Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-29 / 254. szám

6 SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA 1992. október 29., csütörtö Bush elnök magyarországi látogatása „tört utat” A béke önkéntes szolgálatában S. Willett és L. Bartlett békeszolgálatosokkal beszélgettünk Helikon-tervek A Helikon kiadó hu­szonöt-harminc könyv megje­lentetését tervezi jövőre. A ki­adványokat nyolc-tízezer pél­dányban adják közre. Erről Berger Katalin, a Helikon Ki­adó új igazgatója tartott tájé­koztatót. A kiadó megtartja eddigi profilját: folytatja a mú­zeumi sorozatot, valamint a művészettörténeti és a ha­sonmás könyvek megjelente­tését. A karácsonyi könyvvá­sáron a Helikon ott lesz töb­bek között a Názáreti Jézus és az Európa királyi házai című könyvvel, s megjelenteti Sha­kespeare összes művét is egy kötetben, díszkiadásban. Nyírségi megtorlások Dokumentum-könyvsoroza­tot ad ki az 1956-os forrada­lom és szabadságharc utáni megtorlásokról a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Múzeumok Igazgatósága. Az első kötetet, amely a nagykál- lói volt járás területén történt leszámolások hiteles iratait tartalmazza, már bemutatták a káliói városi könyvtárban. A nyírségi dokumentumsoroza­tot majdnem hároméves gyűj­tőmunkával Németh Péterné Dikán Nóra muzeológus állí­totta össze. A több mint né­gyezer oldalnyi anyag — amely a megtorlás időszaká­nak iratait tartalmazza s az 1957-60 között elítélt és meg­hurcolt sok száz sza- bolcs-szatmár-beregi ember életútját tárja fel — kiadásra készen áll. Tatabányai turul „Visszaállt fészkére” a turul: az Idea-Ferr Kft budapesti műhelycsarnokából Tatabá­nyára szállították és elhelyez­ték eredeti helyén, az Újváros fölötti Kőhegyen a restaurált madárszobrot. A tatabányai önkormányzat megrendelé­sére Madarassy Walter szob­rász és művészcsoportja res­taurálta a legendás hírű Tu- rul-emlékmuvet, amelyet 1907-ben, Árpád halálának ez­redik évfordulóján avattak fel. Kulturális napok Honvédelmi kulturális na­pokat rendeztek Veszprém­ben a Magyar Honvédség Pa­rancsnoksága és a Légvé­delmi Parancsnokság szerve­zésében. A forradalom évfor­dulója tiszteletére rendezett művészeti seregszemle ha­gyományteremtő, a jövőben minden évben megtartják, vál­tozó helyszínen. Veszprém­ben bemutatkozott a hivatá­sos és sorállomány művé­szetkedvelő tábora. Összesen hétszázan vettek részt a kü­lönböző produkciókban. Balázsovits bízik Menedzser típusú direktor­nak kell lennem — mondotta Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas, érdemes művész, aki Nemzői Színház-i tagsá­gát november 1-jétől a Játék­szín igazgatói székére cseréli föl. Mint ismeretes: a Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium által a Játékszín igazga­tói posztjára kiírt pályázatot, 10 jelentkező közül nyerte el Balázsovits Lajos. Az új direk­tor kifejtette: nem akarja meg­változtatni a Játékszín jelle­gét, a teátrum ezután is pro­dukciós és befogadó színház lesz, a repertoáron szereplő sikerdarabokat a jövőben is műsoron tartják. Balázsovits bízik a magyar darabok sike­rében, s művészi programjuk­ban előkelő helyet kapnak a hazai irodalom alkotásai — el­sősorban a könnyed hangvé­telű, vidám darabok. Az ember érzékeny lény; márha maga akar az lenni. Ha nem, akkor az ember, bizony, érzéketlen lény. Hogy ez az akarat vajon mitől függ, arra nehéz lenne egy újságcikk tömörségével kielégítő felele­tet adni, ám a kérdés egyik felének megválaszolásán gondolkodhatunk: mi végre érzékeny, mi végre akar az lenni az ember? Erre, ha annak idején Lee Harvey Osvald