Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-08 / 238. szám

1992. október 8., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — VELEMENYEK 11 Anna utca kapualja Lapunk szeptember 17-i számában a Vélemények című rovatban dr. Angeli István által írt olvasói levél kapcsán szeretnék néhány információt közreadni. Kérem, hogy tájé­koztatásomat a lapban a lakossági levélhez hasonlóan el­helyezve mielőbb közöltetni szíveskedjen. A Kaposvár, Anna u. 12. szám alatt üzemelő Non-Stop élelmiszer-jellegű vegyesüzle­tet a Cégbíróság által bejegy­zett Hanza Betéti Társaság működteti. Ha egy gazdasági társaság kiskereskedelmi, illetve ven­déglátó-ipari üzletet kíván nyitni vagy üzemeltetni, a szükséges szakhatósági en­gedélyek birtokában csak be­jelentési kötelezettsége van a polgármesteri hivatalhoz, a bejelentést a hivatalnak mér­legelés nélkül záradékolnia kell. A későbbiekben az üzle­tek működését a 6/1990. (IV. 5.) KeM. rendelet előírásai alapján a hivatal ellenőrizheti. A jelenleg érvényes jogi sza­bályozás azonban a kereske­delmi üzletek nyitvatartási ide­jére nem tartalmaz kötelező előírást, így — a vendéglátó- egységek kivételével — az önkormányzatnak abba bele­szólási lehetősége nincs. A közgyűlés 1992. szep­tember 1-jei ülésén — képvi­selői hozzászólások nyomán — foglalkozott a problémával, mivel a városban több, éj­szaka is nyitvatartó üzletnél előfordultak atrocitások. A hozzászólók a lakosság éj­szakai nyugalmának helyreál­lítása érdekében a polgármes­teri hivatal intézkedését kér­ték. A városgondnokság közte­rület-felügyeletének azonban nincs hatásköre fellépni az ut­cán szeszesitalt fogyasztó, ri- csajozó közönséggel szem­ben. Jelenleg előkészületben van a közterület-rendelet mó­dosítása, amely elfogadása esetén lehetőséget biztosí­tana a felügyelők fellépésére az utcai italozókkal szemben. A módosítástervezet az 1992. évi október 6-i ülésnapon ke­rült a közgyűlés elé. Ezen túl levélben megkerestem a vá­rosi rendőrkapitányság veze­tőjét, akitől fokozott rendőri el­lenőrzésben megnyilvánuló együttműködést kértem a je­lenlegi helyzet megszüntetése érdekében. Leszögezve, hogy az ön- kormányzatnak — a cikkben írtakkal ellentétben — a sze­szesital-árusításhoz semmi­féle érdeke nem fűződik, a fenti intézkedéseken túl a je­len helyzet megszüntetéséhez más eszköz nem áll rendelke­zésünkre. Úgy gondolom, sokan egye­tértenek velem abban, hogy a végleges megoldást nem a hatósági intézkedések soro­zata jelentheti... Dr. Kéki Zoltán jegyző A város és utcái Valamikor Kaposvár a vi- 'ágos Kaposvár nevet vi­selte. Most ez már így nem igaz. \z undort keltő köpetek, há- nyadékok, az égve eldobott sigarettavégek, falragaszok, alra mázolt disznóságok, a etiport gyepszőnyegek vá- osává lett Kaposvár. Ezentúl minden sora igaz annak, amit dr. Angeli István megírt az 1992. augusztus 24-én megjelent Somogyi Hírlapban. Ennek kiegészítésére rom meg, hogy nemcsak az Anna utcában, hanem a Dó­zsa György utcában, a sétá­lóutcában és a város minden részében, melyet dr. Angeli István megírt. Nem nehéz ki­találni, hogy mitől van így. Attól, hogy az illetékes szervek által röpcédula mód­jára kiadott csehóengedé- lyekkel behálózzák az egész várost és a bevezető utak mellékét is. Kinek az érdeke ez?! Lassan az eddig lakások­nak használt, utcára néző szobák egyik napról a má­sikra snapszbutikokká épül­nek át, sőt az élelmiszerbol­tok egy része is. így lesz ez, és még fokozódik addig, amíg az arra illetékesek nem szabnak gátat az esztelen- ségnek. Nem baj ha tudják, hogy Kaposvár lakosságá­nak döntő többsége nem osztozik azokkal, akik úgy vélik, hogy ha lerészegítik a lakosságot, akkor könnyeb­ben lehet ész nélkül árakat emelni és lakosságot sújtó intézkedéseket megszavaz­tatni. Boros