Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-04 / 260. szám

1992. november 4., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY 7 Újabb „kihívás” előtt a világ Népességrobbanás Dél-Ázsiában Dél-Ázsiában — ahol már most az emberiség csaknem egynegyede él — a népes­ség növekedési üteme a jö­vőben az összes többi föld­részt meghaladó mérték­ben fog fokozódni, ha nem kap azonnal kiemelt hang­súlyt az egészségügyi felvi­lágosítás és a születéssza­bályozás. A Nemzetközi Családtervezési Szövetség (IPPF) által a napokban Új­delhiben megrendezett kon­ferencián a szervezet egyik vezetője kijelentette: a mos­tani népességnövekedési ütem mellett 2025-re a hét dél-ázsiai ország lakossága fogja alkotni az emberiség felét. Az IPPF — a legnagyobb nemzetközi családtervezési szervezet — felhívására 130 ország egészségügyi és né­pesedésügyi szakértői gyűl­tek össze az indiai főváros­ban, hogy megvitassák az egyetemes népességrobba­nás kihívásait. Az adatok szerint Dél-Ázsiában ma megközelítőleg 1,2 milliárd ember él, és ez a szám évente 2,3 százalékkal nö­vekszik. Egy pakisztáni sza­kértő kifejtette: mivel Dél-Ázsia várhatóan a leg­nagyobb mértékben fog hozzájárulni a közeljövőben a földkerekség népességé­nek növekedéséhez, ezért a legnagyobb erőfeszítéseket ebben a térségben kell kifej­teni. Mint közölte: Pakisz­tánban a leggyorsabb a la­kosság növekedési üteme. EGY ÉLŐ LEGENDA Kimutatott rendellenesség Orvosimüszer­adomány Hangkép a babáról Ohio államból Egészségügyi missziót tel­jesített a Peter Somani ve­zette amerikai küldöttség, amely egy hetet töltött ha­zánkban. Segítő szándékuk jeleként Ohio állam 15 millió dollár értékű adományát hozták. Az EKG-készülékek, magzatmonitorok, röntgen- berendezés, sebészeti, szemészeti és fogászati eszközök, tolószékek, vala­mint egy mentőautó a buda­pesti, a pécsi, illetve a kar­cagi egészségügyi intézmé­nyek felszereltségét javítja. Mintegy 1,5 millió dollár ér­tékű angol nyelvű orvosi szakirodalmat is hoztak, hogy segítsék a magyar kol­légák jobb tájékoztatását. Programjuk során a vendé­gek ellátogattak az őrboty- tyáni gyermekotthonba és egy menekülttáborba is. Bőrgyógyászok francia nyelven 40 éve kapott Nobel-díjat Albert Schweitzer Éppen 40 éve történt. 1952-ben hideg volt az a késő ősz, de nemcsak meteorológiai értelemben. Nyirkossá, fa­gyossá tette a politikai légkört, a hidegháború is. A svéd királyi palotában azonban ezzel éppen ellentétes témáról, a békéről, a humanizmusról folyt a beszélge­tés. A téma illett a személyek­hez és az alkalomhoz: a No- bel-békedíj átadása után fo­gadta Gustav Adolf svéd király a frissen kitüntetett Albert Schwe- itzert. A tudós orvos Nobel-díjá- nak szép története van. Az or­vosi és teológiai diplomával rendelkező férfi elhatározta, hogy a beteg afrikaiak gyógyítá­sának szenteli az életét. Kórhá­zának első cölöpépítménye már 1912-ben, tehát 80 éve került tető alá Francia Egyenlítői Afrika egyik szegletében, az Ogawe fo­lyó partján. Ott telepedett le a német állampolgárságú házas­pár, őket az első világháború ki­törése után nem sokkal a Pire­neusokban levő tábor drótkerí­tései mögé internáltak. A haj­dani sorbonne-i diák gyanús volt! Amikor vége lett a háború­nak, éveken át járja Európát, hogy pénzt szerezzen az afrikai kórház bővítéséhez. Már 1939-et mutat a naptár, amikor Európából végleg viszatér az őserdőbe, hogy újabb és újabb bambuszpavilonokban gyó­gyítsa a maláriában, a tífusz­ban, a leprában szenvedő bete­geit. Az 50-es években hosz- szabb amerikai körutat tesz, amelynek nyomán Schweitzer társaságok szerveződnek, s ezek révén több szállítmány gyógyszer, kötszer és élelmi­szer érkezik a lamberenéi dzsungel-kórházba. A nagy hu­manista 