Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-18 / 272. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA 1992. november 18., szerda CSÁKÁNYI LÁSZLÓ UTOLSÓ FILMSZEREPE Mindhalálig tánc Koltai Róbert: „A tánc vele, a filmezés, a pálya legszebb pillanatai voltak” Csonka Béla fotói Csonka Béla azokhoz a magyar alkotóművészekhez tartozik, akik szívós munkával, és nem kis tehetséggel küzdötték fel magukat a „hivatásosok” világába. Ez a tény önmagában is érdem, de Csonka esetében ennél többről van szó. A Táncsics Galériában kiállított huszonöt fotója is ékesen bizonyítja azt a töretlen fejlődést, egyre mélyülő gondolatiságot, amely munkáiban tettenérhető. A pillanatfotó hangula- tiságán, a dokumentumfotó leíró tárgyszerűségén túllépve — amelyek korábbi művei jellemzői voltak — áttételesebb, többrétegű alkotások kerülnek ki a keze alól. Ezt az újszerű és korszerű gondolatiságot segítik nála azok a technikai eljárások is, amelyek kitágítják a műfaj lehetőségeit. Csonka Béla művészete — túl az ötvenes éveiknek sokak számára visszatekintést jelentő korszakán — megfiatalodott, energikus, és még sok újat tartogat — remélem — mindnyájunk számára. Kertész Sándor Nívós munka a kaposvári nyomdából Erzsébet, Magyar- ország királynéja BRIGITTE HA.HA1TO ERZSÉBET MÁUmUORSZÁG KIIIÁOTÉ.IA Veszélyben egy műremek A segovai vízvezetéket, az ókori mérnökök tudományának és művészetének bámulatos örökségét pusztulás fenyegeti — írja az AP amerikai hírügynökség spanyolországi tudósítója. Miután 19 évszázadon át, a rómaiak, a vízigó- tok, a muszlimok és a keresztény királyok uralma alatt épségben maradt, most a szennyezett levegő és a modern élet más kockázatai pusztulással fenyegetik a gránitból készült építményt. A helyi hatóságok, felismerve, hogy Segova fő turistalátványosságát veszély fenyegeti, sürgős lépéseket tesznek, hogy megakadályozzák a vízvezeték szétesését, s dolgoznak egy hosszú időkre szóló megoldáson is. Szolzsenyicin új müve „Les Invisibles” „A láthatatlanok” címmel Párizsban, a Fayard kiadónál megjelent — egyelőre francia nyelven — az Egyesült Államokban élő orosz író, Alekszander Szolzsenyicin új könyve. Ebben az író, röviddel valószínű hazatelepülése előtt, köszönetét mond mindazoknak, akik barátként álltak mellette a Szovjetunióból 1974-ben történt kiutasítását megelőző különösen nehéz években. Az új regényben Szolzsenyicin megnevezi valamennyi ismert és ismeretlen barátját, aki segített a tiltott szamizdatirodalom terjesztésében, és idéz kijelentéseikből. így megnevezi az író könyveinek orosz nyelvű kiadását az YMCA-nál; valamint Lisa Marksteint és Fritz Heebet, akik Szolzsenyicin jogi képviseletét ellátták Nyugaton. Könyv Palotás Jánosról Palotás Jánosról, napjaink sikervállalkozójáról és politikusáról jelentett meg interjúkötetet a Statium Kiadó. A könyvet sajtótájékoztatón mutatta be a szerző, Varga Zsuzsa, a Népszava újságírója. A kötet megírásának ötlete „a levegőben volt” — állítja a szerző —, hiszen Palotás János személyisége iránt az érdeklődést mutatja, hogy a politikus-vállalkozó másfél éve őrzi előkelő második helyét a politikusok népszerűségi listáján. Sikeres a zenei szakvásár Budapesten A magyar zenei élet világszerte elismert, ennek köszönhetően sok neves külföldi cég fogadta el a meghívást az első Budapesti nemzetközi zenei szakvásárra. Az első közép-kelet-európai zenei vásár reményeink szerint jó alkalmat teremt arra, hogy hazánk újfajta kapcsolatokat építsen ki neves külföldi kiadókkal, kereskedelmi cégekkel. A külországi vállalatok közvetlen tapasztalatot szerezhetnek a szakma magyar- országi tevékenységéről, örömeiről és gondjairól hiszen a módosuló gazdasági körülmények közepette a zenei szakmának is változnia kell, hangsúlyozta Lendvay Ka- milló zeneszerző, a Hungac- cord '92 rendezvénysorozat ünnepi megnyitóján. A zenésztársadalom szakmai és üzleti találkozójának öt napon át a SOTE Nagyvárad téri épületének díszterme ad otthont. Tehetségéhez és népszerűségéhez képest ritkán játszott filmben. A rendezők, szereplőválogatás idején nem gondoltak rá. Kár. Ahogyan ez év szeptember tizedikén éjszaka, a Sose halunk meg! című film forgatásán játszott, az maga volt a csoda. Táncolt. Ő volt Deutsch bácsi, a tánctanár. Finom, szelíd, fáradt öregúr. Forgott, siklott, simult, sasszézott, mintha nem is egy súlyos operáció előtt állt volna. Filmbeli pária a Sose halunk meg! rendező-főszereplője, Koltai Róbert volt. — Deutsch bácsi, a tánctanár szerepére, már évekkel ezelőtt az Izraelben élő Pártos Gézát, a rendezőt, egykori kedves tanáromat választottam ki. Felkértem, tetszett neki Az SMK-ban tartotta őszi közgyűlését a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. Először az idei honismereti pályázat eredményeiről esett szó. Hét pályamű érkezett; a bizottság első díjat nem adott ki. Második díjjal jutalmazta a zamárdi iskola szakkörvezetőjét, Bernné Schneider Máriát. Harmadik díjat Bodó Imre dombóvári és Jeli József pécsi pályázó kapott. Két kaposvári diák — Gyócsi József és Kovács Mihály — könyvjutalomban részesült. a szerep és már a repülőjegye is megvolt a Malév jóvoltából. Sajnos, két nappal az ideutazása előtt tüdőgyulladást kapott és kórházba került. Rögtön Csákányi Laci bácsi jutott az eszembe. Ő az a színész, akiben sohasem lehetett csalódni. Azt külön tiszteltem benne, hogy minden műfajban otthonos volt, teljes intenzitással, tehetséggel játszott. Nekem ez különösen kedves, hiszen engem sokat bántottak, az úgynevezett könnyebb műfajba tett kirándulásaimért. Ugyanakkor azt is tudtam róla, hogy nem vette jó néven, ha például egy magyar filmben külföldi színészt kellett szinkronizálnia: ha pótlásként használták. Felhívtam telefonon. hogy ..bajban vagyok. A résztvevők az ez évi honismereti programokról is beszámoltak. Többen hozzászóltak a Pécsen rendezett Országos honismereti akadémia eseményeihez. Az egyesület tagjai megállapodtak abban, hogy tavasz- szal és ősszel rendezett közgyűlésükre neves szakembereket hívnak meg, akik a megye honismeretéről, illetve néprajzáról tartanak előadást. Az egyesület jövőre is meghirdeti pályázatát, s képviselteti magát a honismereti akadémián. Részt vesz a balaLaci bácsi, csak te segíthetsz' f’ és elmondtam mindent. Erre ő, jellegzetes, dörmögő hangján azt felelte, hogy: „Köszönöm az őszinteséget. Ha nem így kezded, nem is tudnánk miről beszélni. Csak egy a baj: nem vagyok jó állapotban. Most fognak operálni. Egy dolog azonban a forgatás mellett szól. Most fogják átadni az aranydiplomát és a műtétet megpróbálom addig elhúzni...' Ezek után elmentem Laci bácsihoz, részleteket mutattam a filmből. Eszter is ott volt, sokat nevettünk. Akkor már négy hete nem evett, csak kávét ivott és a cigarettáit szívta. Tetszett neki a film, azt mondta, olyan lesz, mint az Indul a bakterház. Aztán jött a varázslat, a forgatás. A tánc vele, a filmezés a pálya legszebb pillanatai voltak. Hogy valaki így le tudja győzni a fájdalmait, a testi nyavalyákat...! Tényleg sose halunk meg... Fárasztó volt az éjszakai forgatás, de utána még volt ereje, hogy a forgatásunkról készülő tévéfilm felvételén több mint egy órán át anekdo- tázzon. Másnap felhívtam és az egész stáb nevében megköszöntem neki a segítséget. A műtét után is jelentkeztem, hogy megmutassam videón a táncunkat. „Nem vagyok jól — mondta —, hívj inkább a jövő héten. ” De már nem volt jövő hét. Amikor újra hívtam, senki sem vette fel a telefont. Várhalmi Gergely Csákányi Lászlót november 20-án, pénteken 13 órakor temetik a Farkasréti temetőben. tonszárszói jubileumi rendezvényen, és megszervezi a hagyományos mesztegnyői tábort. Az egyesület azt tervezi, hogy felveszi a kapcsolatot a szomszédos megyékkel. Elmennek egy-egy rendezvényre és kicserélik kiadványaikat. Az egyesület szeretné felkutatni és bemutatni az emlékhelyeket is. Az egyesület az Országos Honismereti Szövetség elnökségébe Gálné Jáger Mártát a megyei levéltár igazgatóhelyettesét jelölte. Magyarország az utóbbi időkben újra fölfedezte a Habsburgokat. Szeretetre és tiszteletre méltó például a kései Habsurg: az Ottó, s ilyen Erzsébet, vagy ha úgy jobban tetszik „Sissi” királyné is. Őt biztosan lehet szeretni — gondolnánk a legendás filmsorozat után. Amint Brigitte Hamann Erzsébet, Magyarország királynéja című kötetéből kiderül — a legendának a magyarok királynéjáról nem sok igazság- tartalma van. A kötet előaszavában Gerő András világosan kifejti: „A nemzet — hogy a lojalitás, a törvénytisztelet és a magyarosítás tényezőit ötvözze — megteremti a „magyar Habsburg” szerepét, s első képviselőjét abban a József nádorban leli fel, aki valóban sokat tesz a magyar kultúra felvirágoztatásáért, s akinek emlékét 1848-ban a hatalomra kerülő liberálisok is törvénybe iktatják. A lelki kapocs a dinasztia és a nemzet között már ekkor felében-harmadában tehát kialakult, a viszonyukat azonban a továbbiakban — legalábbis a nemzet részéről — egyfajta kielégületlenség jellemezte. A tényleges főhatalomban a nemzet hiába kereste a maga barátját, védelmezőjét, nem tudta megtalálni, noha érzelmileg szüksége volt erre. A szerep tehát megvolt, csak a szereplő hiányzott”. S az sem váratott magára sokáig. Erzsébet magyar ruhában fogadja a hozzá látogató küldöttséget, a közhit szerint amnesztiákat eszközölt ki, s amikor Ausztria a poroszokkal háborúba keveredett, gyermekével Pestre, a magyarok közé jött. Mint egykor Mária Teréziának, most Erzsébetnek és gyermekének is menedéket nyújtott, s örömmel nyugtázta, hogy a még mindig fiatal és csinos császárfeleség a magyarokba helyezte bizalmát. Noha szó sincs valami különösebb szeretetről. Sokat idézett mondatát, miszerint Magyarországon örökké szabadnak érzi magát az ember, sem a'magyarok iránti rajongásként érti, hanem úgy, ahogy anyjának is írja Gödöllőről. „Itt a rokonságtól távol, piszkálódás nélkül, oly nyugodtan élhet az ember — míg Bécsben ott az egész császári familial Itt engem senki sem zavar, mintha egy faluban laknék, ahogy egyedül jöhe- tek-mehetek, ahová akarok!” Az Erzsébet Magyarország királynéja című kötet erről az igazi „magyartalan” Erzsébetről beszél korabeli fényképek, rézkarcok, festmények segítségével. Nem sokat hagy a kellemesen hamis „Sissi” képből, de helyette egy színes, rendkívül izgalmas — s legfőképpen valódi — egyéniséggel ismertet meg. A magyarok és Erzsébet királyné — úgy tetszik — ma már végérvényesen egymásra találtak, annak ellenére, hogy nem is egymást keresték. A kiadvány a Fabula könyvkiadó gondozásában látott napvilágot, s a kaposvári Nyomdaipari Szolgáltató Kft készítette el. Nagy László A honismereti egyesület közgyűlése Kiosztották a díjakat Jövőre is hirdetnek pályázatot