Gyula Kaposvár, Dózsa Gy. u. 18. Az állatorvosi kartellről... Történt egyszer, hogy ku­tyámnak állatorvosi keze­lésre volt szüksége. De le­hetne szó bármilyen más ál­latról, amelyik gyógyításra szorul, s gazdája érdekből, szokásokból vagy egysze­rűen állatszeretetből gon­doskodni kíván róla. Már javában folyt a piac- gazdaság kiépülése, így mi sem egyszerűbb ennél — gondoltam —, hiszen a kör­nyék számtalan állatorvosa között bizonyára akad olyan, aki — fizetség ellenében — gyakorolja hivatását, s szá­momra — a kért időben és helyen — ilyen jellegű szol­gáltatást nyújt. Az elvárás nem tűnt túlzottnak, hiszen mindössze azt kívántam megfizetni, hogy az említett nap délutánján a közeli nagyvárosból (15 km) láto­gassa meg a doktor a falun lakó ebet, s nyújtson valami gyógyírt szenvedésére. A ki­szálláshoz ragaszkodtam, hiszen erősen váladékozó, nyilt sebe volt szegény jó­szágnak, s úgy gondolta a család, most nem ülteti a ku­tyát ugyanabba az autóba, ahová néhány éves gyere­két. Egyébként is, a kiszál­lást a szakma természetes velejárójának véltük, hiszen lóval is ritkán vesznek igénybe járóbeteg-rendelést. A körzetileg illetékes állat­orvos egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott kérésem­nek eleget tenni — úgy sem, hogy a közeli nagyvárosból kint járt a szóban forgó falu­ban. Sebaj, s telefonáltam a közeli nagyvárosban a többi, e tárgyban szóbajöhető vál­lalkozónak. Próbálkozásaim sorra elbuktak: utazni nem kívántam a kutyussal, „ide­gen körzetbe” történő kiszál­lásról pedig szó sem lehe­tett. Mintegy 5-6 próbálko­zás után az utoljára felhívott állatorvos magyarázta el a lényeget. Nagyon jó közöt­tük a kollegális viszony, s ő is nagyon rossz néven venné, ha ügyeleti időn kívül valamelyik kollégája mű­ködne a saját piaci területén. Megértettem. így működik nálunk az állatorvosi kartell 1992 őszén, miközben az el­látás csak a kutyámnak, s nekem volt fontos. Apropó! Lelkiismeretes, jó szakem­ber választásáról még nem is beszéltem... Németh Péter Péktalálkozó, MÉH-színvonal Használt pékségek Német­országból címmel a Somogyi Hírlap október 5-i számában tudósított az igali péktaláíko- zóról. Szeretném közreadni sokunk egybehangzó véle­ményét röviden: az árukínálat és a körülmények a kaposvári MÉH-telep szintjén voltak!! Az igaz, hogy ilyen még nem volt Magyarországon, de ne is legyen! Ezzel szemben van jó példa is. Minden év ta­vaszán, a Budapesti Tavaszi Fesztivál idején rendezik a Hungexpo területén az Ukba kiállításait, ahol a pékek, cuk­rászok és a húsipar vonultatja fel új, használt, felújított terme­lőberendezéseit. Válogatha­tunk akár a csúcstechnológiá­ban is. Továbbá, a Magyar Pékek Ipartestülete minden évben megszervezi évi talál­kozóját. A következő épp most lesz november 7-én Budapes­ten a Regina szállóban. Tehát honi viszonyaink között is igen színvonalas ismereteket sze­rezhetünk. Nem igényeljük az ehhez hasonlókat! Még egy gondolat: kíváncsi lennék arra a 600 négyzetmé­teres szupermarketra, amit „hentesbárdostul, pénztárgé­pestül" 65 ezer márkáért meg lehet venni! Ne becsüljük le ennyire a hazai vállalkozókat, vásárló­kat! Dicséret illeti az adalék­anyag-gyártókat és -forgal­mazókat, mert a körülmé­nyekhez képest megpróbálták „hozni magukat”. Tudniillik sorban állás náluk volt és a büféknél. Fábián Lászlóné Fonyód Iskola volt az egykori pártház Lapunk szeptember 28-i (hétfői) számának 3. oldalán jelent meg a Felújítják a polá- nyi pártházat című írás. A riport nem megfelelően közli az épület hasznosításá­val kapcsolatos elképzelése­ket — fűzte hozzá Vogronics Istvánná mb. körjegyző. — Ugyanis az újságíró tájékozta­tásakor az utolsó mondat nem hangzott el. A pártház az elő­zőekben iskola épület és taní­tólakás volt, s miután Polány községben