nem húzza meg a ravaszt, kitűnő választ kaphatnánk John F. Kennedy- től, az Egyesült Államok egy­kori elnökétől. Az ő fejében született meg a békeszolgálat gondolata, amely aztán 1961-ben meg is alakult, és amelynek keretében amerikai önkéntesek dolgoznak a világ azon pontjain, ahol szükség van külső segítségre. Persze csak ott, ahol az állam „felnő" a szükség kifejezéséhez. A békeszolgálatról Sandra Willett és Larry Bartlett ma­gyarországi igazgatókkal be­szélgettünk. — Az alapító Kennedy el­nök céljai között az is szere­pelt, hogy az amerikaiaknak lehetőséget teremtsen a ten­gerentúli munkára, — kezdte a meleg, barátságos tekintetű, Sandra Willett. A helyszín a balatonföldvári Jogar Tovább­képző és Hotel épülete, ahol nemrég háromnapos progra­mon vettek részt a Magyaror­szágon tevékenykedő önkén­tesek. — A békeszolgálat fennállása óta körülbelül ki­lencezer önkéntes kilencven különböző országban teljesí­tett szolgálatot. Fontos kie­melnem, hogy mi mindig az adott ország meghívására ér­kezünk, önkénteseink egy-egy terület szakemberei, és több­nyire két évig maradnak. — Az élet mely területeire terjed ki a tevékenységük? — Foglalkozunk angol nyelv tanításával, mezőgazdasági területen is dolgoznak önkén­teseink, de segítünk települé­sek kapcsolatteremtésében, közösségek szervezésében is. Talán az egyik legismer­tebb tevékenységünk egész­ségügyi vonatkozású: ez az A z ivánfahegyi présház előtt beszélgettünk, s hamar kiderült, hogy Márk Tivadar mértéktartó em­ber. Nemcsak éveinek száma miatt, hanem azért is, mert munkája arra kényszerítette. Vállalt feladatainak, az elköte­lezettségnek csak úgy tehetett eleget, ha művészi szabadsá­gát hegeli értelemben fogta föl. Azaz, önmaga jelölte meg a határokat, ameddig elmehe­tett. így indult pályája. — Anyai nagyanyám sokat kézimunkázott. Minthogy első fiú unokája voltam, hamar adott egy tűt és egy hímző­vásznat, gyorsan megtanul­tam a keresztszemes öltést. Később játékbabákat készítet­tem magamnak és a lányok­nak. Az elemi iskola után az evangélikus gimnáziumban folytatta tanulmányait. Ettől kezdve egyre nagyobb hatás­sal volt rá lovag Ludwig Ure- den anyai nagybátyja, aki szépen rajzolt, hegedült, s já­ratos volt más művészeti ágakban is. Műtárgyak, fest­mények, amelyekkel öccsét megajándékozta, máig érté­kes darabjai Márk Tivadar gyűjteményének. A háborús évek után so­kat nélkülöztünk, gerslit és tö­köt ettünk. Mígnem híre jött, hogy Vilma holland királynő ápolók küldésétől kezdve az éhezés okozta problémák ke­zelésén keresztül egészen a védőoltások beadásáig terjed — magyarázza Sandra Willett, majd e témához érve átadja a szót kollégájának. Larry Bartlett hosszú éveket töltött Jemenben. Kisgyerme­keknek adta be a védőoltáso­kat, és igyekezett megtanítani erre néhány ott élő őslakost is. Tizenhárom éve tartó szolgá­lata során felmérhetetlen se­gítséget nyújtott a fejlődés előmozdításában. — Az egyetem elvégzése után, 1976-ban csatlakoztam a békeszolgálathoz, hogy gyakorlatban tapasztaljam meg az elméletben elsajátítot- takat — meséli Larry. — Je­menben ott-tartózkodásom során, az ország egész terüle­tét bejárva tizenöt középisko­lás korú fiatalt tanítottam meg arra, miként kell az oltásokat beadni; az ott szövődött kap­csolatok egy életen át megha­tározóak maradnak szá­momra. A békeszolgálat egészség­ügyben kifejtett munkája jelen­meghívta a nélkülöző magyar gyerekeket. 1921-től hat éven át éltünk Hollandiában. Köz­ben meghaltak a szüleim, s holland nevelőszüleim rábe­széltek, hogy hagyjam a gim­náziumot, iratkozzam inkább felsőkereskedelmibe. (Ez ké­sőbb igen jól jött, mert a szín­házi költségvetéseket köny- nyen elkészítettem.) Az érettségi után az Ipar- művészeti Főiskola textilsza­kára jelentkezett. Délelőtt a technikát tanulták, a nap má­sodik felében pedig művésze­tet (fényrajz, művészi terve­zés). Erre Muhits Sándor taní­totta, a textillel való bánás­módra pedig Haranghy Jenő festőművész. Dolgozott még Simái Jenő, Udvari Pál, Lesz- kovszky György, Szenttamási Gyula keze alatt. Az utolsó ta­névben többet foglalkoztak jelmeztörténettel. Akkor Márk Gyula beszélt már franciául, és fordított németből. A szak- irodalommal — magyar nyelvű alig lévén — könnyen boldo­gult. Diplomamunkaként a Li­leg leginkább az egészség- ügyi nevelés. Ezen belül az AIDS elleni propaganda áll központi helyen. — A kétévesnek indult ott-tartózkodásom végülis hat évre tolódott ki, és sokkal töb­bet tanultam ez alatt az idő alatt, mint amennyit adni tud­tam. Ezek az évek az „idege­nekkel” kapcsolatos sztereotí­piákat is eltüntetik, amelyeket az államokban, de mindenütt a világon le kell vetkőzni. A Magyar Köztársaság dip­lomáciai vezetése George Bush amerikai elnök 1989-es látogatása után kérte a béke­szolgálatosok segítségét. Persze a mi hiányosságaink annyira azért nem égetőek, mint a jemenieké. Mégis: az itt tartózkodó tanárok az angol nyelvben való tökéletesebb jártasság elérésében nagy szerepet töltenek be. Jelenleg több mint száz önkéntes dol­gozik hazánkban. Hatvanan a két év letelte után hazamen­tek, helyükre folymatosan ér­zéknek az újabb csoportok. A békeszolgálat működését az amerikai adófizetők pénzé­liomfi jelmeztervezését kapta meg. 1932-ben ezzel a fővá­ros művészeti ösztöndíját is elnyerte (hatszáz pengőt). _ — Állásom persze nem volt. Úgy neveztek minket, hogy „a sétálók” (ti. egész nap ráér­tünk kóborolni). Az önkéntesi évem után fél évig voltam „sé­táló”. Akkor elmentem Ha­ranghy Jenőhöz, s ő ajánlott dr. Zsindely Ferencné Földes Klárához. Eredetileg balerina volt (a bécsi Operánál is), de nálunk már jelmezeket terve­zett. Elképzeléseit én dolgoz­tam ki. Egy idő után megkér­dezték, hogy vállalnám-e az Operaház jelmeztárának ve­zetését, s amellett tervezését. Igent mondtam; fölvettek gya­kornoknak száz pengő fize­téssel. Amikor hazavittem, édesanyám megkérdezte, honnan van. Alig akarta el­hinni, hogy van állásom. Fél év múltán véglegesítettek. 1939-ben jutottam el addig, hogy megbíztak önálló terve­zéssel. Azzal együtt művészi státusba kerültem. bői finhanszírozzák. Az anyagi eszközöket maradéktalanul biztosítják az amerikai hona­tyák, de az önkéntesek nem az amerikai kormány alkalma­zásában állnak. Lakhatásukat itt-tartózkodásuk idején a helyi önkormányzatok fizetik, s ez az ő segítségükhöz képest elenyésző „ellenszolgáltatás”. Arra a kérdésemre, hogy va­jon miért éppen az Amerikai Egyesült Államokból indult el egy ilyen kezdeményezés, igazán konkrét választ nem kaptam, de talán ez nem is tartozik a könnyen megvála­szolható kérdések közé. Sandra Willett így érzi: Ken­nedy elnök a hidegháború kel­lős közepén gondolta úgy, hogy a béke csakis az embe­reken keresztül érhető el. Az ő közeledésükkel. — Minden emberben meg­van az a vágy, hogy megis­merje a másik embert. És se­gítsen, ha erre módja van — tette beszélgetésünk végére a mában igencsak megszívle­lendő summázatot a béke szolgálatának elkötelezettje. Balassa Tamás Muszorgszkij Hovanscsiná- jához gondolt ki jelmezeket, Oláh Gusztáv pedig díszlete­ket. Vele és Fülöp Zoltánnal sokat dolgozott együtt a ké­sőbbiekben. Több sikeres produkcióban volt részük 1944-ig. Minthogy Márk Tiva­dar tartalékos tiszt volt, be kel­lett vonulnia. Az Operaháznak viszont szüksége volt rá, ezért az igazgatónak annyit sikerült elérnie, hogy Ipolyságra vo­nultassák be, s onnan az Ope­rához kerüljön szolgálatra. — 1945 márciusában mun­kára vittek minket az oroszok. Árkot ástunk. Zsedényi Károl­lyal észrevettük, hogy a vö­röskeresztes barakkból el le­het szökni. Az ott ülő katona elküldött a főnökhöz; elmond­tuk, kik vagyunk. A tolmács így fordított: „Dva Opernsän­ger Budapest csin-bumm”. A főnök erre kiabált valamit, de mi elmehettünk. így nem ma­radt el előadás. Az év őszén Márk Tivadar elhatározta, hogy beiratkozik az egyetem bölcsészkarára. Esik eső karikára... Megkezdődtek a Kossuth-centenárium előkészületei Kossuth Lajos halálána 100. évfordulóját, 1994-et en lékévvé nyilvánították. A esemény egyik fontos előke szító állomása a jövő éve: redre eső jubileumnál 2002-ben emlékezünk a nac magyar államférfi születés* nek 200. évfordulójára. A civil kezdeményezéskéi két évvel ezelőtt alakult Ko: suth Alapítvány már eddig több felhívásban kérte az il hon és külföldön élő magyar* kát: készüljenek méltóképpe a kormányzó tevékenységi nek, életművének méltó mei ismertetésére. Szeretnék é' könyvben közzétenni a vil; gon föllelhető összes Ko: suth-szobor és emlékhely li táját. Az eddig ismertek felki resésére versenyt hirdettek í utazni, túrázni szeretők szí mára. Akik újabb, az alapi vány által eddig nem isme emlékhelyekre bukkannak, ji talompontot kapnak. Alig m hány hónapja tették közzé felhívást, máris számos új i: formációra tettek szert. Kid' rült, hogy a bolgár fővárosbe nemcsak utcát neveztek el magyar szabadságharc nac alakjáról, hanem márványtá1 lát is állítottak emlékéne Várhatóan több más ismere len dokumentum is előker majd. Nemrégiben példá Kossuth Lajos 1856-ban fii hoz írt és az országgyűlc hajdani elnöke, Varga Béla í tál őrzött levele került haza. Kossuth szülőháza Mon kon felújítása szorul, a mi lobbi helyreállításra már edd is sok helyről kapott pénzt kuratórium. Az előkészül tekből jó néhány kép' selő-testület már eddig is I vette a részét. Dicsérően szc tak a Békés, a Jász-Nag kun-Szolnok, a Kom rom-Esztergom és a Somot megyei képviselő-testülete továbbá az óbudai, a pest* zsébet-soroksári polgárme téri hivatal segítségén Egyébként éppen az önkc mányzatokra is számítva I vánják létrehozni a Kossu Szövetséget, amelynek al kuló ülésére a jövő év márci sában kerül sor Kecskemété (Szab Ahhoz gimnáziumi érettsé kellett. Ott Az ember tragédi járói kérdezték. Elmondta, r ként rendezné meg. A nérr feladatot „kapásból" meg: dotta. Fölvették művészette ténet szakra. Öt befejezett é volt, de a diplomát nem kap meg. Pedig akkor már E rópa-hírű jelmeztervező volt — Státusom végig az Op raháznál volt. Hívtak Euró és Amerika több országát Az ötvenes évek elején a D törőt terveztük egy Vainon nevű rendezővel. Neki mag kitüntetései voltak. Nekc nem. így kaptam 1952-b Kossuth-díjat. Az Operával egyénileg is sokfelé járta Tanítottam a Liszt Ferenc 2 neművészeti Főiskolán operák jelmeztörténetét. A s művészi értelmében vett nítványaim nincsenek. Enn én is oka lehetek, mert ne szeretem a szelességet! M árk Tivadar a távol néz, s még arról t szél, hogy tapaszta tai szerint a fiatal generál nem fogadja meg a tanács kát, nincs meg bennük a mi. kához szükséges alázat belső tűz. Kemény szavi Életútja, eredményei jelen mögöttük a fedezetet. Laczkó Andr Egy élet a jelmezek világában Belső tűz és alázat

Next

/
Oldalképek
Tartalom