Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-28 / 281. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — MUNKA NÉLKÜL 1992. november 28., szombat Tíz kérdés, tíz felelet Kalauz — munkanélkülieknek 1. Kit és mikortól illet meg a munkanélküli-járadék? Hogyan számítják ki a járadék összegét? Mindazok, jogosultak ilyen ellátásra, akik nem állnak munkaviszonyban, egyéb kereső tevékenységet nem folytatnak, az illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vette őket, s járulékfizetési kötelezettségüknek legalább 360 napig eleget tettek. Járadékot kaphatnak még az öregségi, a F0Kkaflt§á|l, s baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosultak IA járadék összegét a? állástalan korábbi átlagkeresete alapján számítják ki. (Átlagkereseten a munkaviszony megszűnését megelőző utolsó négy naptári negyedévben elért átlagkereset értendő ) Azoknak, akik karáéban a munkahelyükön rehabilitációs keresetkiegószítést kaptak, azt az összeget is be kell számítani a munkanélküli-járadék alapját képező átlagkeresetükbe. 2. Magasabb összegű ellátást kapnak-e azok, akik korábban magasabb ösz- szegü szolidaritási járulékot fizettek, netán cserébe tovább kapják a járadékot, mint mások? Az egy naptári napra jutó járadék alapja a havi átlagkereset harmincad része. A járadék összege a folyósítás első szakaszában (12 hónapig) a korábbi átlagkereset 70, a második — fél évig tartó — szakaszában 50 százalék. A munkanélküli-járadék felső határa a megállapításkori minimálbér kétszerese, alsó határa pedig a minimálbér (jelenleg 8 ezer forint). A munkanélküli-járadék folyósítási időtartamának az alapja a munkanélkülivé válást megelőző négy óv alatt fizetett járulók (minimális járulékfizetési idő 360 nap). Aki 1440 naptári napig (négy évig) vagy annál több ideig fizette a munkanélküli-járulékot, az másfél évig kaphat járadékot. (Lásd táblázat!) Bizonyos esetekben késleltetik, illetve megrövidítik a járadék folyósításának idejét, így például, aki végkielégítésben részesül, annak a munkanélküli-járadék a munkaviszony megszűnését követő annyi hónap elteltével folyósítható, ahány havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítésben részesült. Később folyósítható az ellátás azok részére, akik a „felmondás a dolgozó részéről", vagy „kilépett” bejegyzéssel hagyják el a munkahelyüket, Ők a munkaügyi központnál való jelentkezésüket követő 90 nap elteltével kaphatnak csak járadékot. 3. Ha valakit többször is elbocsátanak, többször is igényt tarthat a munkanélküli-járadékra? A járulékfizetési idő csak egyszer jogosít a munkanélküli-járadék folyósítására. Tehát aki nem vette igénybe a járadékot a számára megállapított folyósítási idő teljes tartamára, mert például közben elhelyezkedett, de később újból munkanélkülivé vált, az ismételt munkanélküliség időtartama alatt a korábbinál rövi- debb ideig jogosult az ellátásra. (Levonják belőle az előzőleg folyósított munkanélküli-járadék idejét.) A munkanélküli-járadék folyósításának kezdő napja a munkaügyi központban való jelentkezést követő naptári nap. Ezért fontos, hogy a munkanélküli munkaviszonyának már a megszűnését követő napon, tehát azonnal jelentkezzen a munkaügyi k§?p§ntnál, hegy nyilvántartásba vegyék. 4- MiKer és milyen eímen szüntethető meg a járadék folyósítása? Megszüntetik az ellátás folyósítását, ha a munkanélküli nyugdíjjogosultságot szerez; ha keresőtevékenységet folytat — kivéve, ha a munkahelyet a munkaügyi központ ajánlatta és az abból származó jövedelme havonta nem éri el a mindenkori minimálbért. Nem jogos a járadék akkor sem, ha a munkanélküli olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek résztvevőjeként a minimálbér összegével azonos mértékű rendszeres támogatást kap. Szünetel a járadék folyósítása a terhességi, gyermekágyi segélyben részesülők, a gyesen, a gyeden lévőknek. Szünetel továbbá a szabadságvesztés, a letartóztatás és a javító-nevelő munka ideje alatt, valamint a sorkatonai, a tartalékos katonai és a polgári szolgálat, illetve a közhasznú munkavállalás idején. 5. Dolgozhat-e a munka- nélküli, és ha igen, menynyit? A foglalkoztatási törvény értelmében a nyilvántartott munkanélküli csak olyan állást fogadhat el, amelyet a munkaerőhivatal kínál számára. Ha saját maga talál munkaalkalmat, kérnie kell a munkaerőhivatalt, hogy név szerint közvetítse ki őt a leendő munkáltatójához. A munkanélküli-járadék folyósítása mellett lehet dolgozni, de az így szerzett kereset összege nem haladhatja meg a minimálbér összegét, azaz a 8000 forintot. 6. Mit jelent a „részmunka- idős” foglalkoztatás? A teljes munkaidőben dolgozók törvényes munkaidejét csökkentik, de a dolgozók nem a csökkentett munkaidőnek megfelelő, hanem annál magasabban bért kapnak. 7. Kik jogosultak az úgynevezett szociális járadékra? Mi a helyzet azokkal, akik kikerülnek az ellátás „látóköréből”? Áprilistól folyósítják a 4000 forintos szociális járadékot mindazoknak, akik kikerülnek a munkanélküli járadékrendszer ellátási köréből. A szociális járadék után adót és társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni. Azok a munkanélküliek is kaphatnak szociális járadékot, akiknek munkába állásukat követően ismét megszűnik a munkaviszonyuk, és a munkanélküli-járadékra még nem szereztek jogosultságot. Nem jogosultak erre a szociális ellátásra a gyesen, gyeden, nyugdíjban lévők, továbbá azok, akiknek a családjában az egy személyre jutó nettó jövedelem meghaladja a mindenkori állandó özvegyi nyugdíj minimumát (jelenleg 5800 forint). Átmeneti támogatást az ön- kormányzatok jegyzői engedélyezik, s a munkaügyi központok folyósítják a népjóléti tárca erre a célra elkülönített 600 millió forintos keretéből. A szociális járódé* juttatásának vógiege§ feltételeit majd a szociális törvény szabályozzaA Munkaügyi Minisztérium illetékeseinek előrejelzése szerint jövőre mintegy 300- 350 ezer embernek jár le a munkanélküli-járadék folyósításának ideje, s az év végéig' mintegy 170 ezren lesznek jogosultak szociális támogatásra- Előzetes kalkulációk szerint ez 5-6 milliárddal terheli majd a költségvetést. A készülő szociális törvénynek is része lesz a szociális támogatás, de azt ma még nem lehet tudni, hogy ennek az ösz- szege emelkedik-e majd. 8. Menekülési utat jelent-e, ha valaki munkanélküliből vállalkozóvá válik? Az a munkanélküli, aki főállású vállalkozó kíván lenni, igényelheti a munkaügyi központtól vállalkozásának beindulásáig — de legföljebb hat hónapig — a munkanélküli-járadék továbbfolyósítását; a vállalkozás szaktanácsadási költségei, legfeljebb 50 százalékának megtérítését, továbbá a vállalkozói tevékenység gyakorlásához szükséges tanfolyami képzés költségei felének megtérítését. Igényt tarthat ezenkívül — legfeljebb egy éven át — a hitelfedezeti biztosítás költségei felének megtérítésére is. De ilyen címen támogatást csak azok a munkanélküliek vehetnek igénybe, akik munkanélküli-járadékot kapnak és a munkaügyi központ nem tud számukra megfelelő állást felajánlani. Aki a munkanélküli-járadék folyósítási feltételeinek nem felel meg, az nem részesülhet a vállalkozóvá válást elősegítő támogatásban sem. 9. Magyarországon nem sok remény van arra, hogy az ipar, a szolgáltatások fel tudják szívni a munkanélküliek tömegeit. Milyen külföldi lehetőségek vannak? A külföldi munkavállalásnak kétféle módja van. Az egyik, hogy a munkanélküli magyar munkáltató alkalmazásában végez külföldön munkát. Ebben az esetben a hazai munkaviszony megmarad, a külföldi munka megszűnése esetén pedig a hazai vállalat kötelezettségei ugyanolyanok, mintha a munkavállaló itthon dolgozna. A másik lehetőség, ha valaki egyénileg vállal munkát külföldön és a külföldi munkáltatóval köt munkaszerződést. Az egyéni munkavállalás kétféleképpen történhet: A munkavállaló egyénileg kergs magának külföldi mun- kahelyet. Ehhez itthonról semmiféle engedély nem szükséges, viszont a legtöbb ország feltételként előírja a munkavállalási engedély beszerzését- Ennek hiányában nem létesíthető munkaviszony. Államközi megállapodás alapján is lehetséges egyénileg külföldön munkát vállalni. Ezt az állami munkaközvetítő szervek bonyolítják. (OMK) Munkanélküli külföldi munkavállalásról Németország és hazánk között kormányszintű egyezmény van érvényben. Az egyezmény szerint Németország évente 1500 embernek ad munkaalkalmat, ennek időtartama 3 hónaptól egy évig terjedhet. Az egyéves tartós foglalkoztatáshoz német nyelvtudás és szakmunkás-bizonyítvány szükséges. A jelentkező nem lehet több 40 évesnél. Jelentkezni a munkaügyi központoknál — pályázat útján — lehet. Németországon kívül más országokban is lehet munkát vállalni, de mindig a fogadó ország törvényei a mérvadóak. Külföldi munkavállalás idejére nem folyósítható a munkanélküli-járadék. 10. Július 1-jétől megszűnt a munkakönyv. Mi legyen a sorsa? Érdemes megőrizni? Az idén július elsejével valóban megszűnt a munkakönyv. A jövőben a munkavállalók munkaszerződéssel létesítenek munkaviszonyt. Aki még eddig nem kapta vissza munkáltatójától a munkakönyvét, jól teszi, ha elkéri, mivel a munkáltatók csak 1 évig kötelesek azt megőrizni a munkaviszonyra vonatkozó adatokat tartalmazó kis könyvecskét, mert jól jöhet még a későbbiek során, például a nyugdíj megállapításakor. Ferenczy Europress A munkanélküli-járadék folyósításának idejét, a járulékfizetési idő függvényében az alábbi táblázat szerint állapítják meg: Járulékfizetési idő Járadékfolyósítási idő (nap) (nap) I. szakasz II. szakasz 360- 479 90 45 480- 599 120 60 600- 719 150 75 720- 839 180 90 840- 959 210 105 960-1079 240 120 1080-1199 270 135 1200-1319 300 150 1320-1439 330 165 1440 felett 360 180 A munkaközvetítőben (Fotó: Kovács Tibor) Amit a végkielégítésről tudni kell A törvény szerint végkielégítés a munkáltatói rendes felmondás esetén illeti meg a munkavállalót. A munkavállalónak akkor is jár a végkielégítés, ha munkaviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg. A végkielégítés mértéke a munkaviszonytól függ: 3 évi munkaviszony esetén egyhavi 5 évi munkaviszony esetén kéthavi I (3 évi munkaviszony esetén háromhavi i § évi munkaviszony esetén néphavi a§ évi munkaviszony esetén ©thavi II évi munkaviszony esetén hathavi átlagkereset összege. A végkielégítés összege további háromhavi átlagkereset összegével emelkedik akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, vagy a cég jogutód nélküli megszűnése miatt öt évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt szűnik meg. — Mikor nem szüntetheti meg a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát rendes felmondással? — Nem lehet felmondani a dolgozónak a keresőképtelenség ideje alatt, a betegszabadság lejártát követő egy évig, gümőkóros betegnek két évig, valamint az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt, és a táppénzre jogosultság teljes idején. Nem szüntethető meg annak a munkavállalónak a munkaviszonya sem, aki beteg gyermekével táppénzes állományban van, továbbá, a közeli hozzátartozóját otthon gondozza, és ezért fizetésnélküli szabadságot kap. Nem lehet felmondani az anyának terhesség alatt, a születést követő hatodik hónap végéig, valamint a gyermek gondozása céljából kapott fizetésnélküli szabadság ideje alatt. Ugyanez a tilalom vonatkozik a sorkatonai, a tartalékos katonai és a polgári szolgálatot teljesítőkre mindaddig, amíg a szolgálati idejük le nem jár. Csak különösen indokolt esetben lehet felmondani a munkavállalói viszonyt az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül A munkaadó köteles igazolást kiállítani a munkahelyéről végleg távozó dolgozónak az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb a felmondás lejártakor. Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkahelyen töltött munkaviszony időtartamát, a levonandó tartozást és az utolsó év betegállományban töltött idejét. Nem jár végkielégítés, ha a munkaviszony nyugdíjjogosultság vagy korengedményes nyugdíjazás miatt szűnik meg és akkor sem, ha a dolgozónak a másodállása szűnik meg. A késedelmesen kifizetett végkielégítés után a munkáltató kamatot köteles fizetni elbocsátott munkavállalójának éppen úgy, mint a késedelmesen kifizetett munkabér után. Ez a szabály az új Munka Törvénykönyve szerint is érvényes. Adóbeválláskor a munkaviszony megszűnésével összefüggő végkielégítést az állami végkielégítéssel azonos módon lehet bevallani úgy, hogy — a törvényben meghatározott mértékű — végkielégítésnek egy hónapra eső részét legalább annyiszor kell figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik. Például ha valaki júliustól kapott végkielégítést, akkor a személyi jövedelemadó bevallásakor az adott évre hathavi összeget kell bevallania és ezzel szemben hat hónapra eső adóelőleg számolható el. A végkielégítésből a kifizető 20 százalékos adóelőleget von le. Menekülés a munkanélküliségből Sokan azt mondják, hogy a munkanélküliség az XX. század betegsége. A hetvenes évek közepén belső munkanélküliségről beszéltünk, a gyárkapukon belül tengő-lengő embereket okoltuk a termelékenység alacsony szintjéért, aztán a nyolcvanas évek végén hivatalosan is szembe kellett nézni a tényekkel: az ingatag lábon álló gazdaság nem volt képes tovább támogatni a gyenge üzemeket, az eladhatatlan áruk tömegét ontó gyárakat. Előbb tízezrekben, aztán százezrekben mérték a munkanélküliek számát. Az idén azt rebesgetik, talán milliósra is duzzadhat az állástalanok serege. A legfrissebb adatok szerint az aktívkorú lakosságból minden ötödik ember munkahelyét a megszűnés veszélye fenyegeti. Merre lehet e szorításból menekülni?
