Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-19 / 273. szám

1992. november 19., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Varroda Homok- szentgyörgyön Homokszentgyörgyön a Radar Klubban egy kisebb helyiségben alakított varrodát Szanyi Sándorné vállalkozó. Megrendelésre készítik árui­kat. A beruházásnak a helyi önkormányzat is örülhet, hi­szen tizenöt helybelinek ad munkát a vállalkozó. A var­roda tulajdonosának terve, hogy Ladon is létrehoz egy varrórészleget. Decembertől hat körzet A nagyatádi városi képvi­selő-testület még a nyáron pályázatot nyújtott be egy ha­todik körzeti orvosi körzet lé­tesítésére. A pályázatot elfo­gadták, így az önkormányzat döntését követően december elsejétől a Ságvári Endre ut­cában megnyílhat a város ha­todik felnőtt orvosi körzete, ezzel egy időben pedig Nagyatád területén az orvosi körzetek eloszlását is módo­sítják. Félbemaradt a vetés A hosszan tartó nyári szá­razságot követően, most az esőzés jelent nagy gondot a mezőgazdaság számára. Sok helyen kellett félbehagyni az őszi kalászosok vetését, mert a gépek a nagy sár miatt nem tudnak a földekre menni. Az elmúlt egy hét alatt csaknem kétszáz milliméternyi csapa­dék hullott Nagyatád környé­kén. Bővül a kollégium A látványos munkákhoz, a tetőszerkezet külső felújítá­sához most érkeztek a mun­kások, akik a nagyatádi kö­zépiskolai kollégiumot bővítik. A munkákat az önkormányzat fizeti; de a kivitelezéshez cél- támogatást is kaptak. Megújult a belegi templom Nemrég megújult a Beleg főterén álló katolikus temp­lom. A felújítást a hívek ado­mányain kívül az önkormány­zat is jelentős összeggel tá­mogatta. A felújított templom így jól illik a falu megújult központjába, ahol a tűzoltó­szertáron és a művelődési házon kívül az iskola is új ru­hát kapott. Üléseznek a képviselők A jövő héten ülésezik ismét a nagyatádi képviselő-testü­let. A városatyák egyebek közt a piac és vásártartások rendjét, a helyi adók tapaszta­latait vitatják meg, de a tizen­két napirend közt Nagyatád rendőrkapitányának a ^be­számolója is szerepel. Ő a Rinya-parti város közbizton­ságának helyzetéről tájékoz­tatja a képviselő-testületet. Magára maradt a falu „Rinyabesenyőt elzárták a külvilágtól” Kiválás után, átalakulás előtt Kutas lehetősége a szövetkezés Az állattenyésztés nyereséget hoz—Az ipari ágazat munkát ad A polgármester semmit sem tett — Az erdészet vezetője másként látja Rinyabesenyő el van zárva a külvilágtól, de hiába fordu­lunk bárkihez, nincs foganatja — telefonáltak a falu lakói, akik végső elkeseredésükben lapunktól kértek segítséget... A község határába érve az­tán világosan látszott, hogy mindez szinte szó szerint igaz, bár a méteres gazban még utat tud törni magának, aki a robosztus rakodógépeket ki akarja kerülni. Egy kamion és jó néhány teherautó azonban a faluból kivezető egyetlen be- tonutat teljes szélességében elállta. — Két hete már, hogy hord­ják a fát — magyaráz széles kézmozdulatokkal cigány úti­társam. — Higgye el, ezek tönkreteszik a falut. Ide még semmit nem hoztak, vinni azonban annál többet vittek. A polgármesternek meg hiába mondjuk, minden szó falra hányt borsó... — Siessen csak! — kiabál a kocsiba egy babakocsit toló nő. — Már vártuk magukat, de nézze: biztos meglátták ma­gát, mert már indulnak is. Az erdészeti UAZ-ba való­ban akkor vágódik be két utas. Azért még indulás előtt tudunk váltani pár szót. — Maga is látja, a gépek már eltűntek — szól ki egyikük a terepjáróból. — Volt kinn az igazgatónk, többet már nem lesz itt rakodás. A szemetet is össze kell takarítanunk. Átte­lepülünk a téesz biztonsági rakodójára. — Hány kamiont raktak meg? — Egyet... csak egyet, mert a pótkocsijával nem tudott megfordulni a földes úton. — Nehogy elhiggye — fo­gad a postán Kacsar Gézáné kézbesítő. — Két hete húzódik már a mi ügyünk, sokszor még éjszaka is dolgoznak a gépek, közben meg volt úgy, hogy a busz sem tudott bejönni a fa­luba. Az erdészet a közelben vágja a fát, ott teherautókra rakják a hatalmas rönköket. Egy „okos döntés” szerint meg itt a falu közepén emelik át kamionokra. Öt-hat autó áll fo­lyamatosan az úton, pakolják a mázsás rönköket. Kitapos­ták a szilvafákat, a bokrokat. Elmenni mellettük csak az árokparton lehet. — Nem szóltak a polgár- mesternek? — Ő Nagyatádon dolgozik, mire hazajön, a gépeknek már csak a hűlt helyét látja. Ma­gába húzódó ember az, nem is intézteit semmit. Szóltunk a körjegyzőnőnek is Lábodon. Egy hete már, de még válasz sem érkezett. Magunkra ma­radtunk. Ahogy felhívtuk a lap­jukat, nem tudni hogyan, de egy csapásra mindenki megje­lent... Fehér Györgyné körjegyző valóban tudott az ügyről. Mint mondta: egy hete szóltak neki a faluból, meg is próbálta tele­fonon elérni az erdészet öt­száz méterre levő központjá­ban az igazgatót, de hiába kí­sérletezett, a vezetőt nem ta­lálta benn. A lábodi erdészet vezetője is már minden bejelentés nél­kül előre tudott jöttünkről. — Nem az erdészet autói, hanem magánvállakozók ra­kodtak Rinyabesenyőn — szögezte le az elején Horváth József. — Előfordult az is, hogy az erdészet autói hozták ki a fát az erdőből, én azon­ban nem tudtam arról, hogy hol rakják kamionra a rönkö­ket. Hogy ki adta az utasítást a munkásoknak, az nem derült ki az igazgató szavaiból. Hor­váth József azonban két hét után személyesen is járt a helyszínen és megtiltotta a to­vábbi munkát a falu közepén. Ezután a fát az úgynevezett biztonsági rakodón pakolják majd át, ezt kifejezetten erre a célra tartják fenn. — Amikor tavaly az erdé­szet segített a falunak, akkor senki nem telefonált maguk­nak — összegezte álláspont­ját az erdészet vezetője. — Most meg felfújják ezt az ügyet, mert véleményem sze­rint egyetlen fuvaros sem le­hetett olyan ostoba, hogy el­ánja a falu útját. Az ügyről a falusiak más­ként vélekednek. Minden­esetre ők is indulatosak. Mert úgy érezték, magukra marad­nak. Nem akartak ők „ügyet csinálni”, de — mint mondják — elkeseredésükben valaki­hez fordulniuk kellett. Barna Zsolt Ma adják át hivatalosan is a falu sportolóinak a nemrég elkészült taranyi sportöltözőt. A beruházás mintegy 800 ezer forintba került, a futballpálya mellett lévő új épület a remé­nyek szerint jól szolgálhatja a község sportéletét A biztosítékszerelő üzemben a Kaposvári Villamossági Gyárnak dolgoznak Szeptember elsején bú­csúztunk a kiválóktól — mondta Marton Béla, a kutasi termelőszövetkezet elnöke. — Tizenkilencen voltak, közülük tizenhatan a szabási lakatos­üzem dolgozóiként kérték résztulajdonukat. Házon belül meg tudtunk egyezni — tette hozzá sokatmondóan. A szövetkezetben az új alapszabály tervezetén mun­kálkodnak. Az átalakuló köz­gyűlés december közepén lesz, a téeszben a legegysze­rűbb formát, a szövetkezetből szövetkezetté alakulást vá­lasztották. A négy faluban — Kutason, Belegben, Szabáson és Kis­bajomban — százhatvan aktív dolgozója van a szövetkezet­nek, a nyugdíjasok száma több. Ők kétszáznegyvene­gyen vannak. Nagy a felelőssége a tér­ségben a szövetkezetnek, hi­szen a helybeliek számára más munkalehetőség nem­igen akad. Az emberek itt mindig a mezőgazdaságból él­tek, az ipari termelésnek a környéken nincs múltja. — Létszámleépítésen egye­lőre nem kell gondolkodnunk — mondta az elnök. — A té­esz ugyan tavaly veszteség­gel zárta az évet, várhatóan az idén sem születhet ennél jobb eredmény, mégis biza­kodóak vagyunk. Megtermel­jük a tagok bérét, nincs adós­ságunk, sőt még mindig ma­radt tartalékpénzünk is. Országszerte sokan tarta­nak attól, hogy ha a szövetke­zeti tagok kötelező foglalkoz­tatása megszűnik, akkor a fal­vakban is sokan kerülhetnek az utcára. A kutasiak és a környékbéliek közül is sokan dolgoznak a téesz ipari ágaza­taiban. A biztosítékszerelő üzem és a varroda azonban inkább munkahelyteremtő, mintsem nyereséget termelő beruházásnak indult. — Jelenleg mindkét ágazat ki tudja termelni a működteté­séhez szükséges összeget. Még egy kisebb veszteség sem jelentene gondot, az üzemeket akkor is fenntarta­nánk. A kutasi szövetkezet terüle­tén mintegy 810 hetárnyi föl­det jelöltek ki kárpótlásra. Az első árverésre azonban várha­tóan csak január végén kerül­het sor, így a földeket sem az igénylők, sem a téesz nem tudja hasznosítani. — Rosszkor jött az eső is — panaszkodott az elnök. — A búza és a többi kalászos még mindig jól jövedelmez, így nagy területen szerettünk volna belőle vetni, de olyan sárosak a földek, hogy jó egy hétig megint nem tudnak rá­menni a gépek, közben meg kicsúszunk az időből. A búzának most kilencszáz forint körül mozog az ára, a kutasiaknak azonban kény­szerből jóval olcsóbban kellett eladniuk. A kukorica a magtá­rakban várja a vevőket, az ár viszont minden remény elle­nére sem emelkedik tovább. Az állattenyésztés a legjob­ban jövedelmező ágazat. Négyszáz tehenet fejnek na­ponta, az eladott tejből pedig szép jövedelemre tehetnek szert a kutasiak. Új tagokat várnak Lábodi polgárőrök A múlt héten alakultak — fegyver nélkül Vámudvar Nagyatádon Lábodon egyre szaporodtak a bolti betörések, tyúklopások, az pedig már megszokott do­lognak minősült, hogy lako­dalmak idején betörők járták végig a násznép házait. Nem volt mit tenni, az önkormány­zatnak lépnie kellett. — Ötven helybelit kerestünk meg, közülük huszonötén mondtak igent arra, hogy a polgárőrség tagjai legyenek — tájékoztatott Lassú István pol­gármester. — A polgárőrség egy hete csütörtökön alakult, a vagyonvédelmi szervezetben fiatalok és idősek egyaránt megtalálhatóak. A polgárőrség tagjai — ezt egy jogszabály tiltja — nem rendelkezhetnek még önvé­delmi fegyverrel sem. Ha esti portyájuk során valami gyanúsat észlel­nek, akkor vagy a körzeti megbízott rendőrt, vagy a nagyatádi kapitányság nyo­mozóit értesítik. A polgárőrséget bővíteni szeretnék és ehhez a téesz is hozzájárulását adta. Legalább negyven személyre lenne szükség, azt azonban, hogy kit vesznek be a szerve­zetbe, a jelenlegi tagok döntik majd el. Sokoldalú magánvállalkozói tevékenysége részeként ok­tóber 1 -je óta vámudvart mű­ködtet Nagyatádon dr. Szíjártó Béla a Spektrum ügynöki iroda cégvezetője. Az augusztusban megvál­tozott vámjogszabályok, az EK társulási szerződéssel járó kötelezettségeink egyre in­kább kiszorítják a fekete jog­ügyleteket a gyakorlatból és megkövetelik a be- és kilépő áruforgalom szakszerű lebo­nyolítását. A vállalkozó ko­rábbi export-import önálló gyakorlása adta az ötletet, hogy a forgalmazás mellett vámlebonyolítást is végezze­nek — kihasználva a térség adottságait a határközelséget korszerű körülményeket te­remtettek munkavégzésük­höz. Ehhez a munkát a stan­dard atádi külkereskedő cé­gek és az átvonuló forgalom adják. A vámudvaron szolgá­latot teljesítő vámhivatal kép­viselői a működési szabályzat és az általános illetékességi szabályok szerint végzik a vámkezelést. Az állandó ügyeiét mellett bejelentés esetén munkaidőn túl is vámkezelhetőek a rako­mányok. Ha egy árut valami­lyen okból nem vámoltatnak el, azt helyben raktározzák és őrzik. Az őrzés-védelem már a legkorszerűbbek közé tarto­zik: keményen jelen van a magántulajdon védelme, ugyanis az objektum minden helyiségét banki-jellegű riasz­tóberendezés óvja a betola­kodóktól. A cég vezetője terveik kö­zött elmondta: továbbra is nyi­tottak, keresik az új, korszerű módszereket. Már napraké­szek pl. a számítógépes jog­szabály-nyilvántartásban, kü­lön számítógépes programo­kat készítenek részükre, jogi képviselőt alkalmaznak. Kísérleti jelleggel be kíván­nak kapcsolódni a műholdas vámlebonyolítási rendszerbe, mely most indult el hazánk­ban. ígéretet kaptak a Vám- és Pénzügyőrségtől, hogy minden számítógépes prog­ramjukban résztvevők lehet­nek. Megkezdték egy számí­tógépes hálózat kialakítását is, ezzel egy vámkezelés ideje a belépéstől számítva legföl­jebb 10-15 perc lesz. Eddigi rövid működésük za­vartalansága, fiatal szakem­bergárdájuk a garancia arra, hogy terveiket már a közeljö­vőben megvalósíthassák. Németh István

Next

/
Oldalképek
Tartalom