Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-02 / 257. szám

1992. november 2., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 A marcali tévé mai műsora Ma 19 órától: Képújság. Kb. 19.10-től Hétfő esti hírmaga­zin. Benne: Marcaliak Künzel- sauban. Testvérvárosi kap­csolatok (l.rész) - A Magyar Máltai Szeretetszolgálat mar­cali csoportjának beszámo­lója. - Átalakult a tsz. - Model­lezők nehéz helyzetben. - Hí­rek, sport - 20 órától: Tv-mozí. Flach Gordon (USA sci-fi). Polgári védelmi társulás Polgári védelmi társulást hozott létre Marcali körzeté­ben öt község önkormány­zata. Belépési szándékát az egykori járás területéről már 25 önkormányzat jelezte. A marcali székhelyű társulás közös anyagi bázis létrehozá­sát tervezi az esetleges ter­mészeti és egyéb katasztrófák következményeinek felszá­molására. S célja a községi polgármesterek segítése is. Csákányban csak érdeklődtek Az október 28-án megtartott földárverésen csupán az ér­deklődés volt számottevő Csákányban, hiszen egyetlen licitáló nem akadt. A 4408 aranykorona-érték a benyúj­tott kárpótlási igények egy- harmada. Szeptember 18-áig a megyei kárrendezési hiva­tal 7317 aranykorona-értékre beadott igényt bírált el, és hozta meg a határozatot. Tájékoztató az OTP terveiről A marcali, illetve a vonzás- körzetében működő önkor­mányzatok képviselői szá­mára tartottak tájékoztatót Marcaliban. Dr. Várfalvi Ist­ván, a Tákisz igazgatója az önkormányzati szabályozás 1993. évben várható alakulá­sáról számolt be, Illés Antal, az OTP megyei igazgatója pedig a bankok, illetve az OTP terveiről adott tájékoztatót. Vadhús-szezon Öreglakon Az öreglaki vadfeldolgozó kft telepére szeptember eleje óta érkeznek a környékbeli megyékben elejtett szarvasok, őzek, vaddisznók. Október végéig 2204 szarvast ejtettek el a vadászok, és 297 tonna zsigerelt vadat szállítottak az üzembe. Feldolgoztak még 411 őzet (ez épp 5,3 tonna) és 479 vaddisznót (36 tonna) is. Vers- és próza­mondó verseny A Magyar Honvédség mar­cali helyőrségi klubja vers- és prózamondó-versenyt hirde­tett az általános- és középis­kolás diákok számára. A ren­dezvényen 52 tanuló vett részt. Áz általános iskolások közül első díjat érdemelt Kern Ágota, a középiskolások leg­jobb vers- és prózamondója pedig Harangi Gabriella lett. Marcali turisztikai vonzerő Gondokkal küzd a faj szí zokniüzem is Értékesítési gondjai vannak a somogyfajszi zokniüzem­nek, amelyet 12 éve létesített a pusztakovácsi szövetkezet. Hollandiából hoztak akkor 20 kötőgépet, s gyermek-, férfi- és női zoknikat gyártottak, ha­vonta mintegy 40-60 ezer pá­rat. Azóta azonban több válto­zás, leépítés is történt, mivel termékeik iránt jelentősen csökkent a kereslet. Közben tulajdonosváltozás is volt: a termelőszövetkezet eladta a gépeket. A zokniüzem új tulaj­donosa a paksi székhelyű Du- nacenter kft lett. A fajszi kis­üzemben most 21-en dolgoz­nak csak, korábbi dolgozóik közül huszonhat munkanél­küli. Jancsik István üzemve­zető reménykedik: a Dunacen- ter kft egy olasz vállalkozóval folytat tárgyalásokat. Ha ez eredményes lesz, nagyobb megrendelésre számíthatnak, s így 10-15 korábbi dolgozó­jukat is visszavehetik. — Október hatodika óta 180 miliméter csapadék hulott In- kére. Ha ezt nyáron kaphatták volna a földek, burgonyaözön „veszélyeztetne” bennünket — kesergett a hirtelen kere­kedett télidőben Horváth Jó­zsef szövetkezeti elnök. Előző nap még mediterrán napsütésben válogatták szor­gos asszonykezek a csoma­golásra váró vetőburgonyát, hiszen a gazdaságok és a magántermelők egyaránt már a jövő évet tervezik. Horvátor­szági felségjellel és rend­számmal ellátott személygép­kocsik is sorjáznak naponta a burgonyatárolónál. A hídmérlegen Matija Neu­mann Zastavája utánfu­tójában 400 kiló a de­siree „nagyfrakciós” vető­gumó. — 60 hektáron termesztet­tük a vetőgumót, átlag 26-28 tonnát sikerült betakarítani. Legkedveltebb a desiree, de sokan viszik a szuperkorai ru- binia fajtát is. Jó piaca van a kondornak, a középérésű li- setta és draga fajtáknak is — mondta az elnök. Étkezési burgonyát 180 hektáron termesztettek, 20-21 tonnás a termésátlag. Előze­tes tárgyalásaik alapján mint­egy 600 tonnát exportálnak, 2600 tonnát pedig már átadtak a Zöldért rt-nek. Itt is a desiree fajta a sláger, hiszen eltartha­tósága, betegségekkel szem­beni ellenállóképessége a le­hető legjobb. Visszakanyarodva az őszi munkákra Horváth József kissé elégedetlenül jelentette ki:— 450 hektáron már végez­tünk a vetésekkel, még hátra­van 200 hektár búza. Ä körül­mények határozzák meg mi­korra fejezzük be, de szándé­kunk elvetni a területeket. A kárpótlásra kijelölt földek után Inkében sem igen kap­kodnak. A szövetkezet — ele­get téve a törvény előírásai­nak — megműveli ezeket a táblákat is. 15 százalékukat már elvetették, a tarlómunkák után, mihelyt a csapadék alábbhagy jöhet az őszi szán­tás. Akárhogy is alakul, az in­kei határ bizton nem lesz gyomok martaléka. (Mészáros) A tököli székhelyű Boszpo­rusz Utazási Iroda felfedezte Marcalit és irodát nyitott a vá­rosban. Idegenforgalmi szem­pontból ugyanis a környék ki­aknázatlan lehetőségekkel rendelkezik. Egy francia cég máris fölismerte, hogy a vá­rosban igényes vendégeket fogadó szálloda nincs, ezért Marcaliban megépítik a szál­lodalánc legújabb épületét. A környéken pár évvel ez­előtt melegvízű forrásokat fe­deztek föl, amelyek azóta is kihasználatlanok. Ezt is felis­merve gyógyüdülő központ lé­tesítését tervezik Marcaliban, ahol fontos az is, hogy új munkahelyeket teremtsenek. A város környékén virágzó idegenforgalomra van kilátás, számítanak a város lakosaira is, hogy minél többen kapcso­lódjanak be a fizetővendég szolgálatba. Szimpóziumokat, kiállításokat is terveznek, hogy felélénkítsék az idegen- forgalmat. A város polgárai­nak hazai és külföldi kirándu­lásokat szervez a Boszporusz új, marcali irodája. Nem feledkeznek meg a környékről §em. Boronkán megteremtik a lovaglási lehe­tőséget a vendégek számára. A környező erdők, halasta­vak szintén vonzóak lehetnek az itthoni és a külföldi érdek­lődők számára. A faluturizmus esélyeit mérlegelik Marcali­ban, a Balatonhoz közel, de nem a Balaton vonzerejére számítva. M. A. M. Aszály után túlzott égi áldás Válogatják az inkei burgonyát Esetenként 40-42 kilométer a vonulási távolság S' Állandó stresszhelyzetben 250 idős emberről gondoskodnak Gyorssegély és lelki támasz A Családsegítő Központ tevékeny­sége Marcali körzetében Koszorú Gábor tűzoltó századost három éve, 1989. december 1-jén nevezték ki Marcali tűzoltóparancsno­kává. A marcali városi tűzol­tóság működési területének „sarokpontjai” Fonyód-Fő- nyed-Vése-Böhönye, állo­mányi létszáma 54 fő. Az ügyeleti naplóban a 254. be­jegyzésnél tartanak. — Az idei nagy szárazság mellett továbbra is a határta­lan emberi felelőtlenség okozza munkánk java részét — mondja mindjárt a dolgok közepébe vágva a parancs­nok. Míg tavaly összesen 207 esetet naplóztak, az idén már a 254. bejegyzésnél tartanak. A szárazság idején a nádas­égések okozták a legtöbb gondot, hiszen a Kis-Balaton természeti értékeinek megvé­dése is rájuk hárult. Tallózva az idei emlékezetes esetek között mégsem a tűz, hanem a víz elleni küzdelmet emelte ki. — A Medárd-napi esőzés úgy zúdult Marcalira, hogy há­rom házat kellett az állomány­nak kilakoltatnia. Emellett rengeteg vízbetörés felszámo­lása hárult rájuk; közreműköd­tünk az értékek megmentésé­ben. Egyre több gondot okoz a tűzoltóságnak a kárelhárítás. Fonyódtól Főnyedig a 7-es út forgalma teremt stresszhely­zetet; a karambolokon kívül az esetlegesen előforduló robba­násokra is készen állnak. Szerállományuk — egy 3 éves Ifa, egy 11 éves 6 ezer li­teres Rába fecskendőskocsi és egy ugyancsak 6 ezer liter habképző anyagot vivő Rába — méltó ellenfele a „vörös ka­kasnak”. A 30 méteresre nyit­ható létrájú szerkocsival a tér­ség legmagasabb épületeiből is sikeresen menthetnek. Nappal 60 másodperccel a ri­asztás után, éjjel 90 másod­perccel el kell hagyni a lakta­nyát — ez a követelmény. Ha­talmas erőpróba. — A feszítettség az állo­mány korösszetételének tud­ható be; a tűzoltó szolgálati ideje alatt állandó stressz­helyzetben él. Ez idegileg is igénybe veszi. Az idén már ketten vonultak rokkantsági nyugállományba és további három személynél van folya­matban a rokkantosítás — so­rolta gondjait. A „szabadidőben” állandó képzést kap az állomány, hi­szen most már fel kell készül­niük a balatonkeresztúri és ba- latonfenyvesi repülőtér for­galmára is. Az utóbbi fél év­ben kiemelten foglalkoztak a veszélyes áruk fuvarozásával kapcsolatos teendőkkel, va­lamint az esetleges beavatko­zások megszervezésével. Az 1991 évi XX-as törvény ugyan az önkormányzatok jegyzői­nek hatáskörébe utalta a „ha­tósági jogkört”, de a szakvé­lemenyezes az o feladatuk. A megelőzés munkájában legin­kább Rajnai Zsolt főhadnagy felkészültségére és tapaszta­latára számíthat Koszorú Gá­bor. Magánéletéből sem tudta száműzni választott és szere­tett hivatása gondjait, örömeit. Tagja a Máltai Szeretetszolgá­lat hazai szervezetének, leg­utóbb pedig a németországi testvérvárosi kapcsolatfelvétel során határozta el egy dédel­getett terve megvalósítását. — A jövő nyárra szeretnénk egy ifjúsági tűzoltótábort lét­rehozni Szőcsénypusztán. Meghívjuk a német, olasz és erdélyi testvérvárosaink ifjú­sági tűzoltócsapatait, valamint Somogy többi városának csa­patait is. A vörsi tűzoltómúzeumról megtudjuk, hogy sorsa rende­ződött; a kiállított tárgyak kar­bantartását továbbra is vállal­ják. Bárcsak a kellő megbe­csülést is tudná megszerezni. Ez is szívügye Koszorú Gá­bornak. Mészáros Tamás Negyven idős ember jár Marcaliban a klubba. Harmin­cán nappali ellátással, tízen „szállásbiztosítással” veszik igénybe a szolgáltatásait. Az utóbbiak hétfő reggeltől szombat délutánig az intéz­mény lakói, s csak a hét végét töltik otthonukban. A helybeli­eken kívül horvátkútiak, bizei- ek, boronkaiak is fölkeresik. — Klubszerű a foglalkozás itt — mondja Radák Lászlóné, a családsegítő központ veze­tője. — Rögzítve csak az ét­kezés ideje van, mert az éte­leket a Gyermekélelmezési Központból hozzuk, s alkal­mazkodnunk kell hozzájuk. A családsegítő központ ja­nuár óta minden korosztály problémáival foglalkozik. Há­zigondozási szolgálata az or­vosi körzetek területét veszi alapul; most szerveződik az ötödik. Jelenleg 35 rászoruló otthoni gondozását végzik, s mintegy 10-15-öt időszako­san ugyan, de rendszeresen kell látogatni. Egy-egy gondo­zónő 8-9 embert lát el. A szo­ciális étkeztetés ugyancsak a központ hatáskörébe tartozik, most mintegy 250 az ellátottak száma. Ez a szám évszakon­ként változik. A családsegítő csoport — bármilyen gonddal fordulhat­nak hozzá az emberek — igyekszik mindenkinek segít­séget nyújtani. Leginkább jogi, érdekvédelmi és társadalom- biztosítási ügyekben. Fő mun­kája azonban a családok eset­leges konfliktushelyzeteinek feloldása. — A munkanélküliség által okozott anyagi gondok állnak az első helyen; ezt követi az alkoholizmus, a vele járó neu­rotikus panaszok, az alkal­mazkodási készség hiánya — sorolja Radák Lászlóné. — E gondok általában egymásból következnek. Ahol anyagi probléma van, gyorssegéllyel is tudunk segíteni. Megpróbá­lunk felkutatni más lehetősé­geket is. Van pszichológu­sunk, aki családterápiával fog­lalkozik, s kapcsolatban va­gyunk a munkaügyi hivatallal is. Ez akkor bizonyult nagyon jó segítségnek, mikor valaki visszakapta az egzisztenciá­ját; azonnal helyreállt a csa­ládi béke. A ^családsegítő központ munkájának alapelve a segí­tés. Évi költségvetése 12 mil­lió forint. Ebben benne van minden: a rezsi, a gyorssegé­lyek, az idősgondozás költsé­gei, a gyerekek táboroztatása, az ebédek ingyenes kihor­dása. — Olyan támogatást’igyek­szünk nyújtani a hozzánk for­dulónak, hogy az életvitelében segítse. A legnagyobb prob­léma az, hogy az emberek nem ismerik az új jogszabá­lyokat, nem tudnak élni az új lehetőségekkel. A családse­gítő központ itt tud a legtöbbet segíteni. S ha megvan az eredménye, mi is örülünk. Metz A. Márton

Next

/
Oldalképek
Tartalom