Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-19 / 273. szám
1992. november 19., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MUNKA NÉLKÜL 11 ÁTKÉPZŐ TANFOLYAMOK SOMOGYBÁN Ahogy a társadalomkutató látja Jövőre tovább nő a munkanélküliség Az elmúlt két év a munka- nélküliség nagymértékű felfutásának az időszaka volt. 1990 júniusában mindössze 1807 regisztrált munkanélküli volt Somogybán, egy év alatt 6000-re nőtt a számuk, míg ez év nyarán 15 217-en voltak állás nélkül a megyében. Rózsavölgyi István, a Somogy Megyei Munkaügyi Központ igazgatója szerint jövő év végére mintegy 27 ezer állástalannal kell számolni. Október végén 18 800 volt a számuk, a legrosszabb a helyzet Tab és Barcs térségében. A munkanélküliségi ráta Somogybán 10,1 százalék, ennél csak Győr-Sopron, Vas és Zala megyében kevesebb. A foglalkoztatási törvény lehetővé tette a munkanélküliség aktív eszközökkel való kezelését. 1991-ben 120, 1992-ben 300 millió forintot költhettek erre a célra. Tavaly közhasznú munkára és munkahelyteremtő beruházásokra, illetve részmunkaidős foglalkoztatásra fordították a pénz nagy részét, ebben az évben az átképzésekre helyezték a hangsúlyt, nagyobb esélyt nyújtva az elhelyezkedéshez. Erre azért is van szükség, mert megjelentek olyan rétegek, amelyek iskolai, szakmai végzettsége nem felel meg annak, amit a munkaerőpiac elvár. Harminc átképző tanfolyamot indítottak el, s még további 15 áll szervezés alatt. Banki ügyintéző, idegenvezető, vállalkozási ügyintéző, számítástechnikai jellegű képzések szerepelnek többek között a választékban a nyelvi képzés mellett. Aki tanul — hangsúlyozta Rózsavölgyi István —, aki képzi magát, az nem kerül ki a munkaerőpiacról, míg aki eltávolodik a munka világától, sokkal nehezebben kerül oda vissza... Szeptemberben 1800 pályakezdő volt állás nélkül, ez,a szám is jelzi, hogy az oktatási rendszer nincs szinkronban a munkaadók igényeivel. A munkahelyteremtések támogatásánál úgy próbáltak javítani a hatékonyságon, hogy azokat részesítették előnyben, ahol a munkanélküli felvétele rövid időn — mintegy fél éven — belül megvalósult. Ebben az évben mintegy 1000 munkahelyet teremtettek így a munkaadók. 1992 júniusában 1161 üres álláshely volt Somogybán, leginkább szakmunkásokat keresnek, szellemi dolgozók iránt csekély az igény. A munkaügyi központ aktívabb kapcsolatot próbál kialakítani a munkaadókkal. Ebben az évben is több vállalat jelentett be nagyszámú létszámleépítést: így többek között a nagyatádi gépipari vállalat 100, a csurgói sajtüzem 70, a Kaposgép 150, a Masterfil Pamutfonó-ipari Vállalat 250, míg a Tungsram 120, Csepel 150, a Nagyatádi Konzervgyár 350 dolgozó leépítését jelezte. Emellett a termelőszövetkezetekből is küldenek el dolgozókat... Tóth Kriszta A munkaerőhelyzet területi jellemzői 1992. októberében Megnevezés Barcs Kaposvár Marsai N.atád Siófok Bbo0ár Cöugó Tab Megye l Ugytéfcmjtm 4400 23073 9446 4672 4610 5341 2470 4221 58233 IRBQfeztá* murkanéki 2275 5634 2069 2367 1369 2165 1208 1564 18761-nuisnéNI 2000 5228 1937 2267 1287 2072 1265 1499 17561 11* 2-tonutt 1* 1-sár* 21 1 21 7 ZAJfcbó Ifirtórt bes. sz 1823 afekilD^k 2062 4291 266 2110 1067 1800 1069 1397 15639 bSzefarritgak 223 1343 777 292 365 189 167 3122 ftM/kanéKJ segélyesek és 1726 1651 járadéksak szánna 4715 2022 964 1692 1129 1255 15176 Megoszlása: 1491-kMS + kT4J 1572 4144 1 1820 82B 1902 1009 1136 13602-étrv járadék2 1591-ptyatezdsegély 15G 569 202 156 190 120 118 4-péfyatazdsegéM festek 1670 IVtíif*j*í inisátMi 31 52 11 14 126 64 42 153 Ua 31 47 11 13 107 61 36 150 495-szBbrri = 51 21 3 6 3 456 VM/kanéfcübég ráta aktív 39 népesség xz 193 114 16.1 153 63 115 163 21,1 12,9 gazdaságba akfvnáposséGfnz 142 83 123 123 53 92 135 173 10,1 Feketemunka Egy millió forint bírsággal sújtják a jövőben azokat a munkáltatókat, akik feketemunkát végeztetnek munka- nélküliekkel. A tapasztalatok szerint eddig a munkavállalókat bírságolták a feketemunka miatt, de ezzel' nem sikerült visszaszorítani a szabálytalan foglalkoztatást. Csehországi tapasztalatok Csehországban mindösze 2,5 százalék volt a munkanélküliségi ráta októberben, míg Szlovákiában 10,4 százalékra mérséklődött a szeptemberi 10,61 százalékos munkanélküliség. Októberben Csehországban nem egészen 61 ezren Szlovákiában 86 ezren kaptak munkanélküli segélyt. Az otthontalan munkanélküliek szállásán T artalékainkat éljük fel A munkanélküliek száma már megközelíti az 1 milliót. Előzetes becslések szerint tavaszra a teljes munkaképes korosztály 20 százaléka elveszítheti az állását, ez az arány a 4,9 milliós aktív lakossághoz viszonyítva hihetetlenül magas. A Társadalomkutató Intézetben régóta foglalkoznak ezzel a problémakörrel, a kiváltó okokkal s ebből fakadóan a társadalomban lezajló elszegényedési folyamatokkal. Gidai Erzsébet, az intézet szociológus igazgatója mondja: Munkanélküli kistelepülések — Ma már csaknem 40 százalékos a fiatalok munka- nélkülisége, de kedvezőtlenül alakult a szakmai struktúra is. Míg korábban elsősorban a betanított és szakképzetlen munkaerőtől váltak meg a munkáltatók, ma már kimutathatóan növekszik az állástalanok között a szakképzettek, a felsőfokú végzettségűek száma. A harmadik kritikus pont a munkanélküliség területi megoszlása. Számos kistelepülésen a lakosság 40-60 százaléka munkanélküli. — A munkanélküliség ellenszere a beruházások növelése lehetne. De hol van ma erre pénz? — Sajnos, ma Magyarországon erőforrás-kivonó, ke- reslet-viszafogó gazdaságpolitikának vagyunk tanúi. 1990-ről 1991-re 28 százalékkal növekedett a forgalomban lévő pénzállomány, ami arra utal, hogy a tőkét nem fejlesztésre fordítják. A bankok a kamatrésre „játszanak”, míg a tőkével rendelkezők a betét utáni kamattól várnak hasznot. Az ilyen pénzmanőverek mögött pedig nincs termelési teljesítmény. Kamatmentes hitelekkel, kamatcsökkentéssel, szubvencióval, exporttámogatással lehetne a termelésre ösztönözni a vállalkozókat és támogatni azokat az ágazatokat, ahol jó esélyünk van versenyképes termékek előállítására. A privatizációs bevételeket sem forgatják vissza a gazdaságba. Amíg ezek nem történnek meg, tovább mélyül a válság, növekszik a munka- nélküliség, és állandósul a mai torz társadalmi struktúra. — Vizsgálták a magyarországi elszegényedési folyamatot? — Az elmúlt esztendőben 6300 háztartást vettünk nagyító alá. Fejükre nőtt a rezsi Kiderült, hogy két évvel ezelőtt a családok keresetüknek még csak 50-55 százalékát költötték élelmiszerre és rezsire, tavaly 65-70 százalékát, az idén pedig már 85-90 százalékát. A családok többsége felélte a tartalékait. A konszolidált középréteg — amelynek a lakosság zömét kellene alkotnia — eltűnőben van. Év eleji felmérésünk szerint ma 4-4,5 millióan élnek a létminimumon, vagy az alatt. Százezres nagyságú azoknak a száma, akik már ma sem tudják kifizetni a havi rezsijüket. Egymillióan visznek haza havonta mindössze 8000 forintot, a hivatalos minimálbért, holott a kimutatott létminimum ma már 11 ezer forint. Mindezt azzal kompenzálják, hogy kevesebb húst, gyengébb minőségű élelmiszert vásárolnak. Úgy látjuk, hogy közben a másik oldalon terjed a pazarlás, burjánzik a milliárdokat felemésztő közigazgatási bürokrácia. Vissza a gazdaságba — Kiút? — A pazarlás visszafogásával legalább 500 milliárdot lehetne nyerni. A nemzetközi adósság más típusú menedzselését sem kellene tabuként kezelni. Felül kellene vizsgálni a különböző szervezetek és pártok pazarló kiadásait, s vissza kellene fogni az országból kiáramló pénzeket, hogy azok lehetőleg belföldön kerüljenek felhasználásra, fgy másik 500-600 milliárdot azonnal vissza lehetne pumpálni a gazdaságba. Ennek az összegnek egy részét vállal- kozás-élénkítő hitelként lehetne felhasználni, másik részét a lakossági infrastruktúra — az egészségügy, az oktatás — fejlesztésére fordíthatnánk. Másképp a magyar gazdaságot aligha lehet talpraállítani. Újvári Gizella Infláció ELHAMARKODOTT ALÁÍRÁSOK KÖVETKEZMÉNYEI Kiszolgáltatott helyzetben A növényvédősökhöz egy rendelkezés volt a kulcs — Az Elegant nem lett elegáns — Visszadátumozott felmondás A foglalkoztatási feszültségek, tömeges elbocsátások következtében egyre védtelenebbek az emberek. A kiszolgáltatottság, a tájékozatlanság életeket tehet tönkre. Többször tapasztalható, hogy a munkaadók kedvezőtlen felmondási feltételeket szabnak. A munkaügyi bíróságok nem egy ilyen esettel találkoznak. Horvátországban Az utolsó hónapokban felgyorsult az infláció növekedése Horvátországban. Az év első felében havi húsz százalék körüli inflációt mértek, a szeptember havi „pénzromlás” majdnem elérte a harminc százalékot, s ez októberre már csaknem harmincnégy százalékra nőtt. A legnagyobb mértékben az energiahordozók drágultak, és a forgalmi adó is nőtt. Pharmexpo Mától a hét végéig kiállítást rendeznek Pharmexpo ’92 néven a budapesti Körcsarnokban. Csaknem hatvan gyógyszergyártó és -forgalmazó cég mutatkozik itt be. A rendezvény fő célja, hogy a privatizáció előtt álló gyógyszertárak vezetői közvetlen információt szerezhessenek és kapcsolatokat alakíthassanak ki a gyártókkal. Ahhoz, hogy az áthelyezések módját, a folyamatos munkaviszonyt vagy annak megszakítását pontosan meghatározzák a szerződések szükség van a helyi szak- szervezetekre, jó kollektív szerződésekre. A Támasz szolgálat térítés nélkül biztosítja a hozzá fordulók jogi védelmét. Svajda József, az MSZOSZ megyei képviseletének helyettes vezetője elmondta: a kollektív szerződések hiányosak vagy nincsenek. A munkavállalók részéről előfordul a tájékozatlanság, a közöny. Fontos lenne, hogy a veszélyeztetett munkavállaló felvegye a kapcsolatot a helyi szakszervezettel, s ugyanígy tegyen a munkaszerződés aláírása előtt is. Semmilyen szerződést ne írjon alá elhamarkodottan, mert utána nem tudnak segíteni. Szinte gyakorlattá vált, hogy a választott szakszervezeti képviselők jogvédelmét figyelmen kívül hagyják. Több tanulságos esettel is szolgált Svajda József; a munkaügyi bíróság előtt sok száz ember érdekeit védték már, több-kevesebb sikerrel. A napokban éppen egy nagyvállalat mondott fel néhány dolgozójának, nem írják alá a munkanélküli-járadékot kérő papírjaikat, s aki éppen táppénzen volt, azt is elbocsátották... A karádi Elegant Május 1. Ruhagyár üzeme helyén — nem jogutódként — új konfekcióipari rt alakult Elegant néven. A dolgozóknak nem tudott munkát adni a társaság, de korábban szabályos szerződést kötött velük. így fordulhatott elő az, hogy 25 évi kemény munka után számos dolgozónak mindössze az rt-nél eltöltött munkaviszonyt állapították meg — s így nem kaptak végkielégítést sem. Az áthelyezés előtti munkaviszony időtartamát nem lehetett figyelembe venni. A Somogy Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat dolgozóit hasonló perben védték. Megtalálták az illetékes miniszternek egy olyan rendelkezését, amely megszünteti a szolgálatot, de a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások hatáskörébe utalta annak feladatait és ezzel dolgozóit. Folyamatos munkaviszonyt állapított meg a bíróság, munkáltatói névváltozást jegyeztek be, s a dolgozók megkaphatták a végkielégítést. A Medicor Röntgen Rt által elbocsájtott mintegy 80 tapso- nyi dolgozót is sikerrel képviselték a bíróságon. A Medicor mint munkaadó állította, hogy 1991 októberében mondott fel dolgozóinak, a munkavállalók szerint szabálytalanul vissza- dátumozták a felmondás napját: így a dolgozóknak nem járt a végkielégítés. A bíróság megállapította, hogy a munkaadó nem tett eleget annak a kötelességének, hogy a létszámleépítésre vonatkozó döntéséről, amely 30 nap alatt legalább 10 személyt érint, a munkavállalót és a munkaügyi központot a felmondást megelőzően legalább 30 nappal tájékoztatja. Továbbá a Munka Törvénykönyve visszamenő- leges hatályú felmondást nem ismer. A per még folyik, de a dolgozók már megkaphatták a felmondási időre járó pénzt és a végkielégítés egy részét. Tóth Kriszta