1965. szeptember 4-én súlyos betegségben hal meg az őserdei klinikán. Alig vett magá­hoz gyógyszert, „kevés van, kell a betegeknek” — mondta orvo­sainak. Az 1957-ben elhunyt felesége mellé temették az őser: dőben. A lamberenéi kórház ma már korszerű intézmény. Hí­ven őrzi azonban a Nagy Fehér Csodatevő emlékét, aki nem­csak a tudományaival, hanem lényének humanizmusával, mé­lyen emberi érzéseivel is gyó­gyított. Ferenczy Europress Az ultrahang fájdalom és veszély nélkül mutatja ki az ikerterhességet — Jaj, de pici! — csúszik ki egy vékony fiatalasszony szá­ján. Most kapta kézhez az ult­rahang-készülék által készített képet. A fotón 9 hetes ikerterhes­sége látható: két apró, egyen­ként 1,7 centiméteres „gömb”, amelynek közepe táján már ott pulzál a szív. A csodát a Kaposi Mór Me­gyei Kórház belgyógyászatá­nak alagsorában, a szeptem­berben telepített amerikai gyártmányú, színes képet és — ha szükséges — hangot is adó Acuson márkájú készülék segítségével élhettük át. — A szín és hang különö­sen a szív, valamint a kerin­gés vizsgálatánál jelentős — modta dr. Bárdos László főor­vos. — A méhen belül élő mag­zat agyi ereiben, az aortában és a köldökzsinórban mérhető és figyelhető meg szemlélete­sen a véráramlás. A színek az utóbbi sebességétől függően változnak. A régebbi készülé­kekkel ezt még nem láthattuk, ezért nekünk is újdonság. Az orvostudományban, a diagnosztikában és a terápiá­ban egyaránt ismert eljárást 1979 óta alkalmazzák a ka­posvári szülészeten. — A műszer használata előtt ikerterhességet gyakran csak szülés közben sikerült felismerni — mondta a főorvos —, és ez olykor komplikációt okozott. Kezdeti élményei kö­zött említi: egy terhes asz- szonynál észlelték, hogy rossz a magzat szívműködése. A gyors beavatkozás megmen­tette a baba életét. — Talán az egyik legfonto­sabb, hogy beavatkozás nél­kül nyerhetünk ismeretet a méhen belül történektől. Ezért van nagy jelentősége a szűrő- vizsgálatoknak, amelyeket a terhesség 18. és 30. hetében kötelező jelleggel végzünk. A korábbi időpontban a leggyak­rabban előforduló és beavat­kozást igénylő fejlődési rend­ellenességeket — nyitott hát­gerinc, vízfejűség, agykopo­nya-hiány —■ tudjuk biztonsá­gosan felismerni. A 30. héten a magzat elhelyezkedéséről, fejlődéséről és életfunkcióiról kapunk felvilágosítást, majd a 34. héten még egy utolsó vizsgálattal kontrollálhatjuk az állapotát. A beavatkozás fáj­dalom- és — mai ismereteink (Fotó: Csobod Péter) alapján — veszélymentes. A diagnózis 95 százalékban pontos. A terhességet már a hetedik héten felismerik. Mérni tudják a magzat nagy­ságát, fejlődését. Az úgyne­vezett mola- vagy üszög-ter­hesség korai felismerése lehe­tővé teszi, hogy időben elvé­gezzék a szükséges beavat­kozásokat. A nőgyógyászat területén a petefészek-dagna- tok, valamint a méh izomda­ganatának diagnosztizálásá­ban jelentős az ultrahang. Az új készülékkel már azt is biztosan meg lehet állapítani, ha valaki szült vagy elvetélt. Ezek a vizsgálatok bűnügyek­nél sokszor perdöntő bizonyí­téknak számítanak. Sajnos, a méhen kívüli terhesség felis­meréséhez még szükségünk volna egy speciális vizsgáló­fejre; erre azonban nincs elég pénz. De igazán akkor örül­nénk, halft, a szülészeten is volna egy saját készülékünk. Ezzel megkímélhetnénk a ter­hes anyákat a sorbanállástól és a fölösleges mozgatástól. Naponta ugyanis 30-50, évente 5000-5500 ultrahan­gos vizsgálatot végzünk. Várnai Ágnes Orvosi Nobel-díjasok Edmond M. Fischer és Edwin G. Krebs a washingtoni egyetem professzora nyerte el az 1992. évi orvosi Nobel-díjat. A két orvosprofesszor kutatásait 1950-ben kezdte el, s a Nobel-díjat az enzimek területén elért sikereikért kapták. Mindketten Seatleben él­nek. (FEB Foto) Felújításra váró épületek a kaposvári kórházban Régi álom válna valóra egy diagnosztikus tömb megépí­tésével a kaposvári Kaposi Mór Megyei Kórházban. Eb­ben többek közt a laborató­rium, a véradóállomás és a gyógyszertár kapna helyet, hi­szen az itt dolgozók kétség­beejtő körülmények között lát­ják el feladatukat. A véradóál­lomás például bármelyik pilla­natban életveszélyessé vál­hat... Amikor az intézmény veze­tői megfogalmazták stratégiá­jukat, a struktúraváltás, a raci­onális gazdálkodás, az egészségügyi dolgozók szem­léletmódjának megváltozta­tása mellett kiemelt helyet szántak a betegellátás minő­ségének javítására. Ám a gyógyítás színvonala csak ak­kor emelkedhet, ha a körül­mények is javulnak. Kétségbeejtő a régi sebé­szeti tömb, a belgyógyászat teljes épületének, az idegosz­tálynak, a pszichiátriának az állapota. Csak a belgyógyá­szat felújítására 250-300 mil­lió forint kellene. A legújabb kimutatás szerint a megyei kórház épületeinek 1,2 száza­léka — majdnem 4 ezer lég­köbméter — szanálandó. Az épületek 25,2 százaléka — mintegy 80 ezer légköbméter — rekonstrukcióra szorul, 35,9 százaléka — 115 ezer légköbméter — felújítandó. Mivel az épületek nagy része elavult, a felújítás folyamatos, ám a szűkös anyagi lehetősé­gek miatt nehézkes. Dr. Gyócsi János or­vos-igazgató bízik benne, hogy hamarosan elkészülhet­nek majd a diagnosztikus tömb tervei is: címzett támo­gatásért nyújtották be igényü­ket. Többéves ütemezésben 1998-ig 6,2 milliárd forintot szeretnének kapni. Ehhez a nagy összegű beruházáshoz azonban parlamenti döntés kell, a Népjóléti, Pénzügyi- és a Belügyminisztérium támoga­tásával. Az új, árkádos épület a régi csecsemőotthon helyén lenne. Az építkezés pedig a panelbizottság javaslata alap­ján 1995-ben indulna. (Lőrincz) A Kaposi Mór Megyei Kórház bőrgyógyászati, va­lamint patológiai osztályá­nak munkatársai francia nyelven ismertették esetta­nulmányukat. Az írás az An­nales de Dermatologie et de Venerologie szaklap ez évi 2. füzetében látott napvilá­got. Mérgező könyvespolcok? A vásárlók tömege ke­reste meg a napokban az Ikea linköpingi áruházát az­zal a kérdéssel, hogy való­ban a megengedettnél na­gyobb mennyiségben tar­talmaz-e mérgező formalde­hidet a cég népszerű Billy könyvespolccsaládja. A né­met Stern magazin 18 Billy könyvespolcot megvizsgál­tatott, és ebből nyolc tartal­mazott az európai normánál nagyobb mennyiségű for­maldehidet. Néhány esetben 400 százalékkal volt maga­sabb a mérgező anyag, mint a megengedett mennyiség, és a megvizsgált polcok formaldehidtartalma csak három esetben maradt a megengedett szint alatt. A formaldehid ekcémát okoz­hat, és különösen az aller­giás emberek érzékenyek rá. A németországi Ikea úgy határozott: ha a vásárlók kí­vánják, visszaveszi tőlük a könyvespolcokat. Infarktus után fontos a gyors szállítás Svájcban majdnem minden második ember a szív- és ko­szorúér-betegségekbe hal bele. A franci-svájci orvosi ha­tóságok már eddig is fölléptek a dohányzás, a túlsúly, a ko- lesztorol és a magas vérnyo­más ellen, most pedig új kam­pányt indítanak a szívtrombó- zisos krízis esetén való gyors közbelépésért. A betegek át­laga ugyanis csak az első ro­hamtól számított tíz és fél per­cen belül ér a kórházba, sokan saját autón, buszon vagy gya­log. Pedig a' páciensek felét megmenthetnék, 48 százalé­kuk életét legalább egy évvel meghosszabbíthatnák, ha időben észreveszi, hogy a fáj­dalom a szívtrombózis jele, és azonnal megkapja a nagyon hatékony kórházi kezelést és a trombózist-oldó gyógysze­reket. Most azt reklámozzák, hogy ha a gyógyszer bevétele után 15 percen belül nem múlt el a fájdalom, azonnal hívják a kardio-mobil mentőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom