Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-10 / 265. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. november 10., kedd Magyar-ukrán vegyes vállalat Magyar-ukrán vegyesvállalatot alapított kétmillió dollár alaptőkével az ország legnagyobb mezőgépipari cége a Szolnoki Mezőgép Vállalat, a Beregszászi Gépgyártó és Javító, valamint a Kijevi Agro- teh Vállalat. A már aláírt szerződés alapján a Bereg-Szol- nok névvel létrejött cég január 1-jén kezdi meg működését. A beregszászi gyárban 1993-ban ezer, utána pedig évenként ötezer rotációs fűkasza gyártását terveik. Kódexpress akció A Sziget Könyvkiadó, a Kódexpress szponzora, egy-egy tájékoztatót és kiadványt küld az ország valamennyi gazdálkodó szervezetének november első felében. A május 12-től hetente megjelenő kiadvány a Magyar Közlöny számainak teljes anyagát dolgozza fel hiánytalanul. A Kódexpress egységes szerkezetben tartalmazza a módosító és módosított törvényeket, a kormány- és miniszteri rendeleteket. Vevők a Caola dolgozói A Caola Részvénytársaság 1300 dolgozója közül 1100 kíván résztvenni a vállalati MRP-programban, azaz szívesen válna résztulajdonosává saját gyárának. A 92 százalékban Állami Vagyonügynökség, 8 százalékban pedig az önkormányzat tulajdonában levő társaság privatizálására érdeklődést mutat az amarikai Revlon cég. Képviselőivel az Állami Vagyonügynökség szakemberei már megkezdték a tárgyalásokat. Közművesítés a Hajógyári-szigeten Megkezdődtek a közműve- sítési munkálatok az óbudai Hajógyári-szigeten. A csatorna, illetve gázvezeték kiépítésére kiírt zártkörű tender nyertesei — a Közmű Mélyépítő és a Parképítő Kft, valamint az Olajterv — 1993 első felében készülnek el az építéssel, ha a kemény tél vagy régészeti leletek nem lassítják a munkát. A közművek és úthálózat kiépítésével a jelenleg még 3,5 milliárd forintot érő 32 hektáros terület értéke a többszörösére emelkedik. A Knauf Magyarországon A Knauf Építőipari Kft budapesti irodájának létrejöttével Magyarországon is megkezdte működését az az információs rendszer, amely a Knauf forgalmazási koncepciójának megfelelően biztosítja az igények, adatok áramlását a kereskedők, a felhasználók és a gyár között. A németországi Knauf osztrák leányvállalata, a Knauf GmbH gipsz- és építőanyaggyártó cég két éve jelent meg a magyar piacon. Páholyt vettek a vállalkozók A Szegedi Nemzeti Színház 30 páholyát szegedi vállalkozók és üzletemberek vették meg hat előadásra. A színház nyár elején kinevezett új vezetői azzal az elképzeléssel hirdették meg az évadkezdés előtt a Mecénás bérletet, hogy segítségével támogatókra leljenek a város üzletemberei között. Az árat nem kötötték ki, mindenki olyan összeget adhatott, amelyet megengedhetett magának. Mozgó hírközpont Budapesten A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága a Rádiósok Országos Parancsnoksága, a Rádiósok Országos Egyesületének segítségével elkészített egy Ford Tranzit gépjárműbe telepített katasztrófák esetén használható mozgó hírközpontot. Ebben URH adó-vevő, rádiótelefon, CB, számítógép van. AZ ERDŐPUSZTÍTÁS ELLEN Római határozat Az Európai Erdészek Szövetsége október utolsó hetében Rómában tartotta XII. kongresszusát. A rendezvényen magyar részről dr. Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára vett részt. Az ő javaslatára határozatot hozott a kongresszus, s ezt a záródokumentumban is rögzítették. A határozat a Duna Magyarország és a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság közötti határszakaszon, a bősi vízierőmű építésével foglalkozik. A dokumentum rögzíti, hogy a térségben példátlan tájrombolás és természetkárosítás következett be, ami veszélyezteti a Duna-menti régiók népeinek létfeltételeit, több millió ember ivóvízét és a csodálatos szépségű tájat. A vízszint süllyedésének következtében több ezer hektár erdő pusztulása várható. Az eddigi építkezések során már mintegy 5800 hektár erdőt irtottak ki. Az üzembe helyezés után további pusztulás várható. Ezzel együtt az is, hogy felbomlik az ökológiai egyensúly, értékes növény- és állatfajok tűnnek el. Az Európai Erdészek Szövetségének XII. kongresszusa felemeli a szavát a vízierőművel kapcsolatos erdőpusztítás ellen, és felhívják a döntéshozók figyelmét, hogy minden eszközzel akadályozzák meg a jövő generáció létfeltételeit is jelentő természeti kincsek, az erdők további veszélyeztetését, pusztítását. Nem tűr halasztást a biztosítási törvény Már csaknem 60 ezren vannak A belügyi államtitkár a menekültek sorsának alakulásáról, a nemzetközi támogatásról Hatmillió dollár támogatás nyújt 1992-ben hazánknak az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, s ebből eddig 4,2 milliót vettünk föl. Égető szükségünk van a nemzetközi szervezet pénzbeli sgítségére, hiszen a nálunk menedéket keresők száma már megközelíti a 60 ezret. Morvay István belügyi politikai államtitkárt arról kérdeztük: mai — közismerten kritikus — gazdasági helyzetünkben mit tudunk tenni a menekültek sorsának jobbításáért, s meddig tudjuk hordozni a menekültügy terheit? Rövidesen ismét törvény szabályozza Magyarországon a biztosítóintézetek működését és a biztosítási tevékenységet. Biztosítási törvény utoljára a háború előtt létezett hazánkban, azóta részben a polgári törvénykönyv, részben egy kormányrendelet és számos pénzügyminisztériumi előírás szabályozza a biztosítók tevékenységét, rögzíti a biztosítottak jogait. Miután azonban immár 13 biztosító- társaság és 11 biztosító egyesület működik az országban, egyre sürgetőbb egy átfogó, minden részletre kiterjedő biztosítási törvény megalkotása. Ezen munkálkodnak jelenleg a Pénzügyminisztérium, a biztosításfelügyelet, valamint a hazai és külföldi biztosítóintézetek szakértői. A már elkészült törvénytervezet — ezt az Állami Biztosítás-felügyelet már október második felében szerette volna a parlament elé terjeszteni - felöleli a biztosítók teljes tevékenységének szabályozását a reklámtól a természeti katasztrófák, vagy moratórium idején nyújtandó szolgáltatásokon keresztül az intézetek működésének jogi, személyi és gazdasági feltételéig. A várhatóan jövőre életbe lépő törvény gondoskodik arról, hogy az állampolgárok korszerűbb magánbiztosítási szolgáltatásokat kapjanak, .a biztosítottak érdekeinek védelme egyértelmű legyen, a biztosítási kultúra színvonala emelkedjék és a biztosítási rendszer a jelenleginél jobban működjék. A törvény szabályozza majd egyebek közt a vállalkozás szabadságát és a piaci szereplők versenyét a biztosítási tevékenység körében, elősegíti továbbá azt, hogy a biztosító intézetek megfelelő tartalékot képezzenek. A törvénytervezetben szerepel a biztosítási rendszer működését szolgáló állami biztosítás-felügyeleti rendszer továbbfejlesztése is. A tervek szerint a biztosítók működéséhez szükséges igazgatási és hálózati rendszer kiépítésének költségeit úgynevezett organizációs alapnak kell fedeznie. Ennek minimuma részvénytársaságnál 100 millió forint, szövetkezetnél 50 millió forint, általános egyesületnél 1 millió forint, szakosított egyesületnél 500 ezer forint. A törvénytervezet szerint a biztosítási módozatok egy részét engedélyeztetni kell az Állami Biztosítás-felügyelettel, más részük azonban nem engedélyköteles. — Tragikus tény, hogy a jugoszláviai háborús cselekmények az utóbbi évtizedek legnagyobb menekültáradatát indították el, s ezt a hullámot az etnikai tisztogatások még növelhetik. Mélységes aggodalommal tölt el bennünket, hogy a szerb hatóságok magyarlakta területekre telepítik a szerb nemekülteket, s ezzel felborítják e területek hagyományos nemzetiségi összetételét. Mi pedig teherbíró képességünk határára érkeztünk... Lát-e esélyt pozitív irányú változásra? — A jugoszláviai menekültügy megoldása az volna, ha a kiváltó okot meg lehetne szüntetni. Erre azonban rövid időn belül nincs kilátás. Tudják ezt a nemzetközi szervezet vezetői is; az anyagi segítséget illetően azonban az ő lehetőségeik is behatároltak. A főbiztosság csak azt a pénzt tudja szétosztani, amit a donor-országok küldenek. A gyakorlat úgy fest, hogy a főbiztosság valamilyen nemes cél, humánus program megvalósításért felhívást ad ki, és vagy jön be rá pénz vagy nem. Belátható időn belül talán véget ér a polgárháború. Van valamilyen elképzelés arra, hogy a földönfutók hogyan térhetnek haza? — A repatriálás csak akkor kerülhet napirendre, ha annak megvannak a feltételei, azaz például az otthonukból elűzött szerbek is hazatérhetnek. S a hivatalos szerveknek akkor is szinte esetenként kell vizsgálniuk az érintett családok sorsának alakulását és keresniük a megoldást. Minden bizonnyal sokan lesznek olyanok, akik nem kívánnak hazamenni. — Valóban, ahogy romlanak az ottani viszonyok, mind többen gondolnak arra, hogy végleg búcsút vesznek szülőföldjüktől. A beilleszkedés a magyar családok számára a legköny- nyebb, bár szerintünk nem ez a megoldás. Akiknek nálunk csekély az esélyük és lehetőségük a beilleszkedésre, azoknak szeretnénk megtalálni a befogadó országot. Gondolunk itt elsősorban a mohamedán országokra, ahová sok bosnyák menekült szívesen menne. Már kértük is a főbiztosságot, hogy ebben az ügyben forduljanak felhívással az érdekelt országokhoz. A kanadai és az ausztráliai bevándorlásügyi minisztériumok vezetőivel is folytattunk tárgyalásokat arról, miként lehetne náluk, a magyarlakta területeken befogadni menekülteket. A minap egy, Bicskén átmenetileg otthonra lelt magyar család már megkapta az Ausztráliába szóló beutazási engedélyt. - koós Csődbe kerül a vasút? Illegális kereskedelem SZIGORÚBB LESZ A BÍRSÁG Az illegális kereskedelem visszaszorítása további összehangolt intézkedéseket igényel — hangsúlyozták az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, a Gazdasági Versenyhivatal, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, az Országos Fogyasztó- védelmi Egyesület, a kereskedelmi érdekképviseleti szervek és szakszervezetek vezetőinek részvételével rendezett tanácskozáson. A megbeszélésen résztvevők megállapodtak abban, hogy a feketekereskedelem ellenőrzésekor koncentrálják erőiket. Különösen az idegenforgal- milag kiemelt területeket, a belvárosi szállodák környékét, a főútvonalakat és Budán a Vár területét kísérik figyelemmel. Ellenőrzéseik nem korlátozódnak csak a fővárosra, hanem kiterjednek az ország egyéb területeire is. A karácsonyi vásárlásokra való tekintettel növelik az ellenőrzések gyakoriságát. A zugárusokkal szemben szigorúbb lesz a bírságolás, és számítani kell arra is, hogy az illegálisan forgalmazott árukat elkobozzák. A VPOP képviselője szerint a vámszervek mindent megtesznek, hogy megakadályozzák az illegális áruk csempészését. Az azonnali vámkiszabási és bevételi rendszer megnehezítette az illegális kereskedelem áruutánpótlását. A VPOP 10 megyében önálló nyomozóhivatalt hozott létre. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az önkormányzatok is lépjenek fel a zugkereskedelem ellen és következetesen érvényesítsék hatósági jogkörükből eredő jogosítványaikat, ésszerűen korlátozzák a közterületi árusítás engedélyezését. Az illegális kereskedelmet 'visszaszorító ellenőrzésekben részt kell venniük a közterület-felügyelőknek is. Ha a kormány vasútpolitikája változatlan marad, a MÁV 1500 kilométer hosszú szakaszon kényszerülhet a vasúti üzem tartós szüneteltetésére, s ez közel 4000 dolgozó foglalkoztatását veszélyeztetheti — mondta Árva Kálmán MÁV-igazgátó. Hozzáfűzte: az idei évre tervezett 10 százalékos létszámleépítés, amely majdnem tízezer dolgozót érintett, már megvalósult. A vasutasok többsége nyugdíjazással vagy saját döntése alapján hagyta el a MÁV-ot, országosan csak mintegy 1200 dolgozó vált meg a végkielégítés kifizetése után a vállalattól. A gazdasági helyzet enyhítésére szóba került a részleges forgalomkorlátozás bevezetésének és a fordulószolgálatos beosztás megváltoztatásának lehetősége is, bár ezek az intézkedések az egész nemzet- gazdaság számára hátrányos kényszerlépések lennének. Ennek elkerüléséhez a kormány vasútpolitikájának kellene megváltoznia. A kabinet és a vasút között kötendő hároméves szerződés tervezete jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt van. A dokumentum alkotói egy szintentartó és egy leépülő változat finanszírozási szükségleteit dolgozták ki. Ezek az infrastruktúra karbantartási, felújítási és beruházási költségére, és a személyszállítás ártámogatására nyújtanának fedezetet, elbocsátások nélkül. Erre az államtól évente átlag 16-41 milliárd forintra lenne szüksége a vasútnak.
