Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-11 / 266. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1992. november 11., szerda Szabó Iván egyházi vezetőkkel találkozott A katolikus egyház vezetői­vel találkozott Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter. A találkozó azért jött létre, mert a tárca vezetése fontosnak tartja, hogy az egyházak veze­tői reális információkkal ren­delkezzenek a nemzetgazda­ság jelenlegi helyzetéről, a gazdasági rendszerváltás fo­lyamatáról. A találkozón Szabó Iván ismertette a kor­mány időszerű gazdaságpoli­tikai feladatait, szólt a piac- gazdaság kiépítésének állapo­táról, illetve a gazdasági vál­ság megfékezése érdekében tett erőfeszítésekről. Hungaraoton­privatizáció Várhatóan rövid időn belül magánkézbe kerül a Hungaro­ton Magyar Hanglemezgyártó Vállalat kiadói- és kereske­delmi tevékenységet folytató része is, amely jelenleg mint­egy 250 személyt foglalkoztat. Ez a lépés a vállalat teljes pri­vatizációját jelenti, hiszen a feketelemez gyártást folytató dorogi gyárat, amely a vállalat tejles értékelt vagyonának 40- 42 százalékát tette ki, éppen a napokban adták el háromszáz millió forintért a német World Star cégnek. Amerikai-EK agrárvita A GATT-tagországok nagy­követei hétfői nem hivatalos tanácskozásukon megbízták a szervezet vezérigazgatóját, hogy közvetítsen a világke­reskedelmi tárgyalássorozat kudarcával fenyegető ameri- kai-EK agrárvitában. A lon­doni Financial Times úgy tudja, hogy Arthur Dunkel már a közeli napokban Brüsszelbe és Washingtonba utazik, hogy rábírja a feleket a tárgyalásos rendezésre. Szabadkereskedelmi övezet Szabadkereskedelmi öve­zet létrehozásáról szóló meg­állapodást írtak alá Lengyel- ország képviselői az EFTA tagállamaival, emellett kétol­dalú szerződésekben szabá­lyozták a mezőgazdasági cik­kek kölcsönös kereskedelmét. A Varsóban elhangzott nyilat­kozatok szerint a kapcsolatok szabályozása az EK-val való viszony alakulásának menet­rendjét és módszereit követi, azonban a lengyelek számára egyik legfontosabb területen, a mezőgazdasági és élelmi- szeripari exportlehetőségök terén sokkal kedvezőbb. Otthon ’92 SORSOLÁS A DUÓ Vásáriroda és a DOMUS áruház ezúton köszöni meg min­den kedves látogatójának az Ott­hon '92 kiállítás iránt megnyilvá­nuló érdeklődést. A november 10-én 17 órakor megtartott sorsolás nyertes sor­számai a következők: A100 000 Ft-os első díjat a 943 sorszámú belépőjegy nyerte. Ezenkívül a 196,939,940,1110, 1420, 1454, 2296, 2616, 3001, 3050, 4017, 4639, 4696, 5271, 5358, 5360, 5570, 6620, 7854, 9051 sorszámú belépőjegyek nyertek értékes tárgyjutalmakat. A nyeremények november 30-ig a Domus áruházban átvehe­tők. Hatezer lakost evakuálnak Szarajevóból A boszniai Vöröskereszt bejelentette, hogy tegnaptól kezdve három nap alatt mintegy 6000 lakost evaku­álnak Szarajevóból. A város ostromának ápri­lisi kezdete óta ez lesz a leg­fontosabb ilyen akció. Az autóbuszok szállítják a lakosokat Belgrádba és Splitbe, valamint egy anyá­kat és gyermekeket — kö­zöttük súlyos beteg gyerme­keket — szállító konvoj indul Csehszlovákiába is. Ez immár a negyedik ilyen evakuálási kísérlet: az előző három kudarcot vallott, ám a boszniai Vöröskereszt főtit­kára most optimistán nyilat­kozott a kilátásokról, közöl­vén: megkapták az összes engedélyt. Képünkön: Vinkovci la­kói a hosszan tartó ostrom miatt elhagyták feldúlt, szétlőtt otthonaikat. A tá­volról hallatszó szórvá­nyos lövöldözés zaját üres házfalak verik vissza, s ha nagyritkán feltűnik egy-egy járókelő, bizalmat­lanul szemlélődik a kísér­tetvárosban. KÉRDŐJELEK Kellenek a nagyköveti levelek? Ritkán fordul elő, hogy egy nagykövet nyílt levélben tu­datja a fogadó ország közvéleményével kormánya állás­pontját. Tar Pál, hazánk washingtoni ngykövete rövid időn belül kétszer is alkalmazta ezt a módszert. Először a Csurka-tanulmány vitájában részt vett amerikai törvényho­zókhoz írt levelet, másodszor pedig — éppen a napokban — válaszolt Soros György magyar származású amerikai üzle­tembernek, aki sérelmezte a magyar sajtóban őt ért táma­dásokat. Egyéni kezdeményezés? Nem tudni,honnan jött az ötlet, és azt sem, hol írták a végleges szöveget. A külügyi szóvivő nem hagyott kétséget az iránt, hogy a nagykövetek hivatalos levelei a Külügyminisztérium álláspontját fejezik ki. (Talán éppen ez védi meg a nagykövetet azoktól, akik máris helyte­lenítik e megnyilatkozásait.) Mi a közös a két levélben? Az, hogy a diplomata egyér­telműen kimondta: kormánya nézeteit fejti ki a szóbanforgó kérdésekben. Az első esetben a kormány elhatárolódásá­nak, a második esetben további együttműködési készség­nek adott hangot. Szükség van-e ilyen levelekre? A nemzetközi diplomácia „piacán” a legkelendőbb áru a kiszámíthatóság, mert ez az alapja mindenfajta hosszú távú együttműködésnek. Ezért partnereink joggal igénylik, hogy a magyar kormány a velük kapcsolatos kisebb-nagyobb kérdésekben világosan fejtse ki az álláspontját. A nyílt állásfoglalás megóv a félreértelme­zéstől és jó ellenszere a félremagyarázásnak. Fontos érdek tehát, hogy külföldön tisztában legyenek a magyar politiká­val ilyen levelek segítségével is. Ferenczy Europress Pergőtűzben a költségvetés Nem bélyegezték meg az agrárértelmiséget — Boross Péter félti az ország jó hírét Egy ország melynek példáját érdemes követnünk Holland-magyar kapcsolatok Tegnap kétnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Ruud Lubbers. A Holland Királyság miniszterel­nöke Antall József kormányfő meghívásának tesz eleget, viszonozva a magyar miniszterelnök 1990 októberi hágai útját. (Folytatás az 1. oldalról) Azt azonban pártja nevében megismételte, hogy az általános forgalmi adó kiterjesztését nem fogadják el, mert a legalacso­nyabb jövedelműeket hozná sú­lyos helyzetbe. Új elem viszont, hogy az alapvető fogyasztási cikkek áfa-mentességének fejé­ben az általános áfa-kulcsot 8-ról 10 százalékra javasolta fe­lemelni. Palotás János független képviselő az áfa második 25 százalékos kulcsát tartotta túl magasnak, és általában is az a véleménye, nem lehet fel­lendíteni a gazdaságot, ha a fogyasztóknak nincs pénzük, ha nincs hazai piac. Ellenezte a személyi jövedelemadó 50 százalékos felső sávjának be­vezetését is, nem jön be ugyanis az ettől várt többlet- bevétel. Kárt okoz, hogy a kormányzat abban a meggyő­ződésben készítette el terve­zetét: ennél nem lehet jobbat csinálni. Az ellenzéki képvise­lők szorgalmazták a nagyobb takarékosságot. Ismét szó volt az október 23-ai Kossuth téri incidensről Keleti Györgyi MSZP) interpel­lációja nyomán. Boross Péter válaszában ismét kifejtette, hogy a határőrök szabályosan voltak ott, s megfelelően visel­kedtek. Az alkalmat felhasz­nálva a belügyminiszter kül­földi túlzó újságcikkeket idézve élesen bírálta azokat, akik tovább feszegetik ezt az ügyet, s ezzel az ország rossz hírét keltik. Egyúttal élesen el­utasította a képviselők egy csoportjának kezdeményezé­sét, hogy országgyűlési hatá­rozat nélkül is megpróbálják kivizsgálni az október 23-án történteket. Keleti György vi­szontválaszában kifejtette: a határőrök kivezénylésével megsértették az alkotmányt és a honvédelmi törvényt. A T. Ház a törvényességi óvás helyett új, úgynevezett rendkívüli jogorvoslati formá­ról döntött. Ezt felülvizsgálati eljárásnak nevezik. A hona­tyák módosították a tb idei költségvetését, ezzel lehetővé téve az egészségügyieknek, szociális dolgozóknak a tava­szi tüntetésekkor megígért béremelést, július 1-jétől visz- szamenően. Az Országgyűlés elfogadta az idei pótköltségve­tést, a televízió zárolt egymilli- árdjáról azonban nem döntött. A magyar és a holland kor­mányfő tárgyalásain diplomá­ciai források szerint a kétol­dalú kapcsolatok és a nem­zetközi politikai kérdések szé­les köre kerül terítékre. A Bu­dapestet különösen foglalkoz­tató nemzetközi vonatkozású témák sorába tartozik a dél­szláv válság elemzése, az EK-val kötött társulási szerző­dés ratifikációs processzusá­nak felgyorsítása, a bősi erő­művel kapcsolatos problémák áttekintése. Ez utóbbi eszme­csere gyakorlati jelentőségét abban látják Budapesten, hogy a hagyományosan kiváló vízügyi szakemberekkel ren­delkező Hollandia hasznos tanácsokkal szolgálhat a ma­gyar partnerek számára. Ami a kétoldalú kapcsolato­kat illeti, Ruud Lubbers és An­tall József dinamikusan fej­lődő, nyitott vagy vitás kérdé­sektől mentes politikai kontak­tusokat nyugtázhat. A magyar-holland gazda­sági, kereskedelmi kapcsola­tok meglehetősen szerény mértékeket mutatnak fel, bár a tőkebefektetéseket illetően a tavalyi eredményeket tekintve áttörésről beszélnek a szak­emberek. 1991-ben a magyar kivitel 210 millió dollár értékű volt, míg a holland behozatal elérte a 330 millió dollárt. Az idei év első kilenc hónap­jának forgalmi összesítései szerint a magyar export csak­nem 18 százalékkal bővült, míg a behozatal több mint 9 százalékkal csökkent. (A ma­gyar-holland kereskedelem­ben jelenleg több mint 1500 cég érdekelt.) A kedvező vál­tozások ellenére Hollandia ré­szesedése hazánk külkeres­kedelmében nem éri el a 3 százalékot, a magyar része­sedés a holland forgalomban pedig csupán 0,2 százalék. Hazánkban jelenleg mintegy 250 holland-magyar vegyes vállalat működik, 250-300 mil­lió dollár értékű, holland érde­keltségű tőkével. Mindemellett Magyarország az elmúlt két évben 16,5 millió holland forint — 757 millió forint — értékben kapott támogatást különféle projektekhez Hollandia 10 or­szágra kiterjedő segélyezési keretéből. Szoros együttműködést alakítottak ki a magyar és a holland belügyi, illetve honvé­delmi tárcák is. A belügy: megállapodásnak megfele lően Hollandia segítséget nyújt a magyar rendőrség új­jászervezéséhez, valamint rendőrségi és közigazgatási szakemberek továbbképzé­séhez. A honvédelmi együtt­működés részeként a környe­zetvédelmi nagyhatalomnak számító Hollandia részt vesz a szennyezett katonai területek megtisztításának munkálatai­ban, és vállalja magyar tisztek hollandiai képzését is. Döcög az autópályák ügye Váratlan népszavazási eredmény SZÉTHULLHAT KANADA Már nem kizárható, hogy a jövőben Kanada két legna­gyobb városa, Toronto és Montreal között csak útlevéllel lehet közlekedni. Hiába dol­goztak a világ egyik legna­gyobb területű országában gőzerővel az „Igen Kanadára” bizottságok: ami október 26-án történt, az szándékuk­kal ellentétes módon befolyá­solhatja az ország jövőjét. Le­het, hogy drámaian hangzik, de igaz: október 26-án bizony­talanná vált, megmarad-e az egységes Kanada. A dilemma lényege, hogy a 27 millió la­kosú ország egyik tartomá­nyában, a hétmillió lakosú Quebecben franciául beszél­nek, a többiben angolul. A québeciek úgy érzik, hogy az angol nyelvű többség nem is­meri el „nemzeti, nyelvi és kultu­rális sajátosságaikat”. Ennek az aggályuknak most azzal adtak kifejezést, hogy tarto­mányi parlamentjük — egye­dül Kanada tíz tartománya kö­zül — nem ratifikálta a szövet­ségi alkotmányt. A probléma nagyságára jellemző, hogy Brian Mulroney szöveségi kormányfő (mellesleg angolul beszélő québeci!) 1984-ben azzal az ígérettel nyerte meg a választásokat, hogy vissza­hozza a tartományt „a nagy alkotmányos családba”. Ez eddig nem sikerült és most sem, ami alighanem Mulroney karrierjének a végét is jelenti. A mostani szavazás tétje egy sajátos kompromisz- szum lett volna, aminek lé­nyege, hogy az új alkotmány­nyal ne mindössze Quebec kapjon nagyobb önállóságot, hanem valamennyi régió. Azt ugyanis nem tűrné el a többi kilenc tartomány, hogy Que- becnek valamiféle különleges stárusa legyen. Ferenczy Europress Nem jutott elég forrás az úta­lapból idén az autópályák fenn­tartására és üzemeltetésére. A több mint 600 millió forint ugyan elég volt az Autópálya Igazgató­ságnak a forgalom biztonsága és a meglévő színvonal biztosí­tására, az állagmegóvási igé­nyeknek azonban nem tudtak eleget tenni — mondta el teg­napi sajtótájékoztatóján Ré- pássy Attila, az Autópálya Igaz­gatóság igazgatója. Az idei, a beruházásra fordít­ható 6,5 milliárd forintból 4,5 mil­liárd forintot költenek a MO-ás autópálya 14, és az M1-es au­tópálya Győrt elkerülő, 24 kilo­méteres szakaszának megépí­tésére. Az MO-ás pálya épülő szakaszának teljes beruházás költsége 11 milliárd forint, fi pént az útalapból, illetve világ­banki és EBRD hitelek révér biztosítják. Az M1-es autópálya 24 kilométeres szakaszán a föl­dmunkák 90 százalékban elké­szültek. A további autópályaépítése­ket az igazgatóság — az MO-ás Budapest körüli gyűrűt kivéve — koncessziós formában kívánja megvalósítani. A tervek elkészíttetésére kö zel 400 millió forintot fordítanál1 idén, a terület megszerzésére pedig 1,5 millárd forint áll ren­delkezésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom