Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-12 / 267. szám
1992. november 12., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Hedrehelyi hétköznapok Város volt — most a falusi létért küzd Javul az alapellátás Nagyatád egészségügyi alapellátásán június óta nyolc háziorvos dolgozik, közülük hárman a gyermekkörzetekben gyógyítják betegeiket. A „felnőtt háziorvosok” Bolhás és Tarany községek alapellátását is vállalták. E két község ellátására Nagyatád város a községek polgármestereivel társulásos együttműködési megállapodást kötött. A város népességszámát figyelembe véve a felnőtt-alapellátási körök túlterheltek, túlzottan nagyok a körzetek. Mindezek miatt egy új, hatodik felnőttkörzet létesítését kezdeményezték. A folyamatos, minden körzetre kiterjedő délutáni rendelés bevezetését is már régebb óta szorgalmazzák a városatyák, így lehetőségük lesz a nagyatádiaknak, hogy munkaidejükön túl is rendezhessék egészségügyi problémáikat. Szennyvíztisztító épül A segesdi teraszos-kazettás szennyvíztisztítót már régóta tervezték megépíteni a községben, hiszen ez lehet az alapja a fálusi szennyvízhálózat kiépítésének is, amely a segesdi ön- kormányzat tervei közt szerepel. Az új technológiával épülő vezetéket a készülő szennyvíztisztítótól egészen a falu határáig vezettették, így ha a falu többsége is úgy akarja, megkezdődhet a községben a beruházás. Erre várhatóan céltámogatást is kaphat a falu. Támogatják a fiatalokat Rinyaszentkirályon hamar észreveszi a változást, aki pár éve már járt a községben. A képviselő-testület két utcát köveztetett le és a községházát is felújították, melyben színes tévé és videomagnó áll a szórakozni vágyók rendelkezésére. A falu az egyházat is támogatta, a helybéli hívők adományai mellett az önkormányzat is segítséget adott a templomban egy elektromos harang elkészítéséhez. A fiatalok lakáshoz jutását az önkormányzat is segíti. A lakás értékének tizenkét százalékáig adnak vissza nem térítendő támogatást. Iharosiak az iskoláért Iharos ismét iskolát szeretne magának. A volt iskolaépületet, amely most orvosi rendelőként üzemel és az egyház is helyet kapott benne, felújították. A munka csaknem tizenkétmillió forintba került és a polgármester reméli, hogy jövőre legalább az alsó tagozatot meghonosíthatják a Csurgó melletti kicsiny községben. Gond(olat)ok a könyvtárban Márkus Erika, a csokonya- visontai könyvtár vezetője általános iskolás gyerekeknek tartott előadást. Távozáskor mindegyiküket megajándékozta egy-egy karácsonyi képeslappal. — 1970-ben a tanács előtti parkban épült meg Somogy megye egyik legszebb könyvtára. Szabadpolcos kölcsönzés, gyeremekkönyvtár és olvasórészleg van a teremben. Községi, valamint iskolai könyvtárként működik. Majd 18 ezer kötetes az állomány, folyóiratok, napilapok járnak. Szatóky Dániel nevét vette fel az intézmény. Ő ugyan nem a falu szülötte, úgy érkezett „Somogyországba” tanítónak a református iskolába. Olyanokat tanított, mint az egykori földművelésügyi miniszter, Nagyatádi Szabó István. 1969-ben Somogybán az elsők között könyvtárat létesített és a „Csokonyai Polgári Olvasókört” megalapította. Műsoros megemlékezéseket tartott Petőfi születésének ötvenedik, Kossuth századik évfordulóján. Majd téli estéken dalárdái próbák folytak, színjátszó csoportot szervezett. Húsz éve nem festették ezt az egyedi kivitelezésű épületet. Hét évvel ezelőtt vásároltak lemezjátszót, fekete-fehér tv-t és egy írógépet sikerült kiharcolni. Ma már a 120 ezer forintot meghaladja a fűtés költsége. — Nem működünk önállóan, az iskolához tartozunk gazdaságilag. A falunak is fontos lenne, ha nem kezelnek bennünket mostohagyerekként. — Mivel próbálja becsalogatni az érdeklődőket? — Előadóesteket szervezek, de sajnos nem sokan jönnek. Szeretném klubszinten működtetni az intézményt. Az ifjúságnak filmet vetítenénk, majd közösen megvitatnánk. Örülnék, ha ez nemcsak ötlet maradna. Tavaly még azt is beszélték, hogy be kell zárni a könyvtárat! Szomorúan távoztam az impozáns épületből. Nem tudom és nem is akarom elhinni, hogy ez valóban megtörténhet. Hiszen a „könyvtárak állapota egy ország kultúrájának fokát jellemzi”. Mielőtt az illetékesek felelőtlenül döntenének, jusson eszükbe a könyvtár névadója. Ápoljuk elődeinktől örökölt szellemi értékeinket: „ez a mi munkánk és nem is kevés”! Gamos Adrienn Fél évszázaddal ezelőtt Hedrehely kétezer lakosú, virágzó település volt. A török hódoltság előtt mezővárosi címmel rendelkezett. Kolostormaradványok is igazolják, hogy tehetős, gazdag polgárok lakták. Általában állattenyésztéssel foglalkoztak, főképpen lótenyésztéssel. A község sok iparost eltartott. A meglévő házak a régmúlt gazdagságáról árulkodnak. Ma hatszázan élnek a településen — mondta dr. Buzin- kai Gyula jegyző. — Nem A lakás orvosra vár könnyű dolog leszámolni az utóbbi évek társközségként megélt hatásaival. A lakosság a helyhatósági választásokon az önállóság mellett döntött, s hozzáláthattunk a szerepkör nélküliség torzulásainak kiigazításához. — A héttagú képviselőtestület elhatározott szándéka, hogy megálljt parancsol a leépülésnek — így Bellái Béla polgármester. — A község népességmegtartó képességének a növelése fáradtságos munkát igényel. Ma már vannak biztató jelek. Az óvodába 35, az iskolába pedig 68 gyerek jár. Lehetőségein szerint támogatjuk az intézményeket. A hedrehelyi gyerekek kapnak ebédet, ezt az önkormányzat fizeti. A legkisebbek is kaptak nevelési segélyt és azoknak az iskolakezdését is segítettük, akik eljárnak a faluból. A lakosság teherbíró képességének megfelelően kommunális és telekadót vetettünk ki. — Megszerveztük a polgármesteri hivatal működését — mondta a jegyző. — Gondot jelent a szolgáltatások megszervezése. Elkészült az Kocsma-krimi Kést rántott és arcul vágta Sajnos, egyre gyakoribbak a brutális bűncselekmények, szinte hetente vannak rablások és néha még a „szolidan" induló „kocsmai bunyók” is balul ütnek ki. Ez utóbbi bizonyítására álljon itt egy történet. Az ötvenhét éves N. J munkája végeztével tért be az inkei italboltba, hogy szomját enyhítse. Bárcsak ne tette volna, mert ez a kis epizód számára nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel zárult. A falu kocsmájában N. J. összetalálkozott a szintén ott italozó Kalányos Zoltánnal és kisvártatva szóváltásba is keveredtek. Kalányos érveit alátámasztandó egy kést rántott elő és azzal próbálta „jobb belátásra téríteni” N.J.-t. A késsel nem tudta megszúrni a férfit, ezért arcul ütötte. A sértett álcsonttörést szenvedett. Pálmaolajban sül a Chips Más ízű a nagyatádi Chips — vehették észre azok, akik rendszeresen vásárolják. Nem véletlen az ízváltozás, a burgonyaszirmot az eddig használt étolaj helyett a jobb minőségű pálmaolajban sütik ki. A nagyatádi Zöldért-tele- pen mintegy 220 vagonnyi burgonyát tárolnak, amelynek azonban csak egy töredékét dolgozzák fel Chipsnek. Az ízléses csomagolóanyagot Olaszországból szállítják Nagyatádra. A pálmaolajnak köszönhetően a Chips jó minőségű és tovább is eltartható. orvoslakás, amely gazdára vár. Van orvosi rendelőnk is. — A faluban csak a szövetkezet ad munkahelyet — így Schán György alpolgármester. —- A gazdálkodás nehézségei nem sok jóval biztatnak. Sajnos a vezetők nem hedrehe- lyiek! Nehéz lenne más gazdaságos vállalkozást indítani, amely egyben felszívná a munkanélküliséget. Az áfész- szel jó a kapcsolatunk. Már az is az élet jele, hogy működik a labdarúgócsapat, de más lehetőségeken is törjük a fejünket. Viszonylag sok a nyugdíjas. A rászorultak segítése érdekében szociális gondozót fogA felújított iskolaépület új szárnya (Fotó: Király J. Béla) lalkoztatnak. Az előrejelzések szerint jövőre az önkormányzatnak még több gondja lesz a szociális támogatással. A pályázati lehetőségeket is kihasználják. Most nincs olyan falubeli, aki egyetemet vagy főiskolát végzett. A tervek között szerepel a nagyparti felüljáró megépítése, a háborúban elesettek emlékművének elkészítése és fel kell újítani a tejcsarnokot is. Már a község főterének képe is körvonalazódott. Tennivaló pedig van bőven... (Lengyel) Beleg, az éledező falu Aki ismerte, látta korábban ezt a falut, az észreveszi a változást — mondta büszkén Csecse/ János, Beleg polgármestere. — Amikor két éve elkezdtük a munkánkat, nem volt más célunk, mint az, hogy megpróbáljuk megmenteni a falut, mielőtt teljesen tönkremenne. Valóban nem tétlenkedtek a belegiek. Megújult a teljes faluközpont, a kultúrház, a tűzoltószertár, az iskola és az önkormányzat kezdeményezésére a templom is. Minőségi munkát szerettek volna végezni, ezért az épületeket egy nem olcsó, de garantáltan tartós gyógyva- kolattal vonták be. A falu minden utcájában van már járda. A járdaépítési programot négyévesre tervezték, de kevesebb mint fele idő alatt,, az elmúlt hónapban készültek el vele. A 3280 méter hosszú betonozott gyalogút csaknem hárommillió forintjába került az önkormányzatnak. A kultúrház felújítása is csaknem egymillió forintot vett ki a falu zsebéből. A munkákra azonban feltétlen szükség volt és hála az első évi takarékos gazdálkodásnak, tavalyról három és fél millió forintja maradt a községnek. Áz ivóvízvezeték a faluban minden házhoz elér, gázt azonban hiába szeretnének, a terveknél tovább két éve nem juthattak. A fogadóállomások ugyanis — mint megtudták — sehol sem alkalmasak arra, hogy újabb fogyasztókat rákapcsoljanak. A somogyszobi állomás elkészültéhez — amit úgy terveznének, hogy a gázból még a környező falvakba is jusFélö, hogy a többi épület is erre a sorsra jut son — pedig még nem kis időre van szükség. Belegen sok az idős ember. 649 lakosból csaknem 170-en vannak. — Lassú visszaáramlás indult meg a városból a falvakba. Máris harminccal többen élnek itt, mint két évvel ezelőtt és fiatalok is egyre többen vannak. Sajnos, munkalehetőség a környéken nemigen adódik. A városból elsőként a vidékieket bocsátják el, a faluban pedig egyetlen munkahelyként csak a téesz maradt. Többen Kutasra, mások Nagyatádra járnak dolgozni. — 30-35 állás nélkül maradottat tartunk nyilván, számuk napról napra változik — tette hozzá a polgármester. — Szociális munkásokat is foglalkoztatunk, sajnálattal mondom azonban, hogy — főleg a cigányok közt — olyanok is akadnak, akikkel már hoszabb ideje viaskodom és mégsem akarnak dolgozni. Van a falu határában néhány elhagyatott istállóépület. Többen megkerestek bennünket, hogy ott tejfeldolgozót, vagy akár olajütőüzemet is kialakítanának. A munkahelyteremtő beruházásokat az ön- kormányzat is támogatja. A téesz is odaadná a düledező épületeket, csakhogy ott még a vállalkozások alapvető feltételéi — például a telefon — sem adottak. Ezért aztán ki tudja még, hogy mi lesz a sorsa, meddig lepi gaz a jobb sorsra érdemes épületeket. Barna Zsolt