Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-26 / 279. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. november 26., csütörtök T elekommunikációs fejlesztés A Számítástechnika, Kommunikáció és Innovatika Rt nagy sebességű ATR-FUT telekommunikációs kártyákat kíván forgalmazni a hazai piacon, a francia Dassault céggel együttműködve. Az Alba- Comp-pal pedig megállapodott egy konzorcium létrehozásáról: ennek értelmében 1993 végére Magyarország 8 legnagyobb városát, valamint Budapest 6 legjelentősebb telefonközpontját egy rendszerbe kapcsolják. Részvényjegyzés a Danubius Rt-nél Egyedülálló lesz a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Rt privatizációja: nem a bevételek nagyságára törekszenek majd, hanem hogy minél több kisbefektető kedvező hitelfeltételekkel résztulajdonossá válhasson. A részvények nyilvános jegyzése december 1-jétől december 18-ig tart, s ennek során a cég alaptőkéjének 25 százalékát, azaz 2 milliárd forintot ajánlanak fel a leendő befektetőknek. Az első két hétben csak a hazai kisbefektetők vásárolhatnak. Csaknem 630 ezer munkanélküli A legfrissebb adatok szerint 627 ezer 145 munkanélkülit tartanak nyilván országszerte, a gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya, azaz a munkanélküliségi ráta így 11,6 százaléknak felel meg. A munkanélküliek száma az ősszel mérsékeltebben emelkedett, sőt Békés, Heves, Nógrád, Szabolcs- Szatmár és Zalab megyében kissé csökkent is. Új lehetőségek közhasznú munkára A tavalyihoz képest többszörösére nőtt a közhasznú munkával foglalkoztatottak száma. Ez a lehetőség korábban szinte csak a köztisztasági ágazatra korlátozódott, újabban a közoktatásban, a közművelődésben és a sport területén is lehetőséget teremtettek a munkanélküliek foglalkoztatására. Tatabányán például környezettanulmányok, különféle felmérések elkészítésénél is dolgozhatnak. Földárverés A múlt héten tartott árveréseken hazánkban 148 ezer 454 aranykorona értékű földhöz juthattak hozzá a kárpótlási jegyek tulajdonosai, ebből 1524 aranykorona értékű volt az erdő. Az árveréseken 1400-an vettek részt, közülük 1367-en jutottak földhöz. Az 100 forint/aranykorona értéken köthető megegyezések száma 23 volt. Ezen a héten is az 500 forint/aranykorona érték volt az irányadó. Gyógyszertárak privatizációja Az önkormányzatok javára döntött a gyógyszertári va- gyonvitában a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Vagyonátadó Bizottság. A testület tegnap nyilvánosságra hozott határozata szerint a nyírségi patikákat a felszereléssel, illetve az üzemeltetési joggal együtt a helyi önkormányzatokra ruházták. A térségi gyógyszertári központ közös tulajdonba került, s az alapítói joggal a megyei közgyűlés rendelkezik. A szabolcsi vagyonátadó bizottság döntése még nem jogerős. A kormányszóvivő pályát módosít Beszélgetés a leköszönő László Balázzsal Az Antall-kormány hivatalba lépése óta, azaz csaknem két és fél éven át töltötte be a kormányszóvivői tisztet László Balázs (48), aki — mint bejelentette — december 1-jétől külügyi szolgálatba lép. — A szóvivés sehol nem tartozik a leghálásabb feladatok közé. On is így tapasztalta? — Körülbelül kétszerannyi intenzitást, szellemi igénybevételt követel ez a munka, mint mondjuk egy külföldi tudósítói poszt ellátása, pedig az sem könnyű. (L. B. éveken át volt az MTI londoni, illetve párizsi tudósítója.) Felelőssége, feszültsége, izgalma és bizonyos értelemben kockázata főként abból adódott, hogy a történelmi jelentőségű átmenet korszakának kormányzati munkájáról kellett tájékoztatást adnom. S persze abból, hogy az Antall-kormány szükségképp jóval nagyobb szerepet játszik az ország életében, mint a pártállami idők kabinetje, amikor az irányítás valódi központja a Központi Bizottságban meg a Tervhivatalban volt. A kormány az időszűke és a témák sokaságának szorításában dolgozik. A nem ritkán 24. órában elkészülő előterjesztések, jogszabálytervezetek seregének áttekintése, lényegi elemeinek kiszűrése, tehát a tájékoztatásra való felkészülés sokszor bizony szellemi kötéltánchoz hasonló teljesítményt követelt. — Úgy tetszik, nem pottyant le a kötélről... bár az újságírók sokszor sok mindenről többet szerettek volna hallani. — A sajtó természetes törekvése, hogy minél szélesebbre próbálja nyitni a kormány üléstermének ajtaját. De akinek kitekintése van a