991-ben az összes szántóte­rület 2,1 százalékát nem mű­velték meg, ez az arány az idén már 7 százalékra emel­kedett. Búzából és rozsból például az előző évinél jóval kevesebbet vetettek be a gaz­daságok. A féléves adatok szerint a szarvasmarha állo­mány 232 ezerrel, a sertés pedig 1,7 millióval csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az élelmiszeripar teljesítménye 11 százalékkal maradt el a tavalyi év első fel­étől. A termelés mennyiségi növelésére csak a növény­olaj-, az ásvány-, szikvíz-, és üdítőipar, valamint a söripar volt képes. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar folyó áron számított exportjának értéke 27 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. A kivitel értékének növeke­dése a jelentős exportstruk­túra módosulásával magya­rázható. A mezőgazdasági termékek és élőállatok kivitele ugyanis több mint kétszere­sére emelkedett, viszont az élelmiszer-ipari termékek kö­zül a hús-, a baromfi-, és a tejipari termékek exportja mintegy 22 százalékkal csök­kent. A mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak száma 32,7 százalékkal, az élelmiszeri­parban dolgozóké 9,9 száza­lékkal volt kevesebb az év első felében, mint tavaly ilyen­kor. A fizikai dolgozók száma több mint 107 ezerrel apadt. A nettó keresetek a mezőgazda- sági üzemekben 13,8 száza­lékkal, az élelmiszeriparban pedig 21,4 százalékkal növe­kedtek. A KSH következtetése az adatokból: a hosszabb ideje fennálló és kedvezőtlen ha­tású gazdasági körülmények mellett az ágazat a teljes elle­hetetlenülés felé halad. MARAD A KERÉKPÁR Bővül az ország kapuja Jaklics György Ybl-díjas építész tervei nyomán készült el a Ferihegyi repülőtér kettes terminálja. Az építész most el­készítette illetve megtervezte a repülőtér II.B és C terminál­jának terveit. Képünkön a terv perspektivikus rajza látható. Átalakuló takarékszövetkezetek A közlekedési eszközök so­rában az első helyen áll a vi­lágon a kerékpár, és a jövő­ben is megőrzi a vezető he­lyét. Tavaly 92 millió kerékpárt és 35 millió autót adtak el Föl­dünkön. Összehasonlításkép­pen: 1965-ben a kerékpár még éppen megelőzte az au­tót — 21:19 millió arányban. Napjainkban 800 millió ke­rékpár és 460 millió autó köz­lekedik világszerte. Ez azt je­lenti, hogy átlagban minden hetedik embernek van kerék­párja, de csak minden tizen­kettediknek autója. A washingtoni World Wats Institute intézet kutatásai sze­rint az autó használata csök­kenti a mozgékonyságot. A londoni közlekedés átlagse­bessége ma péládul kisebb, mint a középkorban volt. Bangkokban ma az átlagos közlekedési tempó öt kilomé­ter óránként. Egy gyalogos éppen ilyen gyorsan mozog. A World Watch Insitute megállapítása szerint az autó drága, környezetkárosító és nem hatékonyan használja fel az energiát. Egy kilomé­ter megtételéhez kerékpáron 22 kalória elégetésére van szükség, ellenben egy autó­kilométer 1156 kalóriát igé­nyel. Várhatóan hálózati formá­ban működnek a jövő év elejé­től a takarékszövetkezetek. A szervezeti változást a pénzin­tézeti törvények módosítása teszi lehetővé. A takarékszö­vetkezetek közös kockázati alapot hoznak létre. A Taka­rékbank csúcsbankként mű­ködik a továbbiakban. Az Or­szágos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke szerint szükséges, és már készülő­ben is van a takarékszövetke­zetek működését szabályozó takarékszövetkezeti törvény. A takarékszövetkezetek hi­telállománya a múlt évihez képest mindösze 1 milliárd fo­rinttal növekedett, így jelenleg 42 milliárd forint. A fogyasztási célú hitelek állománya az év elejihez képest 87 százalékra esett vissza, azaz mintegy 2,3 milliárd forinttal csökkent. A kis- és magánvállalkozók hite­leinek összege csaknem megduplázódott. Az év eleji majd 8 milliárdos összeg 14 milliárdra növekedett. A betét- állomány a takarékszövetke­zetekben a múlt év végén 72 milliárd forint volt, míg jelenleg meghaladja a 80 milliárdot. Virágzó üzletág Németországban az autólopás Az állhatatosság sikert hoz Magyarországról — amerikai szemmel, Amerikában A budapesti amerikai nagykö­vetség munkájának hatvan szá­zalékát a gazdasági kérdések teszik ki. Magyarország mint a Nyugat és Kelet közötti gazda­sági híd igen fontos Washington politikájának szempontjából. Többek között erről is beszélt Garry Gallagher, a nagykövet­ség kereskedelmi tanácsosa a közelmúltban a Los Angeles-i magyar gazdasági napon. A rendezvényen az amerikai rész­vevők sokkal derűlátóbban ítél­ték meg az ország gazdasági fe­lemelkedésének lehetőségeit, mint sokan hazánkban. A mértékadó hivatalos ameri­kai körök szerint is változatlan Magyarország vezető szerepe a térségben: a két ország idei, várhatóan több mint 700 millió dolláros kereskedelmi forgalma több, mint az amerikai-cseh­szlovák kereskedelem, és a Magyarországra irányuló ameri­kai kivitel háromszor akkora, mint a lengyelországi. Ez a tér­ség egyetlen országa, ahol 1990 óta nem változott a kor­mány, politikai stabilitás van. Douglas Redeker, a Salamon Beruházási Bankház vezető munkatársa szerint a beruházó Magyarországon igenis el tudja érni a célját, csak következetes­nek, ötletgazdagnak, kezdemé­nyezőnek kell lennie: érkezzen jó helyismerettel, gyakorlati ter­vekkel és készüljön fel arra, hogy sok olyan vállalkozóval kell együtt dolgoznia, aki korábban kényszerűségből csak a szürke piacon működhetett. A Salamon Bank, amely legutóbb az 1924 óta első, 200 millió dolláros amerikai magyar kötvénykibo- csájtást szervezte, Magyaror­szágon elsősorban az agráripar, az idegenforgalom és a helyi feldolgozóiparnak kínál jó lehe­tőségeket. Ha valaki meg akarja vetni a lábát a térségben — hangzott el a fórumon — csak Magyaror­szágon kezdje. Nagy előny lesz ez, mert a magyarországi „tá­maszpontról" előbb-utóbb meg­nyílnak a lehetőségek a Szovjet­unió óriási piacai felé. Elegáns kocsija körül sün- dörgő három férfira lett figyel­mes egy bonni egyetemi ta­nár, midőn kilépett a szuper­market ajtaján. Mivel autóra­jongóknak vélte őket és barát­ságosan elmagyarázta nekik, mi mindent is tud a csodako­csi. A tudós férfi aztán csak otthon vette észre, hogy au­tója immár nem bonni, hanem lengyel rendszámot visel. Németországban óránként 15 kocsit, naponta 350-et lop­nak el: csupán 1992 első fél­évében 63 ezer gépkocsit emeltek el. Az autólopás a szervezett bűnözés virágzó üzletága. Míg 1989-ben „csak” 50 200 lopást jelentettek be (Nyugat-Németországban), 1990-ben 60 300-at, s egy év­vel később már 87 200-at! Az idén a rendőrség és a biztosí­tók további negyven százalé­kos emelkedéssel számolnak, s a várható kár összegét két­milliárd márkára becsülik. A „munka” oroszlánrészét német-lengyel és német-ro­mán bandák végzik el, de az olasz maffia is igen aktív. Jól szervezett közel-keleti és ke­let-európai gengszterek küldik a megbízásokat németországi képviseletüknek. A csem­pészszervezetnek minden német nagyvárosban van fi­ókja, amely fogadja a központ rendeléseit — tudhatjuk meg három német szerző a Maffia az államban című könyvéből. A főnökök egész városrészek parkoló kocsijait lajstromba vetetik, hogy bármikor szállí­tani tudjanak. A tolvajok ellop­ják a kívánt kocsit, szakembe­rek hamisítják a papírokat és az alvázszámot, futárok gon­doskodnak a leszállításról — rendszerint Keletre. A rendőr­ség adatai szerint a BMW, a Volkswagen és az Opel a slá­ger. Kocsitípusra, színre, évjá­ratra vonatkozó extrakívánsá­gokat is igyekeznek teljesíteni. Az egyik legkedveltebb tett­hely: Berlin. A lopott kocsi gyakran már Lengyelország­ban van, mire tulajdonosa fel­fedezi a lopást. Az említett könyv szerint mind gyakoribb, hogy a vezető gázt ad és a so­rompót áttörve átrobog az el­lenőrző ponton, majd felszí­vódik Lengyelországban. A wiesbadeni Szövetségi Bűnü­gyi Hivatal adata szerint a Lengyelországban forgalmi engedéllyel rendelkező kül­földi gyártmányú gépkocsik nyolcvan százaléka Németor­szágból származik, és minden ötödik kocsi lopott. Akinek szerencséje van, ellopott ko­csiját visszavásárolhatja vala­hol Gdansk és Krakkó között. Az autócsempészés másik fontos célpontja Románia. Minél szervezettebbek a bűn­bandák, annál eredménytele­nebb a nyomozás. 1985-ben a súlyosabb autólopási esetek 29 százalékát sikerült felderíteni, 1991-ben ez az adat már csak 24 százalék volt. Ha egy tolvajt, vagy futárt elfognak, az esetek nyolcvan százalékában kiderül, hogy hasonló okból volt már büntetve. A főnökök, az üzlet­menetet irányítók személye leg­többször háttérben marad. Minden második jármű örökre eltűnik. A biztosítók a biztosítási díjak emelésével igyekeznek a fékpedálra lépni, az autógyártó­kat pedig felszólították, hogy 1994-ig jobb lopásgátlókat dob­janak piacra. Puma Magyarországról A magyar ipar is bekapcso­lódik a híres Puma cipők előál­lításába, amely a PEMÜ Ceg­lédi Cipőipari gyárában törté­nik. Decemberben megkez­dődik a nagy kapacitású gyár­tás, s terveik szerint évente 150 ezer labdarúgó- és más versenysport-cipő, valamint 700 ezer szabadidőcipő kerül ki a gyár kapuján. A kormány segít Az amerikai kormány 100 millió dollárért vásárol kukori­cát a hazai termelőktől, s a je­lentős mennyiségű gabonát az egykori szovjet térség né­hány tagállamának adomá­nyozza. Az állami támogatás elsődleges célja, hogy a kuko­ricatermelő övezetet sújtó nyomott árszintet felhajtsa. A kormány már korábban is kü­lönféle támogatásokkal és ga­ranciákkal próbálta ösztönözni az amerikai agrárexportot. Mühelytalálkozó a vidékért Harminc osztrák utazási iroda képviselőjének és ma­gyar társaságok részvételével műhelytalálkozót rendeztek a közelmúltban Hortobágyon. A korábbi hasonló rendezvé­nyek után első alkalommal tar­tották megbeszélésüket vidé­ken azzal a céllal, hogy az utazási irodák közelebbről is­merkedhessenek a vidékkel is. Béremelés Ausztriában Mintegy 3,9 százalékkal fog emelkedni az osztrák ipari munkások bérszínvonala. A béremelés a rosszul fizetett alkalmazottaknál elérheti az 5,2 százalékot is. Tavaly az osztrák alkalmazottak a 3,3 százalékos infláció mellett 4,8 százalékos fizetésemelést ér­tek el. Expo-falvak, biokertészkedés Pest megye tevékenyen be akar kapcsolódni az 1996-os világkiállítás rendezésébe. Expo-falvak építését tervezik, ahol a világkiállítás alatt ven­dégek laknának, utána pedig menedzsereknek kívánják ér­tékesíteni a házakat. A felké­szülés részeként addig is bio­kertészkedésre oktatják az érdeklődő munkanélkülieket. Mercedes Mongóliából A jövő év májusában Mon­góliában megkezdi a nehéz teherautók és speciális ha­szonjárművek összeszerelé­sét a kínai North Industries Corp. A vállalat évente hat­ezer 8-20 tonnás járművet gyárt a Mercedes-Benz által szállított alkatrészekből, né­met gyártási technológiával. Csőd szélén Szerbiában A gazdasági blokád követ­kezményeként a 2,3 millió szerbiai foglalkoztatott 60 százaléka nem dolgozik Szer­biában. Többségük kényszer- szabadságon van. Az év első kilenc hónapjában csaknem húsz százalékkal csökkent az ipari termelés, több mint 2500 ipari vállalatot azonnali csőd fenyeget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom