Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-03 / 259. szám (258. szám)
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. november 3., kedd Átszervezések Dunaújvárosban Átalakul januártól az osztrák-magyar vegyes vállalatként működő, három gyárat magába foglaló Dunapack Papír- és Csomagolóanyag Rt dunaújvárosi papírgyára. Önállóan gazdálkodó termelés-technikai irányítású központokat hoznak létre. A hullámpapírgyártást és a dobozgyártást a dunaújvárosiak a csepeli papírgyárral közösen végzik, s az író-nyomópapírgyár önálló egységként dolgozik majd. Új helyre költözött az ellenőrzési osztály A BRFK Igazgatásrendészet külföldieket ellenőrző osztálya a Budapest VI., Izabella utca 61. szám alatti épületbe költözött. Az osztály november 2-től már az új helyen, de változatlan félfogadási időben: hétfőn 8.30-12 és 14-18-ig fogadja ügyfeleit. Az osztály ügyeleté november 8-ig a VI., Andrássy út 12-ben az I. emelet 129-es szobában, azt követően pedig az Izabella utcai épületben található. Pályázat államkötvényre Az államkötvény-tranzakció lebonyolítására kiírt pályázatot a Postabank Értékpapírforgalmazási és Befektetési Rt, valamint a Tálen- tum Rt nyerte el. Egész Kelet-Európábán ez lesz az első nyilvános kibocsátású, fix kamatozású államkötvény, amely évi 16 százalékos kamatozású, futamideje pedig öt év. Szabálysértési társulás Szerződést kötött szabálysértési társulás alakítására Tatabánya polgármestere a város vonzáskörzetébe tartozó hat község ön- kormányzatának vezetőjével. Ily módon a kis településeken szükségtelenné válik a speciális szakismeretekkel rendelkező előadók foglalkoztatása. Hamarosan közös expo-bizottságot is alakit több település önkormányzata Komárom-Eszter- gom megyében, hogy regionális programmal pályázzanak a világkiállításra. Papíripari termékek piacvédelme A külgazdasági minisztérium a Papíripari Vállalat és a Dunapack Rt kérelme alapján nemrégiben behozatali kontingenst állapított meg néhány papíripari termékre. A piacvédelmi intézkedés november 1-jétől 1993. október 31-éig tartó időszakban érvényes, és az Európai Közösség tagállamai valamint Finnország kivételével valamennyi viszonylatra vonatkozik. Kész az orvoskamarai törvénytervezet Hosszas egyeztetés után a Népjóléti Minisztérium és a Magyar Orvosi Kamara elkészítette az orvoskamaráról szóló törvényjavaslatot. Hazánkban is kötelezővé válik az orvosok kamarai tagsága. Ez azt jelenti, hogy minden, a gyógyító ellátásban közvetlenül tevékenykedő orvosnak kötelessége lesz belépni a MOK-ba, védve az orvosi hivatás becsületét és a betegek érdekeit. Kenyes döntések, nyomós érvek Sólyom László: „Szükségtelen és jogilag lehetetlen a határozatok értelmezése” (Folytatás az 1. oldalról) — A köztársasági elnök kinevezési jogkörével kapcsolatos alkotmánybírósági határozatokról többen azt állítják, hogy azok megfogalmazása homályos, és a döntések többféleképpen is értelmezhetők. — A különböző állításokkal szemben kijelentem: az Alkotmánybíróság döntései egyértelműek, s annyira konkrétak, amennyire az egy elvont, általános érvényű alkotmányértelmezés esetében egyáltalán lehetséges. A határozatok homályosságára, többféle értelmezési lehetőségeire hivatkozók mindig csak általában nyilatkoznak. Eddig nem találkoztam olyan véleménnyel, amely a határozatok bármely konkrét megállapítását kérdőjelezné meg. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nem szabad ösz- szetéveszteni az alkotmánybírósági határozat értelmezését annak vizsgálatával: vajon a szabályokat helyesen alkalmazzák-e, azaz „betartot- ták-e” a kötelező alkotmányértelmezést. A jelenlegi helyzetben úgy látom: újabb értelmezés címén épp egy ilyen vitában várnának állásfoglalást az Alkotmánybíróságtól. A harmadik határozat indokolása rámutatott: az elvont alkotmányértelmezés nem válhat az indítványra okot adó konkrét ügyben való állásfoglalássá. Megjegyzem: a határozatok három értelmező szabályt is előírnak a kinevezési-felmentési jogkör gyakorlására. Ezek szerint a köztársasági elnök kinevezési jogköre alkotmányos gyakorlásának feltételeit nem lehet kiterjesztően értelmezni. Az elnök a kinevezés vagy felmentés törvényi előfeltételein túlmenő további feltételeket nem támaszthat. Végül pedig a kinevezés vagy felmentés megtagadása nem használható fel olyan elvont — a konkrét személyi javaslattól függetlenül is fennálló — veszélyek kiküszöbölésére, amelyek a jogi szabályozás hézagos voltából vagy a jogi garanciák hiányából adódnak. Ezek orvoslására ugyanis a köztársasági elnöknek más alkotmányos eszközök állnak rendelkezésére. Az előzőekre tekintettel az Alkotmánybíróság abban az esetben dönthetne a köztársasági elnök egy konkrét kinevezési aktusa alkotmányosságáról, ha az Országgyűlés — az alkotmánynak megfelelően — indítványozná a köztársasági elnök jogi felelősségrevoná- sát. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy az Alkotmánybíróság döntéseinek további önálló határozattal való értelmezésére nincs jogi lehetőség. — Az alkotmánybírósági határozatok szerint a köz- társasági elnök milyen alkotmányos követelmények figyelembevételével gyakorolhatja kinevezési, illetve felmentési jogkörét? — Az alkotmányos követelményeket az alábbiak szerint lehet röviden összefoglalni. Először: a köztársasági elnök formai, illetve tartalmi okból tagadhatja meg a miniszterelnök által előterjesztett kinevezési vagy. felmentési javaslat teljesítését. Formai okból meg kell tagadnia a döntést, ha ahhoz a jogszabályban előírt feltételek nem állnak fenn. Ilyen feltétel lehet például ha a törvény előírja, hogy a jelöltet országgyűlési bizottság hallgassa meg. Ekkor a meghallgatás megtörténtét az elnöknek vizsgálnia kell. A bizottság állásfoglalása azonban egyáltalán nem köti az elnököt, sőt a döntés előtti mérlegeléskor is csupán akkor kell figyelembe vennie, ha ezt a törvény kifejezetten elrendeli. Másodszor: tartalmi okból való megtagadás esetén elválnak a kinevezés és a felmentés szabályai. A törvényi előfeltételek fennállása esetén a köz- társasági elnök akkor tagadhatja meg a kinevezést, ha alapos okkal arra következtet, hogy a kinevezési javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná. — Mit jelent ez utóbbi kitétel vizsgálata? — A határozatok — rendelkező részeikben — kifejtik, hogy mit jelent ez a megfogalmazás. Az első határozat kimondja: a „súlyos veszély” szempontjából az elnök kizárólag a személyre tett javaslatot vizsgálhatja felül. Mindhárom határozat indokolása tartalmazza, hogy az elutasítás csakis a személy kiválasztására vonatkozhat. A kinevezés célszerűsége, időszerűsége, a betölteni kívánt tisztséghez tartozó jogosítványok és hasonló kérdések vizsgálata azonban kívül esik a köz- társasági elnök jogkörén. Ezek eldöntése a kinevezés előterjesztőjére, illetve a köz- társasági elnök kinevezését ellenjegyző miniszterelnökre vagy miniszterre tartozik, ők felelősek érte. A legutóbbi határozat rendelkezik arról is, hogy a köztársasági elnök mikor állapíthatja meg az állam- szervezet demokratikus működése súlyos zavarának veszélyét. Ez akkor fordulhat elő, ha alapos okkal arra következtet, hogy a személyre tett javaslat teljesítése miatt a kinevezéssel érintett szerv képtelenné válna alapfeladatainak ellátására, beleértve a működésével kapcsolatos alapvető jogok intézményes védelmét is. Ez esetben is csak akkor élhet az elnök a kinevezés megtagadásával, ha a nevesített veszély a kinevezéstől alapos okkal várható, másként el nem hárítható, és a fenn meghatározott súlyos zavar azonnal és közvetlenül fenyeget. A kérdés megválaszolásához tartozik továbbá az is, hogy a köztársasági elnöknek a döntést „ésszerű határidőn” belül kell meghoznia. Ez az idő annak megállapításához szükséges, hogy fenn- állnak-e a kinevezés alkotmányos feltételei. Csak a konkrét eset körülményei alapján dönthető el, hogy az adott esetben mi az ésszerű idő. — Különböznek-e a kinevezés és felmentés alkotmányos feltételei? — Igen. A köztársasági elnök magát a felmentést nem, kizárólag az utódlást vizsgálhatja. Tehát a köztársasági elnök a felmentést akkor tagadhatja meg, ha a felmentett személy feladatát — a köztársasági elnök újabb kinevezési aktusának közbejötté nélkül, azaz automatikusan — olyan személy gyakorolná (például a helyettese), akinek a kinevezését a köztársasági elnök az előzőek szerint alkotmányosan megtagadhatná. — A köztársasági elnöknek meg kell indokolnia döntését? — Igen, kinevezés és felmentés esetében is. Felmentés visszautasításakor azt kell az elnöknek tényekkel megindokolnia, hogy a helyettes kilétéből — alapos okkal várhatóan és elháríthatatlanul — azonnal és közvetlenül fenyegetően adódik a veszély: az adott szerv képtelenné válik alapvető funkcióinak ellátására. Az indokolásnak olyan részletességgel kell tartalmaznia a döntés alapjául szolgáló tényeket, hogy a képviselők adott esetben megalapozottan dönthessenek az elnök Alkotmánybíróság előtti felelősségrevonása megindításáról. Használtruhakereskedó% figyelem! Holland és kanadai bálás ruhák és cipők dél-dunántúli lerakatunkat megnyitottuk Szigetváron a Szabadság utca 25. szám alatt. Telefon: 70/11-219 Nyitvatartás: kedd, szerda, csütörtök 7-16 óráig. Szakosított bálák igen olcsó áron vásárolhatók. Előrendeléseket is felveszünk! o ÁFÉSZ KVOSVÍR (218946; Segítség cukorbetegeknek Diabetikus termékek beszerzési áron Nemrégiben a Magyar Cukorbetegek Kaposvári Egyesülete azzal a kéréssel fordult a Nagyker-Diszkont Kft-hez, hogy üzleteikben forgalmazzák a Dia Sáp üdítőital-port. A nyár derekától már beszerzési áron juthattak hozzá az egyesületi könyvecskét felmutató cukorbetegek ehhez a finom zamatú italporhoz. A kiteljesedő kapcsolatnak köszönhetően a kft vállalta, hogy felkutatja: milyen diabéteszes-ter- mékeket lehet beszerezni. Szeptembertől már — a diabetikus lekvártól a kekszig, a csokoládétól az üdítőitalig és a cukorkáig — valamennyi kapható a négy üzletben. Nagy Józseftől, a kft ügyvezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a legtöbb terméket a Balaton Fűszérttöl tudják beszerezni. Árkedvezményt ugyan nem kapnak, ám hosszabb fizetési határidővel segítik az ellátást s azt a célt, hogy minél gazdagabb áruválasztékot tudjanak biztosítani a cukorbetegeknek. A Nagyker-Diszkont Kft négy üzletében: Kaposváron a Fő utca 24. és a Teleki utca 18. szám alatti diszkontboltokban, a Béla király utcai ABC-ben, valamint Kaposfü- reden a Rezeda utca 6. szám alatti minidiszkontban a diabetikus termékeken két árat tüntetnek fel: a beszerzésit és a fogyasztóit. Valamennyi dia- béteszes árut a tagsági könyvvel rendelkezők beszerzési áron vásárolhatják meg. (Tamási) Tovább csökken az állatállomány UJ RÉSZVÉNYEK KÁRPÓTLÁSI JEGYÉRT Megkezdődött az első tőzsdén jegyzett részvény, a Zalake- rámia papírok cseréje kárpótlási jegyért - jelentette be tegnap a Budapest Értékpapír- és Befektetési Rt illetékese. A Zalakerá- mia részvényeiből most 63 millió forint értékű csomagot ajánlott fel az ÁVÜ. Három kárpótlási jegy ellenében két Zalakerá- mia-részvényt kapnak a cserélni szándékozók. A tőzsdén hosszú idő óta az első kötés ezekre a papírokra október 29-én volt, akkor ezer darab 1000 forintos névértékű Zalakerámia részvényt vettek meg darabonként 1500 forintos áron. Az OTP-részvények jegyzésére meghirdetett határidő lejárt. Eddig az érdeklődés mérsékelt volt: alig több mint 40 millió forint értékű OTP részvényt jegyeztek kárpótlási jegyért. Tegnap óta összesen 100 millió forint értékű OTP-papírt kínálnak fel, de ezúttal már cserére. Az első két héten csak a kárpótlási jegyek eredeti tulajdonosai cserélhetik be egy-egy arányban értékpapírjaikat, utána azonban már bárki szabadon részt vehet a cserében. Az állatállomány rohamos csökkenéséről szóló riasztó híreket a KSH legfrissebb felmérése is alátámasztja. Az ország 3200 települése közül 2000-ben tudakozódtak a számlálóbiztosok, hány szarvasmarhát illetve sertést is tartanak. A Központi Statisztikai Hivatal sajtótájékoztatóján a mintegy 70 ezer nagy- és kisgazdaságban szeptember végén végzett felmérés adatait ismertették. A jószágállomány csökkenése a szarvasmarhánál a jelentősebb. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva csaknem 200 ezerrel kevesebb, 1 millió 251 ezer szarvasmarhát írtak össze. Tíz esztendővel ezelőtt az állomány még meghaladta a 2 milliót. A sertések száma a tavalyi szeptemberi „népszámláláshoz” viszonyítva 10 százalékkal csökkent, a darabszám jelenleg 6,6-6,7 millió között váltakozik. 1982-ben, egy évtizeddel ezelőtt, a sertések száma még több mind 10 millió volt. A szarvasmarhához hasonlóan a sertéstartási kedv a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban csökkent, míg a kistermelők jórésze, ha kisebb állománnyal is, de vélhetően egzisztenciális okokból kénytelen folytatni az állat- tenyésztést. Ez a tendencia azért is aggasztó, mert egy tavalyi teljes körű állatszámlálás szerint a szarvasmarhák 20, a sertések 50 százaléka volt csak a kistermelők tulajdonában. A szakemberek nem tartják kizártnak, hogy az átalakuló mezőgazdaságban a nagyüzemek termelési programjából egy- szercsak kimarad az állattartás üzletága...-szó-