megszűnt az is­kola, kapott benne helyet a he­lyi pártszervezet. Pártvélemények abortusz-ügyben Lapunkban a készülő új abortusztörvény kapcsán több­ször volt szó a terhesség művi megszakításának jogi, etikai is morális problémáiról. A szentmihály- hegyi út Lapunk szeptember 11-i számában Isten útja járhatatlan címmel egy különös útelzárásról írtunk. A magyar abortuszstatisz- ika egyik legfeltűnőbb sajá- ossága, hogy az összes terhességmegszakításon jelül igen magas — és jgyre növekszik — a fiatal­on abortuszok száma, és iasztóan emelkedett a 15 ;ven aluliak abortuszának száma. Ezek az adatok jgyértelműen mutatják, íogy Magyarországon a csa- ádokban és a közoktatás­on káros szemérmesség iralkodik, alacsony a család- ervezés és szexuális kul- úra, a fiatal generációk még nindig nem részesülnek negfelelő felvilágosításban. Kz összes terhességmeg­szakításon belül nagyon nagas azok száma, akik is- nételten vetik alá magukat ibortusznak. Ez az adat elzi, hogy Magyarországon i harmadik világ országai- ioz hasonlóan még mindig ogamzásgátló eszközként Kár, hogy a cikk írója nem alálkozott velem, s ha már íisberényben járt, nem nézett örül alaposan. Különben látta olna, hogy utat építettünk, logy helyreállítottuk a már léggé romos állapotú köz- égházat (orvosi rendelő, áró, könyvtár, hivatali helyi­alkalmazzák az abortuszt. A nemzetközi összehasonlí­tásból kitűnik, hogy nem mu­tatható ki egyértelmű össze­függés az abortuszszabá­lyozás szigorú vagy enyhe volta és a terhességmeg­szakítások gyakorisága kö­zött. Bizonyos országokban — mint például Lengyelor­szágban — csak bűncse­lekmény esetében engedé­lyezik az abortuszt, máshol, mint például Írországban, vallási okok tiltják. Francia- országban, Hollandiában li­berálisabb az elbírálás. Hol­landiában és Svájcban száz ismertté vált terhességre tíz elvégzett abortusz jut; Ma­gyarországon a hasonlóan engedékeny magyarországi szabályozás mellett ugyanez a szám negyven. A magyarországi parlamenti párton különböző álláspon­tot képviselnek ebben az ügyben. ség, szociális helyiségek), hogy megépítettük lakossági hozzájárulás nélkül a vezeté­kes ivóvizet; legalább már az utcán van egészséges víz, a házak bekötése tényleg várat magára, így továbbra is üze­melnek a „konyhai lavórok”. Valóban sok az idős korú: a Az SZDSZ anyaságpárti, az MDF az emberi életet a fogantatástól számítja jogi értelemben, a KDNP abortu­szellenes, az MSZP még nem nyilatkozott. A Fidesz elképzelése sze­rint az abortuszszabályozási törvénytervezet négy alap­pontra épült. Ezek a követ­kezők: az abortusz nem le­het a születésszabályozás eszköze; az abortusz első­sorban a terhes nő szemé­lyes döntésének kérdése; a magzat nem jogalany, de jogi védelem illeti meg. És végül: az abortusz elleni jogszerű és hatékony állami fellépés eszköze a megelő­zés. Ez a modell megfelel a Magyar Alkotmánybíróság által támasztott alkotmányos követelményeknek. Az elképzelés szerint a tehrességet 3 szakaszra osztanák. Az első megfelel a terhes­ség első 3 hónapjának. Ek­kor a nő teljes mértékben maga dönt. Amennyiben az 189 lakosból 58 fő, igény sze­rint (8 főnek) a meleg ebédet a kapuig szállítjuk. Egyébként nálunk is van képviselő-testü­let, mint annyi más kis telepü­lésen, de nem jellemző a fóli­asátor-lakás, bár a lakosság 1/3-a cigány. Abban viszont egyetértünk, hogy én mint polgármester és mint magánember is remény­kedem abban, hogy Kisberény élő település marad, hogy a fi­abortusz mellett dönt, 5 nap várakozási időt kap. Ennek lelkiismereti oka van: a nő akkor még meggondolhatja magát. A második szakasz a 12- 24. hétig tart. Itt már megkö­tések vannak. Az anya és az orvos együttes döntése szükséges. A következő okok lehetnek: magzati ká­rosodás; cselekvőképtelen­ség; korlátolt