nemzetközi gyakorlatra, igazolhatja állításomat: a kormányzat közvetlen tevékenységéről nálunk legalább annyi tájékoztatást kap a nyilvánosság, mint amennyit általában a nyugati országok közvéleménye saját kormányáról. — Saját kérésére távozik. Erre az említett feszült és feszített tempó késztette? — Már jóval korábban említettem a miniszterelnök úrnak, hogy a nemzetközi témákban szerzett jártasságom, érzésem szerint, elég sok belpolitikai, általában politikai tapasztalattal egészült ki, mintegy felkészítve a diplomáciai szolgálatra, amit szívesen vállalnék. Ez találkozott egyetértésével. — Ha jól tudjuk, angolul, franciául, németül és oroszul beszél. — Igen, bár az utóbbi kettőt nem olyan szinten, mint az angolt és a franciát. — Hol és milyen beosztásban folytatja tehát? — Erről korai volna még bármit is mondanom. — Utódja? — Úgy tudom, nem töltik be a helyemet. Marad Juhász Judit, és szóvivői munkáját abban a körben, amit jómagam láttam el, alkalmanként a külügyi szóvivő, Hermann János segíti majd. Bajnok Zsolt Majdnem egymillió forintos felújításba kezdtek a Rippi-Ró- nai Közlekedési Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet diákjai: a kollégiumban az épületgépészeti munkákat végzik el. Képünkön: a vizesblokk építésén dolgoznak a tanulók. (Fotó: Kovács Tibor) Központi intézkedésre van szükség Miből épülnek új otthonok? Önkormányzati vélemény a lakástörvény-tervezetről Kifulladhat a privatizáció? A magyar áruk exportképességének megerősítéséhez kormányzati intézkedésekre van szükség — állítja az MTA Világgazdasági Kutatóintézete. A látványos piacnyerés mögött ugyanis a magyar vállalatok vagyonfelélése és a mezőgazdasági árualapok csökkenése húzódik meg. Kifulladni látszik a privatizáció, és a keleti országoknak juttatott nyugati vám- és piacra jutási előnyök egyszeriek. Bár 1989-től a magyar termelés csökkent, a fejlett ipari országok importjában 1989-ben 0,20 százalékos részesedésünk 1991-re 0,25 százalékra ugrott. Ebben az időszakban a lengyel és a csehszlovák export is jelentősen nőtt, a magyar növekedés azonban egyenletesebb volt. A magyar export — a csehszlovák és a lengyel kiviteltől eltérően — nem csak Németországban futott fel ötven,százaléknál nagyobb mértékben, hanem Ausztriában és Olaszországban is, és nem a hagyományos exportágazatokban, hanem főleg az ipari késztermékek, így a gépipar és az elektrotechnika területén. A termelő ágakba áramlott külföldi tőke szintén hozzájáÉrtesítjük Tisztelt fogyasztóinkat, hogy Balinkabánya a szénbefizetési korlátozást feloldotta, lakossági szén befizetésre a lehetőség a bányaüzemnél biztosított. Jó szerencsét! _________________________(236779) r ult az exportnövekedéshez. Az importliberalizálás kedvező helyzetbe juttatta azokat a cégeket, melyek import alapanyagokból termeltek exportra. A legutóbbi időszak kedvezőtlen jelenségei ellenére reményekre ad okot, hogy a nagy külföldi beruházások eredményeként létrejött kapacitások éppen 1992-93-ban kezdenek termelni nemzetközi piacokra, és így számottevően növelhetik a magyar exportot. A kis- és közepes vállalatok kedvező körülmények között szintén felfuttathatják exportjukat, és az Európa Közösséggel kötött társulási szerződés hatása is kedvező lehet. A kedvező hatások érvényesüléséhez szükség van bizonyos kormányintézkedésekre. Mérsékelni kell a forint reálfelértékelődését, felgyorsítani és kiterjeszteni a privatizációs folyamatot, jelentős mértékben fejleszteni az infrastruktúrát. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kis- és közép- vállalatokra. Erőteljes gazdaságdiplomáciai lépések szükségesek a külpiaci akadályok tervezettnél gyorsabb lebontásáért, mindenekelőtt a magyar exportnak immár felét kitevő Európa Közösség irányában. Méteráru vásár! Nagy engedmények! Régi ár: Új ár: Téli gyapjú szövetek 1100 Ft 550 Ft Téli kártolt szövetek 1200 Ft 600 Ft Kabátszövetek 1300 Ft 1100 Ft 1400 Ft 700 Ft amíg a készlet tart. Kaposvár, Méteráru bolt Petőfi tér 1. Ady E. u. 1. _____________________________(9018) A lakástörvény-tervezete, mint a várható volt, élénk vitát keltett ki. A bérlők félnek, ha nem lesz elegendő pénzük a lakásuk megvételére, akár a fejük felől is eladhatják otthonukat, vagy a csillagos égig emelhetik a lakbérüket. Az önkormányzatok sem kaptak választ több más fontos kérdés között egyebek között arra sem, hogy miből építhetnek új lakásokat. Miből korszerűsíthetik a komfort nélkülieket? A törvényjavaslattal kapcsolatos véleményét alapos, körültekintő vita után alakította ki a fővárosi önkormányzat lakásügyi bizottsága. Győri Pétert, a testület vezetőjét azokról a gondokról kérdeztük, amelyek nem csak a fővárosiakat, hanem adott esetben a vidéki állami lakások bérlőit is érintik. — Érvényes jogszabályok híján egymásnak ellentmondó döntéseket hozhatnak az ön- kormányzatok. Például a mai napig sem egyértelmű, ki emelheti a lakbért? VéleméA jogalkotók egyik célja az volt, hogy a kárpótlási jegyek zömét a privatizáció során használják fel. Amikor ezt szorgalmazzák, nem kötik ki, hogy kik vásárolhatnak ezekkel az értékpapírokkal az állam által kövzetlenül értékesítésre kerülő részvényekből, üzletrészekből, vagyontárgyakból. A privatizációnak ezen a csatornáján azok is felhasználhatják a kárpótlási jegyeket, akik mondjuk vették, örökölték vagy ajándékba kapták azokat. Kormányrendelet biztosítja, hogy a vállalkozó kedvű magán- személyek, gazdasági társaságok, szövetkezetek — ha nem rendelkeznek elegendő készpénzzel — igénybe vehessék a kereskedelmi bankoktól igényelhető, viszonylag alacsony kamatozású, úgynevezett Egrisztennyünk szerint ez a kérdés a tulajdonosra, tehát a helyi képviselőtestületre tartozna, annak törvénybe iktatásával, hogy a lakbért a mindenkori infláció mértékével és évente csak egyszer lehessen emelni. — Akik nem tudják megvásárolni lakásukat, valószínűleg nehezen tudják kifizetni a mind magasabb lakbért is. Mit tehet ilyen esetben az önkormányzat? — Először is tisztázni kell, mi tartozik a lakbér fogalmába? Ma már külön kell fizetni a vízért, a villanyért, a rezsit el kell választani a tényleges lakbértől. Végre el kellene érni azt, hogy ne általában, hanem konkrétan, a bentlakók jövedelméhez igazodva határozzák meg a lakbértámogatás összegét. — A szociális törvényben ezt pontosan megfogalmazták! — Mi azt tartanánk helyesnek, ha a lakástámogatásra, fenntartásra vonatkozó előírácia-hitelt. Ennek alapfeltétele, hogy a vállalkozók a felvenni szándékozott összeg arányában rendelkezzenek némi tőkével is, vagy akár ezt helyettesítő kárpótlási jeggyel. Akik 5 millió forintnál kevesebb hitelt igényelnek, elegendő, ha az összeg 2 százalékát, 5-10 millió forint esetén 15 százalékát, 10 millió forint felett 25 százalékát fel tudják mutatni. Ha az E-hitelre jelentkezők a saját részüket kárpótlási jegyekben kívánják megváltani, akkor a törvény szellemében fedezetül az értékpapír meglétét igazoló központi letéti igazolást kell elfogadniuk a bankoknak. Nemcsak magánszemélyek, hanem kollektívák is vásárolhatnak — privatizálhatnak — állami vagyont. A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretésok nem a szociális, hanem a lakástörvényben fogalmazódnának meg. — Miből tud az önkormányzat új lakásokat építeni? — Az üzlethelyiségek bérbeadásából szert lehet tenni valamennyi bevételre, de korántsem annyira, hogy abból új, szociális rendeltetésű otthonokat lehetne építeni. Joggal várják az önkormányzatok, hogy az állam ne vonuljon ki a „lakáspiacról”. Új házak építésére, a régiek rendbehozatalára is juthatna pénzt a központi költségvetésből. Egyébként ez az a témakör, amelyet hiányolunk a törvénytervezetből. A parlament előtt lévő javaslat alapvetően csak a jelenlegi helyzettel, a lakások privatizációjával foglalkozik, a távlati elképzelésekkel adós marad. A holnap családot alapítók is lakni szeretnének valahol, de saját erejükből egyre kevesebben lesznek képesek önálló otthonteremtésre. sz. m. ben a dolgozókból alakult szervezet is jogosult lehet hitelre, illetve részletfizetési kedvezményekre. Az Egzisztencia hitelhez hasonlóan az MRP-hitel igénybevételéhez is szükség van bizonyos méretű saját tőkére. 5 millió forintig egy-egy résztvevőnek a vételár 2 százalékával kell legalább rendelkeznie. Ötmillió forint felett 100 ezer forint, illetve még az ötmillió forint feletti összeg 15 százaléka az a minimális saját pénz, amit a bankok elvárhatnak a hitelre jelentkezőktől. 10 millió forint felett 850 ezer forintot és a 10 millió feletti vételár-rész 25 százalékát kérik a bankok. A sajáterős részt az MRP szervezet tagjai kárpótlási jegyekkel is teljesíthetik. Újvári Gizella AMIT A KÁRPÓTLÁSRÓL (MÉG) TUDNI KELL Ha tetszik — hitelfedezet