cselekvőké­pesség. A harmadik sza­kaszban, a 24-40. hétig már nem beszélhetünk abortusz­ról. Csak nagyon indokolt esetben végezhető el. Az abortusz törvényi szintű szabályozásával együtt a kormánynak át kell tekintet­nie a népesedésügyi, társa­dalombiztosítási, egészség- ügyi, népjóléti, oktatási és honvédelmi területen a csa­ládtervezéssel, a szexuális és egészségi felvilágosítás­sal kapcsolatos hatályos szabályozást és kormány­zati teendőket. Dr. Szabó József Andor Kaposvári Fidesz csoport atalok visszajárnak a szülői ház melegéért, akkor is, ha kényelmetlen a szalmazsák, és nemcsak elviszik a tyúkot, kacsát, hanem hoznak jó szót, netán némi anyagi segítséget és esetleg boldogulást is re­mélnek itt, a dombok ölelésé­ben. Kérem, ne temessenek, még élünk! Harangozó Gyula polgármester Kisberény Ratkoveczné nem örülhet, hogy Önök talán segítenek el­hitetni a világgal az ő igazát. Ratkovecznénak egyszerűen nincs igaza. Nem igaz, hogy ott soha nem volt út. Én 43 évig jártam azon az úton, pe­dig nem vagyok bennszülött a faluban. Az őrtilos-szentmi- hályhegyi templom 1740-ben épült. A török idők után ez volt a környéken az első plébánia- templom. Nyilván kezdettől fogva több úton volt megköze­líthető. Ez ma is így van. A le­zárt út azonban a gyalogosok számára a Dráva felől, a vas­útállomástól az egyetlen leg­rövidebb út. Nem gépkocsik­nak, szekereknek való út, ha­nem egy gyalogosnak a temp­lomhoz vezető legrövidebb ösvény. Ezt nem szokták tér­képen jelezni. Az a tüskés bo­zótos, amit Ratkoveczné me­gyehatárnak mutatott, ott 43 évvel ezelőtt ha jól emlék­szem, két oszlopsor húzódott, rajtuk drótfonál volt kifeszítve. A két oszlopsor között húzó­dott a gyalogösvény. Nem úgy nézett ki, hogy akkortájt kezd­tek az emberek azon az úton közelekedni. Amikor Ratko­veczné a telket megvette, utána kiszedte az egyik osz­lopsort, és most a másik osz­lopsorig magáénak tartja az ösvény helyét is. Hogy telek­könyviig kié az ösvény helye, azt nem tudom. A polgármes­teri hivatal lépcsőt akar ott ké­szíteni és kerítést is állítottak volna Ratkoveczné telke felé. De nem fogadta el, pedig a jö- vők-menők akkor nem tehet­tek volna kárt a málnásában. Valami érthetetlenség és ér­telmetlenség van a magatar­tásában. Valami nem is egé­szen emberi, mert a legna­gyobb ünnepen, húsvét nap­ján zárta le az utat. Ide sokan jönnek turisták, jönnek búcsú­járók, jönnek a Dráván túlról is vonattal, gépkocsival, autó­busszal. Akik közülük már ré­gebben használták az utat, azok most méltatlankodnak, hogy miért nem járhatnak rajta? Az idegenek pedig ta­nácstalanok, mert nem tudják, hogy merre juthatnak fel a templomhoz. Meg kell említe­nem, hogy mostanában a régi ösvénytől két-három méterrel beljebb jártak az emberek, Ratkoveczné telkén. A régi út valahogyan eliminálódott a természetben, elbokrosodott. Egy kis árokszerűség jelzi a helyét. Ratkoveczné tehát kérhette volna, hogy tegyék rendbe a régi ösvényt és jár­janak azon. De nem mond­hatja, hogy ott soha nem volt út. Ő még meg sem született, amikor a most még élő, nála idősebb emberek már azon az úton mentek fel a templom­hoz. Én nem tudom, hogy a polgármesteri hivatal mit tud elérni ezzel az önkényes eljá­rással szemben. De addig ta­lán Jellasics megoldaná a problémát, ha erre járna. Mert Önökkel ellentétben az a vé­leményem, hogy ő nem akadna fenn: őrséggel biztosí­taná ennek a régi útnak sza­bad használatát. Egy személy nehezen állít meg egy hadse­reget. De egy személy meddig bosszanthat egy közösséget és meddig akadályozhatja meg egy út használatát? Bischof József plébános Kisberényi igazságok A lap szeptember 19-i számában „Háromszázan, ezer- légyszáz méterre Magyarországtól” címmel jelent meg rás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom